építészet : környezet : innováció

Mi lesz a vidék építészetével?

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Terv&Pályázat címmel tartott konferenciát Tapolcán május 23-24-én. A tanácskozás a tervek-tájak-emberek-pályázatok témakörök mentén zajlott. Konferenciabeszámoló és állásfoglalás.

Terv&Pályázat címmel tartotta meg tanulmányúttal egybekötött szakmai konferenciáját az MNVH III. szakosztálya május 23-án és 24-én Tapolcán. Azért, hogy az épített környezet gazdag sokszínűségét megőrizhessük, javasolt az építészeti útmutatók használata, hiszen ezáltal lehetséges a tájba illő épületek tervezése, valamint a helyi táj identitásának megőrzése – mondta el köszöntő beszédében Krizsán András, szakosztályi elnök. Az összejövetel egyik vezérgondolata, hogy az épített környezet minőségét és a falvak arculatát meg kell őrizni. Ennek érdekében párbeszédet kell folytatni a társadalom legkülönbözőbb rétegeivel és példát kell mutatni az identitásukat kereső és megőrizni akaró civil szervezetek és helyi közösségek számára. A másik fő gondolat, hogy az elveket hogyan lehet a gyakorlatban megvalósítani. Meg kell találni azokat a tervezési módszereket, amelyek segítségével az építészeti kultúra közüggyé válik és helyi építészeti hagyományokból gyökerező, mai igényeket kielégítő, kortárs vidéki házak születhetnek.

A beruházások kapcsán továbbra is nagy a várakozás a 2014-2020-as tervezési programban – kezdte felszólalását Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára. Mint elmondta, a minőséget akkor lehet igazán láttatni, ha a felkészülést időben megkezdjük, ennek fontosságáról azonban nem csak a beruházókat, hanem az önkormányzatokat is meg kell győzni.

Forrás: mnvh.hu

A délelőtt folyamán gondolatébresztő előadásokat hallgathattak meg a jelenlévők az európai uniós pályázati rendszerről, az állami és EU-beruházások megvalósításának átszervezésére vonatkozó javaslatokról, valamint arról is, hogy az épített környezet minősége közügy.

A délután folyamán tartották a szekcióüléseket. A pályázatok szekció a kollektív bölcsesség megteremtését és egy újfajta szemléletmód megismerését tűzte ki céljául. Pirityi Attila szerint az építészek a közbeszerzési eljárást preferálják, mivel ebben az esetben a valódi alkotómunkára lehet koncentrálni. Véleménye szerint a pályázati körülmények hozzájárulnak a minőség romlásához, így fontos lenne, hogy legyen lehetőség kispályázatokra, hogy a települések értékeit meg tuják védeni. Számos jó példát mutatott be, amelyek a megvalósítás során nem csak a megőrzésre helyezték a hangsúlyt, hanem a kortárs eszközök használatát is megengedték. Javaslatként megfogalmazódott, hogy a dömpingszerű pályázást egy folyamatos pályázati rendszernek kellene felváltania, újabb jogcímek bevezetése szükséges, a pályázóktól idegen számítógépes beadást meg kell szüntetni és mindenekelőtt a LEADER klubszerű működése lenne kívánatos.

A tervek szekcióban megfogalmazták, hogy fel kell ölelni azt a folyamatot, amellyel egy gondolat megvalósul a projektfinanszírozás során. Nem csak az ötlet, a terv szükséges, hanem kell hozzá forrás, valamint az ember és a közösség, akinek építünk. Manapság sajnos hiányzik az építészekből a tájhoz, a környezethez való érzékenység – mondta el Salamin Ferenc, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke. Fontos célként fogalmazódott meg, hogy elő kell segíteni, hogy a tervek a táj és a közösség javára valósuljanak meg.

A Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) Mit jelent nekem a vidék? címmel indított rövidpályázatának győztes munkája Pest megyei Acsáról.

A tájak szekció összefoglalásaként Eperjesi Tamás, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) vidékfejlesztési igazgatója elmondta, hogy a helyiek nem mindig tekintik értéknek azt, ami az értéktárba valóban bekerül. Felhívta a figyelmet a dokumentálás és digitalizálás fontosságára, valamint arra, hogy a kollektív tudást a helyiekkel együtt kell megőrizni. Helyi példák bemutatása révén zajlott a tanácskozás a negyedik – emberek – szekcióban, ahol megfogalmazódott, hogy az eredmények elérése érdekében arról, hogyan lehet kompromisszumot kötni.

A konferencia által elfogadott állásfoglalás

Egy projektötlet megvalósítását, sikerességét alapvetően meghatározza a jól előkészített építészeti tervezés. A tervezés során dől el, hogy a projektötletből jól használható, időtálló, szép és gazdaságosan üzemeltethető épület lesz-e, amely minden szempontból hozzájárul egy projekt sikerességéhez, vagy rosszul használható, gazdaságtalanul üzemeltethető, esztétikai szempontból értéktelen, gyorsan elhasználódó épület valósul meg. A jó terv jelenti a legfontosabb garanciát arra, hogy egy projekt gazdája – önkormányzat, helyi közösség vagy vállalkozás – az elképzeléseinek megfelelő, sőt azt meghaladó értékű épületet valósítson meg a saját önerejéből és a pályázati támogatásból. A projektgazdák számára ezért az egyik legfontosabb szempont a jó terv, vagyis a jó építész megtalálása, kiválasztása. A jó terv jó versenyben születik. Ennek klasszikus intézménye a tervpályázat, mely különösen az alternatív koncepciók kiválasztásának eszköze. A jó építész kiválasztásának másik eszköze a referenciák versenyeztetése.

A jó terv pénzbe kerül, de építési költséget takarít meg

Általános probléma, hogy a projektötlet kidolgozásakor a projektgazdák nem rendelkeznek elégséges forrással ahhoz, hogy megkeressék és megfizessék a jó építészeket. A jelenlegi tőkehiányos időszakban a vállalkozók, beruházók nem szívesen előlegezik meg, és főleg nem kockáztatják meg a műszaki előkészítésre szánt összeget. Miért fizessenek egy olyan tervvért, ami nem is biztos, hogy nyerni fog a pályázaton? Ezért szinte minden esetben megvárják a támogatási pályázat kiírását, hogy annak pontos ismeretében, és annak mindenben megfelelő tervekkel indulhassanak a támogatás elnyeréséért. Jellemző, hogy ebben a szakaszban a projektgazdák véletlenszerűen választanak építészeket, általában olyanokat, akik ingyen kezdenek el dolgozni, annak reményében, hogy a pályázat elnyerése után megbízást kapjanak a tervezésre. Ezzel a módszerrel általában nem a legalkalmasabb tervezőkhöz jutnak a pályázók, ami a későbbi megvalósítás során számos gonddal jár, továbbá nem hozza meg a kívánt eredményt.

A jó terv elkészítése időigényes folyamat

A projektgazdáknak általában nincs kellő ismerete arról, hogy mennyi időt igényel egy projektötlet különböző szintű terveinek a kidolgozása. Gyakran irreálisan rövid határidőket szabnak a pályázati tervek elkészítésére, az építési engedélyezési tervek kidolgozására és a kivitelezési tervek elkészítésére. A tervek beadására néha csak 1-2 hónap áll rendelkezésre, ami nem elég a minőségi munka elvégzésére és garantált tervek elkészítésére.

A sikeres beruházáshoz megalapozott költségvetés szükséges

A másik probléma, hogy a pályázatok elbírálása, az idő rövidsége miatt nagyrészt csak engedélyezési tervek alapján történik, de azokhoz tételes költségvetést kérnek, ami az engedélyezési tervek műszaki állapotában lehetetlen, hiszen az engedélyezési tervek tartalmi követelménye szerint még nincsenek szakági tervek (statika, gépészet, stb.) A később elkészülő részletes, szakági kiviteli tervek így gyakran ütköznek a pályázathoz beadott költségvetéssel, s azt a látszatot keltik, hogy a műszaki tervek a hibásak a költségvetés pontatlansága, ill. hiányossága miatt. Pedig köztudott, hogy a beruházás költségét a különböző tervfázisokhoz (tanulmány terv, engedélyezési terv, kiviteli terv) kapcsolt különböző költségszámításokkal (fajlagos költség, tételcsoportos költség, tételes költség) lehet többlépcsős iterációs módszerrel fokozatosan meghatározni. Egyetértünk a Magyar Mérnöki Kamara javaslatával, hogy a német (BKI) rendszerhez hasonló költségvetési rendszer kerüljön bevezetésre, mely a magyar költségbecslési segédletnél (piros könyv) sokkal részletesebb, és mindenki által elfogadott, megalapozott számítási módszer. A tapasztalatok szerint a költségszámításnál tartalékösszeg szerepeltetése és infláció követés is indokolt.

Forrás: mnvh.hu

A tervezéshez külön forrás és időkeret szükséges

A folyamatok diagnózisa azt mutatja, hogy a pályázatok műszaki előkészítésére, a garantált tervek kidolgozására külön forrást és időkeretet célszerű biztosítani, hogy a legjobb tervező és a legjobb koncepció kerüljön kiválasztásra és megfizetve. Javasoljuk egy pályázat előkészítő pénzalap létrehozását az EU fejlesztési alapokon belül, amelyből finanszírozhatók lennének a sikeres pályázati ötletek költségei, az alaposabb tervelőkészítések vagy akár a mezőgazdasági beruházásokhoz tartozó típustervek kidolgozása is. Egy olyan kétlépcsős pályázati rendszer kialakítására teszünk javaslatot, ahol az első lépcsőben az előkészítő (részletes kiviteli) tervek finanszírozása történik. A második lépcsőben pedig (már a szakági tervek és az összes hatósági engedély birtokában) a garantáltan megvalósítható beruházás pénzügyi támogatására lehet pályázni a kidolgozott tételes költségvetések szerint. Indokolt a projektmenedzseri feladatkört kötelezően műszaki képzettséghez kötni, amit az egyetemi menedzserképzésre javaslunk alapozni.

Pályázati támogatások területi elven

A vidéki települések szempontjából indokolt a jelenlegi ágazati jellegű, tematikusan divergáló pályázatok (pld. csak játszótér, akadálymentesítés, vagy főtérrendezés) helyett a területi elven működő komplex pénzügyi pályázatok bevezetése, hiszen egy településen minden probléma egyszerre és együtt jelenik meg, mely párhuzamos, és komplex tervezési megoldást igényel.

A főépítészi rendszer és a vidékfejlesztés

A vidék egyik fontos vonzereje a kultúrtáj színvonala, melynek meghatározó eleme az épített környezet minősége. Ennek felelőse a helyi (körzeti) települési főépítész, akinek a munkáját a vidék érdekében végzett állami szolgáltatásnak tekintünk. Ezért minden településen, vagy kistérségben kívánatos a helyet jól ismerő építész szakember kinevezése. Javasoljuk megvizsgálni, hogy miként lehet a falugazdász szolgálat mintájára a vidéki (kistérségi) főépítészi rendszert támogatni és kiépíteni.

A vidék építészeti kultúrájának támogatása

Fontosnak tartjuk a vidék építészeti kultúrájának támogatását segédletekkel és tájékoztató útmutatókkal már a tervezés időszakában, mint például a Magyar Építész Kamara által kiadott „Terv a sikerhez” című tervpályázati kiadvány. Támogatjuk, hogy a „Balaton-felvidéki építészeti útmutató” mintájára minden tájegységre szülessenek közérthető tanulmányok, amelyek bemutatják az adott terület építészeti karakterét, a tájjal a környezettel harmóniában levő épületek sajátosságait. Bízunk abban, hogy az így előkészített beruházásokkal megtaláljuk azokat a tervezési módszereket, amelyek segítségével az építészeti kultúra közüggyé válik és helyi építészeti hagyományokból gyökerező, mai igényeket kielégítő, kortárs vidéki házak születhetnek.

Tapolca, 2014. május 23-24.

„TERV&PÁLYÁZAT” konferencia ajánlása alapján,
az MNVH elnöksége

 Forrás: mnvh.hu / NAKVI

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »