építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Kossuth tér térépítészeti tervpályázat

II. díjban részesült 11-es sorszámú pályamű:
Városi Tájkép Csoport Kft. Tervezők: Szöllőssy Barbara formatervező, Pyka Zsolt formatervező Zsuffa és Kalmár Építész Műterem Kft. Tervező: Zsuffa Zsolt építész
P-ART Műterem
Tervező: Papp Glória építész

II. díjban részesült 11-es sorszámú pályamű:
Városi Tájkép Csoport Kft.
Tervezők: Szöllőssy Barbara formatervező, Pyka Zsolt formatervező

Zsuffa és Kalmár Építész Műterem Kft.
Tervező: Zsuffa Zsolt építész

P-ART Műterem
Tervező: Papp Glória építész

Továbbá:
Sound design: Iván Solano
Közmű tervek: Fejes Tamás gépészmérnök
Közlekedés tervezés: Szirbek Etelka okl.közlekedésépítő üzemmérnök


Részletes bírálat
A terv egységes, átgondolt burkolat – utcabútor - zöldfelületképzés koncepcióra épül, modern javaslatot ad a hármas tagolásra, annak egységeit gyalogos passzázsrendszerrel összeköti. Az Országház ortogonális tengelyeihez igazodó, hangsúlyosan észak-déli fő sétányokat finoman, a valós közlekedési irányoknak megfelelően köti össze, vezeti a keskenyebb, szögben csatlakozó utakkal, amelyek egy másik derékszögű koordinátarendszert alkotnak.
A tematikus kertek gondolata egyéni és kiemelendő. A déli részen a vizek kertje, az északi egységben a Zen hangok kertje támogatandó és érdekes színfolt lenne a város életében. A vízfelületet szépen, a tematikus koncepcióba illően alkalmazza – a vizek kertjében a gyalogos forgalom vezetését hangsúlyozza.
A beton utcabútorok és a Duna hullámzását felidéző burkolatként javasolt PRESS beton (grafikai beton) egyedi, egységesen kidolgozott, azonban annak finomítása szükséges, tekintettel az Országház történelmi környezetére és a takaríthatóságra és járhatóságra (különösen reprezentáció során). Érdekes megoldás, hogy az utcabútorok este világítótestként is működnek. Az eltolható ládák és a pályázat ennek megvalósítására vonatkozó ötlete kiváló.
A többi pályázathoz képest a téren belüli kapcsolatok sokrétűbbek, kiválóan felismeri a külső kapcsolatrendszert és a belső használat irányait. A Pályamű erénye, hogy a kapcsolatrendszerekre szervezi az alapkoncepciót, azt tudatosan és elegánsan megvalósítja. A Metró felőli bevezetés a főtengely, az Alkotmány utca tengelyét továbbvezeti az Országház előtti nagy, egybefüggő tér felé, a Szabadság tér - Vértanúk tere felől érkező gyalogosforgalmat vizuálisan is rávezeti a térre a gyalogos út menti vízsávval, továbbá a gyalogos rendszert rávezeti a Dunára. A főirányok mellett kijelöli a mellékterek használatát a rendszerbe tökéletesen illő belső rendszerrel. Ezekkel a gesztusokkal a Kossuth teret városi térré teszi, bevonja a város életébe.
A Pályamű javaslata a Nádor utca lezárására az átmenő forgalom elől kedvező, a Kossuth tér használatát így kibővíti és ezáltal az Országháztól szemben álló két műemléki épület a tér valóságos térfalává válik. Azonban annak a mélygarázsba való lehajtókkal való indítása ellentmondásos. A Bírálóbizottság nem tartja kívánatosnak a teljes forgalom kizárását, a gyalogos rendszer helyett javasolható a korlátozott forgalmúvá alakítás.
A belső zónát kordonnal határolja, azonban annak kialakítása jelzésszerű. A tér külső lezárására sövénnyel és térdfallal történik. A széles zöld sávba foglalt villamosvágány mind városi szempontból, mind védelmi szempontból figyelemre méltó, jó megoldás, erős eleme a tervnek.
A szobrokat eredeti helyükön tartja, önálló, hangsúlyos, burkolt terekkel emeli ki. Az ’56-os emlékműveket az észak-déli tengelyre helyezi.

A látogatóközpontot jó helyen helyezi el, közel a főbejárathoz.
A Pályamű hiányossága, hogy a közműrendszert és a közlekedést csak jelzésszerűen mutatja be.
A pályaművet a Bírálóbizottság több elemét is tekintve egyéninek és kiemelkedőnek ítélte, és ezért 3.5 millió Ft-os II. díjban részesítette.

vélemény írásához jelentkezzen be »