Legyezők a fizika ritmusában – a budapesti Megyeri híd

A Megyeri híd vezető tervezője, Hunyadi Mátyás (1933-2018) építőmérnök. Az építmény életének egyik utolsó fő műve. A szerkezet a végleges formáját két építész, Benczúr László és Wéber József munkája nyomán nyerte el.

A klasszikus függőhidakkal ellentétben itt a kábelek nem mennek keresztül a pilonokon, hanem egyenként lehorgonyozva állnak a vasbeton falban. Így négy csoportban, összesen 88 darab különálló kábel viseli a szerkezet súlyát.

Az öt, közvetlenül egymás mögé épült acél- és vasbetonhídból álló építmény teljes hossza 1861 méter, ami hazánkban a második helyre elég, a mindössze 11 méterrel hosszabb Kőröshegyi völgyhíd után.

A kábelek és a főtartó túlméretezése lehetővé teszi, hogy egy-egy szál kiesése esetén is megmaradjon a híd normál teherbírása. Ez nem csak balesetnél lehet hasznos, de a távoli jövőben, a kábelek cseréjekor is, vélhetően már a 22. században.

Az építkezés állása 2008 júniusában, három hónappal az átadás előtt. A hatalmas toronydaruk egészen 72Km/h szélsebességig folytathatták a munkát.

A pilonok felső szintjeire az első vázlatokban még kávézó és kilátó került volna, de a tervezés előrehaladtával, a keskenyebbé váló hely, és a magas költségek miatt ezek nem valósultak meg.

A szakaszos előretolással épülő ártéri híd és külső zsaluzata. A munka legnehezebb fázisa 2006 októberében, a budakalászi hídfőnél jött el: az ívben, majd átmeneti ívben fekvő, 0,5% esésű szerkezet keresztmetszete méterről méterre változott.

A mészkővel burkolt hídfőben kiszolgáló helységek is helyet kaptak, többek közt a később átvezetendő közművek számára.

A próbaterhelésen 42 darab nehéz teherautó hajtott a ferdekábeles hídszakaszra, 1800 tonna feletti össztömeggel, a megengedettnél kisebb, fél méteres lehajlást idézve elő.

A Szentendrei-sziget alatti óriási kavicságy Budapest legfontosabb ivóvízbázisát rejti, amit különös gonddal kellett óvni az építőknek, lehajtó pedig nem épülhetett. Az egykori munkaterületre ültett fák mára erdővé cseperedtek.

A vasbeton hídszakaszok és a pilonok egyaránt nagy szilárdságú, C40/50 betonból készültek.

A dunai medernyílás legnagyobb fesztávolsága kereken 300 méter. Ezzel a Pentele híd 308 méteres acélíve után hazánk második leghosszabb hídnyílása, tíz méterrel előzve meg a korábbi csúcstartó budapesti Erzsébet hidat.

A híd mindkét oldalán 2,5 méter széles járdák épültek, az északi oldalon lépcsők nélkül is átjárható kerékpárútként, a délin gyalogútként kialakítva.

A Dunába, és az ivóvizet szolgáltató csápos kutak környezetébe nem kerülhet a híd úttestjéről származó csapadékvíz, ezért azt több, mint másfél kilométernyi csővezetéken, a híd két végén lévő kezelő műtárgyakba vezetik.

A Szentendrei Duna-ági híd a maga nemében szintén hazai rekorder lett: az egyszerű acél szekrénytartós szerkezet minden addiginál nagyobb, 144 méteres nyílást ível át, miközben a főtartóinak magassága nem éri el a négy és fél métert.

A pilon közepén lift könnyíti meg a karbantartók dolgát. Ennek alternatívája 347 lépcsőfok megmászása lenne, az útpályától a pilon tetején kialakított nyitott teraszig.

A Duna-part elkerített csápos kútjai, és a sűrű galériaerdők miatt magas vízállásnál csak távolról látható egészében a híd.

A kapcsolódó útszakaszokkal együtt, a hídon 2008. szeptember végén indult el a forgalom.