Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Közélet, hírek

Megérkezett a Lechner Tudásközpont BIM kérdőívének eredménye

1/14

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/14

Megérkezett a Lechner Tudásközpont BIM kérdőívének eredménye
Közélet, hírek

Megérkezett a Lechner Tudásközpont BIM kérdőívének eredménye

2017.12.05. 09:34

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
Lechner Tudásközpont

Vélemények:
1

A Lechner Tudásközpont felmérést végzett a BIM magyarországi alkalmazásának jelenlegi helyzetéről, a kutatás során az építőipari szereplők részvételével tárultak fel a BIM-mel kapcsolatos vélemények, tapasztalatok. A beérkezett adatokból született alább közölt jelentésből - többek közt - az derül ki, hogy a BIM leginkább nagyvállalkozóknak, és elsősorban a tervezési folyamatokban segít.

A kérdőívezés módszere

A BIM az építőipari folyamatok és módszertanok új megközelítése. Lehetővé teszi az építmények létrehozásában érdekelt szereplők számára a szakági munkarészek kölcsönös figyelembevételével történő koordinált térbeli tervezést és releváns információt szolgáltat többek között a kivitelezés, illetve üzemeltetés résztvevőinek. A szakma eredetileg "Building Information Modeling"-et, azaz épületinformációs modellezést értett a név alatt, amely többletinformációval rendelkező virtuális háromdimenziós modellek készítését és bizonyos célokra (pl. ütközésvizsgálat) történő felhasználását jelentette. Napjainkban már inkább "Building Information Management"-nek, azaz épületinformációs menedzsmentnek nevezzük, amelybe beletartozik a 3D modell és a modellhez csatolt nem grafikus információk teljes életcikluson keresztüli kezelése, többcélú felhasználása is. 

Egyre több építőipari szereplő számára válik szükségessé, hogy időben reagálni tudjon a BIM technológiai és módszertani terjedésével együtt járó változásokra, kihívásokra. Nincs ez másképp a Lechner Tudásközpont esetében sem, a KÖFOP projektjeink egyik célja az építésügyi folyamatok elektronizálása és egyszerűsítése a BIM segítségével. A jelenlegi helyzet felmérése érdekében a BIM magyarországi alkalmazási szokásait, illetve a BIM lehetőségeinek ismeretét célzó kérdőívet állítottunk össze. A válaszadásra két hónap állt rendelkezésre 2017 nyarán a Lechner Tudásközpont erre kialakított honlapján, a kitöltésre való felhívást igyekezett minden szakmai fórumon a többször is meghirdetni a nyár folyamán.

A kiértékelésénél több szempont szerint is csoportosították a beérkezett válaszokat annak érdekében, hogy a lehető legátfogóbb képet tudjanak alkotni a BIM magyarországi helyzetéről. A Lechner Tudásközpont ezúton is nagyon köszöni a válaszadók részvételét, amellyel a BIM magyarországi terjedését célzó fejlesztéseiket képesek pontosítani. A felmérés nem célzott megkeresésekkel, hanem nyilvános online kérdőív segítségével készült, a nagyvállalati szereplők mellett a főként tervezési- és projektmenedzsment tevékenységi körrel rendelkező egyéni vállalkozásokat sikerült elérni. Az értékelés során a releváns kérdéseknél figyelembe vették az egyéni, illetve vállalati környezetből érkező válaszok megoszlását, csakúgy, mint a tevékenységek szerinti csoportosítást. A kérdőív egészére igaz, hogy a tervezési tevékenységi körrel rendelkező szakemberek válaszoltak legaktívabban a feltett kérdésekre.
 

A kérdőív kitöltői

Egyéni vállalkozók, vállalati szereplők, megbízók

A kérdőívet összesen 89-en töltötték ki. 80%-ban vállalati szereplőktől (munkavállaló, cégvezető, tulajdonos) érkeztek válaszok, minden ötödik volt egyéni vállalkozó. Mindkét csoportra jellemző, hogy kétharmad-egyharmad arányban magán-, illetve állami beruházások megvalósításában vesznek részt.


1/14


 

Tevékenység fő profilja

A fő profil megjelölésénél több tevékenységi kör is választható volt. A válaszadók 90%-a jelölte meg a tervezést (önmagában vagy más tevékenységekkel együtt). Minden negyedik esetben jelent meg a projektmenedzsment, ezen kívül a beruházás és a kivitelezés kapott tíznél több említést.


2/14


 

CAD/BIM felkészültség

Tapasztalat

A felkészültséget illetően a válaszadók – függetlenül attól, hogy egyéni vagy vállalati szereplők – átlagosan 16 év tapasztalattal rendelkeznek, a BIM terén viszont csak harmadennyi tapasztalatuk van.


3/14


 

CAD/BIM menedzser és sablon

A kérdőívet kitöltő egyéni vállalkozók és vállalati szereplők nagyjából 16%-a nyilatkozott úgy, hogy rendszerint igénybe veszi CAD menedzser segítségét. Ezen eredmény mellett kimondottan biztató, hogy BIM menedzser már ennél kicsit nagyobb arányban is jelen van a szakmában.

A sablonokat tekintve az esetek valamivel több mint 50%-ában alkalmaznak CAD mintafájlt, viszont a BIM sablon használata egyelőre ennél kisebb arányban terjedt el (különösen az egyéni vállalkozóknál).


4/14


 

BIM alapú folyamatok

Vállalati oldalon a válaszadók több mint fele, míg az egyéni vállalkozók kétharmada alkalmazott már BIM folyamatokat. A beérkezett válaszokból az is megállapítható, hogy a vállalati szereplők további 30%-a tervezi kipróbálni a közeljövőben a BIM lehetőségeit, viszont az egyéni vállalkozók majdnem ugyanilyen arányú csoportja továbbra sem tervezi a BIM alkalmazását.


5/14


 

A csoportosítást elvégeztük állami- és a magánberuházásokra vonatkoztatva is. Az eredmények azt mutatják, hogy a magánberuházásban résztvevők nagyobb arányban alkalmaztak már BIM alapú folyamatokat, vagy legalábbis nyitottabbak azok kipróbálására.


6/14


 

Gondolatok a BIM-ről

Arra is kíváncsi volt a kutatócsoport, hogy milyen gondolatok társulnak a BIM fogalmához. A legtöbb szakmabeli (a válaszadók több mint 80%-a) azzal értett egyet, hogy "A 3D modell és a modell elemeiről szerzett metainformációk alkotják együttesen a BIM modellt". Legkevésbé azt az állítást gondolják valósnak, hogy "A BIM az adott szoftver alkalmazását jelenti".

Érdekesség, hogy néhány esetben jelentős különbség mutatkozott a vállalati és egyéni szereplők válaszai között. Vállalati oldalon kétszer akkora arányban állítják, hogy a "BIM az építőipar jövője", mint az egyéni vállalkozók, azaz valószínűsíthetően az ő munkájuk során jobban kirajzolódnak a BIM-ben rejlő előnyök. Ezt a feltételezést az is alátámasztja, hogy az egyéni szereplők inkább gondolják, hogy a "BIM csak a 3D CAD rajzok szinonimáját jelenti", azaz kevésbé látják a módszertan hasznosságát. Tekintve, hogy a kitöltők között a vállalati szereplők domináltak, utóbbi állítások összességében is kevesebb szavazatot kaptak.


7/14


 

BIM alapú projektek során használt és használni tervezett szoftverek

A válaszadók többsége a tervezést jelölte meg tevékenységi körként, így érthető az eredmény, miszerint legtöbben a Graphisoft ArchiCAD szoftverét használják a BIM alapú projektek során, a válaszadók mintegy 60%-a említette meg a kérdőív kitöltésekor. A lista következő helyeit a modellek ellenőrzésekor és a koordinációs egyeztetések során alkalmazott szoftverek (sorban: Tekla BIMSight, Solibri Model Viewer és Autodesk Navisworks) foglalták el.


8/14


 

A BIM használata során szerzett tapasztalatok

BIM által támogatott munkafolyamatok

Tekintettel arra, hogy a tervezés erősen felülreprezentált volt a válaszadók tevékenysége során, a BIM által leginkább támogatott folyamatok között dobogós helyre került a tervdokumentációk kinyerése, a tervezési folyamat támogatása és a tervellenőrzés. Elmondható, hogy e három terület a válaszadók több, mint felénél abszolút prioritást élvez, azonban költségbecslésre, költségvetésre vagy térbeli tervezéskoordinációra már csak kevesebb, mint egyharmaduk használja. A listán az aktuális állapot rögzítése jelent még meg 20%-nál nagyobb arányban.


9/14


 

BIM hasznossága

Egytől ötig osztályozva a BIM hasznosságát a különböző folyamatokban, szintén a tervezéssel kapcsolatos tevékenységek kapták a legmagasabb átlagpontszámot. Ez alapján a BIM leginkább a tervezési folyamat támogatásában jelent előnyt (átlag: 4,4). A BIM épületüzemeltetésben való hasznosítása kevésbé ismert, legalábbis erre utal, hogy legkevésbé területgazdálkodásra és katasztrófavédelmi tervezésre tartják alkalmazhatónak.


10/14


 

Elégedettség a BIM alapú folyamatok eredményével

A válaszadók 0-150 közötti skálán értékelhették, mennyire voltak elégedettek a BIM alapú folyamatok eredményével (150%-ot adva, ha az elvártnál jóval magasabb volt az eredmény szintje). Itt is azok a tervezéssel összefüggő feladatok kapták a legmagasabb átlagos értékelést, melyeknél a korábbi kérdésekre adott válaszokból kiderült, a leghasznosabbnak gondolják a BIM-et és melyeknél használják is a BIM-et. (Az ábrán csak azokat a folyamatokat tüntették fel, melyeket legalább a válaszadók 10%-a értékelt).


11/14


 

Elvárások a BIM használat kapcsán

Hatékonyságnövelő BIM felhasználási módok

Arra a kérdésre, hogy mely folyamatoknál növelheti a hatékonyságot a BIM, szintén a már említett, tervezéssel összefüggő folyamatokat említették legtöbbször, a költségvetés, költségbecslés készítésének támogatásával együtt. Érdekesség, hogy az Energetikai analízist jóval többen (28) tekintik hatékonyságot növelő BIM felhasználási módnak, mint ahányan (13) alkalmazták már ilyen területen.


12/14


 

A BIM bevezetését akadályozó tényezők

A BIM terjedésének szempontjából bíztató, hogy kevesen kételkednek a BIM jövőbeni szerepében vagy érzik úgy, hogy a BIM alkalmazása nem jár előnyökkel. A felhasználás gátjának leginkább a bevezetés forrásigénye és a tapasztalat – ideértve a szakágakkal való együttműködést is – hiánya látszik, de majdnem ugyanilyen súllyal említették a képzések és a technológia elsajátításához szükséges idő hiányát is a főbb akadályozó tényezők között. Bíztató, hogy az egységes munkafolyamatok (szabványok és irányelvek) iránti igény is mérhető eredményeket hozott.


13/14

 

Lechner Tudásközpont

 

 

Vélemények (1)
Hartmann György Sándor
2017.12.07.
13:31

„A kérdőívet összesen 89-en töltötték ki.”!

Ahhoz képest, hogy a MEKON-n  található jogosult építésztervezők darabszáma: Találatok száma: 11.351 fő,

az MMK-n az aktív tagok száma 10.000 fő,

a kitöltők száma annyira elenyésző, hogy ebből csak két dologra lehet következtetni:

a tervezőket teljesen hidegen hagyja a BIM, mint olyan,annak ellenére, hogy a BIM mér nem csak a ködös jövő, hanem jobb helyeken már itt is van, a tervező társadalom döntő részétől ez olyan messze van, mint Makó, Jeruzsálemtől.Természetesen nem is csoda,

hisz egyes szoftvere fejlesztők azt állítják magukról, hogy ők maguk a BIM (ami teljesen félreértés, ezeknek a szoftvereknek a többé-kevésbé történő felhasználása még nem BIM)Magának az MMK-nak sincs egy szava sem a BIM-ről , mert ezt a külön szolgáltatások közé sorolja,sem a MÉK, sem az MMK nem ad útmutatót arra, hogy a modellből leképzett terveknek hogyan is kellene kinézni, (nem is beszélva rról, hogy a tervek tartalmi követelményeinek meghatározásában is alulról döngetk a szinvonalat) az pedig, hogy az építésben közreműködők sem ismerik fel a BIM jelentőségét – és nem is követelik meg, fel sem tudják (és nem is akarják) felhasználni az eredményeit, az pedig a mai építőipar – és közöttük a vezető „csókos vállalkozók” - legnagyobb szégyene.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk