építészet : környezet : innováció

Millenáris Széllkapu ötletpályázat - Fülöp Tamás és Pauer Dániel munkája

Bemutatjuk Fülöp Tamás és Pauer Dániel munkáját, melyet a Millenáris Széllkapu ötletpályázatára készítettek.

Terület vizsgálata

Gyalogos és közösségi közlekedés
A helyszíni bejárás során megfigyeltük, hogy a területen átmenő vagy azt érintő gyalogos forgalom a Millenáris park felé irányul, tehát a Széll Kálmán térről és a Széna térről vagy a területen keresztül vagy a Fény utcán keresztül zajlik jelentős gyalogos forgalom. A területen a gyalogos forgalom az ott közlekedő autók valamint a kiépítetlen és átgondolatlan járdák miatt nehézkes, sőt veszélyes.

Kerékpáros közlekedés
A kerékpáros közlekedés elsősorban a rakpart felől a Varsányi Irén utcán keresztül történik a Széll Kálmán tér felé. Javasoljuk a Kis Rókus utcában és a Jurányi utcában kerékpáros sáv létrehozását, így bekapcsolva a meglévő és a létesítendő parkot kerékpárút hálózatba. Valamint javasoljuk, hogy a park Fény utcai részén létesüljön Közösségi kerékpár (BUBI) pont.

Látványterv

Autós közlekedés
A területet jelenleg főként parkolásra használják. Az átmenő forgalom csekély, így a parkolás megszűnésével együtt javasoljuk az átmenő út és a Fény utcának a parkot érintő részén az autós forgalom megszüntetését.

Épületek vizsgálata
A tervezési területen három épület áll, ezek közül az egykori gazdasági minisztérium épületét történetileg értéktelennek és a levegő áramlása szempontjából károsnak találjuk, bontása indokolt. A Ganz Villamossági Művek épületei a közelmúltig műemlékként voltak nyilvántartva. A melegpörgető épülete, mint gép és mint épület, értékes emléke az egykor itt zajló munkának, ezért megtartását és felhasználását javasoljuk. A csarnoképületet, mint egykori ipari műemléket szintén értékesnek tartjuk ám részleges bontását javasoljuk annak érdekében, hogy a légáramlást ne akadályozza.

Helyszínrajz

Koncepció

Létesítendő funkciók 
A terület nagyságából és városi elhelyezkedéséből adódóan nyilvánvaló volt, hogy egymáshoz jól kapcsolódó, több funkció tudja kielégíteni a kiíró és a várost használó emberek igényeit. Így a terület legnagyobb része zöld park lett, amely nem csak pihenésnek, hanem a múzeumhoz kapcsolódó tematikus parknak is helyet ad. A megmaradó épületek, illetve épületrészek kiállítási célra szolgálnak, ahol a magyar feltalálók találmányai kerülenk bemutatásra. A múzeum témáját azzal indokoljuk, hogy a Rubik Múzeum igénye már korábban is felmerült, (bár a döntött kocka alakú épület építészeti megfogalmazását túlzónak találjuk), valamint a Millenáris park nyitásakor már hasonló tárlatot mutatott be, így a funkció illeszkedik a hely szellemiségéhez.

Telepítés 
A csarnoképület részleges elbontásával egy tér képződik, ahol a megtartott pillérek, kiállítási tárgyak, installációk és telepített növényzet sajátos hangulatot ad a parknak. A jelenlegi Millenáris parkot átszelő sétány egy gerincet határoz meg, amelyet továbbhúzva a legtisztább és legrövidebb módon jutunk el a Margit körútig. Az új sétány így a terület szélén húzódik, ezért egyfajta ellensúlyként és egyben a teret lehatároló elemként egy kiszolgáló fejépület építését tartjuk szükségesnek. A fejépületből két, a parkon átívelő függőfolyosó vezet a kiállítási térbe, melyek tartószerkezetéül a megmaradó pillérek szolgálnak. A melegpörgető épülete előtt üresebb tér található, ahol nagyobb rendezvények (pl. szimfonik live) tarthatók. A tér alatt mélygarázs épül.

Közlekedés

Múzeumról
A Rubik Múzeum három részre osztható: Az első zóna, a park bejáratánál lévő szolgáltatóépület, ahol jegypénztár, étterem, ajándékbolt, vizesblokk és értkmegörző funkciók szolgálják ki a múzeumba és a parkba látogatókat egyaránt. A második zóna a két épület közötti park, ahol installációk, járművek (repülőgép) helyezhetők el, melyekre küldönleges rálátst biztosítanak a 10 m magasan átívelő folyosók. A múzeum harmadik és egyben legnagyobb zónája a csarnoképület megmaradó része, ahol a beltéri kiállítás kap helyet. A csarnokot a „metszésnél” üveghomlokzat fedi, mögötte teljes magasságú kiállító térrel. A csarnok belsőbb részén galériák osztják szintekre az épületet.

Galériáról
A Ganz Galéria a melegpörgető épületében létesül, a földszint rendezésével és padlójának egy síkba hozatalával körülbelül 350m2 kiállítótér létesülhet. A galériában a Ganz gyárakban folyó munkának és az itt készült termékeknek eszközöknek állítanánk emléket, valamint az épület önmagában is bemutatásra kerülne. A melegpörgető rendezvénytérre néző oldalán kilyukasztanánk az épületet megmutatva a hihetetlenül vastag betonfalakat.

A parkról
A létesítendő új intézmény és a Millenáris park fontos hogy egy egészként működjön, ezért itt megszüntetnénk az autós forgalmat, és a gyalogosoké valamint a kerékpárosoké lenne a főszerep. A park öt részből áll, a körút felé egy térből, majd befelé haladva egy fás ligete parkból, az épület vázát magába foglaló tematikus parkból, és a millenáris mellett lévő rendezvény térből valamint a köztük lévő „pihenő oázisokból” áll. A tematikus park alkalmas a magyar találmányok bemutatására, a kevésbé fás jellege miatt itt elhelyezhetők járművek és nagyobb méretű a múzeumhoz kapcsolódó tárgyak.

Látványterv

Átvezető utak
A tervezett park a Millenárissal együtt működve megörökölte annak gyalogos tengelyét, ami a Margit körút felé szélesedve burkolt térben végződik, ezzel előteret adva a parknak és a múzeumnak. A park Belső útjai két irányba jönnek létre, az egyik irány a körút felé tör, a másik a csarnok tengelyét követi, a kialakított gyalogos hidak alatt.

Parkolás
A területen jelenleg működő parkolást mélygarázzsal váltjuk ki, amely a rendezvénytér alatt létesülne, három szinten. A garázs körülbelül háromszor ezerötszáz négyzetméteren 250 parkoló autónak adna helyet kielégítve a múzeum számára szükséges helyeket és pótolva a felszámolt parkolót. A mélygarázs be és kijáratát a Kis Rókus utca felől terveztük.

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »