Épülettervek/Tervpályázat
Kossuth tér ötletpályázat 6-8 - itt vannak az eredmények
2015.12.16. 10:05
Az Országgyűlés Hivatala ötletpályázatot hirdetett a Budapest, V. kerület Kossuth tér 6-8. irodaház városképi megjelenésének átalakítására. A beérkezett 40 pályaműből hét munka részesült megvételben, kiemelt megvételben az ARCH STUDIO, a DPI Design, és a STUDIO A4 Iroda.
Az ötletpályázat tárgya és célja az alábbiakban került megfogalmazásra:
Tárgya:
A Budapest, V. kerület Kossuth tér 6-8. irodaház városképi megjelenésének tervezett átalakításához a homlokzatokra és a tömegformálásra vonatkozó építészeti ötletek, lehetséges megoldások kidolgozása.
Célja:
A Kossuth tér 6-8. sz. irodaház átépítést követően az Országgyűlés hivatali szervezete egyes részeinek elhelyezését fogja szolgálni.
Az ötletpályázat célja a tervezett átalakításához a homlokzatokra és a tömegformálásra vonatkozó építészeti ötletek, lehetséges megoldási javaslatok kidolgozása.
Jellege:
Nyílt tervpályázat – ötletpályázat, a kiírás időpontjában hatályos, a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: „Korm. rendelet") alapján
Az előkészítés során a kiírással kapcsolatban beérkezett kérdéseket a Kiíró határidőben megválaszolta.
A pályaművek bontására 2015. november 19-én 8.00 órakor került sor az Országház Kossuth-termében. A bontásról készült jegyzőkönyvben megállapításra kerültek az alábbiak:
Az ötletpályázatra összesen 40 pályamű érkezett. A Bírálóbizottság tagjai sorszámot adtak valamennyi pályaműnek (ugyanaz a sorszám, valamint a jelenlévő tagok kézjegye került a külső borítékra, a pályamű címlapjára – illetve ha úgy ítélték meg, hogy a bírálat során a dokumentáció esetleg széteshet, valamennyi lapjára - és a belső zárt borítékra is.) A zárt borítékokat a bírálat végéig külön szekrényben őrizték, és a megvételt nyert borítékait a bírálat lezárta után bontották fel.
A pályaművek közül 4 db volt érvénytelen. Ezek közül egyet a határidőn túl adtak postára, egyet határidőn túl személyesen nyújtottak be az Országgyűlés Hivatala székhelyén, kettő pedig a titkosságot sértette (a beadott dokumentációban nem tették külön lezárt borítékba a pályázó azonosítására alkalmas adatokat.)
A Bírálóbizottság tevékenységéről és a pályaművek bírálatáról folyamatos jegyzőkönyv készült.
A Bírálóbizottság a vonatkozó jogszabályok, valamint az Elnök által előterjesztett és a Tagok által jóváhagyott munkaterv szerint végezte munkáját.
A Bírálóbizottság a bírálat során figyelembe vette, hogy a benyújtott pályaművek mennyiben segítik a Kiírót a tervpályázati kiírásban rögzített céljainak elérésében, ezért a pályaművekben javasolt megoldásokat komplexen az alábbi részletes elvárások teljesítése szerint értékelte:
A Bírálóbizottság a bírálat során a beérkezett és a bontás során érvényesnek tekintett 36 pályaművet többször áttekintette.
A bírálati szempontok a következők voltak:
1) Mennyire harmonikus a környező épületekkel, környezettel való kapcsolata, milyen a homlokzat megfogalmazásának építészeti minősége. Mennyire méltó a Nemzet Főteréhez és az Országházhoz.
2) Szerkezeti rendszere, anyaghasználata, műszaki megoldásai biztosítják-e a megvalósíthatóságot, a létrejövő új homlokzattal, lefedéssel szemben a funkcióból (A-kategóriás irodaház) fakadóan megfogalmazódó akusztikai, tűzvédelmi, hőtechnikai, üzemeltetési, stb. elvárások kielégítését
3) Milyen környezettudatos, innovatív megoldásokat használ, mely az épület gazdaságos üzemeltetését elősegíti.
A bírálat három körben zajlott.
Első körben a bizottsági tagok egyenként nyilatkoztak valamennyi pályamű kapcsán arról, hogy az építészeti, esztétikai kvalitásai, a benne található ötletek alapján érdemes-e továbbgondolásra. A Bírálóbizottság úgy döntött, hogy amelyik terv bármelyik bizottsági tag támogatását elnyeri, továbbjut a második körbe.
A második körben az „állva maradt" tervek mindegyikéről vitát folytatott a bizottság, majd többségi szavazással választotta ki a harmadik körbe jutó terveket.
A harmadik körben a bizottság több alapvető döntést hozott:
A kiírásnak megfelelően - a Bírálóbizottság tagjainak egyhangú véleményével egybehangzóan - azt a tervet lehetett volna győztes pályaműnek nyilvánítani, ami lényeges átdolgozás nélkül alkalmas lett volna arra, hogy a tervezési program részeként a Kiíró homlokzatra, tömegformálásra vonatkozó elvárásait megjelenítse Ilyen pályamű a Bírálóbizottság döntése szerint nem érkezett; egyik pályamű sem alkalmas lényeges változtatás nélkül a kiírásban foglalt elvárások kielégítésére. (Mivel a fentiek szerint egyik pályamű sem teljesítette a díjazhatóság szintjét elérő mértékben a legfontosabb értékelési paramétert, a további értékelési paraméterek vizsgálata okafogyottá vált.) A Bírálóbizottság tehát azt az egyhangú döntést hozta, hogy egyik tervet sem nyilvánítja győztesnek (második, harmadik helyezettnek, stb.)
Több olyan munka érkezett azonban, amelyek olyan elemeket tartalmaznak, amelyek a további tervezés során felhasználhatóak. A Bírálóbizottság ezért ezen mindösszesen 7 db ilyen pályamű megválasztása mellett döntött. Az azonos jellegű ötletek közül a bizottság többségi szavazással választotta ki a megvásárlandókat.
A Bizottság az egyes pályaművek részletes bírálatainak és a tervpályázat összefoglaló értékelésének elfogadása után egyhangúlag úgy döntött, hogy a pályaművek díjazására és megvételére szánt teljes összeget (200 ezer euro) nem osztja ki teljes mértékben, abból 100 ezer eurót használ fel megvételekre.
A Bizottság a megvételek során négy különböző kategóriát különített el a szerint súlyozva, hogy az egyes pályaművekben található ötletek amennyire hasznosíthatók a továbbtervezés és a tervezési program megfogalmazása során. A legalacsonyabb megvételi kategóriába azon pályamű került, mely inkább nagyvonalú gesztusával és grafikai ötletességével oldotta meg a nehéz tervezési feladatot. Míg a második és harmadik díjkategóriába azon pályaművek kerültek, melyek nem csak építészeti gondolatában, hanem részleteiben, szerkezeti, anyaghasználati megoldásaiban is több megfontolásra alkalmas tervezési irányt fogalmaztak meg. Míg az egyetlen kiemelt megvétel mind komplexitásában, mind a formaképzés és szerkezeti kialakítás terén átfogóan jó megoldást adott a felvetett kérdésre.
A megvásárlásról szóló döntés tekintetében a Bírálóbizottság nem tekintette külön, önálló, valamelyik pályázótól megvásárolandó ötletnek azokat az épület geometriájával kapcsolatos alapelemeket, amelyek számos pályaműben szerepeltek (és amelyek jellemzően a kiírás logikájából is következtek): ilyenek voltak az északi homlokzaton kialakítandó, az eredeti Hültl-féle homlokzati elképzelés sarkalatos elemét képező rizalit, a nyugati homlokzat sík kiképzése, tetőidom, stb; az épület funkciójára vonatkozó javaslatok; a kiírásban foglalt feladat részét nem képező alaprajzi elképzeléseket; evidens, közismert, elterjedt építőanyagok felhasználására vonatkozó javaslatokat; a Hültl-féle tervben – következésképpen a szomszédos épületekben is - megjelenő építészeti elemek (kváderezés, tagozatok kialakítása, boltíves nyílássor a földszinten, tetőidom, stb.) alkalmazására vonatkozó javaslatokat. A bizottság megállapította, hogy a megvásárolandó tervek egyike sem sérti a Befoglaló Téridommal kapcsolatos elvárásokat és valamennyit beadó pályázó befizette a részvételi díjat.
