építészet : környezet : innováció

Megújult a Siófoki Viharjelző Obszervatórium

a hely, ahol az időjárásjelentés közvetlen életvédelmet szolgál
Az épületegyüttes magába sűríti mindazt az ambíciót, lelkesültséget, amely a '60-as évek balatoni építészetét jellemezte. Az állomást 1954-ben tervezte Molnár Péter, a 2008. évi felújítás tervezője Ripszám János.
Marton Rozália tudósítása (MOME Doktori Iskola)

Az alábbi tudósítás egy három éves stúdium első írása. Szerzője Marton Rozália, a MOME Doktori Iskolájának I. éves doktorandusz hallgatója, DLA témája a '60-as évek balatoni építészete. Indító dolgozatként keresve sem találhattunk volna jobbat a siófoki obszervatórium megújulásáról szóló tudósításnál. (A felújítás tervezője: Ripszám János.) Az épületegyüttes magába sűríti mindazt az ambíciót, lelkesültséget, amely a 60-as évek balatoni építészetét jellemezte. Hordozza azokat a szellemi vágyakat és szerkezeti megoldásokat, amelyek akkor a magyar építészetet a nagyvilághoz kötötték. Ezért is kapcsoljuk ösztönösen a hatvanas évekhez ezt a vízparti tüneményt. Hihetetlen, de a varázslatos látomást a látnok Molnár Péter 1954-ben tervezte!

Turányi Gábor DLA
témavezető


Megújult a Siófoki Viharjelző Obszervatórium

a hely, ahol az időjárásjelentés közvetlen életvédelmet szolgál

Gyönyörű, meleg októberi napon jártam a siófoki meteorológiai obszervatórium épületegyüttesében. Az állomás épületein Hortváth Ákos, az obszervatórium jelenlegi vezetője kísért végig. Mire az idén felújított toronyépület csupa üveg megfigyelőhelyiségébe értünk, sok mindent megtudtam elhivatottságról, pontosságról, felelősségről és nem utolsó sorban a szerelemről, amely a Balatonhoz köti az itt dolgozókat.

 

Borsos Miklós szobra
Dr. Hille Alfréd emléktáblája

 

Az obszervatórium
A létesítmény megvalósulása felé az első komoly lépések 1952-ben történtek. A tervezést Molnár Péterre, a Lakóépülettervező Vállalat alkalmazásában álló építészmérnökre bízták, aki a balatoni vitorlázást is jól ismerte.

„Az építmény, amit terveznem kellett, elsősorban hajlék, ház, azonban a benne folyó …tevékenység, az építménynek dinamikus tartalmat ad. A földönállás nyugalmát és az elemekkel való tevékeny szembenállást mint eszmét tartottam szükségesnek egyidőben megjeleníteni.” (Molnár Péter: Meteorológiai obszervatórium és viharjelző állomás, In Magyar Építőművészet. 1956. 9.sz. 285–288.p)

Az építkezés 1954. június 8-án indult, és 1955. december 31-én fejezték be.

Építészettörténeti szempontból is kiemelkedő Molnár Péter alkotása, amely az ötvenes évek közepén, a szocreál ideológiai nyomással terhelt időszakában született, ugyanakkor messze előremutat a hatvanas években kibontakozó modern építészeti irányzatok felé. A sallangoktól mentes, egyszerű funkcionalitás már az épületegyüttes telepítésében is megmutatkozik. A megfigyelőtornyot és a pilotozó bástyát – a két helyet, amelyben a létesítmény fő funkciója sűrűsödik – vitorlafal köti össze. E fal lehatárolja a kertet, intimitást biztosít a kertbe beúszó lakóépületnek, ugyanakkor merevíti, hátrafeszíti a Balaton fölé magasodó tornyot (ha elbontanánk, talán a torony is meginogna).

 

Siófoki Viharjelző Obszervatórium, a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből
Siófoki Viharjelző Obszervatórium, a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből
Siófoki Viharjelző Obszervatórium, A Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből

 

Az épületek tömegalakításában és homlokzati megjelenésében is következetesen racionális a tervező. A lakószárny földszintes, lapos tetős, tetején tetőterasszal, minden pillanatban emlékeztetve arra, hogy ez nem egy egyszerű családi ház, az itt lakóknak feladatuk és felelősségük van. Az épület pyrogránit burkolatát is a célszerűség indokolja. „Ezen a ponton a balatoni szél teljes erejének kitett az épület, olyan szél ez, mely a vakolt 38-as falon az esőt és a felcsapódó hullámspriccet fél órán belül préseli át.” (MP.1956.) A bravúrosan kialakított szerkezeti megoldások – a csillag alakra szerkesztett vasbeton gerendás födém, a megfigyelőtérbe vezető csigalépcső középső vasbeton magból induló konzolos lépcsőfokai – alátámasztják, szolgálják a funkciót és az építészeti gondolatot.

 

szerkezeti alaprajz - Molnár Péter
metszet és alaprajz - Molnár Péter


A felújítás
Az építés óta eltelt több évtized alatt a létesítményt nem újították fel, csupán a földszintes épületrész kapott magastetőt a sorozatos beázások miatt. Ez a beavatkozás, bár a problémát megoldotta, az épületegyüttes eredeti koncepciójától és tömegétől idegen, szerencsétlen megoldás.

2006-ban, az obszervatórium építésének 50 éves évfordulója kapcsán vetődött fel újra a felújítás gondolata. Az Országos Meteorológiai Szolgálat döntése szerint a figyelem ezúttal kizárólag a megfigyelő torony épületére összpontosult. Ripszám János Ybl-díjas építésznek számos problémára kellett megoldást találnia.

 

A felújított megfigyelőtorony
A felújított megfigyelőtorony
A megfigyelőtorony a Balaton felől

 

Komoly gondot jelentett a toronyban dolgozóknak, hogy a megfigyelőtér – az egyrétegű üvegezésnek köszönhetően – télen hideg, kifűthetetlen, nyáron viszont elviselhetetlenül meleg volt. Ezért a meglévő, kifelé dőlő üvegfal hőszigetelő üvegezést kapott és annak síkja elé kiszellőztetett üvegköpeny került. Az elmúlt nyár tanúsága szerint az új rendszer a használat során is jól működik. A szélsőséges időjárásnak kitett, hamar piszkolódó ferde üvegfelületek tisztítása korábban megoldatlan volt. Az építész egy, az épülethez illeszkedő, az üvegfal mentén „körbefutó”, függesztett kocsit tervezett, ahonnan az ablakok tisztítása kényelmesen elvégezhető.

A ferde üvegfal lefelé faburkolatú mellvédben folytatódik, amely mögött a belső térben – az eredeti bútorozásnak megfelelően legyártott – körbefutó munkapult található. A mellvéd külső faburkolata eredetileg lakkozott tölgyfa lécezés volt. A felújítás során a burkolatot bükk lambériára cserélték, ami natúr színben jelenik meg.

A torony tetőteraszán számos műszer található, amelyeket rendszeresen ellenőrizni és felügyelni kell. A tetőszerkezet és a fémlemez fedés cseréje mindenképpen szükséges volt, így megoldhatóvá vált a tető kismértékű megemelése, ezáltal a tetőteraszra való kijutás megfelelő biztosítása. A járható lapostető a felújítás során gyöngykavicsra fektetett telifa burkolatot kapott.

 

A mellvéd faburkolata és a kettős üvegezés
A konzolos födém
kilátás a tetőteraszról

 

Összeségében a felújítás – bár a tető megemelésével és a dupla üvegezés kialakításával az épület arányai kis mértékben megváltoztak – tiszteletben tartja az eredeti épületet, megőrizte annak jellegzetes karakterét, mindemellett kielégíti a mai kor technikai, energetikai és kényelmi igényeit is. Számomra a torony homlokzati megjelenésében a parapet külső faburkolata kissé idegen. Az eredetileg tölgyfából készült, lakkozott faborítás feltehetően más képet mutathatott, mint a jelenlegi natúr bükk lambéria.

Összegzés
Molnár Péter épületegyüttese, ahogy ő fogalmaz: „...formailag igyekszik idézni az építészeti geometria eszközével mindazokat a képzeteket, asszociációkat, gondolatokat, melyek a formán keresztül a tartalom megismeréséhez és megértéséhez szükségesek.” (MP.1956.)

A siófoki meteorológiai obszervatórium épületegyüttese nem csak korának kiemelkedő alkotása, az építész szándéka örökérvényű, és ezt a szándékot a létrehozott mű máig tökéletesen tükrözi. Mindehhez hozzájárul a sikeres felújítás, amely követendő példa. Az elkövetkező évek fontos feladata lenne a létesítmény további elemeinek felújítása, illetve a földszintes épületrész lapostetejének visszaállítása. A magas színvonalú építészeti értéket képviselő épületegyüttes érdemes lenne a műemléki védelemre.

Marton Rozália

 

vélemény írásához jelentkezzen be »