Közélet, hírek

Megkezdték a Csillag erőd felújítását

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Megkezdték a Csillag erőd felújítását
Közélet, hírek

Megkezdték a Csillag erőd felújítását

2017.04.18. 09:42

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Mányi István

Földrajzi hely:
Komárom

Vélemények:
2

Megkezdték a komáromi Csillag erőd felújítását, ahol cél az erődítmények, a várárok és a partművek hiteles műemléki rekonstrukciója és bővítése. A Mányi István és csapata tervei alapján megújuló épületet múzeumi és konferenciatermekkel, új csarnokkal, szabadtéri színpaddal is bővítik. 

Siklósi József főépítész elmondta, hogy a bécsi katonai archívumban megtalálták az épület tervrajzait, ennek köszönhetően eredeti állapotában állítják vissza az erődöt, ahol ez lehetséges. Az építési munkálatokat az Épkar, a West Hungária Bau és a Fertődi Építő csapata végzi. Az egykori laktanyaépületben korhű állapotban rendezik be a tiszti és a legénységi helyiségeket, valamint az ágyú- és lőállásokat is visszaállítják történelmi állapotukba. Az udvaron helyet kap egy modern játszótér és egy szabadtéri színpad.

A cégek alapfeladata az erődépítmények, vagyis a belső erőd (2781m²) és a külső erőd (1231m²), valamint a várárok és a partművek hiteles műemléki rekonstrukciója és bővítése, továbbá a megközelítés biztosítása parkoló létesítésével. A létrejövő művészeti központ az oktatásban is felhasználható módon mutatja majd be a Szépművészeti Múzeum egykori, az antikvitástól a reneszánszig ívelő gipszmásolat gyűjteményét. Felújítják az erőd műemléképületeinek lapostetőit, teljes felületen zöldtető készül, helyenként járható tető kiépítésével együtt. Megtörténik továbbá a faragott kőelemek rekonstrukciója, új faragott kőelemek korhű utángyártása és beépítése mellett.

A helyreállítás után a Liget Budapest Projekt keretében az erődbe kerül a Szépművészeti Múzeum antik szobrokat ábrázoló gipszmásolatainak nagy része, mintegy 350 műtárgy. A múzeumi funkciónak megfelelően az erőd épületét új termekkel bővítik, a bejárati fogadótér várótermet konferencia termet is magába foglal. A kiállított szobormásolatok közül vannak olyan hatalmasak is, melyek az eredeti épületbe nem férnek be, ezeknek az épület belső udvarában egy új csarnokot alakítanak ki.

A Csillag erőd a komáromi erődrendszer egyik tagja, az erődrendszer az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni. A komáromi erődöket az örökkévalóságnak építették, azonban befejezésük idejére megjelentek a repülőgépek, ezzel az erődítmények elvesztették hadászati jelentőségüket. A Csillag erődöt a Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. Miután Németország lerohanta Lengyelországot, a lengyel menekültek kaptak itt menedéket. A nyilas hatalomátvétel után az erőd internálótábor lett; zsidók és cigányok ezreit indították innen megsemmisítő táborokba. A második világháború után szükséglakásokat alakítottak ki a létesítményben, majd eladták a helyi ÁFÉSZ-nek és zöldségraktárként használták. Később az állam visszavásárolta az erődöt, az épület 2005 óta látogatható műemlék.

Az épületbővítés összes nettó alapterülete közel 3000 négyzetméter. Az új épületrészek a meglévő épület szerkezeteitől független szerkezettel készülnek. A meglévő laktanyaerődben csak apró építészeti beavatkozások történnek az eredeti állapot helyreállítása érdekében: elfalazott ajtókat nyitnak újra, elbontanak utólagos válaszfalakat, helyreállítják a nyílászárókat. Végül a környezetrendezési és tájépítészeti munka is megtörténik, összesen 20480 négyzetméteren. A fejlesztés korszerű szigetelésekkel, energetikai megoldásokkal, klíma- és világítástechnikával, biztonságtechnikával valósul meg, a műtárgyvédelem, a közönségszolgálat és a fenntartható fejlesztés követelményei szerint.

Az építkezés várhatóan 2018 végén készül el, azonban meg kell várni, míg a felújított terekben olyan hőmérséklet és páratartalom alakul ki, mely nem károsítja a gipszmásolatokat. Az intézmény várhatóan 2019 közepén fogadhat látogatókat - ismertette Siklósi József főépítész. 

 

 

Vélemények (2)
klaniczayp
2017.04.28.
15:08

Nagyon jó, hogy végre történik valami az erőddel. Viszont jó tudni, hogy az eredeti tervek (illetve azok másolatai) a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményében is megvannak, illetve ott voltak már 1978-ban is, amikor egyetemi komplex tervezés kapcsán a történeti kutatását elvégeztem és szinte újra mértem a központi legénységi épületet. Sokat segített az Igmándi erődben működő helytörténeti múzeum akkori vezetője, Kecskés László is, akinek a komáromi erődrendszerről a műemlékvédelemben jelent meg hosszú cikke 1978-ban, majd 1984-ben Komárom, az erődök városa című könyve. Az erőd műemléki védelmét a kis összeállításom alapozta meg a 80-as évek elején, mivel tudott róla dr. Nagy Klára, aki 25 éven át Komárom megye műemlék-felügyelője volt, s az erőd védelmét  - elsőként a komáromi erődök között - kezdeményezte. A tanulmány sajnos nem jelent meg nyilvánosan, Nagy Klára már közel 10 éve nyugdíjba ment, az egykori OMF többszöri átalakulás után megszűnt, szakembereit szétkergették, vagy ellehetetlenítették. Az új felügyelők és a legutóbbi pályázat, illetve a kezdődő beruházás építészei a múltról kevés információval bínak, de ha akarnának se lenne módjuk, mert az egykori gyüjtemények áldatlan állapotban várják a jövőt. Ha még szükség lenne az erőd 70-es évek végi állapotáról fotókra, akkor csak keressen.

EZ
2017.04.18.
12:28

Emlékezzünk meg egy 10 évvel ezelőtti országos pályázatról is, ahol a Zsuffa és Kalmár műterem nagyszerű megoldása lett a díjazott - mégegy más programra.

http://epiteszforum.hu/komarom-csillag-erod-nemzetkozi-muveszeti-kozpont-tervpalyazat

Új hozzászólás
Nézőpontok

SZALÓC ÉS BORZOVA // Rejtett Kincsek

2023.03.31. 07:52
10

A gömöri bányavidék kapujában vagyunk: Szalóc és Borzova két magyar falu, két középkori eredetű temlommal. Szalócon egy 14. századi eredettel bíró kegyhely áll, melynek régi szentélye egy 19. század elején hozzáépült hajóval és zsindelyes hagymakupolával büszkélkedik. Borzova szintén középkori múltú temploma még várja régi freskóinak felfedezését, ám kutatása például már egy DNS vizsgálathoz is támpontott nyújtott.

A gömöri bányavidék kapujában vagyunk: Szalóc és Borzova két magyar falu, két középkori eredetű temlommal. Szalócon egy 14. századi eredettel bíró kegyhely áll, melynek régi szentélye egy 19. század elején hozzáépült hajóval és zsindelyes hagymakupolával büszkélkedik. Borzova szintén középkori múltú temploma még várja régi freskóinak felfedezését, ám kutatása például már egy DNS vizsgálathoz is támpontott nyújtott.

Nézőpontok

A SÉNYEI KEMENCE KÁPOLNA // Egy hely + Építészfórum

2023.03.24. 16:12
5

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk