Megkezdték a Csillag erőd felújítását
Megkezdték a komáromi Csillag erőd felújítását, ahol cél az erődítmények, a várárok és a partművek hiteles műemléki rekonstrukciója és bővítése. A Mányi István és csapata tervei alapján megújuló épületet múzeumi és konferenciatermekkel, új csarnokkal, szabadtéri színpaddal is bővítik.
Siklósi József főépítész elmondta, hogy a bécsi katonai archívumban megtalálták az épület tervrajzait, ennek köszönhetően eredeti állapotában állítják vissza az erődöt, ahol ez lehetséges. Az építési munkálatokat az Épkar, a West Hungária Bau és a Fertődi Építő csapata végzi. Az egykori laktanyaépületben korhű állapotban rendezik be a tiszti és a legénységi helyiségeket, valamint az ágyú- és lőállásokat is visszaállítják történelmi állapotukba. Az udvaron helyet kap egy modern játszótér és egy szabadtéri színpad.
A cégek alapfeladata az erődépítmények, vagyis a belső erőd (2781m²) és a külső erőd (1231m²), valamint a várárok és a partművek hiteles műemléki rekonstrukciója és bővítése, továbbá a megközelítés biztosítása parkoló létesítésével. A létrejövő művészeti központ az oktatásban is felhasználható módon mutatja majd be a Szépművészeti Múzeum egykori, az antikvitástól a reneszánszig ívelő gipszmásolat gyűjteményét. Felújítják az erőd műemléképületeinek lapostetőit, teljes felületen zöldtető készül, helyenként járható tető kiépítésével együtt. Megtörténik továbbá a faragott kőelemek rekonstrukciója, új faragott kőelemek korhű utángyártása és beépítése mellett.
A helyreállítás után a Liget Budapest Projekt keretében az erődbe kerül a Szépművészeti Múzeum antik szobrokat ábrázoló gipszmásolatainak nagy része, mintegy 350 műtárgy. A múzeumi funkciónak megfelelően az erőd épületét új termekkel bővítik, a bejárati fogadótér várótermet konferencia termet is magába foglal. A kiállított szobormásolatok közül vannak olyan hatalmasak is, melyek az eredeti épületbe nem férnek be, ezeknek az épület belső udvarában egy új csarnokot alakítanak ki.
A Csillag erőd a komáromi erődrendszer egyik tagja, az erődrendszer az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni. A komáromi erődöket az örökkévalóságnak építették, azonban befejezésük idejére megjelentek a repülőgépek, ezzel az erődítmények elvesztették hadászati jelentőségüket. A Csillag erődöt a Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. Miután Németország lerohanta Lengyelországot, a lengyel menekültek kaptak itt menedéket. A nyilas hatalomátvétel után az erőd internálótábor lett; zsidók és cigányok ezreit indították innen megsemmisítő táborokba. A második világháború után szükséglakásokat alakítottak ki a létesítményben, majd eladták a helyi ÁFÉSZ-nek és zöldségraktárként használták. Később az állam visszavásárolta az erődöt, az épület 2005 óta látogatható műemlék.
Az épületbővítés összes nettó alapterülete közel 3000 négyzetméter. Az új épületrészek a meglévő épület szerkezeteitől független szerkezettel készülnek. A meglévő laktanyaerődben csak apró építészeti beavatkozások történnek az eredeti állapot helyreállítása érdekében: elfalazott ajtókat nyitnak újra, elbontanak utólagos válaszfalakat, helyreállítják a nyílászárókat. Végül a környezetrendezési és tájépítészeti munka is megtörténik, összesen 20480 négyzetméteren. A fejlesztés korszerű szigetelésekkel, energetikai megoldásokkal, klíma- és világítástechnikával, biztonságtechnikával valósul meg, a műtárgyvédelem, a közönségszolgálat és a fenntartható fejlesztés követelményei szerint.
Az építkezés várhatóan 2018 végén készül el, azonban meg kell várni, míg a felújított terekben olyan hőmérséklet és páratartalom alakul ki, mely nem károsítja a gipszmásolatokat. Az intézmény várhatóan 2019 közepén fogadhat látogatókat - ismertette Siklósi József főépítész.
15:08
Nagyon jó, hogy végre történik valami az erőddel. Viszont jó tudni, hogy az eredeti tervek (illetve azok másolatai) a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményében is megvannak, illetve ott voltak már 1978-ban is, amikor egyetemi komplex tervezés kapcsán a történeti kutatását elvégeztem és szinte újra mértem a központi legénységi épületet. Sokat segített az Igmándi erődben működő helytörténeti múzeum akkori vezetője, Kecskés László is, akinek a komáromi erődrendszerről a műemlékvédelemben jelent meg hosszú cikke 1978-ban, majd 1984-ben Komárom, az erődök városa című könyve. Az erőd műemléki védelmét a kis összeállításom alapozta meg a 80-as évek elején, mivel tudott róla dr. Nagy Klára, aki 25 éven át Komárom megye műemlék-felügyelője volt, s az erőd védelmét - elsőként a komáromi erődök között - kezdeményezte. A tanulmány sajnos nem jelent meg nyilvánosan, Nagy Klára már közel 10 éve nyugdíjba ment, az egykori OMF többszöri átalakulás után megszűnt, szakembereit szétkergették, vagy ellehetetlenítették. Az új felügyelők és a legutóbbi pályázat, illetve a kezdődő beruházás építészei a múltról kevés információval bínak, de ha akarnának se lenne módjuk, mert az egykori gyüjtemények áldatlan állapotban várják a jövőt. Ha még szükség lenne az erőd 70-es évek végi állapotáról fotókra, akkor csak keressen.
12:28
Emlékezzünk meg egy 10 évvel ezelőtti országos pályázatról is, ahol a Zsuffa és Kalmár műterem nagyszerű megoldása lett a díjazott - mégegy más programra.
http://epiteszforum.hu/komarom-csillag-erod-nemzetkozi-muveszeti-kozpont-tervpalyazat