Liszt Ferenc titokzatos világa

Nagyszabású szabadtéri koncert Terézvárosban 2011. szeptember 3-án 19.45-től. Közreműködnek: Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész, Gábor Éva Mária és Lévay Jenő Munkács Mihály-díjas képzőművészek fényinstallációjukkal.

Különleges zenei és audiovizuális élményt élhet át az, aki szeptember 3-án este háromnegyed nyolckor ellátogat az Operaház elé. A terézvárosi önkormányzat ugyanis a Magyar Állami Operaházzal és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségével együttműködve, a főváros segítségével Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára ingyenes szabadtéri koncertet szervez. A rendezvényen a legfiatalabb Kossuth-díjas zongoraművészünk, Bogányi Gergely mutatja be Liszt Ferenc „önarcképeit", és kalauzolja el a hallgatókat a klasszikus zene világába, míg Gábor Éva Mária és Lévay Jenő Munkácsy Mihály-díjas képzőművészek fényinstallációjukkal tisztelegnek Liszt Ferenc élete és munkássága előtt.

Bogányi Gergely olyan műveket gyűjt majd csokorba, amelyekben a hazáját szerető ember, a hazai táj csodáit ámulva figyelő utazó, a mélyen hívő, más művészeti ágak által is inspirált alkotó nyilvánul meg.

Bogányi Gergely zongorakoncertje előtt és után Gábor Éva Mária és Lévay Jenő Munkácsy Mihály-díjas képzőművészek Liszt zenéjére komponált, és az Operaház homlokzatára vetített fényinstallációs képi kompozícióját tekinthetik meg az érdeklődők. Az esemény fővédnöke Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke és felesége, Schmittné Makray Katalin lesz.

A szabadtéri koncert egyik legfőbb célja, hogy közkinccsé tegye a klasszikus zenét és a képzőművészetet, felhívja minden terézvárosi és budapesti lakos figyelmét a kultúra fontosságára, sokszínűségére és szerethetőségére – hangsúlyozza Simonffy Márta. A terézvárosi önkormányzat alpolgármestere szerint a VI. kerület hihetetlen előnyös helyzetben van a műemlék épületek és a kulturális értékek terén, így méltó helyszíne lesz a Liszt-év alkalmából megszervezett nagyszabású szabadtéri koncertnek.

Liszt Ferencnek egyébként személyes kötődése volt Terézvároshoz, hiszen amellett, hogy egy darabig a kerületben lakott, a budapesti Zeneakadémia első éveiben készséggel segítette a magyar zenekultúra újonnan kialakuló központját, és vállalta, hogy az év néhány hónapjában itt tanítson.

 

 

---

Gábor Éva Mária
Mohácson született, 1975-80 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakára járt, ahol Vígh Tamás volt a mestere. 1990 óta tagja a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségnek, valamint alakulása óta a Szobrász Társaságnak és a Szimpózion Társaságnak. Számtalan díjat kapott már, 2003-ban Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki. Országos és külföldi kollektív kiállítások állandó résztvevője, köztéri szobrai az ország több pontján megtalálhatóak, például Üllőn, Gyálon, Budapesten, Sátoraljaújhelyen, Mohácson.

A szeptember 3-án Liszt Ferenc egyik időskori művére, a "Csárdás macabré"-ra készített fényinstallációját láthatja majd a közönség. A magyar vonatkozású mű sodró ritmusú, képi megjelenítésére a művész olyan szimbólumokat használ, amelyeket részben Liszt zenéje sugall, részben pedig az európai hagyomány közérthető halál-jelképei: árnyak, körök, órák, tűz, sötétség, stb. A zene inspirálta képi toposzok ugyanakkor korunk világát is megidézik.

Bogányi Gergely
Bogányi Gergely négyéves korában kezdett zongorázni szülővárosában, Vácott. Hatéves korában a különdíjasa volt a nyíregyházi országos zongoraversenynek, amelyet kilencévesen meg is nyert. Azóta számos verseny győztese, díjazottja.
Legkiemelkedőbb sikerét 1996-ban aratta, amikor a világ egyik legrangosabb versenyén, a budapesti nemzetközi Liszt Ferenc-zongoraversenyen diadalmaskodott. Mára a világ hangversenytermeinek egyik legkedveltebb művésze.

Bogányi Gergely rendkívül fiatalon, 22 éves korában, 1996-ban elnyerte szülővárosa legnagyobb kitüntetését, a „Vác város díszpolgára" címet, majd 2000-ben a magyar állam által adományozható legmagasabb zenei kitüntetést, a Liszt Ferenc-díjat.
Bogányi Gergelyt 2004. március 15-én Kossuth-díjjal tüntette ki Mádl Ferenc, Magyarország akkori köztársasági elnöke. 2010 őszén, a főváros napján, Tarlós István főpolgármestertől a Pro Urbe Budapest díjat vehette át, idén pedig jelölték a Prima Primissima Díjra.

Lévay Jenő
A Munkácsy Mihály-díjas képzőművész 1978-tól foglalkozik videóval, irodai és ipari másoló berendezésekkel, azok képzőművészeti alkalmazhatóságát kutatva. Munkásságában az egyedi rajz és a sokszorosító grafika eljárásai egyaránt fontosak. A fénymásolóval, a táblamásolóval, majd a későbbi harmonográffal készíthető képek – paradox módon – megtervezett véletlen helyzeteket rögzítenek. Fény és idő – munkássága e két fogalom köré vonható. E két elem konkrét és metaforikus értelemben egyformán hangsúlyt kap.

Szeptember 3-án a négy Elfelejtett keringő (Valses Oubliées), valamint a Szürke felhők (Nuages Gris) című darabok ihlette filmek kerülnek bemutatásra. Liszt kései stílusjegyei általában közelebb állnak a XX. századi, mint a romantikus zeneszerzői gondolkodáshoz. E darabok modern zenei nyelve rokonítható a XX. század első felének képzőművészeti, a fénnyel közvetlenül foglalkozó kísérleteivel is (például Moholy-Nagy László, Fernand Leger, Man Ray).