/ 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS
Épületek/Lakóépület

Minősített passzívház Budaörsön

1/33

Távlati kép dél felől - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Utca felőli nézet - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Ház a kert felől - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Keleti homlokzat - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Déli homlokzat - a szomszéd felől - építészet és fotó: Szekér László

télikert nézete dél felől - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna

Ház a kert felől - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Keleti homlokzat - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

A télikert az előszobából nézve - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna

Nappali - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Konyha-étkező, építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Télikert az üvegfödémmel - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Télikert az üvegfödémmel - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Galéria - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Télikert - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Galéria - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Tetőtér folyosó nézet - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Télikert a pincéből nézve - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Télikert a pincéből nézve - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Előszoba - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna

Fürdőszoba - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna

Fürdőszoba - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna

építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna

Gépészeti helyiség - fotó: Batár Zsolt

Gépészet: puffertároló (szolár) - fotó: Batár Zsolt

Hővisszanyerős szellőzés - fotó: Batár Zsolt

Gépészet: hőszivattyú - fotó: Batár Zsolt

Gépészet: hőszivattyú - fotó: Batár Zsolt

Déli homlokzat - árnyékolással - építészet és fotó: Szekér László

Télikert - árnyékolva, belülről - építészet és fotó: Szekér László

Télikert árnyékolva kívülről - építészet és fotó: Szekér László

Szekér László

?>
Távlati kép dél felől - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
?>
Utca felőli nézet - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
?>
Ház a kert felől - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
?>
Keleti homlokzat - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
?>
Déli homlokzat - a szomszéd felől - építészet és fotó: Szekér László
?>
 télikert nézete dél felől - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna
?>
Ház a kert felől - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
?>
Keleti homlokzat - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
?>
A télikert az előszobából nézve - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna
?>
Nappali - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
?>
Konyha-étkező, építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
?>
Télikert az üvegfödémmel - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
?>
Télikert az üvegfödémmel - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
?>
Galéria - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
?>
Télikert - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
?>
Galéria  - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
?>
Tetőtér folyosó nézet - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
?>
Télikert  a pincéből nézve - építészet: Szekér László, fotó: Batár  Zsolt
?>
Télikert  a pincéből nézve - építészet: Szekér László, fotó: Batár  Zsolt
?>
Előszoba  - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna
?>
Fürdőszoba - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna
?>
Fürdőszoba - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna
?>
építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna
?>
Gépészeti  helyiség - fotó: Batár Zsolt
?>
Gépészet:  puffertároló (szolár) - fotó: Batár Zsolt
?>
Hővisszanyerős  szellőzés - fotó: Batár Zsolt
?>
Gépészet:  hőszivattyú - fotó: Batár Zsolt
?>
Gépészet:  hőszivattyú - fotó: Batár Zsolt
?>
Déli homlokzat - árnyékolással - építészet és fotó: Szekér László
?>
Télikert - árnyékolva, belülről - építészet és fotó: Szekér László
?>
Télikert árnyékolva kívülről - építészet és fotó: Szekér László
?>
Szekér László
?>
1/33

Távlati kép dél felől - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Utca felőli nézet - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Ház a kert felől - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Keleti homlokzat - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Déli homlokzat - a szomszéd felől - építészet és fotó: Szekér László

télikert nézete dél felől - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna

Ház a kert felől - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Keleti homlokzat - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

A télikert az előszobából nézve - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna

Nappali - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Konyha-étkező, építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Télikert az üvegfödémmel - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Télikert az üvegfödémmel - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Galéria - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Télikert - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Galéria - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Tetőtér folyosó nézet - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Télikert a pincéből nézve - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Télikert a pincéből nézve - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Előszoba - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna

Fürdőszoba - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna

Fürdőszoba - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna

építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna

Gépészeti helyiség - fotó: Batár Zsolt

Gépészet: puffertároló (szolár) - fotó: Batár Zsolt

Hővisszanyerős szellőzés - fotó: Batár Zsolt

Gépészet: hőszivattyú - fotó: Batár Zsolt

Gépészet: hőszivattyú - fotó: Batár Zsolt

Déli homlokzat - árnyékolással - építészet és fotó: Szekér László

Télikert - árnyékolva, belülről - építészet és fotó: Szekér László

Télikert árnyékolva kívülről - építészet és fotó: Szekér László

Szekér László

Minősített passzívház Budaörsön
Épületek/Lakóépület

Minősített passzívház Budaörsön

2011.08.04. 14:23
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budaörs, Magyarország

Építészek, alkotók:
Szekér László

Vélemények:
48

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

A budaörsi új házat szemlélve kívülről csupán a kémény hiánya tűnhet fel, belépve azonban a falvastagságok, a gépészeti rendszerek és a kiegyensúlyozott belső klíma azonnal elárulják, itt valami másról, többről van szó. A domboldalban álló, darmstadti minősítésű passzív családi ház 2011 tavaszára készült el Szekér László tervei alapján.

A fenntartható építészet többek között azt is jelenti, hogy a tulajdonos/üzemeltető hosszútávon fenn tudja tartani az épületét, mivel a használatból eredő közüzemi költségeket ki tudja fizetni. Sajnos egyre inkább tapasztalható hazánkban is az energiaszegénység, amikor a lakó/tulajdonos nem képes kifizetni az egyre emelkedő közüzemi díjakat, elsősorban a gáz-, és villanyszámlát, és emiatt kikapcsolják a szolgáltatásból. Az energiatudatos tervezésnek elsősorban a fűtési energiafelhasználás csökkentése a célja, hiszen a normális életvitelhez elengedhetetlen a kellemes belső komfort biztosítása minden évszakban. A szokványos építési módokkal ezt kiegészítő fűtéssel/hűtéssel oldják meg, azonban ennek mértéke egyáltalán nem közömbös. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése során szennyező égéstermékek kerülnek a környezetünkbe, aminek mértékét csökkenteni szükséges.

 

 

Távlati kép dél felől - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
1/33
Távlati kép dél felől - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Utca felőli nézet - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
2/33
Utca felőli nézet - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Ház a kert felől - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
3/33
Ház a kert felől - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

 

Passzívház: gazdaságos hatékonyság
A passzívház kellemes belső hőmérsékletet nyújt minimális külső energiamennyiség felhasználása mellett. Az épületek passzív fűtéssel rendelkeznek: hatékonyan hasznosítják a napenergiát és a belső hőnyereséget, feleslegessé téve a hagyományos fűtési rendszereket még a legnagyobb hidegben is. A melegebb hónapokban energiafaló klímaberendezések helyett a passzív hűtési technikákat alkalmazzák: nyárra méretezett árnyékolás, éjszakai átszellőztetés, talajkollektoros hűtés stb. A passzívház csak számításokkal igazolt módon, minőség-ellenőrzéssel kísért kivitelezéssel nyújtja a kívánatos eredményeket, ezért szükséges a tanúsított tervezés és kivitelezés, amelynek munkamódszere az elmúlt évtizedek alatt kristályosodott ki Európában és most már hazánkban is egyre nagyobb teret hódít.

 

 

Keleti homlokzat - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
4/33
Keleti homlokzat - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Déli homlokzat - a szomszéd felől - építészet és fotó: Szekér László
5/33
Déli homlokzat - a szomszéd felől - építészet és fotó: Szekér László

 

Egy valódi passzívház a hazánkban szokványos energiafelhasználás 90%-át feleslegessé teszi, mindössze 15 kWh/m2,év fűtési energiát igényel (ez megfelel 1,5 liter fűtőolajnak vagy 1,5 m3 földgáznak négyzetméterenként, évente). A radikálisan lecsökkentett energiafelhasználás a káros CO2 kibocsátás is csökkenti, ezzel a klímaváltozás fő okát jelentő üvegházhatású gázok mennyisége is csökkenthető. A passzívház a hagyományos építkezések reális alternatíváját nyújtja a fenntartható épített környezet létrehozásához. Ehhez az alapkoncepcióhoz további fenntartható megoldásokat lehet alkalmazni, ezzel javítva a teljes életciklusra vetített mutatókat. Egyre inkább fontos például a vízfelhasználás kérdésköre, a pazarlás megszüntetése, az újrahasznosítás, az esővízgyűjtés, a megfelelő építőanyagok kiválasztása, valamint az újrahasznosítás.

 

 

 télikert nézete dél felől - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna
6/33
télikert nézete dél felől - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna

Ház a kert felől - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
7/33
Ház a kert felől - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Keleti homlokzat - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
8/33
Keleti homlokzat - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

 

Az építtető ilyen paraméterekkel rendelkező családi házra adott megbízást 2008 végén. Az átgondolt, alapos tervezést követően 2009 nyarán kezdődött el az építkezés és 2011 tavaszán be is költözhetett új otthonába a család. Alapkövetelmény, hogy részletes kiviteli tervek készüljenek egy passzívházhoz, mivel a csomópontok kidolgozása és az innovatív épületgépészeti és elektromos kialakítás ezt kívánja meg, továbbá a kivitelezés műszaki felügyelete is csak így teljesíthető. A tervezést folyamatos energetikai modellezés kísérte az innovatív PHPP programmal, valamint az építés során az esetlegesen felmerült módosításokat is folyamatosan ellenőriztük.

Építészet és innováció
Innovatív megoldásokat integráltunk az építészeti kialakításba, figyelembe véve a hely szellemét és újraértelmezve a népi építészeti hagyományokat. A szomszédos épületek zavarásának és árnyékolásának elkerülése érdekében a házat az utcavonaltól jelentősen hátrahúzva helyeztük el. Ez a diszpozíció nagyobb intimitást ad az épületnek és zajcsökkentés szempontjából is előnyös, bár az utca viszonylag csendes. A teljesen beépített családi házas környezetben megvalósult épület illeszkedik a kialakult településképbe. A teljesen alápincézett, földszint + tetőteres, magastetős tömeg egy korábban itt állt romos hétvégi ház helyére épült. A Budaörs egyik lankás dombjának tetején helyezkedik el az 1000 m2-es telek, amelynek hosszabbik oldala kedvező déli tájolású.

 

A télikert az előszobából nézve - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna
9/33
A télikert az előszobából nézve - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna

Nappali - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
10/33
Nappali - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Konyha-étkező, építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
11/33
Konyha-étkező, építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

 

 

Az építészeti koncepció része a hagyományos épületformába integrált, kétszintes télikert, amely nagy passzív napcsapdaként temperálja az egész házat fűtési idényben, az épület belsejébe vezetve a természetes fényt. A pincefödém egy része járható üvegfödém, így még a pincébe is bőven jut a napsugarakból. Természetesen a túlmelegedés elkerülésére árnyékolni kellett a délre tájolt üvegfelületet, amely egy külső síkon elhelyezett, motorosan mozgatott legördülő árnyékoló segítségével valósult meg. Az épület maradéktalanul érvényesíti a passzívház-elveket: tökéletesen szigetelt, légtömör és hőhídmentes épületburokkal rendelkezik, amelyet a határoló falakon 30 cm grafitos hőszigeteléssel, a zárófödémen 50 cm, a pince aljzatban 27 cm hőszigeteléssel láttunk el. Az épület kompakt formálású, a felesleges tagolásokat kerültük, a délre tájolt hosszúkás téglalap forma évszázados hagyományokat idéz.

 

Télikert az üvegfödémmel - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
12/33
Télikert az üvegfödémmel - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Télikert az üvegfödémmel - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
13/33
Télikert az üvegfödémmel - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Galéria - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
14/33
Galéria - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Télikert - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
15/33
Télikert - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

 

 

A szerkezeti rendszer méretezett vasbeton lemezalapozás, vízzáró monolit vasbeton falak a pincében, Ytong falazat a földszinten és tetőtérben, monolit vasbeton födémek minden szinten, így a tetőtérben is. A termikus épületburokba beletartozik a pinceszint is, ahol a gépészeti és tároló helyiségek mellett helyet kapott egy zeneszoba és egy wellness-részleg is, ami egy szaunát jelent egy kis kondiszobával. A földszinten található kétállásos garázs nem része a termikus buroknak, így ennek a résznek a kialakítása a szokványos módon, extra hőszigetelés nélkül történt. A garázs feletti járható tetőt a szülői hálószoba teraszaként hasznosítottuk, és általában törekedtünk arra, hogy a szerkezetek és megoldások „többfunkciósak" legyenek. Így például a körbefutó tetőszoknya nem csak vizuálisan kapcsolja egybe az egyes épületrészeket, de esővédő előtetőként és méretezett árnyékolóként is szolgál. A megfelelő árnyékolásra következetesen törekedtünk: a télikert árnyékolása motoros rolóval, az összes délre és nyugatra néző üvegfelület motoros redőnnyel ellátott, így minden klimatikus viszonyra szabályozható árnyékolással rendelkezik a ház.

 

Galéria  - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
16/33
Galéria - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Tetőtér folyosó nézet - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt
17/33
Tetőtér folyosó nézet - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt



 

Az épület domboldalon áll és az alapozás egy mélyben levő rétegvíz-eret érintett, emiatt szivárgóval kellett körbevenni a házat. A bőségesen pótlódó talajvíz miatt az épület energiaellátását is erre a megújuló forrásra alapoztuk, így a hátrányból sikerült előnyt kovácsolnunk. Az alapozás után egy több száz méter hosszú csőkígyót helyeztünk el, több méterrel a felszín alatt, s az ebben keringtetett folyadék szolgáltatja a fűtő-, és hűtőenergiát az épületben. Az esővíz megfelelő elvezetésének megoldása után gondoskodtunk annak gyűjtéséről és felhasználásáról is: egy 50 m3-es víztároló látja el az épület igényeit és a kert locsolását, ezáltal jelentős vízdíjtól és csatornaszámlától mentesül a tulajdonos – hosszú időre.

