Épülettervek/Középület

Libanoni cédrus

1/10

alaprajzok

a-a metszet

b-b metszet

?>
alaprajzok
?>
a-a metszet
?>
b-b metszet
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/10

alaprajzok

a-a metszet

b-b metszet

Libanoni cédrus
Épülettervek/Középület

Libanoni cédrus

2009.09.02. 05:30

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Rajk László, Novák Zsuzsy, Taskó Bernadett

Földrajzi hely:
Bejrút, Libanon

Vélemények:
7

A ház cédrus-tornya szimbolikusan a sokszor lerombolt város fölé emelkedik, teraszáról egész Bejrút belátható. Rajk László pályaműve a Művészetek és Kultúra Háza pályázaton.

Részlet a pályamű leírásából

Libanon a cédrusok országa. E fa, mint évszázadokon át élő organizmus, a folyamatosság szimbóluma. Túlél kultúrákat, társadalmakat és történelmi korokat.
Bejrút maga is olyan, mint a cédrus, e városban kultúrák éltek és rombolódtak le, majd újból és újból újjáépültek.

 

alaprajzok
1/10
alaprajzok

a-a metszet
2/10
a-a metszet

b-b metszet
3/10
b-b metszet

4/10

5/10

6/10

 

Tervezési szempontként a város építéstörténetéből három – állandóan méglévő – alapelemet választottunk ki, melyek meghatározták pályaművünket:

  • Minden újjépítés megőriz valamit az előző korokból. Néha csak egy elemet, egy-egy romot, néha a régit kiterjesztve átalakítja azt, olykor a régi belesimul vagy belebújik az új konstrukcióba. Bejrút ilyen, rétegek városa, (nota bene, politikailag is) radikálisan eklektikus.
  • Az épületarányok a városban drasztikusan megváltoztak. Az természetes, hogy egy rekontsrukció során – különösen, ha új funkció is csatlakozik a változáshoz – megváltoznak nemcsak a telekarányok, hanem a magasságok is. De Bejrútban ez a jelenség a XX. század végétől kiegészül egy szokatlan elemmel is: az új beruházások szinte mind telekösszevonások által megnövelt területen épülnek, melynek során hatalmas, geometrikus, zárt tömbök alakulnak ki, furcsán kontrasztálva a meglévő arányokkal.
  • A város látképéből – ez igazi veszteség – egyre inkább eltűnnek az ikon-szerű épületek.

 

7/10

8/10

9/10

 

A felvállalt egyéni stíluson túl a fenti tények miatt is úgy döntöttünk, hogy olyan épületet tervezünk, mely inkább szabadonálló, nyitott geometriai formák együttese, mint monolitikus, zárt tömb. A ház cédrus-tornya szimbolikusan a város fölé emelkedik, teraszáról a város belátható. Azonban az épület mellett elsétálók számára a cédrus rejtve van, elrejtik a körülötte lévő transzparens, önálló geometrikus egységek, bennük a kiírás programjának megfelelő funkciók: előadó- és konferencia központ, kiállító terek, nemzeti filmszínház, kulturális dokumentációs központ, legtetején pedig étterem.

Köztigon Építész Stúdió
vezető tervező: Rajk László
építész munkatársak: Novák Zsuzsy, Taskó Bernadett


a pályázat eredménye

Vélemények (7)
gramercy
2009.09.06.
12:10

Rajk Lászlóban az a jó, hogy mindig magát adja. Ha csak a képeket látom is tudom.

Bandido
2009.09.06.
19:00

@gramercy: Bizonyára az is jó benne. :)

Bandido
2009.09.02.
14:02

Hanyadik lett?

Van a libanoni cédrus, meg van a kalapos gomba (mndjuk az tényleg nem zöld).

Az elég nagy kulturális értetlenség, hogy Munkácsy kép került oda.

Nekünk Magyarországon a libanoni cédrusról előbb Munkácsy jut eszébe, aztán a képe, azután hogy hol is van Libanon.

Libanonban a libanoni cédrusról a kerti fa a hétvégi kirándulás az erkélyről látható hegylánc jut az emberek eszébe. Munkácsy nem (mivel nem ismerik) és a festményéről sem (csak legfeljebb miután elolvasták a címét).

DSterner
2009.09.02.
19:20

@Bandido: Speciel nekem Csontváry jut eszembe a Libanoni cédrusról, nem tudom mások hogy vannak vele  ;-)

 

Sterner Dóra

socat
2009.09.06.
11:14

@DSterner: Ja, ez elég nagy "kulturális értetlenség"-re vall.....

Bandido
2009.09.06.
18:52

@DSterner: Ez nagyon égő :) nekem.

 

Bandido
2009.09.06.
18:53

@Bandido: Szóval (a nagy beégés után) mondanivalóm lényege még mindig áll, miszerint ez a kép Magyarországon jelent valamit, az épület pedig a libanoniaknak készült.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.