építészet : környezet : innováció

Mi lesz veled, Budai Vár?

Nagyszabású fejlesztési koncepcióterv készült a Várnegyedre a vári önkormányzat megbízásából. A terv a KÖZTI-ben készült, a Potzner Ferenc által vezetett csapat munkáját a MUT rendezvényén mutatták be. Zöldi Anna írásából megtudjuk, milyen fogadtatással…

A budai Várnegyed és Várlejtők fejlesztési koncepciójának ismertetése
A tanulmányterv a Budavári Önkormányzat megbízásában készült

Előadók:
Potzner Ferenc  építész-művészettörténész  /KÖZTI/ :
A géniuszok felébresztése
A fejlesztési koncepció szerkezete, főbb elemei, gondolatmenete

Varga-Ötvös Béla közgazdász, urbanista /ÉRTÉK TÉRKÉP/:
„Élő" vár
A történelmi szerep rehabilitációja

Moderátor:
Dr. Schneller István tanszékvezető, BCE Településépítészeti Tanszék

 

 
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna

 

A jelenleg bemutatott terv közvetlen előzménye a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által 2010-ben kiírt pályázat a Budai Várhegy városfejlesztési és építészeti koncepciójának, tanulmánytervének elkészítése. A pályázat végül eredménytelenül zárult (ld az index vonatkozó cikkét , illetve Építészet - Palota a jövőnek: a hogyan kérdése | hg.hu), de a Közti Potzner Ferenc által vezetett teamje a vári önkormányzattól kapott korábbi megbízás értelmében folytatta a munkát. Ennek eredményéről számoltak be a MUT fenti rendezvényén, nagyszámú érdeklődő közönség figyelmétől kísérve. A hallgatóságban az építész és településtervező szakma jeles képviselői éppúgy jelen voltak, mint laikus várlakók, műemlékes szakemberek, médiamunkások és a közigazgatási oldal résztvevői. A diffúz összetétel a hozzászólások sokrétűségében jótékonyan megmutatkozott – mutatván a projekt pillanatnyilag legfontosabbnak tűnő aspektusát, a nyilvános vita szükségességét.

 

Mi lesz veled Budai Vár? - moderátor: dr. Schneller István fotó: Garai Péter
Mi lesz veled Budai Vár? - Potzner Ferenc, fotó: Garai Péter
Mi lesz veled Budai Vár? - Varga-Ötvös Béla, fotó: Garai Péter
 

 

A MUT rendezvénye ennek első lépése, itt mutatkozott be először a tervezők által összeállított, bevallottan évtizedekre szóló programot adó vízió, melyet a bemutatott tanulmányterv tanúsága szerint alapos háttérmunka előzött meg, és egészít ki.
A terv mögött megbújó hatalmas információmennyiség a szűkre szabott időben lehetetlenné tette a részletekbe menő bemutatást, így Potzner Ferenc a főbb irányvonalakat vázolta fel, területenkénti bontásban bemutatva a különböző egységek fejlesztési koncepcióját. A terv a Várnegyed problematikáját konkrét és szellemi síkon egyaránt kezeli.

A fizikai paraméterek közül leginkább a közlekedés megoldatlanságát tekinti gondnak, nevezetesen, hogy a várba bejutó forgalom gyakorlatilag egy helyen, a Palotanegyedet és a polgárvárost elválasztó vonalon lép be. Ezt tetézi, hogy a Várnegyed fogadó funkciót betöltő terei – az előbb említett Dísz tér, illetve a másik fő megközelítési irány, a Bécsi kapu felőli gyalogosforgalom útjába eső Kapisztrán tér gyakorlatilag gépkocsi-parkolóként üzemel, funkcionálisan teljesen kihasználatlan.
Az épületállomány funkcionális kihasználtságát vizsgálva a tervezők problématérképen tüntették fel az esetleges anomáliákat.

Megkülönböztettek zárvány-területeket  - ilyen az eredetileg amerikai tulajdonban lévő, a sétány körüljárhatóságát meggátoló telek Táncsics Mihály budavári börtönépületével, és ilyen önmagába forduló, zárt tömbnek aposztrofálják a tervezők a Hadtörténeti Múzeum Kapisztrán téri épületét is. Vizsgálták a Várnegyedben található intézmények funkcionális kihasználtságát, esetleges funkciómódosítás lehetőségét. A polgári és Palotanegyedet a koncepció különválasztva, ám hangsúlyozottan egyforma súllyal kezeli, előbbiben a kulturális, utóbbiban a szimbolikus megújulás fontosságát előtérbe helyezve.

