Nézőpontok/Kritika

Meggyesi Tamás: Számadás

1/2

Hirdetés
?>
?>
1/2

Meggyesi Tamás: Számadás
Nézőpontok/Kritika

Meggyesi Tamás: Számadás

2011.08.30. 08:31

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Meggyesi Tamás dr.

A Terc Kiadó építészet/elmélet sorozatának 15. kötete Meggyesi Tamás válogatott írásai. Az esszékötet nem csupán a szerző urbanisztikai tanulmányait foglalja magában, hanem kiállításmegnyitókra írt szövegeit, könyvismertetéseit, építészeti kritikáit, előadásait és irodalmi jellegű írásait is.

Meggyesi Tamás
Számadás

ELŐSZÓ
Amikor az ember - jeles évfordulók alkalmával, jelen esetben 75 év után - számadást készít, riadtan tekint végig a nyomokon, amit hátrahagy maga után. A riadalom oka jelen esetben az, hogy kiderül: ez az "életmű" talán nem is egyetlen személy műve. Mert elindul a 60-as években az akkor aktuális tömeges lakásépítési feladatok köréből, először sikeres tervpályázatokkal szerez nevet magának, rájön, hogy a strukturalizmus szemlélete és módszertana áll hozzá a legközelebb, lenyűgözi az általános rendszerrelmélet, aminek alapján egy tervezéselméleti modellt is felállít, aztán elkezd foglalkozni a 20. század urbanisztikai gondolkodásának "útvesztőivel", ami egy sikeres könyv megírásához vezet, majd váratlanul fejest ugrik a hazai, elsősorban az alföldi települési hagyományok világába, tipológiákat állít össze, Hamvas Béla nyomán "felfedezi" a genius loci jelentőségét és akaratlanul is alkalmazza azt a módszert, amit napjainkban promenadológiának, sétatudománynak hívnak, elkötelezi magát a tradicionális szellemi és környezeti értékek mellett, ennek jegyében számos előadást tart az egyetemen belül és kívül is, de rehabilitációs terveket is készít, majd újabb fejesugrás következik az építészeti térelméletbe, ami egy városépítészeti alaktanban ölt testet. És hálásan veszi könyvének méltatása során a pontos megfogalmazást, miszerint "az urbanisztika ... a szavakban feloldozott dolgok kompozitumát teremti meg annak érdekében, hogy kitöltse a rend és a káosz, vagyis az archicittá és a telecittá közötti szakadékot." A méltató ráhibázott, hogy a szerző egész életében a valóság rejtett, mégis állandóan jelen lévő középpontját keresi, miközben "szavakkal pótlódik az, ami tárgyakkal és terekkel már pótolhatatlan. Ha létezik történelmi küldetése az urbanisztikának, akkor ez az, vagyis az, hogy válságdiszciplínaként hézagkitöltő - középpótlék legyen."1

A számadás jelen esetben a szakmai életút hézagos dokumentálása mellett szubjektív, személyes jellegű önvallomásra is vetemedik, mert úgy érzi, hogy ez a kettő: a középpontkeresés étosza a szakmai élet "útvesztőiben", valamint e középpont, mint világnézeti elkötelezettség hitvallás-szerű megvallása egymástól nem választhatók el, sőt, talán feltételezik egymást. Mert ami a keresés során "középpótlék"-nak tűnik, arról kiderülhet, hogy valódi. És előfordulhat, hogy ez a valami egy látomás formájában ráveszi, hogy foglalkozzon vele. Ez volt az egyszarvú jelenése. És talán nem véletlen, hogy a kötetet a szerző belső kényszernek engedve a fiainak címzett parainesisszel, majd szülei képével és egy-egy ikonszerű elégiával zárja. Mert nem vagyunk elszigetelt egyedek; sorsunk mélyen gyökerezik az elődökben és folytatódik az utódokban, a szülőföld és a nyelv ízében és kultúrájában, a jelenkor minden terhében és szellemi vonulataiban, valamint a kollégákban és barátokban, akik nélkül nincs miről számot adni.

Meggyesi Tamás
2011

1 Wesselényi-Garay Andor mondatai a Városépítészeti alaktan c. könyv bemutatója alkalmával 2009-ben.

Meggyesi Tamás
Számadás

Kiadó TERC Kft.
Megjelenés 2011
Oldalszám 252
Ár: 2.500,- Ft, internetes kedvezménnyel 2.000,- Ft    

A SZERZŐRŐL
Meggyesi Tamás 1936-ban született. 1960-ban szerezte meg diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. 1962-ben meghívták az egyetem Városépítési Tanszékére, ahol azóta is dolgozik, de közben előadásokat tartott a Kertészeti Egyetemen, az Iparművészeti Főiskolán, a Közgazdaságtudományi Egyetemen és a Corvinus Egyetemen. 1992 óta egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora. 12 évig a BME Urbanisztikai Tanszékét is vezette. 1992-ben Pécsett a Polláck Mihály Műszaki Főiskolán megalapította a Településmérnök Szakot és az Urbanisztika Tanszéket. Számos városrendezési tervpályázat nyertese és rendezési terv szerzője. Érdeklődése széles körű és a rendszerelmélettől kezdve a hazai tradicionális lakókörnyezeti kultúrákon át a tervezéselméleten keresztül a 20. század urbanisztikai gondolkodásának fejlődéstörténetéig ível. Szakmai munkásságáért 1992-ben Ybl-díjat, 2004-ben Széchenyi-díjat kapott. Jelentős szakirányú publicisztikai munkássága mellett filozófiával és jelképkutatással is foglalkozik.

Fontosabb könyvei:
Lány egyszarvúval  Pallas Stúdió, Budapest, 2001
A külső tér  Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2003
A 20. század urbanisztikájának útvesztői TERC, Budapest, 2005
Városépítészeti alaktan TERC, Budapest, 2009

Kapcsolódó oldal:

Recenzió Meggyesi Tamás: Számadás című könyvéhez

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.