Libanoni cédrus
A ház cédrus-tornya szimbolikusan a sokszor lerombolt város fölé emelkedik, teraszáról egész Bejrút belátható. Rajk László pályaműve a Művészetek és Kultúra Háza pályázaton.
Részlet a pályamű leírásából
Libanon a cédrusok országa. E fa, mint évszázadokon át élő organizmus, a folyamatosság szimbóluma. Túlél kultúrákat, társadalmakat és történelmi korokat.
Bejrút maga is olyan, mint a cédrus, e városban kultúrák éltek és rombolódtak le, majd újból és újból újjáépültek.
Tervezési szempontként a város építéstörténetéből három – állandóan méglévő – alapelemet választottunk ki, melyek meghatározták pályaművünket:
- Minden újjépítés megőriz valamit az előző korokból. Néha csak egy elemet, egy-egy romot, néha a régit kiterjesztve átalakítja azt, olykor a régi belesimul vagy belebújik az új konstrukcióba. Bejrút ilyen, rétegek városa, (nota bene, politikailag is) radikálisan eklektikus.
- Az épületarányok a városban drasztikusan megváltoztak. Az természetes, hogy egy rekontsrukció során – különösen, ha új funkció is csatlakozik a változáshoz – megváltoznak nemcsak a telekarányok, hanem a magasságok is. De Bejrútban ez a jelenség a XX. század végétől kiegészül egy szokatlan elemmel is: az új beruházások szinte mind telekösszevonások által megnövelt területen épülnek, melynek során hatalmas, geometrikus, zárt tömbök alakulnak ki, furcsán kontrasztálva a meglévő arányokkal.
- A város látképéből – ez igazi veszteség – egyre inkább eltűnnek az ikon-szerű épületek.
A felvállalt egyéni stíluson túl a fenti tények miatt is úgy döntöttünk, hogy olyan épületet tervezünk, mely inkább szabadonálló, nyitott geometriai formák együttese, mint monolitikus, zárt tömb. A ház cédrus-tornya szimbolikusan a város fölé emelkedik, teraszáról a város belátható. Azonban az épület mellett elsétálók számára a cédrus rejtve van, elrejtik a körülötte lévő transzparens, önálló geometrikus egységek, bennük a kiírás programjának megfelelő funkciók: előadó- és konferencia központ, kiállító terek, nemzeti filmszínház, kulturális dokumentációs központ, legtetején pedig étterem.
Köztigon Építész Stúdió
vezető tervező: Rajk László
építész munkatársak: Novák Zsuzsy, Taskó Bernadett
a pályázat eredménye
12:10
Rajk Lászlóban az a jó, hogy mindig magát adja. Ha csak a képeket látom is tudom.
19:00
@gramercy: Bizonyára az is jó benne. :)
14:02
Hanyadik lett?
Van a libanoni cédrus, meg van a kalapos gomba (mndjuk az tényleg nem zöld).
Az elég nagy kulturális értetlenség, hogy Munkácsy kép került oda.
Nekünk Magyarországon a libanoni cédrusról előbb Munkácsy jut eszébe, aztán a képe, azután hogy hol is van Libanon.
Libanonban a libanoni cédrusról a kerti fa a hétvégi kirándulás az erkélyről látható hegylánc jut az emberek eszébe. Munkácsy nem (mivel nem ismerik) és a festményéről sem (csak legfeljebb miután elolvasták a címét).
19:20
@Bandido: Speciel nekem Csontváry jut eszembe a Libanoni cédrusról, nem tudom mások hogy vannak vele ;-)
Sterner Dóra
11:14
@DSterner: Ja, ez elég nagy "kulturális értetlenség"-re vall.....
18:52
@DSterner: Ez nagyon égő :) nekem.
18:53
@Bandido: Szóval (a nagy beégés után) mondanivalóm lényege még mindig áll, miszerint ez a kép Magyarországon jelent valamit, az épület pedig a libanoniaknak készült.