 

 

Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Garai Péter
Mi lesz veled Budai Vár? - Varga-Ötvös Béla, fotó: Garai Péter
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Garai Péter
 

 

Ami a szellemi-szimbolikus megközelítést illeti – és az érdeklődő közönség nagy száma is ennek fontosságára utal – ezt a tervező csapat elsődlegesnek tarja koncepciójában. Amint az az ismertetésben elhangzott, a Várat a háború előtt egyfajta polgári milliő jellemezte, amit megfejelt a Hauszmann-féle felújítás konzekvensen egységes stílusa. A háború pusztításai, és az azt követő kutatások szó szerint is felszínre hozták a középkori maradványokat, így a régészeti hagyaték ma már a Vár megkerülhetetlen és meghatározó kulturális rétege. Ezt a sokrétű nemzeti hagyományt a háború utáni felújítás részben elsorvasztotta, a terv ennek felélesztését célozza.

A polgári negyed vonatkozásában kiemelt céljuk, hogy ne turisztikai célú fejlesztés történjen, a Vár ne váljon skanzenné – éppen ellenkezőleg: a kulturális fejlesztéseknek következménye és ne célja legyen a turizmus megtartása, illetve esetleges fellendülése. A tanulmányterv ezen törekvését az Élő vár címszó alatt foglalták össze a tervezők.

A Palotanegyed esetében a hagyományok ismeretén és revitalizációján alapuló nemzeti központ létrehozásának szándéka vezette a koncepció kidolgozóit, amit a Buda visszavétele mottóval illusztrált a történelmi szerep rehabilitációját felvázoló Varga Ötvös Béla. Okfejtése szerint a kérdés, ami a –Budai Vár fejlesztésével kapcsolatban elsőként feltehető, hogy szükséges-e olyan jelentőségű koncepcionális változás, amely 1848, 1867, 1920, 1945, vagy 1990 után szükségszerűen bekövetkezett.  Példaként hozta, hogy Buda 1686-os visszavétele után 60 évbe telt, míg a vár szerepe helyére került az akkori idők társadalmában. Megítélése szerint erre akár igen, akár nem a válasz, a koncepció kidolgozásánál mindenképpen történelmi léptékben kell gondolkodni.

A bemutatott koncepció valóban nagyívű – a későbbi hozzászólók az akár csak részleges megvalósulást is emberöltők feladatának ítélték. A terv készítői nem tagadták, hogy elképzelésük ideálterv, aminek ütemezésére a koncepció ad javaslatokat, ám ennek ismertetésére idő hiánya miatt nem volt lehetőség. A konkrét javaslatok részletezése is csak felvillantani tudta a koncepció tartalmi megoldásait.

A bemutatott terv vázát két fő csomópont és az azokat összekötő tengely alkotja: a polgári negyed központjául szolgáló, polgári főtérnek nevezett Szentháromság tér, és a nemzeti főtérnek titulált Szent György tér, valamint az azt összekötő Tárnok utcai tengely hármasa.

Az áldatlan közlekedési viszonyokat a Várhegy körül új közlekedési csomópontokkal orvosolnák: ilyen a metró meghosszabbítása, a Krisztinavárosból kialakított feljárás biztosítása, egy esetleges vizikikötő a Várbazár vonalában, és a Várhegy körüli parkolórendszer kialakítása, amely a Várat a gépkocsi-forgalomtól teljesen tehermentesítené.

 

Mi lesz veled Budai Vár? - Ráday Mihály, fotó: Garai Péter
Mi lesz veled Budai Vár? - Ráday Mihály, fotó: Zöldi Anna
 

 

A polgárvárosban a kulturális funkciókat erősítené a koncepció, mégpedig négy alapvető csomópontra koncentrálva. A parkolástól mentesített Kapisztrán teret, ahol a középkorban piac működött, egyfajta ifjúsági kulturális központtá kívánják fejleszteni. Esztétikai okokból az MTA épületének egy szinttel történő visszabontását javasolják. A tér vizuális centrumának az elpusztult Mária Magdolna templom szentélyének modell-szerű helyreállítását szánják. A térre néző Klarissza kolostor kertjének bevonásával az épületben koncertterem kerülne elhelyezésre.

A Táncsics börtön épületében és az Erdély bástya környékén a 48-as hagyományokat ápoló kultuszhely kialakítását javasolják, múzeummal, kutatóközponttal és vendégszobákkal. A sétány ismételt megnyitásával és a Vizivárosból történő lépcső felvezetésével ez a terület a polgárváros vérkeringésébe ismét bekapcsolható lenne.

A Szentháromság tér meglévő központi szerepét tovább erősítenék a Régi városháza (ma Professzorok Háza) épületének funkcióváltásával. Az épületben polgármesteri kabinetet, és a térrel kommunikáló vendéglátó egységet (pinceborozót) helyeznének el. A volt Pénzügyminisztérium domináns tömbjében - ahol ma vegyes intézményi és kulturális funkció található - szintén intézményházat képzeltek el, ezzel erősítve a Szentháromság tér polgári közigazgatási központjának polgári főtér jellegét. A Tárnok utcai tengely túlsó oldalán, a Dísz téren, a vitatott Honvéd Főparancsnokság épületét Potzner Ferenc bontásra javasolná, helyébe egy kétarcú épületet tervezne, amely a Dísz tér felé a polgári negyedel, a Szent György tér felé a Palotanegyeddel kommunikálna.

A Szent György tér kialakítása tükrözi a koncepció legmarkánsabb előfeltevését, a nemzeti főtér eszményét. A tér nem létező térfalának visszaállítására a mostani romterületen a volt Teleki Palota visszaépítését javasolják. További jelentős változásként a háború utáni helyreállítások során a tér felőli átjáró megszüntetésével a Szent György térről leválasztott hajdani Munkásmozgalmi múzeum, ma a Nemzeti Galériához tartozó szárny térhez kapcsolásával ezt a tömböt is a leendő államigazgatási funkció szolgálatába állítanák. A Sándor Palotával együtt ez a három épület fogadná be (a koncepció erre többféle alternatívát kínál) a Miniszterelnöki Hivatal, a Köztársasági Elnöki Rezidencia és az Alkotmánybíróság hármasát.  Ezen kívül a Honvéd Főparancsnokság helyére tervezett épület Szent György tér felé néző szárnyában egy ún. Szent György házat létesítenének, ahol a Szent György kultusz európai hagyományának bemutatásával a magyarság évszázadokon átívelő európai kapcsolatai kapnának hangsúlyt, párhuzamosan egy leendő Magyarok Háza kialakításával (Csete Örs).

A Palota esetében a terv funkcióváltást javasol: a Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár kiköltöztetésével számol. Helyükre részben az államigazgatási funkcióhoz kapcsolódó, a Hauszmann-féle kialakításnak megfelelően helyreállított térsort (bálterem, trónterem, kápolna), részben ugyanezen a területen a magyar nemzeti kincseket bemutató kiállítást javasolnak a mai Nemzeti Galéria szárnyaiban. A Széchényi Könyvtárnak a várnegyed területétől függetlenül, a Dózsa György tér felől is megközelíthető épületébe diplomáciai lakosztályokat, és esetenként bérbe adható konferencia- és szállásközpontot szánnak.

 

 
Mi lesz veled Budai Vár? - Varga-Ötvös Béla, Potzner Ferenc, fotó: Zöldi Anna
Mi lesz veled Budai Vár? - Erő Zoltán, Ongjerth Richárd, dr. Schneller István, fotó: Zöldi Anna
Mi lesz veled Budai Vár? - Erő Zoltán, Ongjerth Richárd, dr. Schneller István, fotó: Zöldi Anna

 

A jelenlegi Történeti Múzeum bővülne a Palota dunai szárnyában található, korhűen helyreállított barokk-neobarokk térsorral (trónterem, királyi lakosztályok). A külsőben a Hauszmann-féle állapot autentikus helyreállítását javasolják, a tetőidomok, és a kupola eredeti formájának visszaállításáig bezárólag. A Hunyadi udvarhoz kapcsolódó befejezetlen mélygarázs és régészeti park vonatkozásában a terv a Hauszmann-féle lovarda visszaépítésére, illetve merész javaslatként az eredetileg másutt álló őrség épületének az udvar bejáratánál történő újjáépítésére tesz javaslatot – mondván, ha lett volna hely, biztosan eredetileg is ide építették volna. A régészeti park fölött egy kolonnád zárná a látványt. Végezetül bemutatták a Várbazár és környékének kertészeti helyreállítását, amely a koncepció szerves részét képezi.

Varga Ötvös Béla a történelmi szerep rehabilitásának ismertetése során kitért a finanszírozás alapvető kérdésére. Végső célként önfinanszírozó projektek létrehozásában gondolkodnak. Természetesen a palota kormánypénzből épülne, a polgári negyedben azonban egységes gazdasági működtetés révén ingatlanfejlesztéssel és egyéb bevételekkel lehetne a koncepció gazdasági alapjait megteremteni. Ebben az önkormányzatoknak, a projektcégeknek, a civil és városfejlesztő társaságoknak egyaránt szerepe lenne; a lényeg az egységes gazdasági működtetés. A koncepció javaslatot tesz egyes üres telkek (pl. Szentháromság tér – jezsuita telek) beépítésére is.   

Az információdömping ellenére a vitát moderáló Schneller István nagyon célzatos három kérdéssel a koncepció lényeges elemeire irányította a figyelmet. Nevezetesen:

  1. Habár bevezetőjükben a tervezők a Vár megnyitását jelölték meg alapvető célul, a jelenleg meglévő kulturális funkciót a tervezett államigazgatási funkcióra váltva félő, hogy ennek épp az ellenkezője valósulna meg.
  2. A felsorolt beruházások (S.I. szavaival élve) két metró ára közpénzt emésztenék fel. Indokolt lenne a tervben kiemelni, hogy a vízió elemei közül mi az, ami önálló beruházásként megvalósítható.
  3. A jelenlegi kulturális funkció kiköltöztetése ezen intézmények számára épített új rezidenciák felépítését tételezi fel (a sajtóban a napokban megjelent hírek szerint a Nemzeti Galéria a Hősök Terén megépülő új múzeumsorba kerülne) – ennek mennyi a realitása.

A további hozzászólók - elismerve a terv kidolgozottságának alaposságát - újabb kételyeket fogalmaztak meg. Czétényi Piroska műemlékesként elképzelhetetlennek és hiteltelennek tartotta a korhű helyreállítást a palota belső tereinek esetében. Felhívta a figyelmet a Palota jelenlegi nemzeti kulturális központ szerepének társadalmi fontosságára – szemben a bizonyos elszigeteltséget feltételező államigazgatási funkcióval. Szerinte a terv egyetlen realitása a Várbazár, és a vár alatti kertek helyreállítása. Ugyanakkor a Palota esetében elengedhetetlennek tartaná az ablakok stílushoz illeszkedő cseréjét.

Szamkó Katalin, aki közel húsz éven át a Várgondnokság igazgatója volt, kétségesnek tartotta, hogy a vár szimbolikus értékét egzakt módon meg lehessen határozni. A konkrét koncepciót illetően a szigorúan vett építészeti-szakmai részt megelőző munkát hiányolta. Civil részről elhangzott a Várhegynek, mint objektumnak a tágabb városi szövetbe illeszkedése, kapcsolatai – jelesül a Moszkva tér, a Batthyányi tér jelenleg méltónak valóban nem nevezhető megjelenése, amely a Várba érkező gyalogos látogatók első állomása. A helybeli lakosság az eddigi változásokat határozottan negatívnak értékeli, és legfőbb gondnak lakossági szempontból a közlekedés megoldatlanságát tartja. A helyi lakosság szerint a turizmus jelenléte a Várban nem megkerülhető, így a turisták számára célzottan kell megteremteni a kulturált látogatás lehetőségét.

 

 
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna
Mi lesz veled Budai Vár? - fotó: Zöldi Anna

 

Ráday Mihály és a Várbazár terveivel 2002 óta foglalkozó Bánáti Béla építész az újonnan feltárt ciszternák és a Várbazár bekapcsolásában rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet, melyen keresztül a vár-program akár a Duna program része is lehetne. Arra a többekben felmerülő, és Ráday Mihály által meg is fogalmazott kérdésre, vajon királyság lesz-e Magyarország, jelen fórum nem volt hivatott választ adni.
Zsuppán András újságíró azt firtatta, vajon mi védi a rengeteg pénzigényes elemet tartalmazó tervet attól, hogy pénzügyi lobbik ad hoc beruházásainak áldozatául essen, vagyis a jelenlegi döntéshozás építési szándéka párosul-e valamiféle előre tervezett prioritással.

Többen érdeklődtek a terv funkcióját illetően: vajon amit láttunk, paletta, amiből válogatni lehet, avagy miféle társadalmi, vagy akár döntéshozói konszenzus áll mögötte?

A válaszok csak részben elégítették ki a hallgatóságot, illetve nyitva hagyták azt az alapvető kérdést, ami az egész koncepció előfeltételéül szolgál: az eddigi kulturális központ funkció ellenében a terv egyértelműen egy hatalmi-államigazgatási központ kialakítására helyezi a hangsúlyt. Ez olyan horderejű koncepcióváltás, ami csak politikai döntés eredményeképpen születhet meg – a további tervezés csak ennek függvénye lehet.  

A megfogalmazott kérdések sokasága arra bíztatta a vitát vezető Schneller Istvánt, hogy felkérje a tervezőket, tegyék közzé a koncepciót – akár a MUT honlapján – mert az első, bemutatkozásnak szánt ismertetésből is kiderült, hogy olyan léptékű projektről van szó, amelyben sokaknak lehet, és kell, hogy legyen véleménye. A tervezők ettől nem zárkóztak el, a megbízó I. kerületi önkormányzat jóváhagyásában bízva erre ígéretet tettek. Az első lépés tehát megtörtént, a folytatást szakma és társadalom egyaránt kíváncsian várja.

Zöldi Anna

9 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »