Mediterrán ház – Konkrét átértelmezésben

„Mediterrán stílusú otthont szeretnénk." A Konkrét stúdió nem az első és nem az egyetlen építésziroda, aki ezzel a megbízói szándékkal találkozik. Építészként ezt a vágyat sokféleképpen lehet értelmezni. A Budafokon elkészült családi ház esetében a felvetés meggyőző módon formálódott újjá.

A baráti társaságon keresztül érkezett a megbízás, fészekrakó Megrendelőink azzal a kéréssel fordultak hozzánk, hogy tervezzük meg új – mediterrán stílusú – otthonukat. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy nincs ún. mediterrán stílus, legfeljebb stílusjegyek, de belementünk a játékba. Azt már mindenesetre az első beszélgetésnél tudtuk, hogy nem szeretnénk tovább gyarapítani a Földközi-tenger építészetével vajmi kevés hasonlóságot mutató – ezen a néven csúfolt – magyar háztípus sajnálatos módon népes táborát. Az lett a nem titkolt célunk, hogy egy közös kaland során mi magunk is eljátsszunk ezzel a számunkra is szokatlan, a helyszínhez sem sokban kapcsolódó gondolattal, mindeközben megrendelőink építészeti műveltségét is fejlesszük. Ebből az alapállásból indulva sok-sok közös elmélkedés során sikerült letisztítanunk a tervet a lényegi összetevőkre: a tagolt, megmozgatott tömegcsoportra, az alacsony hajlású tetőkre, az erős fény-árnyék hatásokra és a zárt tömegek és átnyitások egyensúlyára. Könnyedség, tisztaság, arányosság, költséghatékonyság, természetesség, a család igényeire szabott, izgalmas egyéni belső térrendszer. A siker érdekében LEGO modellt is bevetettünk, amely meg is hozta a végső áttörést.

Megbízóink Budafokon választottak telket. A szabadon álló házak, és az egész utcára jellemző buja növényzet igazi kertvárosias hangulatot teremt. A közeli és tágabb környezetben a nyolcvanas évektől napjainkig épült és folyamatosan épülő rendkívül heterogén épületállomány a jellemző, mondhatni tipikus vizuális káosz.

A telek gyakorlatilag sík, egyedisége abban nyilvánul meg, hogy az utcai telekhatár kb. 20 fokos szöget zár be az oldalhatárokkal. A telepítés során igyekeztünk kihasználni ezt, kifejezetten törekedtünk arra, hogy a ház belső szerkesztése felvegye ezt a szögelfordulást. Az épület lényegében a telek északi oldalával párhuzamos szerkesztésű, míg a közösségi funkciókat rejtő tömeg kifordul az utcával párhuzamos irányba, így zár az utca felé és nyit a déli kertre. Az előkertet a telek legrégebbi lakója, az idős, méretes diófa határozza meg. Ezért a konyha-étkező-nappali blokkot bő 8 méterrel hátrahúztuk az utca vonalától. A házat, amennyire csak lehetett a telek északkeleti részére pozícionáltuk, így a kert és a fedett terasz a kedvező déli tájolás felé nyit. Ügyeltünk arra, hogy a tömegek játékából adódóan az intim kertrész az utcától vizuálisan minél jobban el legyen zárva.

A ház tömegének tervezését a délies könnyedség, a nőtt, additív jelleg, az egymáshoz tapadó kisebb léptékű elemekkel való szabad játék határozta meg. Extra fűszerként csavartunk még egyet a logikán és a fő tömegek közti részt, mint egy belső „sikátorteret" fogalmaztuk meg. A funkcionális igényeknek megfelelően négy épületelemet képeztünk. Egy hasábot, ami a közösségi tereket, a konyha-étkező-nappali hármasát fogadja be; egy szülői blokkot, hálóval, dolgozóval, fürdővel; egy kiszolgáló egységet garázzsal, gépészettel és egy gyerekbirodalmat az emeleten. A négy egység közé szorult izgalmas köztes tér a közlekedést biztosítja. Az elemeire bontás lehetővé tette, hogy az egyes egységeket műszakilag is különböző igényszinten kezeljük. A kiszolgáló egység így az épület energetikai egységétől teljesen független lehetett, földszintes lévén szerkezetileg is sokkal egyszerűbb. A három földszinti és egy emeleti egység természetes játékával egy előtetőt és egy – a nappali blokkhoz tartozó – fedett teraszt is integrálni tudtunk a rendszerbe. Az egyes szigorúan téglalap alaprajzú, egyszerű geometriájú tömegek alacsony hajlású félnyereg tetőt kaptak, az éghajlati viszonyaink miatt fémlemez fedéssel. A tetők a ház súlypontja felé emelkednek. A végeredmény a tektonikusan egymáshoz illeszkedő, kifelé kőtömb-szerűen zárt elemek belsejében, körül és között létrejövő külső-belső élettér.

Az épület anyaghasználatban a homogenitásra törekedtünk. A falakat egységesen strukturált felületű vakolattal vontuk be, ezzel is hangsúlyozva a tektonikai rendszert, a monolitikus hatást. A vakolat világos kőszerű, homokszürkés árnyalatban készült. A nyílások lyukasztását a középszürke nyílászárók és árnyékolók erősítik, és a tetőfedés fémlemeze is szürke színű. A teraszra a belsőből fut ki a kőszerű hidegburkolat. A tömegeken jellemzően a belsőhöz igazodó, szabadon kezelt lyukasztásokkal dolgoztunk, míg a köztük lévő résekbe kifeszülő üvegtáblák kerültek.

A belső terek kialakítása során a tiszta térszervezés, az átláthatóság és az intimitás hármasának harmóniája volt a cél. A feltárás lényegi eleme a tömbök közé ékelődött köztes tér, közepén a szoborszerű acél csigalépcsővel. Ez a tér kis alapterületen látja el a bejárati, elosztó és közlekedő funkciókat, illetve használat közben folyamatos vizuális kapcsolatot biztosít a külső és belső terek mindegyikével. A tömör tömbök és a közöttük lévő üvegezett hasítékok egyszerre teszik zárttá és nyitottá.
A nappali, étkező és konyha terei kapcsolódnak legintenzívebben ehhez a központhoz és egyben a védett teraszhoz. A garázs és a szülői blokk jóval szeparáltabb, ez utóbbi az északi kertre néz. A használatban – mediterrán mintára –  a központi szereppel bíró fedett terasz és a fő élettér között nagyvonalúan megnyitott fal a külső és belső vizuális és funkcionális egybeolvadását segíti. Kiemelten figyeltünk az épület körüli fákkal való kapcsolatra is.

A végeredmény szerencsés módon mindenki megelégedésére született meg. A család boldogan használja az új személyre szabott otthonát, az építkezés végére mind jobban és jobban értékelték az eredményt, megízlelték az egyszerűség varázsát. Mi pedig szintén boldogan nyugtáztuk, hogy ilyen meglepő keretfeltételek mellett is tudunk szívünkből szóló megoldást nyújtani, nagyrészt elértük a kitűzött célunkat és talán sikerült egy követhető irányt felvillantani „mediterrán ház" tematikában.

Balogh Csaba és Sónicz Péter

szerk: Somogyi Krisztina

Szerk: Somogyi Krisztina