Mi lesz az építőiparral 2017-ben?

Melyek az építőipar legégetőbb problémái? Hol tart ma a magyar gazdaság? Milyen fejlődési irány várható 2017-ben? Az ÉVOSZ évértékelő ülése átfogó képet adott az ágazat helyzetéről, sőt kiderült, hogy az építőipar számára az idei volt az elmúlt 10 év legintenzívebb éve. Móré Levente beszámolója. 

Az új közbeszerzési törvény számos pontja az építőipar javulását hozhatja pl.: a fővállalkozó csak akkor kaphatja meg juttatásait, ha igazolja, hogy kifizette az alvállalkozóit. Ezzel sok bizonytalanságtól mentik meg a magyar kis- és középvállalkozásokat, de 2017-re bőven maradtak még megoldandó problémák.

Változatlanul gondot jelent, hogy kevés a szakmunkás, hogy nem jó a szakképzés, ez fokozza a munkarőhiányt. Az elmúlt 10 évben 100 ezerrel csökkent – ebből 85 ezer a szakmunkás - az iskoláskorú gyerekek száma, ezt a pályaorientáció erősítésével lehetne kompenzálni. A cégeknek pl. támogatniuk kell az iskolákat, ösztöndíj-programokat és hosszú távú elhelyezkedési lehetőséget kell kínálniuk a diákoknak. A szakma népszerűsítése egész Európában fontos, ezért is hozták létre az Euroskills versenyt, ahol jó szereplésünk reményteljes jövőt ígér.
 

Kevés KKV rendelkezik kellő tartalékkal a bérminimum fedezésére, így a szinte megoldhatatlan béremelés a feketemunka "felvirágzását" vetíti előre. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség mintegy 20%-ig benne van a szakmában, de a kötelező béremelés kis eséllyel lehet sikeres. Az elmúlt időszak 7 éves recessziója árcsökkentést és minőségromlást egyaránt hozott, aminek végleges leküzdésére az építőipart támogató rendelkezésekre van szükség. Mivel sok vállalat csak fél évre lát előre, reálisan 8-10%-os áremelkedés várható a szektorban. Kaji László sikerként könyvelte el, hogy az új közbeszerzési törvény esetében a szakma képes volt az összefogásra. "Hatékony építőiparra van szükség – jegyezte meg - jelenleg az Európai Unió hatékonysági rangsorának utolsó 1/3-ában vagyunk. Ennek oka a cégek bizonytalansága, meg kell oldanunk, hogy 1,5-2 évre előre lássanak, így érhető el a fejlesztésekbe és új gépebe való beruházás. Ez erősen EU forrás függő ágazat, így komoly erősödést ígér, hogy a kormány az elmúlt 7 év összes forrását lehívta."

2016 végére az ágazat teljesítménye alulról közelíti a 2000 milliárd forintot, ami szép szám, de az összeg a különböző szegmensek és beruházási méretek között szóródik: nagyjából 5-6%-os bővülést könyvelhetünk el idén, miközben az infrastrukturális építéseknél kb. 38%-os csökkenést várnak. "2017/18-ban a piac átrendeződése várható – mondta el Kaji László -, ami az építőipari termelői árak átlagosan 3,2%-os emelkedése mellett a lakásépítések 6-7%-os éves emelkedését jelenti, ezt 270-280 ezer foglalkoztatottal kénytelen a szakma végrehajtani."

Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár az energiagazdaságon keresztül mutatta be, hogy a gazdaság, a kormányzat és az építőipar erősödése mindig is szorosan összefüggött. Az energiamegtakarításra az EU különböző paramétereket ír elő, amelyeket az előzetesen vállalt mértékig be kell építeni a magyar gazdaságba is. Különböző támogatásokkal igyekeznek erősíteni az előírások minél szélesebb körű betartását. A következő években ez lesz az egyik legfontosabb irányvonal az építőiparban.
 

Mit tesz a kormány?

A kormány részéről az egyik legfontosabb garancia a Kötelezettségi Irányelv: a nemzeti épületállomány felmérése, a felújítások előkészítése és finanszírozása, valamint a felújítás és hasznosítás kereteit megadó permanens program elkészítése. Sok intézkedés szól a családi házak felújításának segítéséről, és készült egy rangsor hogy hol lehet a legnagyobb mértékű energiamegtakarítást elvégezni. 2019-től már csak 0 energiaigényű középület építhető, míg ez a családi házakra 2020-tól lép érvénybe. Erre azért is van szükség, mert 1,2%-os éves energiamegtakarítási kötelezettséget vállaltunk fel, aminek betartása ilyen határozott intézkedések nélkül nem lehetséges.

2017-től a rendszerben való eligazodás megkönnyítése érdekében cégeket és magánszemélyeket segítő tanácsadó irodák létrehozását tervezi a kormány. Ám a segítségnyújtás mellett a szemléletformálás és egy adatbázis kialakítása is szerepel a célok között. Mindemellett megtakarítási tervet készítenek - a KEHOP és TOP pályázati csomagok továbbviteleként -, kialakítják a nemzeti energetikusi hálózatot, amelynek dolgozói a tervek készítésébe is beszállnak, segítve az építészek és a kivitelezők munkáját is. Ez nem mentesíti majd a cégeket az alól, hogy saját energetikai szakreferenssel kell rendelkezniük. 

Több adóügyi segítséget kíván nyújtani a kormányzat, így 2017. január 1-től 30%-ot le lehet majd írni a költségekből, ha jó a ház. Ez komoly segítség, de ilyen támogatás az egyelőre családi házas pályázatként futó Otthon melege program is, amelyet a CO2 kvótából írtak ki. Amellett, hogy a családi házak energiahasznosítását a következő években is támogatni akarják, operatív programokkal igyekeznek majd a nagy beruházásoknak is segítséget nyújtani, amire jövőre 768 milliárd forint jut.

A növekvő megrendelések következtében 2017-18 nagy kihívás lesz az építőiparnak. Az áfacsökkentés és a CSOK 120 milliárdos visszatéríthető pénzösszeget jelent a megrendelőknek, mindezek, a fent említett kedvezményekkel együtt, erősítik az építési kedvet. Sőt, a nagy építkezések komoly ösztönzőjévé válhat az új társasági adó kedvezmény megvalósulása. A következő 4-5 évben nagymértékben támogatják az építőipar erősítését szolgáló pályázatokat. Szabó Zsolt elmondta, hogy az építőipar megrendelései meghaladják az ország jelenlegi képességeit, de bízik benne, hogy helyt tudunk állni, amit az államnak kötelessége minden eszközzel elősegíteni.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy nemcsak gazdaságilag, de turisztikailag is súlya van az építőiparnak: ami felépül, az 50-100 évre meghatározza Magyarország képét, ez mutatja az ország fejlődését is. A gazdaság és az építőipar kezdi visszanyerni a 2008 előtti lendületét, ezt tükrözi a 6,8%-os piaci részesedése is. A kormány részéről komoly potenciált látnak az ágazat versenyképességének javulásában.

Hol tartunk most? 

Az átlag magyar ember a jelenleginél jobban szeretne élni – ez a hosszú távú terv sokat tesz hozzá a gazdaság fejlesztési irányához. Egy magyar munkás fele annyit termel, mint egy holland, a versenyképességünk szerényebb, mint a nyugat-európai. Ezen javítani kell, de ehez jobb szakemberek képzésére és az ehhez szükséges minőségi oktatás megteremtésére kell hangsúlyt fektetni. A magyar vállalkozások erősítése humán tőkében egyre fontosabb, ez a fejlődés alapköve. 

Idén 2-3%-os sávban növekedett a gazdaság, ezt az ipari termelés, a járműipar és az export húzza. Nőtt a kiskereskedelmi forgalom és a belső kereslet is. Az államháztartás is kedvező helyzetben van, így hosszú távú programokban is gondolkodhatunk. Míg 6 éve 12% volt a munkanélküliség, mára számos területen munkaerőhiány van.

Az építőipar teljesítménye

Az ágazat súlya folyamatosan növekszik, kezdi visszaépíteni magát a 2006-os szintre. Általános jelenség, hogy az infrastruktúra építkezései csökkentek, lakó- és középépületeké ezzel szemben szignifikánsan nő, 14%-kal több új lakás épült idén, mint tavaly, a kiadott építési engedélyek száma pedig 2,5 szeres. Ezek együttesen azt jelentik, hogy 90%-kal több lakóépület építését tervezik, mint 2015-ben. Ezekből remekül látszik, hogy 2017 erős év lesz, 3-4000 lakással számolhatunk.

Foglalkoztatás

Az ágazatban foglalkoztatott 40.000 fő idén 11 ezerrel nőtt, ezzel a képzések ütemének is lépést kell tartani. A gazdasági növekedés ütemét 2017-ben a termelékenység, a technikai fejlődés, az élőmunka és az eszközök erősítik. A kis- és középvállalkozások segítése a legfontosabb, erről szól a már bevezetett Irinyi-terv. A családok megerősítése a kormány egyik legfőbb célja, jövőre 211 milliárd forint jut az otthonteremtés támogatására. A 150, illetve 300 m² alatti ingatlanok terveinek könnyű engedélyeztetése és az építkezések 5%-os áfakulcsa már nagy segítséget jelent, ezt a területet szeretnék még erősíteni. Az állam könnyíti a CSOK igénylését is, amit amúgy 2016 októberéig 22 ezer család igényelt; ez a szám jelentősen nőni fog.

A kormány bízik abban, hogy a hatékonyság -, a versenyképesség növelése és a bérnövekedés egyszerre létrejöhet. Varga Mihály elmondta, 2016 egy átmeneti év volt, a konszolidáció már lezárult, ez új kihívások eljövetelét is jelenti. Fontos kiemelni, hogy a gazdaság helyzete sokkal kedvezőbb, mint korábban, hiszen komoly előretörés várható. Ez azzal a munkáltatói felelősséggel jár, hogy az átlagembernek is éreznie kell a gazdasági fejlődést, mert ez a jólétünk kulcsa.

Móré Levente