Mikó László Az év lakóháza pályázat győztese 2000-ben
Az év lakóháza - Mikó László tervezte azt a családi házat, amit az építészek a 2000. év legjobb alkotásának ítéltek a maga kategóriájában.
Évente megrendezik a Családi Ház és az Otthon magazin szervezésében az országos építészeti pályázatot. A Pilvax Kávéház patinás, történelmi eseményeket őrző környezetében volt az eredményhirdetés, ahol a Családi Ház folyóirat fődíját és a Magyar Építész Kamara különdíját az a családi ház nyerte el, amit Mikó László építész tervezett.
A Szántó-Mikó tervezőiroda nem arról ismert, hogy családi házak terveit készítik. Ezúttal mégis az építész páros egyik tagja "vitte el a pálmát" közel hetven pályázó társ közül. - Középületeket tervezek már két évtizede és közben, ha alkalom adódott, talán egy más területre történő "kiruccanásképpen", talán kíváncsiságból, kedvtelésből terveztem családi házakat is - mondja Mikó László - de nem dicsekedhetek azzal, hogy sokat, hiszen a két kezemen meg tudnám számolni ezeket a "félrelépéseket."
Szerény-szemérmesen nyilatkozik arról, hogyan "jött össze" ez a díjazott ház, amelynek terveivel most először pályázott és az értő szakmai zsűri tetszését igencsak megnyerte. - Szerencse is kellett hozzá - bizonygatja, hiszen a háromgyerekes megrendelő családdal igen jó, szoros kapcsolat alakult ki már a tervezés első pillanatától. Ők elmondták igényeiket, elképzeléseiket és a helyi adottságok, lehetőségek figyelembevételével szinte közösen alakítottuk a ház végleges képét abban a reményben, hogy kölcsönösen elégedettek leszünk vele.
Nem újgazdag divat szerint
Ha valaki azt gondolná, hogy "újgazdagék" puccos-pénzes, tornyos házcsodájáról van szó, bizony nagyot kellene csalódnia, amikor "élőben" látná a Pilisben, természetes környezetében és még természetesebb egyszerűségében, már-már puritánságában ezt a díjnyertes házat. Az utca felől rácsodálkozó, inkább egyszerű angol típusú háznak nézné a gesztenyesor árnyékában, mint immáron híressé lett, többszörösen díjazott építménynek. Igaz, a harmonikusan - szépen kialakított kert felől, a gyümölcsfák, virágok, bokrok, a régi kerekes kút szomszédságában felhívja magára a figyelmet a közvetlen kertkapcsolatú csupa-üveg lakókonyha, amit a ház többi helyisége szinte körülölel. Minden a célszerűséget, a családot, vendégeit és barátait szolgálja, tornyok és "kacsalábak" nélkül. Hogy mit díjaztak? Nyilván az egészet, a végeredményt, ami hat esztendőn át alakult, épült, míg kész lett. De találgatás helyett sokkal ésszerűbb, ha egyik bírálóját idézzük: "Közhely, de változatlan érvénnyel igaz, hogy "egy húron pendülő" építtető és építész nélkül nem születhet minőségi lakóház. Esetünkben a szerencsés egymásra találás, az összhang szembetűnő."
Majd így folytatja Nagy Iván később: "Papírmasé díszletek, divatosság és izzadságszagú geometrikus bravúrok helyett: műgond, érzékeny figyelem és kiérlelt részletek" jellemzik. "Az egész épületet körüllengi a kezünkből állandóan kicsúszó, megfoghatatlan és nehezen tervezhető időtlenség." Ennek a háznak legfőbb értéke egyszerűségében és lakhatóságában, hivalkodásmentes ízlésformálásában van. Külön kiemelték, hogy természetes anyagokból épült, nyers vörös klinker tégla burkolja, a nyílászárók festetlen natúrfából készültek, a csornai cseréptetőt is natúrpácolású faelemek és szürke fémlemez díszítik. Az egész ház - aki készítette, lakja, megnézi, mind azt vallja - csak ilyen lehet, másként elképzelhetetlen. - Egy ház tervei soha nem úgy készülnek, azzal a gondolattal, vagy célzattal, hogy pályázni fog vele a tervező - mondja Mikó László. De most már eltagadhatatlanul együtt örvendezik a díjkiosztásra ugyancsak meghívott családdal, hiszen első szakmai elismerését hozta meg az év háza. Olyan ház lett, olyan lakható és tervezője számára is bátran vállalható otthon, ami példaértékű, ízlésben gyakran szűkölködő honfitársaink számára és amilyenből még sokat látnánk szívesen környezetünkben.
Leopold Györgyi (MTI-Press)