Fentiekre tekintettel a Bizottság összességében úgy ítélte meg a pályázatot, hogy az a Korm. rendelet 20. § (4) bekezdésére tekintettel is eredményes volt.
Általános értékelés:
A feladat legnehezebb része az volt, hogyan lehet az 1972-ben átadott épület hétemeletes vázára egy, a vele összeépült hatemeletes épület historizáló homlokzatának ritmusával összhangban álló homlokzatot kialakítani.
Több pályázó erre a kérdésre azt a választ adta, hogy „sehogy, ezért ne is próbáljuk meg". Ezek a pályaművek olyan homlokzati elképzeléseket vázoltak fel, amelyek egy adott esetben korrektül kidolgozott, önmagában esztétikus irodaház-homlokzatot jelenítettek meg, ami számos helyen építészeti értéket képezne, de a Kossuth tér arculatába nem illeszkednek vagy valamilyen ideologikusan megfogalmazott kiáltványszerű gesztus (magyar kreativitás, nagy magyarok, „az élet körei", stb.) fix vagy (interaktív) mobil hordozójának tekintették a homlokzatot, nem pedig egy konkrét épület építészeti tagozatának. Ezeket a pályaműveket a Bírálóbizottság semmilyen formában nem támogatta.
Más pályázók a megvalósult Pintér-féle homlokzat megtartására, esetenként finomabb átértelmezésére tettek javaslatot. A kiírás és a Bírálóbizottság nem kívánt állást foglalni a megvalósult épület esztétikájával, Pintér Béla tervével kapcsolatban; az ötletpályázat kiírása azonban önmagában egyértelművé tette a Kiíró azon véleményét, hogy napjainkban lehetséges lényegesen jobb válaszokat adni egy Kossuth téri épület homlokzatával, tömegalakításával kapcsolatban. Amennyiben a tervezés során ez az eljárás nem teljesülne, akkor semmilyen morális alapja nincs egy másik modern épület kialakításának, ez esetben kizárólag a meglévő épület valamiféle modernizálása (modernebb, jobb minőségű építőanyagok alkalmazása, az elvárható komfortfokozat, benapozás biztosítása stb.) lehet a cél.
A pályaművek egy viszonylag jelentős része figyelmen kívül hagyta azt, hogy a megvalósítani javasolt homlokzatnak ki kell elégíteni a Hültl-féle tervben megtestesülő városépítészeti elképzeléseknek való - lehetséges mértékű - megfeleléssel kapcsolatos elvárásokat, tehát hogy a Kossuth tér térfalai egymással összhangban álló, egymásra építészetileg reflektáló módon valósuljanak meg, és a déli térfal önmagában egységes homlokzati képet alkotó, nagyvonalú megjelenésű legyen.
A Hültl-féle homlokzati elképzelés legmarkánsabb eleme a szimmetrikusan elhelyezett két rizalit, melyek közül a keleti meg is valósult. A megvásárlást nem nyert tervek között több olyan található, amelyek nem érzékelték a kiírásban foglalt fenti elvárás fontosságát.
27. sorszámú pályamű – kiemelt megvételben részesült – 25 ezer EUR
Név: ARCH STUDIO KFT.
2040 Budaörs, Beregszászi utca 21.
Képviseli: Vesztergom Ádám
32. sorszámú pályamű – kiemelt megvételben részesült – 20 ezer EUR
Név: DPI Design Kft.
1126 Budapest, Németvölgyi út 25.
Képviseli: Pintér Tamás
31. sorszámú pályamű - kiemelt megvételben részesült – 20 ezer EUR
Név: STUDIO A4 Iroda Kft.
1026 Budapest, Hegyi utca 1.
Képviseli: Kendik Géza
23. sorszámú pályamű – megvételben részesült – 10 ezer EUR
Név: AMBS Consultancy Ltd.
15 Fulham High St, London SW6 3JH, Egyesült Királyság
Képviseli: Csete Erzsébet
30. sorszámú pályamű – megvételben részesült – 10 ezer EUR
Név: SAGRA Építész Kft.
1025 Budapest, Krecsányi utca 18.
Képviseli: Sajtos Gábor
33. sorszámú pályamű – megvételben részesült – 10 ezer EUR
Név: Campos Costa Arcquitectos
R. dos Sapateiros 44, 1100-579 Lisboa, Portugália
Képviseli: Pedro Campos Costa
Társszerző: Németh Balázs
24. sorszámú pályamű – megvételben részesült – 5 ezer EUR
Név: NART ÉPÍTÉSZ MŰTEREM
1025 Budapest, Vérhalom utca 12-16. B ép. 24.
Képviseli: Kovács Csaba
forrás: kossuth6-8.parlament.hu
09:33
a Magyar Narancs friss számában Smiló Dávid értékeli a pályázatot és csodálkozik rá egy díjazatlan munkára (nem tudom tervezte-e a szerző a külüön publikálást, a magam részéről örömmel s kíváncsian várnám ha felfedné magát):
A 19. pályamű (Kossuth tér 6-8. tervpályázat)
11:34
@mB: Nagyon klassz, különösen a felvillantott versenytársakhoz képest. A "konty" azonban - elsősorban a nyugati homlokzaton - jócskán túlnő a szomszéd épületen, miközben az alaptömeg felső traktusa sem tesz semmiféle gesztust a határoló épületek visszahúzott legfelső emeleti ill. tetőtéri kialakítása felé. A túlméretesség hatását fokozza az épület függőleges hangsúlyú homlokzati szerkezete és borítása.
10:31
A kiírásnak óriási hibája volt, hogy szinte rögeszmésen ragaszkodott a megvalósíthatatlan Hültl féle homlokzat visszaállításhoz. (Hültl pl. nem tervezett a metrómegállóval ami az épületben található) Miközben figyelmen kívül hagyott olyan sokkal jelentősebb kérdéseket, mint az illeszkedés a Parlament épületéhez, vagy a Kossuth térhez, de ami szinte felfoghatatlan, hogy a kiírás egy félmondattal sem foglalkozott a világörökségi Duna-part látványával.
Konkrétan azzal, hogy a Hültl féle homlokzat megvalósulása esetén egy, a szomszédos Duna-parti épületnél több emelettel magasabb épülettömeg jelenne meg, ami városképileg minimum kérdése. A kiíró ezt a problémát úgy oldotta meg, hogy nem is kért olyan tervet amin a Duna-parti utcakép megjelenne.
A XXI. században felépíteni egy XIX századi homlokzatot egy XX. századi épületszerkezetre a nemzet főterén egy olyan eszement ámokfutás, ami boritékolta a pályázat sikertelenségét. Nem tagadom, hogy én is azok között voltam, akik azt mondták, hogy ezt a feladatot egyszerűen nem szabad megoldani. És mint látható, a kiíró is kénytelen volt elismerni, hogy nekünk van igazunk.
18:19
@petrusferenc: Nem ragaszkodott a kiírás a Hültl-féle homlokzat „visszaállításához”. Idézet a cikkből (kiemelés tőlem): „a megvalósítani javasolt homlokzatnak ki kell elégíteni a Hültl-féle tervben megtestesülő városépítészeti elképzeléseknek való - lehetséges mértékű - megfeleléssel kapcsolatos elvárásokat, tehát hogy a Kossuth tér térfalai egymással összhangban álló, egymásra építészetileg reflektáló módon valósuljanak meg, és a déli térfal önmagában egységes homlokzati képet alkotó, nagyvonalú megjelenésű legyen.”
Ettől függetlenül valóban szinte lehetetlen a feladat. Amúgy szerintem nem volt sikertelen a pályázat, a zárójelentés sem ír erről, sőt. Kíváncsi leszek a továbbiakra.