építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

La Défense 2050 – I. helyezett terv bemutatása

Jelentős nemzetközi sikert könyvelhet el Mikes Bence, aki egy nemzetközi csapat tagjaként – első magyar diákként – vett rész a Les Ateliers francia szervezet által meghirdetett idei francia workshopon, ahol rögtön el is nyerték az I. helyezést. A verseny témája - La Défense 2050 - Párizs üzleti negyedének újragondolása volt. Mikes Bence LifeLine csapatának projektjét most részletesen is bemutatjuk.

La Défense 2050 LifeLine project  - I. helyezés
A csapat tagjai: Ingrid Boutet (Franciaország), Nikhil A. Chaudhary (India), Minh Phuong Nguyen (Vietnam), Francois-Xavier Desprez (Franciaország), Ikue Tsunemitsu (Japán) és Mikes Bence (Magyarország).

 

 

 

A terv előkészítése:
A konkrét tervezés előtt mindenki elképzelt egy fényes jövőt és egy sötét jövőt a Défens-szal kapcsolatban. Ez az elgondolás jó alapötletnek tűnt, a fantáziánkat hamar beindította gazdaság-társadalom-építészet terén. Innen egyenesen következett, hogy a sötét jövőt elkerülő, fényes jövőbe menő stratégiát dolgozunk ki.

LifeLine és az „X”- projekció
2050, azaz időtartam 40 év, amennyi időt még valamelyest lehet előrelátni, illetve városépítészeti szempontból elegendő ahhoz, hogy érdemi arculatváltozások  menjenek végbe – gondoljunk csak a mai Défense kialakulására. Gazdasági nyelven ez egy olyan hosszú időtartam, ahol egy cég képes a profilját-technológiáját lecserélni.

Gazdasági vizsgálatainkra támaszkodva  kijelentettük, hogy ahhoz, hogy a Défense meg tudja tartani a gazdasági motor szerepét a metropoliszban, nyitnia kell, változatosabbnak kell lennie, az emberek számára vonzóbbá kell a helyet tenni. 2050-re, az agglomerációt is beleszámítva, Párizs lakosságának száma előreláthatóan 2,5 millió fővel fog emelkedni a mostani 10,3 millióhoz képest. Az élet továbbra is gyorsulni fog, ami odavezethet, hogy egy héten elég lesz majd 4 napot dolgozni napi 8 órában. Az üzleti élet lebonyolítható lesz akár otthonról is, és csak egyeztetésekre fognak bejárni az emberek. Mindezek következménye, hogy az irodaigény csökkenni, a szabadidő ilyen formában meg emelkedni fog. A felhőkarcolók nem csupán az üzleti világ központjai, hanem a hétköznapi élet színterei is lesznek.

A gazdasági válság utáni statikus állapot elindul majd egy dinamikus irányba, melynek hajtóereje az új energiák biztosítása, újfajta energiaforrásokra lesz szükség. Körülbelül 40 évre elegendő a Föld kőolajkészlete. A 3. ipari forradalom ideje egyértelműen be fog következni, ami a föld-, víz-, nap- és szélenergiák újrahasznosításával foglalkozó iparágakat fogja felemelni, a régi iparágak hanyatlása mellett.

 

La Défense 2010 - elszigetelődés - Nikhil A. Chaudhary
La Défense 2025 - választás - Nikhil A. Chaudhary
La Défense 2050 - fényes jövő - Nikhil A. Chaudhary
 

 

Ez a fajta  gazdasági felfogás az „X”-projekció. Az, hogy 40 évre elegendő a kőolajkészlet, nem azt jelenti, hogy utána már nem lesz, hanem azt, hogy ennek a ritmusú gazdasági növekedésnek új, hatékonyabb energiakészletre kell majd támaszkodnia.

Charles Darwinnak volt egy mondása az élővilággal kapcsolatban: „Nem az a faj fogja túlélni az időket, amelyik a legerősebb, hanem az amelyik képes a változtatásra”. Ezzel teljesen egyetértek, és úgy láttuk csapatunkban, hogy a nagy változások ideje hamarosan eljön. Ahhoz hogy az éghajlat ne melegedjen, a széndioxid-kibocsátást jelentősen csökkenteni kell. Az emberiség attól emberiség, hogy a kezében a kulcs a változtatásokra, nem szabad, hogy olyan állati szintre süllyedjen, ahol a természetnek teljes mértékben ki van szolgáltatva. 2030-ra az úgynevezett zöldenergia-felhasználás utoléri a hagyományos energiahordozókat, míg 2050-re beáll egy új egyensúlyi állapot.

Ahhoz, hogy ez az új egyensúly bekövetkezzen, a Défense-nak vezető szerepet kell vállalnia világszinten. Egy komplex negyednek kell létrejönnie, a környező kerületekkel együttműködve a fejlődést decentralizálni kell ugyanúgy, ahogy az üzleti negyed létrejött. Viszont itt nem egy új központ kiépítése a cél, hanem egy különleges vonal által generált, regionális szintű szerkezeti átalakulásról van szó. Ez a vonal a Lifeline!

A koncepció
A Lifeline létrejötte – a gazdasági és társadalmi perspektívákat figyelembe véve –  olyan regionális fejlődést tűz ki célul maga elé, ahol a Défense negyed megőrzi vezető üzleti szerepét, amellett, hogy életet lehel a negyedbe és vonzáskörzetébe. A jövő fenntartható városépítészetének alapkérdése az energiaszolgáltatás optimalizálása, ami a helyi-gazdasági szektorok felélénkülését eredményezi majd. Energiahatékonyság: nagy ellátás rövid úton, rövid időn belül helyi, megújuló energiákból (urban heating), ami városon belüli sűrűsödést jelent majd.

 

Világgazdaság 2011 - Francois-Xavier Desprez, Nikhil A. Chaudhary
Világgazdaság 2050 - Francois-Xavier Desprez, Nikhil A. Chaudhary
 

 

Azt a döntést hoztuk, hogy a negyed fejlődése a történelmi tengely folytatásával nem menne végbe, további ridegséget hozna létre, inkább a tengelyre felfűzött kereszt-diagonális irányú kapcsolatok kiépítése jelentene előrelépést, erősítvén ezzel a Nagy Párizs policentrikus modelljének elképzelését, az első és második gyűrűt.

 

 
Nagy Párizs policentrikus modell - Nikhil A. Chaudhary

 

Kivehető tehát, hogy ez az új elméleti-organikus vonal új életet teremt majd. Négy határa szimbolikusan négy földrajzi pont. Északon Gennevilliers ipari kikötő, délen Mount Valérien festői hegye, nyugaton és keleten a Szajna partja és az azon túli zöld területek.

 

LifeLine - Ikue Tsunemitsu
 

 

A LifeLine kifejlődése - Lépték 1
A negyednek nemcsak fizikai határai vannak. Ez jól észlelhető, ha az érzelmeinkre hallgatva végigjárjuk a negyedet. A Défense, mint egy óriás tekint a szomszédos környékre. Nem szabad hagyni, hogy a negyed további tágulása bekebelezze a szomszédos területeket. A gazdasági átalakulások egy új ipar létrejöttét sürgetik, ami a negyed egy másik centruma tudna lenni, egy kutató-egyetemi központ kiépítésével együtt funkcionálva. Ezzel a területi kétpólusossággal a fejlődés kiterjed a szomszédos kerületek határaira, figyelembe véve azok önálló régi városközpontjait. A két centrum között kialakul egy összekötő, intermodális kapcsolat, köszönhetően az új Grand Paris expressznek, egy új TGV állomásnak, egy új stadionnak valamint kulturális központnak. Ez a fajta diffúzió új funkciókat és összekötéseket teremt majd. A LifeLine projekt  lesz az új összekötő kapocs a kerületek között.

 

 
Polaritás rajz - Mikes Bence
Szerkezeti átalakulás - Nikhil A. Chaudhary

 

TGV-állomás
A negyed jövőjében továbbra is nagy szerepe van az új szimbólumoknak. Az általunk javasolt fejlesztési erővonalak között szerepel egy TGV-állomás kiépítése. Az infrastruktúra jövője nagyrészben a város gazdasági-társadalmi berendezkedésén alapul. Látni kell azt, hogy az energia optimazilásának egyik eszköze a fejlett infrastruktúra. Javaslatunk volt, hogy 2050-re épüljön ki egy autómentes társadalom. Az Ile-de-France-on belül a szén-dioxid-kibocsátás nagy része (20%) a gépjárműforgalomból adódik, azon belül is meghatározó az egyszemélyes gépkocsihasználati hányad. Összehasonlítva a szén-dioxid-kibocsátást más szektorokkal, a légi közlekedés kerozin égéséből 37% származik, háztartásoknál 20% ez az arány.

Amire felkaptam egyik előadáson a fejemet, az a városi resiliencia fogalma. A város belső erejéről van szó, arról a képességéről, ahogyan bármilyen katasztrófa bekövetkezte után újra tud épülni. Ilyen például a hadi katasztrófa, Varsóban  a II. Világháborúban a lakosság és a város 60%-a megsemmisült, vagy a természeti katasztrófa megelőzése, például Rotterdamban gátak építése. De ugyanúgy a resiliencia témaköréhez tartozik az is, ha a városi infrastruktúrát nemcsak tömegközlekedésre, hanem nyersanyag és árutermék szállítására is használjuk: nappal tömegközlekedés, éjszaka kereskedelem. A resiliencia tehát a városi innováció szerves része.

Innen jött az ötletem, hogy tervezzek egy TGV-állomást, ami ezt a kettőst funkciót ellátja, miközben egy új ipari központ, regionális stratégia részévé, helyi nemzeti piacteremtés eszközévé válik. Építészeti szempontom volt annak a városképnek a megváltoztatása, ami a Grande Arche utáni teraszossággal létrejött. A történelmi tengely ezen a ponton megszakad, nincs meg az intermodális központ feltétele, az összeköttetés. Erre én egy TGV-vonat  formáját lekövető, dinamikus életteret javasolok a teraszok statikusságával szemben. A közösségi fogadótér egy a föld alá nyúló támadáspontja az állomásnak.

 

TGV állomás - Mikes Bence
TGV állomás - Mikes Bence
 

 

Ökológiai környezet - Lépték 2
A zöld területek megvédése mellett az ipari kikötőkben tapasztalható környzetetudatosság is fontos szempont a hajózás szemszögéből. Párizs kikötőjének, Gennevilliers-nek fejlesztése mellett döntő fontossággal bír egy új kikötő kiépítése Achéres-ben, északi-csatornán keresztüli hajózással a Benelux Államok irányába.

Nagy Párizs - Lépték 3
A Nagy Párizs léptékében tervünk új kapcsolatokat (ipari, logisztikai) épít ki a CDG reptérrel, Gennevilliers és Achéres kikötőkkel valamint az Orly reptérrel.

 

Nagy Párizs modell - Phuong Nguyen Minh
Nagy Párizs modell - Phuong Nguyen Minh
 

 

Konklúzió
La Défense területének jövője a regionális gazdaságra támaszkodó, megújuló energiákkal fenntartható rendszeren alapszik. Ez a szektor profitálni fog, főleg hosszú távú befektetések eredményeként. A nyugati gazdaságokban el fog fogyni a kőolaj és földgáz, ezért a vezető iparág az újrahasznosítás lesz. A készárucsere helyett inkább az újrafeldolgozás játssza majd a főszerepet, ezért a kikötőkben folytatott ipar újra megélénkül, a feldolgozás után a vízi úton történő szállítás játssza majd a főszerepet, mindezért Achére kikötőjének az északi, Benelux Államokkal való összekötése megalapozott. Az újrafeldolgozó iparágak a helyi piacra fognak támaszkodni, ami  kiváló lehetőség lesz számukra Alfred Marshallnak a „helyi gazdaságok a városi gazdaságon belül” elmélete szerint.

Ezután az új ipari forradalom után egy merőben más gazdaság fog kialakulni. Fokozatos kiegészítésekkel megy majd végbe az átállás az új rendszerbe, mialatt a korábbi termelés hanyatlásnak indul. Az újrahasznosító ipar, a megújuló energiaforrások,a  helyi feldolgozóipar, a high-tech vállalatok (biotechnológia, nanotechnológia), az egyetemek és kutatóintézetek, a pénzügyi szolgáltatások a Défense negyedben,a  logisztikai-ipari szolgáltatások a kikötőkben valamint az embereknek szánt hétköznapi szolgáltatások (mind kulturális, mind lakásépítés azok számára, akik a közelben szeretnének lakni) el fognak terjedni a térségben, ami odavezet, hogy az egész La Défense térség együtt fog élni...

Ezért ez a térség új kapcsolataival, a második és harmadik gyűrű bővítésével a policentrikus Nagy Párizs modell fejlődésének hajtómotorja lesz, ami annak is köszönhető, hogy a LifeLine alkalmazkodóképes a Jövő változásaival szemben.

 

La Défense élet 2050 - Mikes Bence, Nikhil A. Chaudhary
 

 

A workshopról bővebben
A jelszavunk örök: „My Home is Nowhere without You”   
A LifeLine-csapat nevében:

Mikes Bence

La Défense 2050 – nemzetközi workshop I. helyezés magyar résztvevővel

 

vélemény írásához jelentkezzen be »