Megbújva az időben – A Platán Tata fejlesztése a várárok területén

Nemzetközi példák inspirálták a tatai Platán Étterem közvetlen szomszédságában lévő várárok rendezését és fellendítését. A vállalkozás során a vár körüli természeti értékek és az épített környezet gondozása egyaránt ktűzött cél volt. A kihívásra Varró Zoltánt kérték fel, aki a területre könnyűszerkezetes lábakon álló mobil struktúrákat és lebegő stégeket tervezett.

A  beruházás a neves Platán Étterem több éve tartó teljes építészeti és belsőépítészeti átalakulásának része volt. Markos Anikó építész neve fémjelzi az étterem épületének korábbi rekonstrukcióját, amely 2009-ben valósult meg. Az átfogó rehabilitáció során a műemléki épületegyüttes, a Kastély tér utcai szakasz és a tóparton álló névadó platán fa környezete egészen a vár kapujáig új arculatot kapott. A felújítás e korábbi szakasza 2012-ben Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíjat is kapott, az étterem pedig mára hazánk egyik legjobb vidéki éttermévé vált Pesti István Michelin-csillagos séf vezetésével.

Az elegáns, fine dining étterem szintjére emelkedett vengéglátóhely legújabb átalakulásának belsőépítészetét Varró Zoltán jegyezte, s ezen új ütemben alakították ki a várfal mellett elhelyezett tükör borítású spa kabinokat is, melyek a középkori falat láttatják több dimenzióban. A tatai madarak védelmében a tükrökre matricák kerülnek, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Gerecsei Tájegységének szakemberei által adott tanácsok, és az egyik legnevesebb hazai természetfestő, Kókay Szabolcs tervei alapján. A fejlesztések a természetvédelmi előírásokat követik, és helyi környezetvédőkkel együttműködve dolgoznak azon, hogy a várárokba a tatai tó környezetére jellemző növényzet települjön. A terület melletti várfal is megújult: a Platán megtisztította, növény-mentesítette, és ezzel a további romlástól óvta meg a középkori falakat, melyek kivilágítással mostantól az éjszakai szemlélők számára is láthatóvá válnak.

Az étterem egyébként több mint egy évtizede részt vállal a tatai vár környezetében lévő közterületek rendbehozatalában. Nevéhez fűződik a tatai Kastély tér utcai szakaszának és a tóparton a vár kapujáig tartó sétánynak a felújítása és folyamatos karbantartása is. Megóvták  Tata egyik jelképévé vált, a vár közelében lévő nagy platánfát is, melyet még az Esterházy család hozatott 1785-ben Versailles-ból, és 2014-ben az Év Fája lett, majd 2015-ben Európában 2. helyezést ért el.

A várak környezetének kortárs hasznosítása világszerte sok szakembert foglalkoztat. A szóban forgó fejlesztés a tatai várárok azon részéhez kapcsolódik, amely az Öreg-tóból kivezető zsilip mellett helyezkedik el és amelyet a várban működő Kuny Domokos Múzeum adott bérbe. Ezzel a múzeum nemcsak további bevételhez jut, de a várfal ezen szakaszának karbantartó felújítása és díszkivilágítása is megoldódott.

A várárokban megvalósuló kert megtervezésre Varró Zoltán designert, a Gold Key Award elismerés többszöri jelöltjét és nyertesét kérte fel az étterem. A tervezőt a máltai - vallettai és mdinai - várak rekonstrukciói inspirálták, melyekben kortárs parkokat alakítottak ki. Ahogy Máltán, Tatán is cél volt, hogy a megújult tereket ne csak a kert használói, hanem a kertet felülnézetből szemlélő turisták is érdekes látványként éljék meg. A műemlékvédelmi előírások betartásával mobil építmények, a vár belső hálózata által inspirált fa burkolatú sétányok és teraszok kerültek a várárokba, melyek rekreációs funkciót kapnak.

A tükrökre említetten Kókay Szabolcs természetfestő alkotásai, ragadozó madarak illusztrációi kerülnek majd fel annak érdekében, hogy a várárok madarait megóvják az ütközéstől. A Platán ezeket az illusztrációkat a tatai tavak élővilágáról szóló könyvben tervezi majd kiadni.

Szerk.: Pleskovics Viola