Lebegő tömegek - Nemzeti Korcsolyázó Központ

Az Építész Stúdió célja egy szolidan elegáns, de a központ országos szintű pozícióját reprezentáló komplexum tervezése volt. Fokozatosan csökkentették az épületegyüttes tömegét, hogy megoldják a léptékváltás problematikáját. Az egységek között létrejövő tereket többfunkciós közterületekké formálták. A pályamű kiemelt megvételben részesült. 

Előzmények

A Nemzeti Sportközpontok és a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség, mint bonyolító Nemzeti Korcsolyázó Központ tervezésére írt ki építészeti tervpályázatot. A tervezett létesítmény a Budapesti Olimpiai Központban (XIV. Istvánmező) valósul meg, a bontásra javasolt Kisstadion és Velodrom területén. Az összetett tervezési feladat lényegében egy fedett, 10 000 fő befogadására képes multifunkcionális központ, amelynek keretén belül egy ISU előírások szerinti 400 méteres gyorskorcsolya pálya négy gyakorló jégpálya, egy sporthotel, egy uszoda és ezek kiszolgáló létesítményeinek elhelyezését kell megoldani. A kijelölt helyszín egyedi adottságokkal bír és érzékeny terület, egyrészt műemlék épületek közvetlen közelsége, másrészt az épülő Puskás Stadion miatt.

Jelenlegi állapot

A tágabban vett tervezési helyszín teljesen átalakulóban van, középpontjában már folyik a futball stadion alapozása, a várható átadás 2019 vége. Ez azonban csak az első lépése lesz a számos ütemre bontott fejlesztésnek, amelynek végén a leromlott állapotú, elavult épületek, építmények helyét korszerű új épületek fogják átvenni. A BOK északi szegletében található konkrét tervezési területre furcsa kettősség jellemző. Egyrészt jelentős része műemléki környezet, védett épületek sora található a közvetlen közelében (Récsei-garázs, Földtani intézet, ligeti-villa és társaik). Másrészt itt található az 1960-as, elhasználódott és elavult Kisstadion, a többször átépített, tönkrement lelátójú Velodrom (Millenáris sporttelep) és a Gyakorló Jégcsarnok 2002-es, eredetileg ideiglenesen telepített épületeinek rendezetlen együttese. Ezek ma már inkább csak akadályozzák a fejlődést, felújításuk aránytalanul nagy költséggel járna. Nem véletlen, hogy a pályázati kiírás is lehetővé teszi bontásukat.

A beépítési helyzet is itt a legbonyolultabb, a Thököly úti és Stefánia úti szabadonálló városi villák világa ütközik össze a hatalmas, közel 40 hektáros BOK egészen más léptéket képviselő telepszerű sportcsarnokaival és egyéb épületeivel. A Velodrom mögött hátsókerteket és sufnikat láthatunk, a kis mellékutcák zsákutca módjára elhalnak. Az összképet az épületek körül elszórtan parkoló autók, felhagyott teniszpályák és a méltatlan üzemeltetési egység is rontják.

Építészeti koncepció, tervezett állapot

Az NKK leendő együttese három főbb elemre bontható. A 10 000 fős gyorskorcsolya csarnok, a gyakorló jégcsarnok és a sporthotel / iroda / uszoda blokk szorosan kötődik egymáshoz, de önálló életet is él. A Thököly úti lakóházak és a Puskás Stadion közötti léptékváltás kezelése nehezen elképzelhető, ha egyetlen nagyobb tömeg jelenik meg. Funkcionális értelemben talán könnyebb lenne megteremteni a szükséges kapcsolatokat, de az így létrejövő hatalmas épület csak a stadionnal lesz megfelelő viszonyban, a mögötte sorakozó kisebb épületekkel nem.

A kezdetektől fogva arra törekedtünk, hogy az előző bekezdésben említett hármas egységet megjelenítsük. Véleményünk szerint ennek a változatnak számtalan előnye van. Az ilyen módon létrejövő, eltérő méretű tömegek segítségével megteremthető a fokozatos átmenet, kialakulhat a még hiányzó egyensúly, nem károsodik a szomszédos épített környezet, jobban védhetők az építészeti örökség értékei. Három épület együttese ráadásul több megközelítési irányt, illetve lehetőséget hoz létre, ami egy az NKK-hoz hasonló bonyolult működésű komplexumnál óriási előny. Természetesen figyelembe vettük, hogy a térszervezés középpontja a futballstadion lesz, az Istvánmezei út folytatásában nemsokára kialakuló főtérhez szervesen kapcsolódik az általunk tervezett NKK. 

A Thököly út menti, jellemzően lakóházak alkotta sor a volt Récsei-garázs környezetében már rendeződött, befejezett tömbről beszélhetünk. Ugyanez a Szabó József utca és a Stefánia közötti szakaszon a beékelődő, használaton kívüli Velodrom miatt nem jöhetett létre. Annak érdekében, hogy a későbbiekben egységes jellegű lehessen a teljes tömb, kedvezőbb településkép jöjjön létre, a Szabó József utcát összekötöttük a Stefánia úttal és tudatosan a kismértékben lekorlátozott területre helyeztük el az NKK komplexumát.

A legnagyobb elem a 10 000 fős korcsolyacsarnok lesz, ahol a pályageometria lehetővé teszi a gyakorló jégpályák felének elhelyezését. Pályázati tervünkben a második a maradék két gyakorlópálya lett, míg a harmadik elem a szállásépület összeszervezve az irodai funkciókkal. Utóbbi esetében a munkahelyek és a szobák szintben elhatárolódnak, mind a kettőnek önálló közlekedőrendszert terveztünk.

A tervezési terület nem sík, az Istvánmezei út és a Stefánia között nagyjából egy szint a magassági különbség. Ha okosan használjuk ki, ez elkülönített közlekedési rendszert (közönségforgalom és sportolók + üzemeltetés) és megközelítéseket tesz lehetővé. A három elemből álló beépítésünket erre építve két vezérszinttel alakítottuk ki, a nagyobb sportesemények idején sok ezer fős nézőközönség mozgását, így sehol sem keresztezi az egyéb forgalom. A választott megoldásnak köszönhetően ugyanígy elkülöníthető a VIP és sajtó bejárat is. A „felső" plató révén BOK északi területe átjárhatóvá tehető és a biztonsági elvárások masszív kerítésépítés nélkül is teljesíthetők. A pályaszint megvilágításának biztosítása érdekében a hotel mellett süllyesztett udvart alakítottunk ki.

A meglévő épületek sorsát a leromlott műszaki állapot sajnos már eldöntötte. A Kisstadion és az üzemeltetési épületek nem, vagy alig képviselnek értéket, de a Velodromot sem látjuk menthetőnek, utóbbinak természetesen méltó emléket kell állítani. A 2002-es, ideiglenes épületként létrejött csarnok esetében a bontást tartanánk a legjobb megoldásnak, mert megtartása nagyon kedvezőtlen összképet eredményezne a két teljesen új, várhatóan magas színvonalú sportlétesítmény között. Helyszínrajzunkon az ideálisnak tartott állapotot ábrázoltuk, de a beépítés minimális módosításával a kérdéses csarnok is megtartható, legalábbis az NKK átadásáig.

A Szabó József utca és Stefánia út közötti összekötést kétszintesen oldottuk meg, a pinceszinten nem csak a parkolókat helyeztük el, innen minden egység, a csarnokok és a hotel is direktben elérhető, kiszolgálható. A lejtés a tervezési terület hosszában csak néhány százalékos, az akadálymentesség a két vezérszint között teljes egészében biztosítható az épületeken kívül és épületeken belül is.

Fontos szempontnak tekintettük az épület ökológiai lábnyomát. Ez természetesen nagyon sok összetevőből áll, de meggyőződésünk szerint már a beépítési koncepció kialakításánál vizsgálni kell. Egyértelműen előnyösnek tartjuk, ha az NKK épületegyüttese nem terjengős (kétszintes elrendezés) és a lehűlő felületek a lehető legkisebb közelében vannak (íves felületek, kompakt formák). Visszafogott, racionálisan működő épületeket akartunk létrehozni, de nem az érzelemmentes, száraz változatban. Az áramvonalas formák nem öncélúak, egyrészt vizuális értelemben csökkentik a méreteket, másrészt alkalmazkodnak a tömegrendezvények idején várható áramlási irányokhoz.

A főépület tartószerkezetét úgy terveztük meg, hogy annak kinyúló pereme egyben az árnyékolást is megoldja, így gond nélkül biztosítható a teljes átláthatóság, amely lebegő testté teszi az egyébként nagyméretű csarnokot. A kisebb, gyakorló jégcsarnoknál a külső hártya nem átlátszó, tekintettel annak edző jellegére és az egyes oldalakon szükséges árnyékolásra. Egyik esetben sem alkalmaztunk üveget, helyette többrétegű EFTE műanyag fóliát (feszített szerkezetű pneumatikus paplan) terveztünk, amely nagyságrendekkel könnyebb és kiváló tulajdonságokkal rendelkező anyag, lefedésként és homlokzati zárásként egyaránt alkalmazható.

A hotel teljesen más jellegű és magasabb tömege zártabb, befelé forduló, de ez is elemelkedik a felső vezérszinttől, bepillantást engedve az izgalmas belső térbe. Az átrium lefedése szintén EFTE. Az NKK általunk tervezett épületegyüttese harmonikus egyensúlyi helyzetet keres a városszövet és a BOK között, a túlzott tömörség és a széttagoltság, zártság és nyitottság, valamint a reprezentációs igények és mindennapi működés között.

Funkcionális rend

Az alsó pinceszint kizárólag gépészeti tér az NKK aréna főépületében. Az egyik vezérszintként is működő pályaszint részben alagsor, egyrészt mert a Szabó József utcai oldalon, a Récsei-garázs felé teljes értékű homlokzat nyílik, másrészt a három épület között van egy lemélyített egy udvar is. A gazdasági jellegű forgalom nagyrészt ezen a szinten keresztül bonyolódik, mind a három egység közvetlenül elérhető innen, a parkolókon át (160 férőhelyes).

A Szabó József utca felőli karéjban, ahonnan földszintként jelenik meg, több bejárat nyílik, sorakozik az étterem, a konferenciaterem, a sajtó területek és kapcsolódó helyiségei, a VIP terek és korcsolyázó közönség is itt léphet be és itt kap ruhatárat, kölcsönzőt és „korcsolyacsatoló" öltözőt. Az egyéb sportolói területek (szárazedzés, terápiás termek, stb.) a másik oldali karéjban találhatók, beleértve a doppingállomást is. A pinceszinti uszoda tere és az öltözőblokk közlekedőit a térburkolatba integrált felülvilágítókkal terveztük.

Főépület, gyorskorcsolya aréna

Az épületben ISU előírások szerinti 400 méteres, 4 pályás gyorskorcsolya pályát és két 60x30 méteres rövidpályás gyorskorcsolyázó – műkorcsolyázó pályát alakítottunk ki, a kiírásban szereplő 10 000 fős lelátóval. A versenyekre érkező nézőközönség a felső vezérszintről jut be az épületbe, nézőszámtól függően akár 16 bejáraton át, a lelátó töltése felülről történik.

Gyakorló jégcsarnok

Ez a kisebb, sokkal egyszerűbb és kisebb fesztávú jégcsarnok két 60x30 méteres gyakorlópályát foglal magába, mind a kettő rendelkezik lelátóval. Utóbbiak feltöltése szintén fentről történik, hasonlóan a főépülethez.

Hotel

A vegyes funkciójú szállásépület magába foglalja az irodákat is, valamint ide csoportosítottuk az uszodát és tartozékait. Kétszintes előterén keresztül ez az egység közvetlen kapcsolatban van a jégcsarnokokkal, azokon belül pedig az étterem / konferencia blokkal. A földszint + 5 szintes épület nagyvonalú, látványos, fedett átriumában két vertikális közlekedőmag található, íves vonalvezetésű hidakkal; egyik az irodákhoz, másik a szobákhoz, apartmanokhoz vezet. Az irodákból rá lehet látni az egész komplexumra, a szobákból pedig már feltárul a BOK majdnem teljes területe, plusz a környező beépítés. Az uszodát a süllyesztett udvaron keresztül a külső forgalomnak is meg lehet nyitni.

Megjelenés, anyaghasználat

Szolidan elegáns, visszafogott, de a központ országos szintű pozícióját reprezentáló épületegyüttes volt a célunk, figyelembe vettük azt is, hogy egy ilyen létesítmény óhatatlanul része a nemzetközi sportéletnek, vérkeringésnek. Arra törekedtünk, hogy ez a kettő a kortárs építészet eszközeinek felhasználásával egyensúlyba kerüljön. A stadiontól a városi utcák felé haladva fokozatosan csökkentettük a méreteket, megbontottuk az épületegyüttes tömegét, hogy a léptékváltás megoldódjon. A 3 egység közötti tereket vonzó, városi köztereként formáltuk meg, hogy azok bármilyen „eseménynap" esetén jól működjenek.

A főépület és a kisebb jégcsarnok nagyméretű épületek, minden eszközzel arra törekedtünk, hogy ehhez képest minél légiesebb karakterük legyen. Választásunk ezért meghatározó anyagként az EFTE fóliára (többrétegű paplan) esett, egyrészt mert tetőn és homlokzaton is egyaránt alkalmazható, időtálló és időtlen (igaz korhoz kötött), másrészt mert csillogó felületével, hol félig átlátszó, hol teljesen transzparens megjelenésével remekül megjeleníti a belső „jeges" tartalmat. A komplexum esti látképe, amelyben az épületekből felsejlő fényjáték dominál, kifejezetten barátságos és hangsúlyos lehet, ellentétben egy zárt, taszító dobozzal. A szállás/iroda épület ellipszoid tömör felületei és a földszinti íves pillérek törtfehér színű finombeton burkolatot kaptak, ami az átrium hídjain és közlekedőblokkjain is megjelenik.

Építész Stúdió