Lapos + felhasított korong = soltvadkerti termálfürdő

Üveg, beton, és fémkeretek. Természetesség, logika és arányosság. Magabiztos ízlés és kimerítő műszaki tartalom. Ezekkel a mondatokkal jellemezhetjük Font Izolda Hauszmann-díjas diplomamunkáját, a soltvadkerti termálfürdőt.

Soltvadkertiként már régóta tudom, hogy a város egy termálfürdő építését tervezi a Vadkerti-tó mellett, amit mi csak Büdös-tóként emlegetünk. Helyi elnevezésével ellentétben a tó vize nagyon kellemes, emiatt népszerű strandként funkcionál nyaranta.

A '70-es évektől tervezi a város egy termálfürdő megépítését a tó mellé a kijelölt telekre. Egy befektető által 2000 körül elkészült a termálkút, és a csatornahálózat kiépítése is megkezdődött. A termálkút vize gyógyhatású, sárgás színű, magas ásványi anyag tartalmú, található benne nátrium-klorid, bromid, jodid, ammónium valamint vas, és hőfoka is megfelelő egy fürdő ellátásához.

A tó körül körülbelül 600 üdülőház és nagyobb szálláshely van, amelyek a nyári strandolókat szolgálják ki. Ezt a kapacitást a hidegebb hónapokban is ki lehetne használni, bár az is lehetséges, hogy a jövőben a termálfürdő gazdaságos üzemeltetéséhez egy hozzá tartozó szálloda építése is indokolt lehet. A telket jelenleg sűrű növényzet veszi körül, ami egyik irányba sem enged kilátást.

Elhelyezkedés a helyszínen

A telek jelenleg egy fákkal, bozótossal körülvett terület, a sűrű növényzet nem enged rálátást a legközelebbi nyaralókra sem. A tervezés során célom volt ennek a zártságnak a lazítása, így az épületből távoli kilátás nyílik a vízfelületre. A terv, az épület feladata ebben a helyzetben, hogy alkalmazkodjon egy olyan helyen, ahol nem befolyásolja még épített környezet az épület elhelyezkedését, azt csak a természetes környezet alakíthatja. Az elhelyezésnél fontos volt, hogy a meglévő értékes fák megmaradjanak, és az épület minél közelebb kerüljön a vízparthoz. Ezt a határt a vízvédelmi vonal jelölte ki, amelyen belül már nem lehet építeni. Ez 100 méterre helyezkedik el a víztől.

Forma

Az épület formájával is igyekszik a természethez alkalmazkodni, egy lapos, több helyen felhasított korong az alapvető képlet. A beépíthetőséget kihasználva a kör átmérője 46 méter lett, így viszont egy nagyon mély, tagolatlan test alakult ki. A merőleges rendszerben megjelenő hasítások fellazítják a nagy, lapos testet, főleg a part felé nyílik az épület, az azzal ellentétes irányban, ahonnan a telekre érkezünk, csak a bejárat bemetszése látható.

A felvágások oldalai üvegfalak, így ezeken keresztül kap fényt a belső tér. A tér az üvegfalak miatt tagolt lesz, de mégis átlátható marad. A külső, íves fal zárt, a medencék mellett egy-egy alacsonyan elhelyezkedő ablak töri meg a teljes zártságot és biztosít kilátást fürdőzés közben. A teljes kilátást azonban csak a tetőn át kaphatjuk meg, ahol jó időben napozni is lehet, valamint innen belátható a tó egésze.

Építészeti rendszer

Alaprajzi értelemben két részre oszthatjuk a házat, egy félkör jut a megérkezésnek, átöltözésnek, és egy félkört kap a fürdőzés. A két rész funkcióban, tartószerkezetileg valamint egyéb részletekben is eltér egymástól. Ez a rendszer kiegészül a pinceszintet részben elfoglaló fürdőtérrel is.
Az öltözők, kiszolgáló terek félköre falas tartószerkezeti rendszerű, több kis helyiségre tagolódik. A fürdőtér egy nagy összefüggő félkör, aminek elrendezését az üveg bevágások valamint a pillérek alakítják. A legnagyobb felhasítás egy sávban helyezkedik el az előtérrel és az alatta elhelyezkedő úszómedencével, merülő medencével. A medencék a bevágásokhoz, pillérekhez igazodva rajzolódnak ki.

A fürdőtérben három bevágás található, míg az egyikben szabadtéri medencék vannak, a másik kettőbe bekúszik a környező természet. A negyedik bevágás a bejáratot adja, a területre érkezve az út irányából csak ez a megnyitás látható a korongon.

Működés

A bejárat egy kis hídként funkcionál, mivel mellette a földszinti födém áttörésein lelátunk a pinceszinten elhelyezkedő medencére. Egy előtérbe jutunk, ahonnan a négyzetes járható üvegfödémeken át a pinceszinti úszómedencére látunk, ami közvetlenül az előtér alatt helyezkedik el. Innen egy folyosó vezet az öltözőkhöz. A fürdőtérbe érve keresztirányban egy széles folyosó húzódik, melyből több helyen a medencék közé vezet az út. Ezt a folyosót az öltöző felől fal határolja, a fürdőtér oldaláról az üvegfalak, a pillérek, a medencék szélei határozzák meg. A folyosó bejárathoz közeli szakaszán mellvéd található, így itt is letekinthetünk a pinceszinten elhelyezkedő medencékre.

A földszinti medencetér két részre osztható, van egy hármas egység, amit meleg, langyos, valamint hideg medencék alkotnak, innen indul egy egykarú lépcső is a pinceszintre. A másik részben két gyermekmedence foglal helyet. A két részt a legnagyobb bevágás tagolja, amiben a földszinten található egy szabadtéri úszómedence, ide az üvegfalban található ajtón keresztül juthatunk ki. Ugyanebben a bevágásban egy szinttel alább egy szabadtéri merülő medence helyezkedik el.

A pinceszintre nemcsak az egykarú lépcsőn juthatunk le, hanem lifttel is, ami a tetőre is kijárást biztosít. Fent egy acél, üvegszerkezetű tetőkijáróba érünk, amiből kiléphetünk a részben járható tetőre. A tető a kiszolgáló terek felett intenzív zöldtető, a fürdőtér felett részben járható, részben extenzív zöldtető.
A pinceszint nagy részét a gépészeti helyiségek foglalják el, valamint a földszinti medencék tartószerkezetei találhatók itt. A bejárat és az előtér alatt egy úszómedence és egy termálmedence van, a fenti egyik gyermekmedence alatt 5 darab szauna található. Ezekhez tartozik egy zuhany valamint egy kültéri hideg merülő medence. A földszinten külön bejárata van a gépészeti helyiségeknek, ez felülről nem jelenik bevágásként, csak egy beugró fedett folyosóként működik.

Anyagok, felületek

A külső burkolat függőleges fa lécburkolat, mögötte a fal fehérre vakolt. A bevágásokban az attika fal szintén fehérre vakolt, ez előtt nincsen faburkolat. A faburkolat öregedése, természettel együtt változása segíti az épületet a környezethez illeszkedéshez. A belső tér hangulata teljesen ellentétes a külsővel, itt minden feszes, pontos, nagyon újszerű, így erős kontraszt alakul ki a külső és belső tér között. A fő felületi elemek az üveg, a fémkeretek, a beton, a padló sötétszürke méhsejt mozaik burkolata fehér fugákkal és a víz felszíne.

Font Izolda

Opponensi vélemény

Elsősorban formai kérdés ugyan, de mindig gyanúsan nézem a kör alaprajzú épületeket. Az alapvetés - és itt nem a szakrális épületekre gondolok - is kompromisszumokkal terhelt már a kezdeteknél, de természetesen van számos példa, mely igazolja létjogosultságát, gondoljunk csak Szrogh György körszállójára. A körszálló jó példa arra, hogy rafináltabb városszöveti helyzetekre is megoldást kínálhat, de igazán elemében a forma, jellemzően semleges, gyakran természeti környezetben jelenik meg. Így van ez most is, ahol egy tóparti, erdős területen próbál a centrális forma a maga eszköztárával artikulálni, kapcsolatot keresni a környezetével, befogadni illetve formálni azt. Elárulom rögtön, számomra sikeresen teszi mindezt.

Elárulom rögtön azt is, hogy mi az egyetlen fenntartásom a tervvel kapcsolatban. Az, ahogy kíméletlenül elbánt a víz és az épület közötti terület növényzetével, gyakorlatilag letarolva a tóparti fás ligetet. Az épület kíméletlen és példaszerű komponáltságának, véleményem szerint a tó irányába is meggyőző erővel kellett volna formálnia a természetet, esélyt adva a növényzetnek. Persze én ezt annak tudom be, hogy a diplomamunkákban mindenki őrült erővel akarja megmutatni egy épület által, hogy mit is gondol a világról, s ez így van jól. Az energiák jellemzően eddig tartanak, s nem tovább. De aki ilyen kevés eszközzel képes ilyen gazdag, rétegzett belső világot alkotni, annak igenis kötelessége a határoló falakon túlmenve, az egyenszilárdság érdekében a környezetét is integrálni. Ez most nem is egy vélemény, sokkal inkább egy jó tanács. Mert mit is rejtenek, miről beszél az a számos metszet, mely felszeleteli ezt a primer formát? Elsőre hat darab szép rajzolat tárul elénk, de abban a pillanatban, mikor mellé rendeljük képzeletben a bemetszett kör alaprajzát, akkor sejlik fel az építészetnek egy olyan szegmense, amely sallangmentes, nem manipulál, s ami a legfontosabb: az esztétizálásnak még a látszatát is kerüli. Ha sűríteni szeretném a mondandómat akkor a természetesség, a logika és az arányosság szavakkal vagyok képes legjobban kifejezni azt az architektúrát, amit a kolléganő elénk tár. Teszi mindezt magabiztos ízléssel és kimerítő műszaki tartalommal.

Gratulálok a szép tervhez!

Pethő László
építész