építészet : környezet : innováció

Levél Vadász György barátomhoz

Komjáthy Attila levele Vadász Györgyhöz a József Attila szobor áthelyezése kapcsán.

Levél Vadász György barátomhoz
Jelentés a múltból a jövőnek

Gyuri, ne tedd!

Hosszas gondolkodás után az irántad meglévő nagy szeretetemet és tiszteletemet félre kellett tegyem azért, hogy legyen bátorságom ez ügyben a József Attila szobor áthelyezése ügyében szólni hozzád.

Te, aki nem csak építész, hanem költő és hadvezér is vagy, egy különleges képességű, az égiekkel suttogó ember, meg kell értsd, hogy milyen példa vagy gondolat vezetett engem, amikor azt kérem, hogy a József Attila szobor áthelyezését e formában ne támogasd, ne tegyed!

Az alkotáshoz a helyszín is hozzátartozik. Képzeld el, ha a Sényei Ökumenikus Kápolnádat valamilyen oknál fogva át szeretnék helyezni, és/vagy körbeépíteni. Ezt követően nem lenne körbejárható, a tájolása megváltozna, és bizonyos pontokról, nem a szem magasságából lehetne rátekinteni, hanem például felülről. Magam a Sényei kápolnát egy nagybecsű építészeti alkotásnak tartom, nem kívánnám, hogy ilyen helyzetbe jusson.

E rövid, de fontos gondolat mentén tisztelettel kérlek arra, hogy a szobor maradjon a helyén! Az áthelyezést ne támogasd, főleg egy olyan esetben, amikor a költő bonyolult, és lelkiekben terhes életét meg kell védjük a további atrocitásoktól, egy olyan költőét, aki még egy ilyen rövid töredékben is teljeset alkotott:

„Irgalom, édesanyám, mama, nézd, jaj kész ez a vers is!”

Életét, utóéletét véleményem szerint nem háborgathatjuk.

Szeretettel és barátsággal ölel:

Komjáthy Attila
építész

Budapest, 2012. május 2.

 

47 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »