építészet : környezet : innováció

Kozma Lajos Átrium mozija



Lampert Rózsa írása egy modern műemlékről

Immár több mint két éve annak, hogy a 32. Magyar (Millenniumi) Filmszemle díjkiosztó ünnepségével véget ért az Átrium mozi 65 évig tartó szolgálata. Ugyanis másnap a budaiak kedvelt filmszínházát - amit hosszú évtizedekig Május 1-nek hívtak -, bezárták, mert az üzemeltető szerint veszteséges. Pedig az egy hétig tartó szemle során jó reklámmal és szervezéssel, színvonalas filmekkel estéről estére sikerült becsalogatni a közönséget a kicsit kopott, de régi patináját még ma is őrző moziba.

Az Átrium mozi egyike az 1990-es műemlékjegyzékben szereplő két védett budapesti filmszínháznak, így funkcióváltása a műemléki értékek jelentős sérülése nélkül nem képzelhető el. Az egyediségében, különlegességében rejlő előnyöket felhasználva moziként, esetleg előadóteremként kellene működtetni továbbra is. Ahogy a másik műemlék filmszínházat, az Urániát, amelynek sorsa Nemzeti Filmszínházzá alakításával rendeződött. A kihasználtságot azonban megfelelő szervezéssel és irányítással ott is javítani lehetne még, hiszen a gyönyörűen felújított épület kiváló adottságokkal rendelkezik.

Jelentőségét az is fokozza, hogy egyike azon három fővárosi mozinak (a másik kettő a Simplon, azaz Bartók valamint a Duna) amely - az 1928-ban végre megszületett, kizárólag mozgó képszínházak létesítésére vonatkozó szabályzat megjelenése után - eredetileg is erre a funkcióra épült. Az Átrium Kozma Lajos tervei alapján 1935-1936-ban épült, a Margit körút akkor még zömmel földszintes beépítésű részén.

 
A teljes írás csatolt fájl-ként *.pdf formátumban olvasható. 

vélemény írásához jelentkezzen be »