Épülettervek/Középület

Magyar Nemzeti Múzeum – Horber Kft.

1/14

MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László

MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
MNM udvarok sémája, vezető tervező: Bodnár László
MNM séma, vezető tervező: Bodnár László
MNM funkciók, vezető tervező: Bodnár László
MNM magyarázó ábrák, vezető tervező: Bodnár László
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
Tervező és munkatársai
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
MNM udvarok sémája, vezető tervező: Bodnár László
MNM séma, vezető tervező: Bodnár László
MNM funkciók, vezető tervező: Bodnár László
MNM magyarázó ábrák, vezető tervező: Bodnár László
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
Tervező és munkatársai
1/14

MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László

Magyar Nemzeti Múzeum – Horber Kft.
Épülettervek/Középület

Magyar Nemzeti Múzeum – Horber Kft.

2010.06.28. 10:35

Bemutatjuk a Horber Kft. részletes pályázati anyagát.

A Bíráló Bizottság részletes véleménye

A pályázó alapos indoklással a Pollack Mihály tér felőli megközelítéssel (oldalra) helyezi a két szintes mélygarázst. Az indoklás szerint ez a megoldás kevesebb alapterületet vesz el a kertből, csak 7 db egyébként megtartandó fát kell kivágni. Így valamennyi növényzetet megmaradónak, illetve telepíthetőnek vél a pályázó.

Az udvarokat nem fedi le teljesen, hanem egy-egy cca. 10m átmérőjű üvegkupolát épít beléjük, melyet különféle funkciókat tartalmazó nyaktagokkal kapcsol a földszinti terekhez. Az északi udvarba éttermet, a déli udvarba kiállításokat, konferenciákat (!) telepít a pályázó. Az üvegkupolák árnyékolására, a zavaró belátás kiküszöbölésére sem rajzban, sem a műleírásban nem ad javaslatot. A kupolán kívül megmaradó udvarrészek csak korlátozott módon hasznosíthatók, a nyaktagos félgömbök formája és váza mind belülről, mind az épület felől nézve meglehetősen idegen a klasszicista épülettől, nem beszélve arról, hogy jó harminc évvel ezelőtti formai megoldásokat idéz. Az északi udvar alá, a jelenlegi restaurátor műhelyek helyére múzeum-shopot és gyerekmúzeumot telepít a pályázó, a déli udvar alatti lapidáriumot megtartja.

A bejárati lépcső alatt bormúzeum kialakítását javasolja. Döntésében megerősíti, hogy a magyarországi borvidékek száma (valamely meghatározás szerint) véletlenül egyezik a lépcső alatti fülkék számával (!). A múzeumot továbbra is a főbejáraton át közelíti meg. A kert felől, az északi és déli oldali kapukon át elérhető funkciók a múzeumtól függetlenül is működhetnek.

A kertet gondosan belakja, a kialakított rendszer azonban ízlésében az üvegkupolákkal rokon. A kertterv egyébként átgondolt, és jól felépített. A fakivágásokat 88 új fa ültetésével pótolja, ami idővel újra sűrű állományt fog eredményezni, ezért túlzó. A talajtakarónak alkalmazott Calluna és Erica itt nem javasolható, mert ezek mészkerülő növények.


 

Részletek a műleírásból

ALAPVETŐ SZERVEZÉSI ELVEK

a műemlék épület szimmetriájának, belső rendjének új elemekkel történő visszafogott megerősítése,

a szabadságfok növelése: átláthatóság, átjárhatóság a közösségi területek és a múzeumkert, a múzeumkert és az épület között, illetve az épületen belül,

törekvés a „mindenki múzeuma” elv megvalósítása, (mozgás-, hallás-, látássérültek, idősek, felnőttek, gyerekek, babakocsisok, kerékpárosok látogatása)

a térszín alatti létesítményből a múzeum üzemi forgalmi csomópontja a lehető legrövidebb útvonalon legyen elérhető,

a faállományban okozott veszteség minimalizálása érdekében az építési terület lehetséges csökkentése,

a múzeum épület déli és északi bejáratára szervezett közösségi használatú kereszttengely kialakítása, ennek mentén a külső – a múzeumlátogatáshoz nem feltétlenül kötődő, de a látogatók számára is házon belül elérhető - szolgáltatások felsorakoztatása,

a főlépcső alatti terekben elhelyezni javasolt funkció alkalmazkodjon a merev szerkezeti adottsághoz, illetve

lehetőség szerint párosítsa a múzeumi használatot és a nem múzeumi hasznosítást.                            

MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
1/14
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László

MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
2/14
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László

MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
3/14
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László

 

 

TÉRSZÍN ALATTI BEÉPÍTÉS

A terv a létesítményt a főépület és a kertészház közötti területen, a főépület szimmetriatengelyére helyezi. E terület előnye, hogy

a lehető legközelebb van a főépület meglévő - elsősorban üzemi - függőleges közlekedési csomópontjához

lehetőséget biztosít a meglévő épület(ek)hez – esetleg később szükségessé váló - több kapcsolódási pont kialakítására

a kertészház átalakítása, bővítése révén kedvező helyzet teremthető a gépjármű felvonó és a szellőzés-klímatizálás kültéri elemeinek viszonylag rejtett elhelyezéséhez

a rendelkezésre álló közműhelyszínrajzok tanúsága szerint ezen a területen található a legkevesebb közművezeték, így azok kiváltásának költsége a legkisebbre tehető,

 mind az elkerülhetetlenül kivágandó fák hiánya, mind a létesítmény fölött később telepített kisebb méretű növényzet a legkevésbé bontja meg a kert egészének egységét,

a legértékesebb fák nem ezen a területen találhatók

 

Az előírt kiszolgáló-logisztikai funkciók részére biztosítandó területek és a gépkocsi tároló elhelyezését a terv két szinten megosztva javasolja megoldani. Ennek előnye, hogy

a felére csökkenő beépítési területen mindössze 7 db, a favizsgálati szakvéleményben megtartásra érdemesnek ítélt fa kivágása válik szükségessé. [...]

a létesítmény fölötti terület rehabilitációja, növényzetének intenzívebb karbantartása kisebb területre korlátozódik

az épületen belüli útvonalak rövidebbek, mint egyszintes beépítés esetén

amennyiben a részletes tervezési program - vállalva további fák kivágásának szükségességét – a gépjármű felvonó helyett a rámpás kiszolgálást részesítené előnyben, a rámpa kialakítása a telepítési szituáció változtatása nélkül bármelyik oldal felé (Bródy Sándor utca, Pollák Mihály tér, Múzeum utca) megvalósítható. (Természetesen ez esetben az alsó szintet kiszolgáló, - célszerűen az épületen belül elhelyezendő - második rámpa helyigénye miatt vagy el kell fogadni a tárolási területek csökkenését, vagy növelni kell a beépítendő szintterületeket.)

(Bár a talajvíznyomás elleni védelem kivitelezési költségtöbbletet okoz, annak mértékét csökkentik a tömörebb beépítéssel együtt járó költségmegtakarítások, a különbözet reménybeli megtérülése pedig a használati előnyöktől várható.)


Az alsó (-2 szint, p.s.: -11,80 m) a 40 db személygépkocsi és a múzeumi üzemeltetéshez szükséges eszközök raktárai egy részének elhelyezésére szolgál. Ezen a szinten a kisebb súlyú, nagy darabszámú cikkeket célszerű tárolni (irodaszerek, tisztítószerek, stb.) amelyek nagyobb mennyiségéből hosszabb időre lehet egy-egy feltöltéssel az üzemeltetést biztosítani.

Az ide telepíteni javasolt helyiségek az alábbiak:  

-201 gépkocsi tároló 920,41 m2

-202 raktárterület I. 197,54 m2

-203 raktárterület II. 197,54 m2

-204 lépcső előtér 12,04 m2

-205 tűzgátló előtér 7,16 m2

-206 felvonó gépház 3,38 m2

-207 sz. felvonó akna    2,88 m2

-208 gk. felvonó akna     18,55 m2             

összes szintterület: 1359,50 m2


A felső (-1 szint, p.s.: -9,00 m) padlósíkja azonos a főépület pince padlósíkjának szintjével. A terv az alábbi helyiségeket javasolja ide elhelyezni:

-101 klimatizált műtárgyraktár 320,07 m2

-102 kezelőtér     303,15 m2

-103 átmenő raktár I. 102,85 m2

-104 átmenő raktár II.     102,85 m2

-105 raktárterület 206,62 m2

-106 közlekedő 68,66 m2

-107 átvevő-elosztó tér 123,40 m2

-108 biztonsági zsilip    26,44 m2

-109 előtér 18,68 m2

-110 lépcsőtér    19,57 m2

-111 szellőző és klímagépház 33,57 m2

-112 sz. felvonó akna    2,88 m2

-113 gk. felvonó akna    18,55 m2               

összes szintterület: 1347,29 m2

[...]


A terv a régi kertészház és a térszín alatti beépítés között funkcionális kapcsolatot létesít egyrészt oly módon, hogy a „toldalék” jellegű elemeket (pincelépcső, kertészeti raktár) elbontani és azok helyén az északi épületszárnyat a déli oldalon szimmetrikusan megismételve megépíteni javasolja, amelyben a gépkocsi felvonót és annak gépházát helyezi el. Másrészt a -9,00 m szinten elhelyezett szellőzőgépház légcsatornáit a kertészház pincéjén átvezetve, az északi és az új déli épületszárnyat használja fel a friss levegő bevezetésére és a használt levegő elvezetésére. Amennyiben a továbbtervezés során szükségessé válna, úgy a kertészház pincéje a szellőző gépházzal térben összekapcsolva annak bővítésére és/vagy a gépkocsi tároló sprinkler-rendszere gépházának elhelyezésére is felhasználható.)

 

MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
4/14
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László

MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
5/14
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László

MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
6/14
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László

 

 


A kertészház bővítményében elhelyezett helyiségek:

001 felvonó fogadószint 20,41 m2

002 felvonó gépház 5,58 m2

003 előtér 3,92 m2

004 lépcső 1. 4,89 m2

005 lépcső 2. 2,94 m2            

összesen: 37,74 m2                                                                  

 

ÉSZAKI  UDVARI  BEÉPÍTÉSE

A beépítés központi eleme a 10 m sugarú félgömböt formázó üvegkupola. A választott javaslat melletti döntést  

egyszerű, a múzeum épületétől formájában elváló tömeg és szerkezet kialakításának,

az udvari homlokzatokat a lehetséges legkisebb mértékben takaró tömeg és azokat a legkisebb mértékben megbontó csatlakozások kialakításának,

az udvarra nyíló ablakokon át biztosított természetes szellőzés megtartásának,

a viszonylag kisebb térfogat szerényebb üzemeltetési költségének,

a múzeumot érő zajterhelés csökkentésének,

az udvart övező épületszárnyak természetes árnyékoló hatásának kihasználásának,

az udvari zöldfelületek kialakíthatóságának,

az üveg átláthatósága révén a közösségi területek és a múzeumlátogatók részére - mind nappal, mind kivilágított időszakokban – a másik oldal láthatóvá-vonzóvá tételének

szándéka vezérelte.


A kupola és a kapcsolódó „nyaktagok” (átjárók, múzeumbolt és a konyhaüzem tálalórésze) padlósíkja, a főépület által jellemzően meghatározott -3,80 m szintre van tervezve. Ezzel összhangban a terv javasolja az északi folyosó -4,15 m szinten lévő szakaszát is a -3,80 m szintre megemelni, a szintkülönbség áthidalását pedig az északi bejárati előtérben épített kevesebb, mint 5%-os rámpával áthidalni. (Az új térszín alatti kiszolgáló-logisztikai létesítmény üzembe helyezésekor az északi udvar teherforgalma megszűnik, így az áthajtást biztosító folyosószakasz alacsonyabb szintjének megtartása szükségtelenné válik.)


A kupolatérbe tervezett étterem működési jellegére vonatkozóan az a javaslat, hogy 8-10 főfogásnál nem többet kínáló, napról-napra változó, mindig friss alapanyagokból készített választék legyen, szemrevételezhető kínálattal, látható tálalással, de kizárólag pincér felszolgálással. A kávézó célszerűen ugyanebben a térben van elhelyezve, mert annak üzemeltetését az étteremmel együtt azonos vállalkozás keretében érdemes megoldani. A keleti épületszárny folyosóján át a többfunkciós déli kupolatér alkalmi vendéglátói kiszolgálását (kávé, üdítők, szendvicsek, stb.) is ez a konyha láthatja el.


A nyaktagba telepített tálaló-melegentartó részt és a fehérmosogatót a pinceszintre telepített konyhával étel- illetve hulladékszállító felvonó, valamint a belső személyforgalmat szolgáló lépcső köti össze. A tálaló pult alatt induló zárt szállítószalag a használt evőeszközöket a lépcső mellett a fehérmosogatóba juttatja, ahol a leszedett hulladékot a „fekete” felvonó szállítja le a konyhaszintre. A konyha nyersanyagellátása, és a hulladékok elszállítása a térszín alatt megépülő új logisztikai létesítményen át bonyolítható le. (A tároló, amely a „vendéglátó ipari funkciók kiszolgálását” biztosítja, - üzemelési szempontból kedvezőbb módon – a konyhához közel van elhelyezve, mert a külső beszállítás nagy mennyiségben és ritkábban, ezzel szemben a napi alapanyagok vételezése kisebb mennyiségben, de gyakran fordul elő.)


A kupolatér nyugati oldalán az új múzeumbolt felső szintje helyezkedik el. Innen lépcsőn érhető el a gyermekmúzeummal vizuális kapcsolatban lévő alsó szint. A pinceszinti terület közösségi célú hasznosításához elkerülhetetlen a jelenleg itt üzemelő restaurátor műhelyek külső épületbe történő kitelepítése, és a szennyvízátemelők áthelyezése, mert csak így nyílik lehetőség - a két kis belmagasságú szintet elválasztó födém kibontásával - tágasabb, nagyvonalúbb tér kialakítására. A javasolt megoldás szerint a tér keleti oldalát a konyha, a nyugati oldalát a múzeumbolt alsó szintje foglalja el. A középső részen kialakuló több mint 5,0 m belmagasságú központ térben ismeretterjesztő interaktív gyermekmúzeum létesíthető, amelynek rámpákkal megosztott szintjei mozgalmas históriás történeti játékok, múzeumpedagógiai foglalkozások rendezésére jól használhatók.


A kupola héjazatát háromszögű alakú hőszigetelő, biztonsági solar-síküvegből készített elemek alkotják, amelyeket 20-25 cm távtartással acélcső-rudakból készített, csomópontjaiban csuklós kapcsolatú térbeli váz hord. A kupolaváz terhe ún. „szekrény” fő- és peremtartók közvetítésével a meglévő – valószínűleg megerősítésre szoruló - pillérekre váltható ki, mivel a meglévő pincefödém felső síkja (-4,50 m) és a tervezett padlósík (-3,80 m) között 70 cm magasságkülönbség van. (A szekrénytartók a kupolatér közepére tervezett, közel 4 m átmérőjű „üvegpadló-felülvilágító” kialakításának statikai megoldását is segítik.) A nyaktagok tartóoszlopai a pincetömb vasbeton oldalfalaira fektetett meghosszabbított szekrénytartókkal válthatók ki.

 

MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
7/14
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László

MNM udvarok sémája, vezető tervező: Bodnár László
8/14
MNM udvarok sémája, vezető tervező: Bodnár László

MNM séma, vezető tervező: Bodnár László
9/14
MNM séma, vezető tervező: Bodnár László

 

 


A többletterhek csökkentése érdekében a nyaktagokat célszerűen könnyűszerkezettel érdemes megvalósítani. A terv a külső oldalfalakat és tetőfelületeket zöld növényzettel javasolja befuttatni. A futónövényt rozsdamentes huzalháló tartja, amely az alatta készülő állókorcos rézlemez fedéshez és burkolathoz rögzíthető. (Az átjáró nyaktagok oldalain a visszahúzott üvegfelület előtt a növényzet zöld függönyként jelenik meg.)


Kupolatér szellőzése, fűtése-hűtése a belső udvarokkal négy oldalon érintkező ívek mentén, a takart lábazaton át, padozat alatt elhelyezett légfűtő és hűtő berendezésekkel biztosítható. [...] A hűtés-fűtési rendszer kültéri egységei (az új klimatizált műtárgyraktár és a déli üvegkupola egységeivel egy csoportban) a térszín alatti építmény fölötti kertfelületen, növényzettel takartan helyezhetők el. A kupolatér füstelvezetése a nyaktagokban lévő kertbe vezető ajtók és a kupola megfelelő számú, arra alkalmas háromszögű elem (pl.: a kupolatető alatti harmadik sor elemeinek alacsonyabban elhelyezkedő csúcsának) tűzjelző rendszerről vezérelt kiemelésével oldható meg. Intenzívebb árnyékolás a nyári hónapok déli óráiban szükséges. [...] A külső árnyékoláshoz képest kisebb hatékonyság az árnyékoló felületek mögötti nyitható üvegmezőkkel biztosított természetes légmozgás segítségével kompenzálható. A belső udvar négy sarkában elhelyezkedő esővíz levezető csatornák a helyükön maradnak, a lábazatok mentén kiépített folyókák lejtésiránya, magassága változatlan maradhat. [...]

 

DÉLI  UDVARI  BEÉPÍTÉS

A felépítmények kialakítása az északi udvar megoldásával azonos. A különbség a fogadószint kezelésében rejlik, amennyiben a pincében elhelyezkedő lapidárium funkciója, szerkezete változatlanul marad, a kupola- és a pinceszint között a tér központjába tervezett üvegfödém révén mindössze korlátozott mértékű vizuális kapcsolat jön létre. Ennek megfelelően a déli kupola nyitott, vagy zárt formában, többcélúan, saját használatban vagy bérleményként időszaki kiállítások, nyitott installációk, konferenciák, alkalmi rendezvények teréül szolgálhat.


A nyugati oldali nyaktagba a gyermekmegőrző került, azzal a megfontolással, hogy mind a közösségi, mind a múzeumi oldal felől elérhető legyen. (Zártkörű rendezvény esetén a kupolatér felől a használat korlátozott, ez esetben a múzeumi oldal felőli ellenőrzött megközelítés a megoldás.) A nagyobb gyerekek „megőrzése”, - korosztályos csoportok részére szervezett foglalkozással egybekötve - a gyerekmúzeumban is megvalósítható.


A keleti oldali nyaktag többfunkciós kiszolgáló helyiség, amely az adott használat függvényében mint előadói kiszolgáló-háttér, alkalmi színpad mögötti öltöző-váró, mozgó büfé, stb. használható, de átmenetileg itt tárolhatók a rendezvényekhez szükséges bútorok (asztalok, székek, fogasok, stb.), illetve kiállítási berendezések, paravánok. A térbe benyúló bútorok, pultok mobil elemekből készülnek, így azok az adott használati módhoz rugalmasan alkalmazkodni tudnak.

AZ UDVARBEÉPÍTÉSEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTALAKÍTÁSOK

A szabadon átjárható közösségi tengelyhez kapcsolódik a már meglévő északi kerti bejárat, déli oldalon pedig a kerítésbe beleillő módon kialakítunk még egy bejáratot. Ezáltal a kert tengelye is megnyílik. E két bejárat kiemelt jelentőségű, mellettük információs „csalogató” portálokat helyezünk el a múzeum belsejéről.


Az udvarokban megvalósuló szolgáltatásokat igénybe vevők részére – figyelemmel a kertet használókra is - mindkét bejárat közelében 1-1 női és férfi WC csoport, illetve pelenkázó, az északi bejáratnál lévő női WC mellett pedig egy mozgáskorlátozott használatra szolgáló WC van kialakítva. Ez a megoldás lehetővé teszi a középső épületszárnyban jelenleg elhelyezkedő női és férfi WC-k megszüntetését és azok helyén a látogatók részére elhelyezni javasolt 8 személyes biztonsági felvonók előtereinek kialakítását.


A jelenleg büfé-fogyasztótérként használt csarnok a múzeum legfontosabb ellenőrzési pontjává válik, mivel itt kereszteződik a külső (nem látogatói) és a múzeum felőli (látogatói) forgalom. Fontos, hogy ide telepített jegypénztárral, teljes körű tájékoztatással, ellenőrzéssel biztosítható legyen a múzeumba történő belépés, illetve a múzeumból történő kilépés és visszajutás lehetősége. A tér megnövekedett szerepkörével összhangban a terv a pincei lapidáriumhoz vezető lépcső megszüntetését és a -4,06 m szinten lévő padlósík -3,80 m szintre történő megemelését javasolja. A látogatók pinceszintre juttatását első sorban a két új felvonó hivatott biztosítani, de a központi kupola alatti tereket összekötő íves lépcsők pinceszintig történő meghosszabbításával a gyalogos megközelítés lehetősége is megmarad.

[...]

A FŐBEJÁRATI LÉPCSŐ ALATTI TEREK HASZNOSÍTÁSA

A főlépcső és környéke kedvelt közösségi tér, ezért egy olyan szolgáltatás számíthat sikerre, amely kapcsolódik ehhez a kialakult térhasználathoz. Ebből kiindulva a pályázati terv olyan múzeumi-vendéglátói kettős használatot javasol, amely szerint a lépcsőtömb két oldalán bejáratok megnyitásával a terepszinti (-4,10 m padlósík) helyiségekben kulturált, színvonalas, de árképzés tekintetében középkategóriás, - teraszok használatát is megengedő - hidegkonyhás vendéglátás valósulhatna meg, a pinceszinten (-9,17 m) pedig szakember vezetésével bormúzeumi látogatást, illetve a közbenső szinten (-5,90 m) - a látogatást emlékezetessé tevő befejezéseként - mértéktartó borkóstolást lehetne megvalósítani.


A hidegkonyhai fogyasztótér hosszoldalán kialakított üvegfülkék a múzeum felé átlátást biztosítanak, egyidejűleg kisebb kőkiállítás bemutatására adnak lehetőséget. Az üvegezett átlátás előnye, hogy mind a két oldalon lévő vendégeknek kedvet csinálhat a másik oldal meglátogatására. Az árufeltöltés az új térszín alatti létesítményen keresztül, a főépület pincefolyosóján át biztosítható. A bormúzeum elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy az mind a főépület pincéje felől, mind a hidegkonyhai térből elérhető legyen.


A pinceszint két szélén 3-3 fülkepár födémének kibontásával kialakított galériák révén nagyvonalúbb, áttekinthetőbb térkapcsolat alakítható ki. (A „vaksi” sorsnak köszönhető, hogy a pinceszinten található fülkék száma megegyezik a mai Magyarország területén nyilvántartott borvidékek számával.) A javasolt használat azzal az előnnyel is jár, hogy a feltárást követően az ún. Batthyány pincék nem csupán fizikailag, de tartalom tekintetében is szervesen illeszthetők a bormúzeumhoz, illetve a bormúzeumi funkcióhoz, hiszen a boltíves pincéknél aligha találhatók alkalmasabb terek egy olyan kibővített programhoz, amely pl. a történelmi Magyarország borainak-borvidékeinek, illetve a Kárpát-medencei szőlőművelés történetének, a borkészítés gazdag kultúrájának, hagyományainak, eszközeinek bemutatását célozza meg.                


A BELSŐ LÁTOGATÓI FORGALOM SZERVEZÉSE

Az átszervezési javaslat célja, hogy az időszaki, az állandó és az időszakosan látogatható tárlatok tömbösítése révén a közlekedési rendszer tisztább, átláthatóbb legyen. Ezen elv szerint az

1.szinten

  • körbejárható látogatói forgalom (kiállítási folyosók)

  • palást előtér és időszaki kiállítás indítása az Apponyi teremben,

  • hangszertár és fotótár áthelyezése a 2. szintre,

  • könyvtári terek elhelyezése a keleti oldalon,

  • északi oldalon kiállítás időszaki kiállítás,

  • déli oldalon állandó régészeti kiállítás


2.szinten

  • szimmetria tengelyben hangszer- és fotótár,

  • szimmetria tengelytől jobbra és balra állandó kiállítás

  • elhelyezésének javaslata szerepel.


A belső látogatói forgalom korszerűsítése céljából a terv a központi elosztótér közvetlen közelébe két, szimmetrikusan elhelyezett, panoráma felvonó beépítését javasolja. Ez az átbocsátóképesség gyorsítása mellett biztosítja a mozgáskorlátozott látogatók akadálymentes közlekedését, valamint a belső udvarok látványa a látogatók érdeklődését felkeltheti és az udvari létesítmények meglátogatására indíthatja.

Az épület -1. szintje további múzeumi funkciókkal bővült, teljes értékű múzeumszintté vált, így célszerű az épület közlekedési rendszerébe való szorosabb bekapcsolása. Ennek érdekében a két meglévő, földszinti kupolatérből induló félkörlépcsőt visszük le a -1. szintre. Ezáltal átlátható, közlekedési csomópontokhoz szervesen kapcsolódó, tiszta közlekedési rendszer alakul ki.            

A  KERTÉSZHÁZ  HASZNOSÍTÁSA
Az jelenlegi zártság feloldására egy „Többcélú Közösségi Ház” jellegű funkció kialakítása javasolható. Az üzemeltetés - folyamatos kreatív szervezési munkával – bérbeadások révén jövedelmezővé tehető. Az épület - kis alapterületéhez igazodóan – elsősorban gyermek- tánc, ill. zenei próbateremként, iskolás csoportok részére külső történelmi, régészeti, képzőművészeti órákhoz, szakköri foglalkozásokhoz tanteremként hasznosítható. Múzeumi rendezvények (Múzeumok Majálisa, Múzeumok éjszakája stb.), alkalmával saját célra akár kiegészítő kerti vendéglátó egységként is használható. A múzeum rendezhet térítésmentesen látogatható kihelyezett szakmai napokat, ahol az épületben lévő kiállítások érdekességei reklámozhatók, azok megtekintéséhez az érdeklődés felkelthető. (Pl.: „Látványrestauráló napok”, ahol a restaurátorok érdekes, aprólékos munkáját lehet megismerni, esetleg kipróbálni. Ez lehet esetenként más-más jellegű: bútor, festmény, cserép, szarkofágok stb.)                

AZ AKADÁLYMENTESÍTÉS ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSAI

A mozgáskorlátozott látogatók az északi oldali közösségi bejáraton, 5%-nál kisebb lejtésszögű rámpán, az üvegkupolán át érhetik el a középső szárnyban lévő ellenőrzési pontot. Ezen áthaladva, az akadálymentesítési előírásoknak megfelelően kialakított, új 8 személyes biztonsági felvonók segítségével az épület valamennyi szintjére eljuthatnak. [...]    

 

MNM funkciók, vezető tervező: Bodnár László
10/14
MNM funkciók, vezető tervező: Bodnár László

MNM magyarázó ábrák, vezető tervező: Bodnár László
11/14
MNM magyarázó ábrák, vezető tervező: Bodnár László

MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
12/14
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László


            


KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK
- Meglévő faállomány lehető legjobb védelme (terepszint alatti beépítés telepítésénél)
- Faállomány ütemes megújítása  (kertészeti munkarész szerint)
- Zöld felületek kialakítása a belső udvarokban
- Olyan udvar lefedés kialakítása, amely energiatakarékosan üzemeltethető (szellőzési, fűtési-hűtési energiák minimalizálása; természetes szellőzés és árnyékolás preferálása)
- Meglévő, előző felújításoknál létrehozott épületszerkezetek felhasználása, optimális mértékű megtartása, bontási munkák minimalizálása
- Jól ütemezhető tervjavaslat – az építkezéssel járó környezetterhelés szakaszolható
                

KERTÉPÍTÉSZET
A tervezési koncepciót befolyásoló adottságok
A Nemzeti Múzeum építészettörténeti és kertépítészet-történeti szempontból kiemelt jelentőségű kertje mára egykori vonzerejének jelentős részét elvesztette. A Múzeum utca felőli oldalkertje murvázott dolgozói gépkocsi parkolóhellyé, Bródy Sándor utcai oldalkertje gazdasági kiszolgáló üzemi udvarrá, az egykori kertészház melletti oldalkertje hontalanok tanyájává degradálódott. Hátsó kertjének múzeumi alapfunkciója mára az lett, hogy vízzáró göngyöleganyaggal burkolva itt tárolják szabad ég alatt a még el nem helyezett kőtári kiállításra váró, illetve restaurálásra váró leleteket.

Az egykori pihenő és díszkert fokozatos funkcióváltásával párhuzamosan degradálódott a kert faállománya is. A pályázati anyaghoz kiadott részletes faértékelés – egészségi vizsgálat adatai szerint a kertben található 189 db fa közel 40%-a (80db) kivágandó, 47db visszavágandó és 45db gallyazandó. Kertészeti beavatkozást csupán 17db jó állapotú fa nem igényel. Ez mindössze 9%-a a teljes faállománynak. A kertnek ma sem rekreációs, sem gyűjteményes – bemutató funkciója nincs, így látogató vonzó képessége is a korábbi töredékére esett vissza. Fentiekkel szöges ellentétben áll a kert múltja és városszerkezetben elfoglalt kiemelt pozíciója.

Tervezési alapelvek
A Nemzeti Múzeum megújításának a pályázatban bemutatott építészeti programjához kapcsolódóan kívánjuk a kertet revitalizálni. Ezért a Múzeum körút felőli oldalon a közterületi járdához szervesen kötődő, jól megközelíthető burkolt díszteret létesítünk. A lépcsők alatti vendéglátóhelyekhez vendéglátó és pihenő teraszokat kapcsolunk. A Pollack Mihály téri hátsó kertben, az észak-keleti sarok közelében alakítottuk ki a fedett, süllyesztett szabadtéri bemutató kőtárat. A kertészház előtti kertsávban, a múzeum hátsó homlokzata előtt helyeztük el a kert szobrait. A Bródy Sándor utcai és Múzeum utcai oldalkertben pihenőparkot, a kert dél-keleti sarkán szabadtéri kiállítóteret, elektronikus táblákkal felszerelt tudásparkot alakítottunk ki. Az elrendezést lehetővé tette, hogy a parkolás és a gazdasági forgalom teljes egészében a Pollack Mihály tér felől megnyitott, terepszint alatt elhelyezett, kiszolgáló-logisztikai létesítménybe került elhelyezésre.

Kertépítészeti arculat
A pályázati tervben a Nemzeti Múzeum kertje faállományának intenzív megújításával számoltunk. A tervezett új lombhullató díszfák száma 88db, azaz a teljes, kivágásra javasolt faállomány új díszfák ültetésével pótlásra kerül. Az ültetendő fákat túlnyomórészt a kerítésvonal mellett, attól 1,5-2 m-re helyeztük el, hogy a belső, lombkoronák által képzett térarányok kedvezően alakuljanak. Így jól áttekinthető, tájképi jellegű, de tudatosan csoportosított fákból álló öblözetek képződnek, kerülve a spontán összevisszaságot, és ebben a tekintetben visszahozva az eredeti, építéskori kertészeti összképet. A tervezett fák fajait és fajtáit túlnyomórészt őshonos, megfelelő várostűrő képességű és attraktív növényekből állítottuk össze.

Magas cserjékkel képeztünk térhatároló sávokat ’U’ alakban a Bródy Sándor utcai, a Pollack Mihály téri és a Múzeum utcai kerítésvonalak mellett. A belső kertrészeken a gyepfelületeket alacsony talajtakaró, többnyire örökzöld cserjék és félcserjék foltjaival bontjuk meg. Színes virágokat csak a múzeum főlépcsője melletti díszburkolatos teret kísérően, szimmetrikusan telepítünk.

A szoborkertben a szobrok háttereként talajtakaró örökzöldeket telepítünk, melyek az ide telepített gépészeti kültéri egységeket is rejtik. A belső udvarok szabad kertjei „zöld kert”-ként illetve „vörös kert”-ként övezik az üveggel fedett udvarrészeket. Betelepítésük színes lombú lágyszárú talajtakaró növényekkel történik.

A kert kialakításánál alkalmazott burkolatok a következők:
A Múzeum körúti járdát kiszélesítjük, a kapukkal megszakított kerítést közrefogva így 6m széles, egységes gyalogos zóna létesül, mely szervesen kötődik a Kálvin tér közelmúltban rendezett gyalogos felületeihez vizuális és funkcionális értelemben egyaránt.
Az Arany János szobor térsége világosszürke gránitlappal, oldalmezői sötétszürke gránitlappal fedett díszburkolatot kap. Ez utóbbiakat burkolatszintbe helyezett vízjátékok gazdagítják, melyek rendezvények alkalmával kikapcsolhatóak, így akadálytalan térhasználat biztosítható. A kertet feltáró sétányrendszer fűrészelt porphyr kiskockakő burkolatú. A pihenő oldalkertek bazalt zúzottkő burkolatúak.
A park berendezése hosszú, egyedi, változó szélességű fa padok és fedeles fém hulladékgyűjtő edények kihelyezésével történik. A parkvilágítást a maival azonos kandeláber oszlopok és világítótestek beépítésével biztosítjuk.

Telepítendő növényzet
Lombhullató fák
    Acer platanoides ’Drummindii’    tarka levelű korai juhar
    Acer platanoides ’Crimson King’    vörös levelű korai juhar
    Albizia julibrissin            selyemakác
    Fraxinus angustifolia ’Raywood’    vöröslő levelű magyar kőris
    Fraxinus excelsior ’Aurea’        sárgálló magas kőris
    Fraxinus ornus            virágos kőris
    Koelreuteria paniculata        csörgőfa
    Liquidambar styraciflua        amerikai ámbrafa
    Liriodendron tulipifera        tulipánfa
    Pyrus calleryana ’Chanticleer’    díszkörte
    Pyrus elaeagnifolia ’Silver Frost’    ezüst díszkörte
    Sorbus aucuparia            madárberkenye
    Tilia cordata                kislevelű hársfa
    Tilia tomentosa            ezüsthárs

Térzáró cserjék (félárnyéki)

Buxus sempervirens, Carpinus betulus, Cornus mas, Cornus sanguinea, Deutzia x elegantissima, Elaeagnus pungens, Lonicera japonica

Talajtakaró cserjék és színes évelők

Berberis thunbergii ’Atropurpurea Nana’, Calluna vulgaris, Cotoneaster dammeri ’Coral Beauty’, Cotoneaster dammeri var. Radicans, Erica carnea, Euonymus fortunei ’Emerald’n Gold’, Heuchera micrantha ’Palace Purple’, Geranium macrorrhizum


A  MEGVALÓSÍTÁS  ÜTEMEZÉSI JAVASLATA

1.ÜTEM        
a térszín alatti építmény, a kertészház bővítésének és a gépjármű felvonó megvalósítása.
(Az üzembe helyezést követően a teherfogalom lebonyolítását teljes egészében az új létesítmény veszi át, így az északi udvaron át eddig lebonyolított gépjármű forgalom megszüntethető.)
2.ÜTEM
az északi udvar alatti bontások, szerkezeti átalakítások (födémbontás, pillérerősítések, felvonó alépítménye, átjáró kiépítése, stb.) kivitelezése,
az udvari építmények és az északi szárnyban elhelyezett WC csoportok kialakítása,
az új panoráma felvonó megvalósítása, ezzel összefüggésben a felvonó előtér kialakításának útjában lévő férfi WC csoport elbontása,
az északi épületszárny -4,15 m szinten lévő folyosószakasza padlósíkjának -3,80 m szintre történő emelése, és az északi bejárati előtérben a rámpa megépítése,
a jelenlegi büfé fogyasztótérben az északi kupolatérbe vezető (-4,06 és -3,80 m szinteket áthidaló) ideiglenes rámpa kialakítása.
3.ÜTEM
a déli udvari építmények és a déli szárnyban elhelyezett WC csoportok kialakítása,
az új panoráma felvonó megvalósítása, ezzel összefüggésben a felvonó előtér kialakításának útjában lévő női WC csoport elbontása,
a déli épületszárny -4,26 m szinten lévő folyosószakasza padlósíkjának -3,80 m szintre történő emelése, az északi bejárati előtérben a rámpa megépítése,
a jelenlegi büfé fogyasztótérben az déli kupolatérbe vezető (-4,06 és -3,80 m szinteket áthidaló) ideiglenes rámpa kialakítása.
4.ÜTEM

a meglévő félköríves lépcsők pinceszintig történő meghosszabbítása, a pincei rámpák kialakítása,

a lapidárium látogatói forgalmát jelenleg lebonyolító lépcső megszüntetése,

jelenleg a büfé fogyasztótereként működő központi elosztótér -4,06 m szinten lévő padlósíkjának -3,80 m szintre történő megemelése,

egyéb belső átalakítások (pl.: nyugati épületszárny folyosóin rámpák kialakítása, új WC csoportok és ruhatárak kivitelezése)

5.ÜTEM

a főbejárati lépcső alatti, két szinten elhelyezkedő terek átalakítása,

kertépítés és rehabilitáció.


A vázolt javaslat törekszik figyelembe venni, hogy a kivitelezési munkák a múzeum működését a lehető legkisebb mértékben zavarják, illetve az elkészült ütemek külön-külön átadhatók és az üzemelésbe bekapcsolhatók legyenek.


 

Tervező és munkatársai
13/14
Tervező és munkatársai

 

 

vezető tervező: Bodnár László

építész munkatársak: Dimitrijevic Tijana, Simonovits Erika, Ormai Rita, Krivánik Péter

kert: Nemes Zoltán, Szabó Teodóra

statika: Pozsgai István

gépészet: Viczai János

generáltervező: Horber Kft.

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk