Közélet, hírek

Megszűnik az ipari termék- és formatervező alapképzés?

2015.04.20. 20:30

Az EMMI által pénteken közzétett tervezet többek között az ipari termék- és formatervező mérnöki alapszak (BA) képzés megszüntetését javasolta. A szakma villámgyorsan egyeztető fórumot hívott össze hétfőre. Az eseményen a felsőoktatási vezetők mellett részt vett Pavlovics László, az EMMI felsőoktatási államtitkára. Takács Andrea beszámolója.

A BME-Gépészkari Hallgatói Képviselet-GHK szervezésében szakmai fórumra került sor a központi épület AudMax előadó termében. Öt felsőoktatási intézmény érintett e fontos kérdésben; a BME, a Miskolci Egyetem, a NymE, az Óbudai Egyetem és a PTE. Az alapképzésen jelenleg sok száz hallgató tanul ipari termék- és formatervező mérnöknek. Az alapszak megszüntetése a Rektori Konferencia Műszaki Tudományok Bizottságának ülésén merült fel egy hónapja. A kormány pénteki bejelentése után úgy tűnik, több másik mellett ez a képzés valóban meg is szűnhet. A megszüntetést az új felsőoktatási szakjegyzék tervezete tartalmazza, több műszaki képzést állítólag azért állítanak le, mert nem adnak kellően specifikus tudást.

Az előadóterem zsófolásig megtelt, Czigány Tibor, a BME Gépészmérnöki Karának dékánja kérte a jelenlévőket a fórum szabályainak betartására; érveléssel, számokkal való alátámasztással, megvitatással és meggyőzéssel lehetséges csak eredményt elérni. Péceli Gábor, BME oktató az egyetem álláspontját ismertette, miszerint az egyetem a régió vezető műszaki képzőhelye, ahol mindenek felett a magas minőség a cél.





Czigány Tibor, a BME Gépészmérnöki Karának dékánja elmondta; e képzési forma 20 éve van jelen, a kezdetekkor 150 millió forintnyi, holland támogatással megkezdett oktatáson azóta több ezren végeztek. 2015-ben összesen 585 fő jelentkezett, ebből 228 fő első helynek jelölte meg a képzést. Hiánypótló oktatásról beszélhetünk, az itt megszerzett tudás az utóbbi évek változásai során már elengedhetetlen egy adott áru, termék piacképessé tételében. A szakra a legeredményesebb diákok jelentkeznek; 20 %-a felsőfokú nyelvizsgával rendelkezik, a lemorzsolódás minimális, a 7 éves képzés átlaga 7,6 év, 75%-a nő, ezzel belépnek a mérnöki képzésbe - az Ericson nemrég jelezte, hogy dolgozóinak 8%-a nő és a magyarországiak a legkitűnőbbek. A mesterképzést 65% végzi el, majd speciális, innovációs tudásukkal munkahelyeket, saját vállalkozásokat teremtenek. Ma Magyarországon új munkahelyekre van szükség, nem csupán összeszerelő üzemekre, hanem saját termékalkotókra, terméktervező mérnökökre. A képzés magas hozzáadott értéket kínál. Az államtitkárnak tett ígérete szerint, amennyiben nem szüntetik meg a szakot, a folytatásban törekedni fognak a hiányosságok javítására, a képzés megreformálására és finomítására, hogy a KKV-k jobb működését szolgálhassák.





Bartha Lili a B-Terv vezetője, mint végzett mérnök tervező fejezte ki állásfoglalását a szak megmentése érdekében. Az ipari termék- és formatervező  szak erős oszlop, híd szerepet tölt be a művészet és a mérnöki lét között. A közösség a diákok szakmai támogatásában segédkezik, olyan szakmai segítséggel rendelkeznek többek között, mint a Tilka, a Pecha Kucha, a Defo Labor vagy az Iparművészeti Múzeum. Az itt végzett és támogatott hallgatók az ipar számos területén dolgoznak. A specifikus képzés az ergonómiai, esztétikai, gyártástechnológiai és modellező tudás biztosításával rugalmasan alkalmazkodó, reális problémamegoldó szakembereket ad a piacnak, akik a reál és a művészeti tárgyak ismereteit ötvözik. Lili reményeit fejezte ki, hogy a jövőben a fiataloknak nem szükséges külföldre utazni a színvonalas képzés érdekében.

Horák Péter, a BME szakfelelős tanszékvezetője mondta el; 20 éve a képzés indításakor a KKV szektor volt megcélozva. Ma a multinacionális cégeknél is kitűnően megállják a végzősök a helyüket, hiszen hídként tudást integrálnak a gépészeti- és a formatervezés közé. Megvalósult díjnyertes diákmunkákat ismertetett, amelyek valódi, ipari megbízások alapján készültek. Sztojanovics András Farkas személyautó belső tér koncepció tervezését emelte ki (Msc diplomaterv 2014), ahol a feladatkiíró az mpx Entwicklung GmbH volt. A külföldi partnerek támogató nyilatkozataira hívta fel a figyelmet, amelyek a mai napon több helyről érkeztek.





Révész Richárd, a BME Gépész Szakkollégium Design Szakosztály képviseletében szólt fel. A szak alapvető fogalmait felírva a táblára (Design, Failure, Mode and Effect, Analisys) megkérte Pavlovics László (volt BME tanszékvezetőt) felsőoktatási államtitkárt, hogy határozza meg a design szó fogalmát. Az államtitkár a nem várt kérdésre érdemben nem reagálva, a felszólalását előre hozva elmondta; a HVG két hetes tanulmánya szerint villamosmérnökökre, szoftverfejlesztőkre van szüksége ma Magyarországnak. Az aránytalanságok kiküszöbölésére, az egységes alapszakok kialakítására kell törekedni, az ipari termék- és formatervező szak megszüntetése csak egy lehetőség a megoldásra. A kiértékelt adatok tekintetében elgondolkodtató kérdések és adatok merültek fel; a minőség kérdése, illetve a társképzésekhez mérten alacsony, átlagosan 182. 000 Ft kezdő bérezés. Kérdéses, hogy a képzés tartalma elegendőnek bizonyul-e és hogy a gépész- és villamos mérnök végzettségűekhez képest 100. 000 Ft-tal alacsonyabb bruttó átlagjövedelem minek köszönhető. A kedden, 2015. április 21-én összeülő Magyar Rektori Konferencia (MRK) tárgyalásán a következő megoldási javaslatok jöhetnek szóba: osztatlan képzésre való visszatérés és az oktatási tartalom átalakítása. Lehetőség adódik a kerekasztal tárgyaláson ezekről beszélni, javítani, a specifikusabb elvárásoknak megfelelő szempontokat kidolgozni.





Czigány Tibor, a BME Gépészmérnöki Karának dékánja a bérek különbözőségének okait röviden reagálta le; az itt végzett gépészek egy vállalati rendszer kész lehetőségeiben kezdenek, ahol minden biztosítva van számukra. Az ipari termék- és formatervező mérnökök nagy része tovább gondolkozik. Egyedi ötleteikre alapozva saját vállalkozásokat hoznak létre, munkahelyteremtőkké válnak, amely feladat nehezebb indulási lehetőségeket, alacsonyabb bérezést hordoz magában. Így hibás gondolat a statisztikai számokból kiindulva leminősíteni a munkájukat, a képzést pedig feleslegesnek értelmezni.





A Dräxlmaier Hungária Kft. ügyvezetőjeként Szűcs László az ipart képviselve kiemelte a képzés fontosságát. Cégük magyar mérnöki gárdája készítette a legismertebb autómárkák, többek között az Audi, a BMW, a Maserati és a Land Rover belsők terveit. Bemutatta mi történne, ha csupán művészeti képzésben résztvevő designer által készített tervet igyekezne a klasszikus gépész reménytelenül megvalósítani. A terméktervező által készített terv alapján viszont precíz, kényelmes és luxus termék valósulhat meg, amelyre gyártója is büszke lehet. A teméktervezés gépész és design oldalának egységességére hívta fel a figyelmet. Cége alkalmazottjainak fele, 40 fő a BME-n szerezte diplomáját. Kiemelte, hogy az államtitkár által ismertetett bérezési számok nem felelnek meg a valóságnak, bőven lehetséges kezdő fizetésként a 3-as számjeggyel kezdődő összeg. Bemutatta a mérnökeik által tervezett legújabb XJ Jaguár belső terét, amely kifejezetten meggyőzőnek bizonyult.





Pavlovics László felsőoktatási államtitkár válaszában kifejtette, hogy a jövedelmi viszonyok statisztikai adatai a vállalatok számai alapján formálódtak. Javaslata szerint mindenki gondolja végig, mit gondol erről a szakról, hogyan és milyen struktúrában érdemes tanítani a sikeresség érdekében, hogyan lehet megoldani, hogy jobb legyen e képzés. Megjegyezte, hogy örülne, ha a Dräxlmaier hazánkba költözne... Ismételten kiemelte, hogy a Rektori Konferencián ezek a kérdések megbeszélhetők és közös nevezőre hozhatók. Dícsérte a szak megmentésére irányuló kezdeményezést, a hallgatók és okatatók megjelenését, összefogását.





A hallgatóság soraiból lehetőség volt hozzászólni a témához, kérdezni az államtitkártól.  Prof. Dr. Bercsey Tibor, a képzés elindításában résztvevő, alapító tag nehezményezte, hogy kimaradt az érvelésből egy fontos momentum, mégpedig a módszertan, amely tökéletesen megfelel a kompetenciaalapú, gyakorlatorientált oktatás követelményeinek. A modelltől - a technikai lehetőségektől függően - végigviszi a tanulót a fizikai megvalósulásig. A klasszikus ipari termék- és formatervező mérnökképzés most kezd projektalapúvá válni, a képzés komplexitásában indokolt, kezdi kiforrni magát. Pavlovics László felsőoktatási államtitkár válaszában elmondta, a képzés szétbontása ártott, az 5 éves alapképzésre lehetne visszatérni, amely újra keretet biztosíthatna.

Czinkoti Sándor (444) egyetértve, a Bolognai rendszer felülvizsgálatára hívta fel a figyelmet, az osztott és osztatlan képzés létjogosultságára. Kérdése: ha ismét osztatlan képzés lesz a szakon, hogyan lehetséges integrálni az európai képzésekbe, amelyek osztottak? Az államtitkár válaszában elmondta, hogy az eredeti elképzelés szerint a főiskolák szerepe volt: a 3-4 éves képzést követően közvetlenül munkaerőpiacra juttasa a végzősöket. Az egyetemek esetében az egységes 5 éves képzést szét kellett bontani két részre, így a megbontott oktatás után akár munkát lehessen vállalni. A hiba abban rejlik, hogy amíg az alapképzés során a szerkezet működése megtanítható, addig a tervezés sajnos nem. Mindez sajnálatos következmény. A németek nem hibáztak; nem engedték ki a piacra a hiányos ismerekkel rendelkező hallgatókat. Ezt a helyzetet szükséges jelenleg felülvizsgálni.

Zalavári József formatervező, BME tanár hozzászólásában megkérdezte; tudja-e az államtitkár, hogy 6 éve itt végzett hallgató jelenleg a TESLA-nál dolgozik? (Válasza igen volt.) A magyarországi képzésben ez a végzettség honosítja meg az esztétikai és mérnöki tudást. Ha most belenyúlnak, drasztikusan megváltoztatják, felborítják mindezt. Az a tévhit, hogy a magyarországi piacra dolgozunk, nem létezik, Európai és világ piac van. Zalavári József 30 éve dolgozik ebben a szakmában, a bérezés kérdése szerinte nem idevaló szempont. Kérdésére, hogy miért nem fél vagy háromnegyed éve hozták létre a fórumot, Pavlovics László felsőoktatási államtitkár felhívta a figyelmét arra, hogy a Bolognai rendszer bevezetése óta (2005) a BME képzési rendeletet nem vizsgálták felül. Ezért szükséges jelenleg beszélni erről a témáról.

Dr. Piros Attila, a BME adjunktusa, aki az Iparművészeti Egyetemről érkezett a BME-re tanítani egy 3 éve élő projekten keresztül mutatta be a szak létjogosultságát, amely minden hallgatónak lehetőséget ad arra, hogy közösen tervezzenek meg egy elektromos autót. A projekt már számos eredményt hozott, rendkívül komplex dolgokat megtervezve, például a gépészet, a hajtástechnika és a szimulációk tekintetében. A projekt vezetőjét bemutatta (nő), aki géptervező szakirányon folytatta mesteri képzését. A projekt eddigi eredményei többek között; 15 diplomamunka, 1 OTDK nyertes. Az egyetem fel van készülve, hogy a legmagasabb szinten szolgálja ki ennek az iparágnak képzési igényeit.





Raffai Mária 2014-ben végzett, ipari termék- és formatervező mérnökként szólt fel. A C34 tervező mérnökeként szerinte van létjogosultsága a képzésnek, amelyet az is bizonyít, hogy e rövid idő alatt 7 projektben dolgozott. Az ezen a szakon végzett mérnök le tudja követni szaktudásával az egész termék életutat a gépész kollégákkal együttműködve, egész megszerzett tudását hasznosítani tudja. Mivel a jelenlegi projekteket nem említhette, diplomamunkáját hozta fel példának, egy városi autóbusz belső terének áttervezését. Örömét fejezte ki, hogy ezen a szakon végezhetett.

Vidovics Balázs, a BME oktatója 12 éve tanít e képzésben. Zászlóshajó projektet mutatott be, amely 2009-től ipari termékfejlesztő projekt. Idén egy nukleáris témát feldolgozó téma kidolgozásában vesznek részt, folyamatosan pályáznak - nem Magyarországon keresztül -, a lehetőségeket keresve. Néhány külföldi ajánlólevélre hívta fel a figyelmet, amelyeket Pavlovics László államtitkár kapott meg a napokban. Henri Ford szavaival zárta felszólalását, a T-modell megalkotója a következőket mondta: „Ha megkérdeztem volna az embereket, mire van szükségük, azt mondták volna, hogy gyorsabb lovakra.”

Czigány Tibor, a BME Gépészmérnöki Karának dékánja kifejezte bizalmát a szak fennmaradásában és hogy a Rektori Konferencia megállapodik az 5 képző intézménnyel. Mindez arra serkenti az oktatókat, hogy jobban teljesítsék feladataikat.

Pavlovics László államtitkár a fórum zárásaként elmondta, hogy le van nyűgözve. BME-s múltjára hivatkozva többször elmondta az este során, hogy nem tőle kell félteni a műszaki képzéseket, bízik benne, hogy az egyedi műszaki képzéssel kapcsolatban - a holnapi napon - a Magyar Rektori Konferencia Kerekasztal tárgyalásán megoldást találnak.

Takács Andrea

 

Vélemények (2)
Hartmann György Sándor
2015.04.23.
20:23

Ez még csak az első menet volt.

De amailyen híreket hallok a BME tervezett átalakításáról, az kopasznak is hajmeresztő.

Ryhe

Ui. Így van az amikor a kigyó (BME-en végzett közlekedésmérnök) a frakába harap.

Takács Andrea
2015.04.23.
07:52

 

A legfrissebb keddi fejlemények szerint megmarad az ipari termék- és formatervezői alapszak.Palkovics László oktatási államtitkár a felsőoktatásról rendezett Magyar Rektori Konferencia Kerekasztal-vita utáni sajtótájékoztatón bejelentette; „Az április 20-án tartott fórumon a hallgatók munkáiból készített bemutatóanyag minőségről árulkodott, így megmarad az ipari termék- és formatervező mérnöki alapszak." Tovább folyhat az érintett öt intézményben az oktatás - BME, Miskolci Egyetem, NymE, Óbudai Egyetem és PTE -, olyan szakemberek vezetésével, mint Zalavári József formatervező-szobrász, aki a Hajdú bojlerekkel, egy kávéfőzővel, az Ikarus busszal, a villanyórával vagy budapesti tömegközlekedési megállókkal költözött be több millió magyar életébe. A változtatások az intézményi kapacitásszámot, az intézményi struktúrát nem érintik, az oktatási államtitkár úgy látta, hogy a fennálló kérdésekben megállapodásra tudnak jutni. A teljes intézményi szakstruktúra tartalmát áttekintik a jövőben, a 2005-ben induló bolognai képzés után most jutottak el idáig, amelyet már korábban meg kellett volna már tenni.

Takács Andrea

 

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk