Technológia

Kutatópark a Baumit osztrák központjában

1/2

Jürgen Lorenz a Baumit Wopfinger kutatás-fejlesztési vezetője a mérőépületben. Az adatok mutatják a tesztépületek belső hőmérsékletét, páratartalmát, légáramlását és energiafelhasználását.

Tíz épületben, egyenként 33 szenzor méri és küldi tovább az adatokat, amelyek több kutatóhelyre érkeznek meg az optimális lakóklíma kialakításához szükséges vizsgálatokhoz.

Hirdetés
?>
Jürgen Lorenz a Baumit Wopfinger kutatás-fejlesztési vezetője a mérőépületben. Az adatok mutatják a tesztépületek belső hőmérsékletét, páratartalmát, légáramlását és energiafelhasználását.
?>
Tíz épületben, egyenként 33 szenzor méri és küldi tovább az adatokat, amelyek több kutatóhelyre érkeznek meg az optimális lakóklíma kialakításához szükséges vizsgálatokhoz.
1/2

Jürgen Lorenz a Baumit Wopfinger kutatás-fejlesztési vezetője a mérőépületben. Az adatok mutatják a tesztépületek belső hőmérsékletét, páratartalmát, légáramlását és energiafelhasználását.

Tíz épületben, egyenként 33 szenzor méri és küldi tovább az adatokat, amelyek több kutatóhelyre érkeznek meg az optimális lakóklíma kialakításához szükséges vizsgálatokhoz.

Kutatópark a Baumit osztrák központjában
Technológia

Kutatópark a Baumit osztrák központjában

2015.10.26. 09:58

Cikkinfó

Támogatott tartalom

Cég, szervezet:
Baumit

Az építőanyagok és az egészséges környezet kapcsolatát vizsgálja az a kutatás, amelyet az ausztriai Wopfinger Baustoffindustrie GmbH Baumit kutatóparkjában végeznek több tudományos területre kiterjedően. 

A kutatás célja, hogy megszülethessen egy tudományosan is megalapozott tanulmány, mely az építőanyagok egészségre gyakorolt hatásaival foglalkozik. A 3 millió eurós költségű projekt 2018-ig tart, de részeredményeket már korábban is publikálni fognak.

Európa legnagyobb építőanyag-ipari kutatóparkjában, a Baumit wopfingi központjában, tíz modellházat építettek fel annak vizsgálatára, hogy a különböző építőanyagok milyen hatással vannak az emberi szervezetre, és kidolgozzák az optimális lakóklíma modelljét.

A kutatásban négy szervezet tízfős csapata dolgozik. A belső tér levegőjének összetételét; a hőmérséklet, a páratartalom és a károsanyag-kibocsátás összefüggéseit az Institut für Baubiologie und Bauökologie – ’Építés-biológiai és Ökológiai Intézet’ vizsgálja. 

A Fachhochschule Burgenland építőipari főiskola higrotermikus szimulációt végez, ez az úgynevezett Computational Fluid Dynamics Simulation vizsgálati módszer, amelyből a beltéri klíma és a hőkomfort összefüggéseire következtetnek. 

A bécsi orvosi egyetem, a MedUni Wien pedig azt vizsgálja, hogy az egyes építőanyagok hogyan hatnak az emberek komfortérzetére. Erre az Indoor-Air-Quality analízissel következtetnek a belső tér klímájából, a levegő ion és illékony szerves vegyület tartalmából (VOC), a levegőben lévő részecskék összetételéből és az olyan érzékszervi észlelésekből, mint amilyen a zaj és szagok. 

A Baumit a tesztházak kivitelezésén kívül az energetikai, akusztikai és a zajterheléses vizsgálatokat végzi. A kémiai paraméterek, értékek (pl. VOC, aroma anyagok, radon stb.) valamint a porszennyezési adatok kiértékelését külső intézetek végzik.



Tíz épületben, egyenként 33 szenzor méri és küldi tovább az adatokat, amelyek több kutatóhelyre érkeznek meg az optimális lakóklíma kialakításához szükséges vizsgálatokhoz.
2/2
Tíz épületben, egyenként 33 szenzor méri és küldi tovább az adatokat, amelyek több kutatóhelyre érkeznek meg az optimális lakóklíma kialakításához szükséges vizsgálatokhoz.




A mért paraméterekből következtetni lehet az egyes alapanyagok allergiás reakcióira, a fáradtságra és aktivitásra, az alvás minőségére, és az általános vitalitásra gyakorolt hatására - vagyis fel lehet tárni az akusztikai ingerek és a közérzet összefüggéseit.

A tipizált házak minden paraméterben egyeznek, csak a felhasznált építőanyagok különböznek. Az objektív mérés érdekében a kísérleti épületeket automatikusan szellőztetik. A házakban egyenként 33 szenzor 20 másodpercenként méri a helyiség klímájának minőségét és az adatokat egy központi szerverre küldi, amely hetente 30 ezer adatot rögzít és küld el. A továbbított anyagok forrása anonim, és nem ismert, hogy melyik tesztház, milyen anyagokkal épült.

A kutatás eredményének ismeretében tényekkel lehet alátámasztani az egyes építőanyagok által az egészségre, a közérzetre és a beltéri levegő minőségére gyakorolt hatását. Mindezek a további termékfejlesztések alapját fogják képezni. 

Annak ismeretében, hogy az egyes anyagoknak és rendszereknek milyen előnyei vannak, alátámasztható a termékek értéktöbbletének kommunikációja, és valódi ár-érték arány állapítható meg.

 

 

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.