Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Épületek/Örökség

Megmentik a szentléleki pálos kolostort

1/3

Szentléleki pálos kolostor - fotó: Kovács Olivér

Szentléleki pálos kolostor - fotó: Kovács Olivér

Hirdetés
?>
Szentléleki pálos kolostor - fotó: Kovács Olivér
?>
Szentléleki pálos kolostor - fotó: Kovács Olivér
?>
1/3

Szentléleki pálos kolostor - fotó: Kovács Olivér

Szentléleki pálos kolostor - fotó: Kovács Olivér

Megmentik a szentléleki pálos kolostort
Épületek/Örökség

Megmentik a szentléleki pálos kolostort

2012.05.10. 08:19

Cikkinfó

Az Épületek rovatot támogatja a 

Szerzők:
Kovács Olivér

Földrajzi hely:
Bükkszentlélek, Magyarország

Hamarosan elkezdődhet a bükkszentléleki pálos kolostor feltárása: az omlásveszélyes templom helyreállításával egy időben az újonnan talált falak bemutatására is sor kerülhet.

„Sajnos hivatalosan már évek óta nem látogatható a szentléleki középkori pálos kolostor romtemploma, hiszen a szentély és a hajó közötti diadalív megroggyant, s folyamatosan hullanának alá a kövek, ha az állványzat nem fogná fel azokat" - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Kosdi Attila építész, a megyei kormányhivatal örökségvédelmi irodájának munkatársa. Hozzátette: bár a területen a veszélyt táblákkal jelzik és a belépés is tilos, mégis sok látogatója van a műemléknek – így részben a nagy érdeklődés, részben a kolostor történeti, építészettörténeti értéke miatt szükség van arra, hogy az életveszélyt megszüntessék, sőt magának a kolostornak a templomhoz északról kapcsolódó romjait is bemutassák a látogatóknak.

 

Szentléleki pálos kolostor - fotó: Kovács Olivér
1/3
Szentléleki pálos kolostor - fotó: Kovács Olivér

 

 

Bár már a 13. század közepéről vannak adatok a Tardona határjárásban élő remetékről, az ő történetük még biztosan nem kapcsolódik a ma látható romokhoz, de talán a pálos rendhez sem. A kolostorról biztosan egy adományozó oklevél szól 1313-ból: ekkor Ernye bán fia, István nádor egyszerre juttatott javakat a dédesi Szentlélek és a diósgyőri Krisztus teste egyházaknak. A két pálos kolostor alapítása így egy időre tehető.

A 14. század elején tehát már állt egy kolostor és egy hozzá tartozó templom ezen a helyen, azonban ez csak részben egyezik meg a ma látható maradványokkal. Az épületegyüttest ugyanis legalább három periódusban átépítették, az utolsó ilyen munkálatra vélhetően a 15. század második felében, vagy azután került sor, a templom esetében későgótikus stílusban" - mondta Kosdi Attila.

A szentléleki kolostort – ahogyan a diósgyőrit is – a 16. század közepén, a török előrenyomulását, az ország három részre szakadását követően hagyták el a szerzetesek. Szentlélekre többé nem is tértek vissza, így a templom esetében csak a szerencséjének köszönhetjük, hogy ilyen magasan megmaradtak a felmenő falai – no meg talán annak is, hogy a közelében nem volt település, ahová az építkezésekhez elhordták volna a köveit.

 

Szentléleki pálos kolostor - fotó: Kovács Olivér
2/3
Szentléleki pálos kolostor - fotó: Kovács Olivér

 

 

Bár a templomromra már a 19. században is felfigyelt a közvélemény (a Vasárnapi Újságban 1860-ban rövid írás jelent meg róla) a tudományos igényű felmérésére, majd a kutatására csak a 20. században került sor. Az első ásatás a harmincas években folyt. A helyszínen fellelhető kőfaragványokat felét 1959-ben a miskolci múzeumba vitték, a többi helyszínen maradt és hamarosan eltűnt a nagyobbik részük. Sz. Ceglédi Ilona régész és Ferenczy Károly építész a hetvenes évek közepén tárta fel ismételten a templomot és igyekeztek helyreállítani – sajnos sok helyütt a beton használatával, ami idővel a falak romlásához vezetett, és szakértői vélemények szerint a diadalív jelenlegi rossz állapotáért is ez a felelős.


Példátlan összefogás a templomrom megmentésére: a cikk folytatása és további képek a műemlékem.hu magazinban

Kovács Olivér

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.