A vasbeton födémek nem csak teherhordó szerepet látnak el, hanem egyben az épület temperálását is szolgálják, fűtenek vagy hűtenek igény szerint, továbbá itt kerültek elhelyezésre a szellőzőcsövek, az elektromos-, és gépészeti vezetékek is. A nyílászárók a fűtési időszakban a hőnyerés fontos eszközei, ezért speciális háromrétegű üvegezéssel ellátott passzívház-ablakokat építettünk be. A passzívház-koncepció fontos eleme a hővisszanyerős szellőzés, amely az elhasznált levegő hőjét hasznosítja, ez esetben 95 %-os hatékonysággal. Különös gondot fordítottunk a télikert és a pinceszint szellőzésének megfelelő kialakítására, méretezésére.

 

Télikert  a pincéből nézve - építészet: Szekér László, fotó: Batár  Zsolt
18/33
Télikert a pincéből nézve - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Télikert  a pincéből nézve - építészet: Szekér László, fotó: Batár  Zsolt
19/33
Télikert a pincéből nézve - építészet: Szekér László, fotó: Batár Zsolt

Előszoba  - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna
20/33
Előszoba - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna

Fürdőszoba - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna
21/33
Fürdőszoba - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna

Fürdőszoba - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna
22/33
Fürdőszoba - építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna

építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna
23/33
építészet: Szekér László, fotó: Vérti Zsuzsanna

 

 

Épületgépészet
Az épületbe nincs bekötve a gáz, mivel nem volt rá szükség. Ezzel a gázbekötés engedélyezése, az épületen kívüli és az épületen belüli gázvezeték tervezése, engedélyezése és kiépítése elmaradhatott. Természetesen nincs havi gázszámla és időszakonként szükséges gázmérő-csere sem. Nincs kémény a házon, így kéményseprő engedélyeztetés, MEO, karbantartás, ellenőrzés és rendszeres kéményseprő díj sincs. Nincsen a házban kazán, amit karbantartani kell, ami felrobbanhat, szénmonoxid-mérgezést okozhat és gázt fogyaszt. Nincsenek radiátorok az épületben, a kiváló passzívház-ablakoknak köszönhetően még az ablak mellett állva sincs kellemetlen hőmérséklet-aszimmetria - vagyis nem húznak az ablakok, nem párásodnak. A radiátorok elmaradása miatt jobban bútorozható az épület. Ami viszont van: hőszivattyú, födémtemperálás, alacsony hőmérsékletű mennyezetfűtés és -hűtés, napkollektoros használati melegvíz-ellátás puffertárolóval, amelyet a hőszivattyú segít megtölteni, ha nem süt a Nap. Nyáron és átmeneti időszakban - napos időben - a meleg víz szinte ingyen van.

 

Gépészeti  helyiség - fotó: Batár Zsolt
24/33
Gépészeti helyiség - fotó: Batár Zsolt

Gépészet:  puffertároló (szolár) - fotó: Batár Zsolt
25/33
Gépészet: puffertároló (szolár) - fotó: Batár Zsolt

Hővisszanyerős  szellőzés - fotó: Batár Zsolt
26/33
Hővisszanyerős szellőzés - fotó: Batár Zsolt

 

A hővisszanyerős szellőzés további komfortnövekedést eredményez, amely minden helyiségben megtalálható és állandó friss, szűrt levegőt biztosít ablaknyitás nélkül is. Áramfelvétele mindössze kb. 40 Watt, és persze negyedévente ajánlatos benne szűrőt cserélni. Természetesen az ablakokat ki lehet nyitni tetszés szerint, tehát a hagyományos szellőzés is megoldható - csak legtöbbször nincs rá szükség. A hővisszanyerős berendezés a friss levegőt talajkollektoron keresztül kapja, így a levegő előtemperálása passzívan, energiafelhasználás nélkül történik. A tisztaság és pormentesség érdekében központi porszívót, az ellenőrzött vízminőség biztosítására vízlágyítót terveztünk be. Az elektromos szerelés az intelligens épületfelügyeleti kialakítás lehetőségét rejti magában, de költségkímélés miatt a megvalósult állapot hagyományos szerelésű lett.

A ház energiaellátási koncepcióját a talajhő (levegős és vizes talajkollektor rendszer,) valamint a napenergia hasznosítása képezi (szivattyúkkal, hőcserélőkkel és hőszivattyúval), Az elektromos áram jövőbeli előállítására tervbe van véve a napenergia hasznosítása fotovoltaikus napelemekkel. Az ivóvíz-ellátás és a csatorna a hálózatra kötött, a mosás, a wc-öblítés és kert locsolása esővíz-hasznosítással történik - ez utóbbi ingyenes vízellátást jelent.

 

Gépészet:  hőszivattyú - fotó: Batár Zsolt
27/33
Gépészet: hőszivattyú - fotó: Batár Zsolt

Gépészet:  hőszivattyú - fotó: Batár Zsolt
28/33
Gépészet: hőszivattyú - fotó: Batár Zsolt

 

 

Megfizethető alternatíva
A budaörsi passzívház tulajdonosai hosszú távon energiát és pénzt takarítanak meg, miközben az építés meglepően gazdaságosnak bizonyult. A magasabb komfortszintet nyújtó, új generációs épületkomponensekbe történő többletberuházás kiegyenlítődik az elmaradó fűtési rendszer miatt jelentkező, hosszú távú megtakarítások által, ezért a budaörsi passzívház kiváló ingatlanbefektetés is egyben. A kivitelezési költségeket elemezve 5 %-os építési többletköltséggel lehet számolni a szokványos építkezéshez képest. Ezt a minimális pluszt az összeszokott és gyakorlott tervező-kivitelező csapat munkájával, az elkötelezett építtetővel és a legkedvezőbb árszinten beszerzett, de kompromisszum–mentes anyagokkal és berendezésekkel sikerült elérni.

Különös gondot fordítottunk a kivitelezésre, szakszerű és precíz részletmegoldásokat alkalmaztunk a hőhídmentesség és légtömörség megvalósítása érdekében, mindig a gazdaságosságra is hangsúlyt helyezve. A vízzáró betonfalak, a megfelelő hőszigetelések kiválasztása, a nagy hatékonyságú gépészeti berendezések, a légtömör áttörések és csatlakozások, valamint a megfelelően kialakított csomópontok mind ezt a célt szolgálják.

 

Déli homlokzat - árnyékolással - építészet és fotó: Szekér László
29/33
Déli homlokzat - árnyékolással - építészet és fotó: Szekér László

Télikert - árnyékolva, belülről - építészet és fotó: Szekér László
30/33
Télikert - árnyékolva, belülről - építészet és fotó: Szekér László

Télikert árnyékolva kívülről - építészet és fotó: Szekér László
31/33
Télikert árnyékolva kívülről - építészet és fotó: Szekér László

 

 

A belső burkolatok fából és kerámiából, a belső nyílászárók hazai fából készültek. Az épület színvilágára a föld-színek jellemzőek: drappok, zöldek, barnák különböző pasztelles árnyalataival dolgoztunk, így a ház megjelenése minden évszakban harmonikus. A kert kialakítása az épülettel összhangban történt, a könnyű és akadálymentes parkolás a lehető legkevesebb helyet foglalja el a zöldterületből. A ház kedvező kertkapcsolattal rendelkezik a déli teraszon keresztül és a nappaliból is ki lehet jutni az intim, árnyékos kertbe.

A budaörsi passzívházban a kellemes belső hőmérsékletet rendkívül alacsony energiabevitellel érhetjük el. A vastagon szigetelt, hőhídmentes épületburok egyenletes hőmérsékletet biztosít télen-nyáron, hőmérséklet-aszimmetria és huzathatás nélkül. A szellőztetési rendszer gondoskodik az állandó frisslevegő-ellátásról és az egészséges belső klímáról, a páramentességről. A lakóház korszerű, gazdaságosan üzemeltethető, biztonságos és fenntartható otthont nyújt a sokgyermekes család számára.

Szekér László


Fenntartható családi ház Budaörsön (2011)

Szekér László
32/33
Szekér László

vezető tervező: Szekér László
építész munkatárs: Trikkal Adrienn (kiviteli terv)
szakági tervezők:
statika: Pap Ferenc
épületgépészet: Detre Zsolt
elektromosság: Kovács Zsuzsanna
szellőzés: Kucsera Mihály
PHPP minősítés: Benécs József okl. gépészmérnök
fotó: Batár Zsolt, dr. Vérti Zsuzsanna, Szekér László
generáltervező: Intervallum Kft.

tervezés éve: 2008-2009
kivitelezés éve: 2009-2011
bruttó szintterület: fűtött alapterület: 351 m2

Épületminősítés: minősített passzívház (Darmstadt)
Fajlagos fűtési (és hűtési) energiaigény: 14 kWh/m2,év
Légtömörség: min. 0,25/h
Primer energia mutató: 76 kWh/m2,év.
Fűtési hőszükséglet 12 W/m2,
Hűtés energiaigénye: 5 W/m2
Transzmissziós veszteségek: 9830 kWh/év,
A szellőztetés vesztesége: 1860 kWh/év,  
Összes veszteség: 11690 kWh/év,
Szoláris nyereség: 4474 kWh/év
Belső hőforrás nyereség: 3293 kWh/év
Hőnyereség hasznosítási foka: 95 %
Összes hőnyereség: 7398 kWh/év
Fűtési hőigény: 4292 kWh/év

bruttó beruházási költség: 300.000,- Ft/m2

Vélemények (48)
Térműhely
2011.08.11.
17:29

Kedves Huszti István, illetve Szekér László! Mivel lényegében ugyanazt gondoljuk, sőt, a vitának és az apropónak örvendek is, engedjétek meg, hogy néhány - szerintem filozófiai szinten tarthatatlan - árnyalat veszélyére rámutassak. Ahogy Tőletek olvasom is, ködös fogalmakkal nem lehet helyettesíteni semmilyen gondos számítást, elemzést. (Hozzáteszem: sem a tapasztalatot, amely egy kisebb közösséghez kapcsolódva fokozza az alkotás hatásosságát.) 1/ Az egész élettartam megtérülési mutató az egész, azon belül az energiahatékonyság egy szelet! Ez utóbbinak elsőbbséget adni csak vallási alapon lehet - tehát az irracionalitásba átcsúszva. Kéretik az ilyen megközelítés esetén mérnök helyett pl. misszionáriust emlegetni. 2/ A mai gazdasági környezet nem váltható le. Jelentős megváltozása csak lassú trendek mentén lehetséges. Remélni lehet gyors változást, de ha azt akarjuk, hogy pl. egy svájci (, vagy felkészült magyar) magánberuházó komolyan vegyen bennünket, csak a tényekből érdemes kiindulni. Hivatásunk csökkenő jelentőségét sokszor a bőrünkön érezzük. Törvényeinket, utóbb szakszavainkat havonta kreált új farizeusok írják. Óriási összegek felett rendelkeznénk, de nem a svájci modell szerint élünk, azaz a megvalósítás és a működés, megtérülés a legtöbb kolléga számára nemcsak ismeretlen, de ellenszenves terület is. Helvétiában a vázlattervben vállalja az építész a beruházás minden jellemzőjét, és átadásig az egész folyamatban szinte teljhatalommal képviseli a megbízót. Ugyan 10% feletti díjhányadért, de felelősséggel a döntéseiért, ennek megfelelően hatalmas társadalmi presztízzsel!! Elmondhatatlanul hatékonyabb és értelmesebb ilyen körülmények között dolgozni. Sajnos eleink még mindig a maszatolásban érdekeltek, mert a pongyolán megfogalmazott "műszaki elvárások" 30-50 % lenyúlást tesznek lehetővé - a nagy építéseken a lebukás különösebb veszélye nélkül. Ha a gondosan megtervezett beruházásokat az írástudó építész/mérnök/FIDIC mérnök (és nem humán/filosz végzettségű projekt-managerek) az egész élettartam optimum szerint végigkövetnék, aligha lehetne az "egyenértékű" kiváltásokkal milliárdokat kiemelni, és inkább fenntartható lenne az épített környezetünk. Családi házak esetén a ritka kivételtől eltekintve szintén nem tudjuk megtartani a karmesteri pálcát, pedig ma már nincs kis, illetve egyszerű feladat. (Lásd a cikkben: belsőépítészetre már nem jutott...) Ennek oka a janusz-arcú szabályozás. Kiviteli terv szintű engedélyezési terv, amellett következmények nélküli kiviteli terv imitációk, lényegében egy - azonosságot bizonyító - tervezői nyilatkozat érdekében.... Kedves Szekér Laci! Készült minden szakágra kiterjedő kt? (a cikk szerint igen, a kérdés nem e ház miatt van) Ha igen, az a kivitelezés megkezdése előtt elvezetett az építési költség pontos kiszámíthatóságáig? Készült megtérülés-számítás, s ha igen, mit mutat a hőszivattyú esetében? Minden kt. hiánytalanul megvalósult? Szerinted lehet, illetve szabad passzívházat építeni gondos kt. és árazott kv. nélkül? Érdemes passzívházat építeni támogatás nélkül? Végül két gonosz kérdés: A legmodernebb passzívház filozófiát mért kell összekapcsolni a hőhidakat is eredményező, anakronisztikus megoldásokkal? Miért a rossz példák nyomát követjük? (A német Passzívház Szövetség honlapjáról a legtöbb passzívház anyaga, fotója -így a jóké is! - ingyenesen letölthető:)! Őszinte válaszaidat előre is köszönjük. További sikereket: Rombi

HI
2011.08.11.
18:42

@Térműhely: Szia Rombi Az nem volt kérdés, hogy hasonlóan szemléljük a témát, csak az 1. pontodhoz szólnék hozzá. Nem tudom honnan veszed, hogy szerintem, az energiahatékonyság az egész, persze, hogy csak egy szelet. Az előzőkben én csak egy példaként hoztam fel arra, hogy egy PH ház a jelzőivel szemben lehet energiapazarló tulajdonságú is. A tapasztalat és a tapasztalat csere nagyon fontos, mint írod, ezért javaslom a folytatást, de talán már nem ebben a cikkben, van erre elképzelés, ha érdekel szólj. Huszti István

Lazzlo
2011.08.12.
19:52

@Térműhely: Kedves Rombi, szerintem érdemes passzívházat építeni támogatás nélkül is, mert megéri. Természetesen nem lehet KT nélkül PH-t építeni, (de mást sem) és minden KT és KV szerint valósult meg, mivel a tervezés az építés műszaki felügyeletét is tartalmazta, számla kollaudáció mellett. Ami a gonosz kérdéseket illeti, először tisztázni kellene, mit is értsünk anakronisztikus megoldások alatt, mivel a PH nem tűri a hőhidakat. Üdvözlettel L.

Térműhely
2011.08.10.
23:16

Kedves Sorstársak! Mint minden vitában, itt is együtt szerepelnek a tények a sejtésekkel, a közösség szempontjából releváns trendek szubjektív mozzanatokkal. Ennyi kötelező filozofálás után nézzük a célt, pl egy családi ház építésének és főleg használatának, belakásának igényét. Ma is egyetlen építési cél védhető az építő, illetve a józan ész szempontjából: az egész élettartam költség/haszon arány minél alacsonyabbra szorítása. (Ha a kereskedők, esetleg az építészek, egyéb mérnökök és az építők - az építtetőik megkopasztására irányuló - ösztöneitől,mint "céltól" eltekintünk...) Miért írom ezt? Mert a ház környezettudatos, fenntartható kialakításának célja is csak az lehet, hogy a használati, esztétikai értéket lényegesen nem korlátozva, - vagy növelve:) - csökkentse az egész élettartam költséget, tehát a beruházási, fenntartási, üzemeltetési és finanszírozási költségek összegét. Ahogy arra többen rámutattak, az erre irányuló számítás célszerűen előzetes, de legalább utólagos, gondos elemzése nélkül olyat állítani, hogy egy passzívház ma, Mo-on, érdemi támogatás nélkül optimális szerkesztési elv, egyszerűen üzleti fogás. A harmadik-negyedik olyan házon vagyunk túl, amelyben az egész élettartam költséget próbáltuk - már rögzített program után optimalizálni. Álláspontom egy építészé, így biztosan elfogult, sőt kinyilatkoztatásnak is tűnhet, de nekem nyilvánvaló, hogy a passzív-ház eredeti értelméhez vissza kell térnünk. (Ez emlékeim szerint az épületgépészet arányának mérséklésére, az építészeti, épületszerkezeti megoldások energetikai mozzanatainak felerősítésére utalt:). Az extrém módon hőszigetelt, okosan tájolt, intelligens árnyékolású, fegyelmezett (de nem szellemtelen) ház tényleg nem kerül többe, mint amit a program alapos elemzésével, néhány m2 kiemelésével könnyedén meg lehet spórolni. De egy ilyen, - mondjuk 120 m2-es, max. 3 kW csúcsfogyasztású - céltudatosan tervezett lakás csekély éves fűtési energiaigényét hőszivattyúval pótolni a soha meg nem térülő presztízsberuházások kategóriája, tiszta környezetszennyezés - szerencsére egyre kevesebb bank finanszírozza:). Ellenőrizzétek: "Ostoba" fűtésmegoldás: egy 1 m3-es kombinált puffertározóval, völgyidőszaki árammal 35 Ft-os áron lehet fűteni, a lakófelület felén kialakított alacsony hőmérsékletű hőleadóval - ld. padlótemperálás -, ekkor az éves fűtésszámla 120, max 150 eFt. A tározó+fűtőpatron beruházási összege 500 eFt, helyigénye 2 m2, 2*100 eFt, a kettő összesen 700 eFt. Ezzel szemben az "okos", "környezetbarát" levegő-vizes hőszivattyú 4 millió alatt nem kezd el működni, legalább 10 m2 (10*100 eFt) a gépészet helyigénye, a kettő összesen 5 millió forint. A hőszivattyúk optimista, 3,0 COP tényezője mellett az éves megtakarítás elvben is max. 80-100 eFt. Még ha nem is számolunk a bonyolult rendszer többlet erőforrás, karbantartás-igényével, a megtakarítás 40 év felett kezdődik/..ne, vagyis sosem térül meg a befektetés, tetejébe nő az a bizonyos lábnyom!! Kinek jó ez? A rekuperátoros szellőzéssel viszont - szerencsére a tervezett jogszabály a legtöbb esetre elő fogja írni - végleg meg kell barátkoznunk. A filtráció lassan már gyakorlattá váló radikális csökkentése ugyanis értelmetlen e gép nélkül. Az olyan kompakt gépek tehát, amelyek a napkollektorok kiszolgálását, a hűtőkört, a melegvíz-előállítást, a rekuperátoros szellőzést ötvözik a hőszivattyúval, már megtérülési szempontból is megközelíthetik a határt - bár elérni aligha fogják:(. Tehát röviden: sok építészetet, szellemet, szerkezeti gondosságot, kevés, korszerű gépet a lakásainkba:). (Egy hozzászóláshoz: Új háznál értelmetlen álmegtakarítás lemondani az extra hőszigetelésről, amennyiben a vastagítás csak a hőszigetelőanyag térfogatát/árát növeli, többletmunkát nem okoz, illetve egyéb erőket nem köt le, és elhagyható vele a gáz/olaj/szén tüzelés.) Egy szuszra ennyit, üdv: Rombi

HI
2011.08.11.
06:29

@Térműhely: Kedves Rombi "Tehát röviden: sok építészetet, szellemet, szerkezeti gondosságot, kevés, korszerű gépet a lakásainkba:)." Igen ez egy jó mondat, azzal a megjegyzéssel, hogy ezek a fogalmak pontos számítások alapján valósulnak meg, ezért így folytatnám: kevesebb filozófia, több számolás. Két dolgot szeretnék megjegyezni. 1. Az élettartamra vetített költség/haszon nem azonos az élettartamra vetített optimális energiafelhasználással, egyszerűen azért, mert a jelenlegi gazdasági környezet nem az energiahatékonyságot preferálja. Pont a gazdasági paraméterek ilyenfélesége miatt én az energiahatékonyságot tartom követendőnek (persze az ár sok kompromisszumra kényszeríthet, de az irány szerintem így helyes mérnöki szemmel). 2. A hőszigetelés mértékét pedig - az élettartamra vetített energia/haszon elven igen is szükséges optimalizálni, akár vastagság, akár felület, akár anyag, akár szerkezet függvényében, ezek pontosan számolhatók az életciklus meghatározása alapján. Tessék kiszámolni pl. talajon fekvő padló hőszigetelésének hatékonyságát különböző esetekre. Huszti István

DomiG
2011.08.08.
19:50

Kicsit tágabb a probléma, mint ami közvetlen kitűnik az alapcikkből. Az igazi gond talán nem is az, hogy "0" -fogyasztással, vagy minimumokkal tartsuk fönn a kényelmünket, hanem, hogy a hazánkban beszerezhető energiahordozók árai nem a jövedelmekhez igazodnak, hanem tán az EU -s átlagokhoz? Azaz túl drágák, de drágák a megtakarításukhoz szükséges berendezések is és a megtérülési időhorizont is valahol a látóhatárunkon kívül esik. Ráadásul ez az egész témakör egy olyan közgazdasági környezetben mozog, mint egy Rubik-kocka. Mi történik K-Európában ha már a házak többsége alacsony vásárolt energia felhasználású lesz? Hát kb. az, mint a katalizátoros autókkal: eleinte preferálják, majd megadóztatják. Ugyanis kevesebb lesz az eladott energiahordozókon a haszon, kevesebb adótartalom folyik be az állami költségvetésbe, ergo: eleinte fölemelik az árát, majd az ÁFÁ -t, végül forrásadót vetnek ki a megújuló energia-termelésre. Az emberiség halad az útján, s végzetét el nem kerülheti :-(( - End off topic - A cikkhez is hogy szóljak: kár cikizni, ez az illető legalább áldozott az új eszmékre. DomiG

Lazzlo
2011.08.10.
05:20

@DomiG: A probléma szerintem is nagyon szerteágazó, és ellentmondásos. Az építészet mellé nem csak az épületgépészet jön be, hanem a közgazdaságtan is, és ez valóban nem könnyíti meg a helyzetet. Azonban az építészetnek a feladata erre a kérdésre válaszolni, mármint arra a kérdésre, hogyan fogjuk a házainkat üzemeltetni fosszilis energia nélkül a jövőben? Maradunk az energiatermelési gondolatkörben, és az üzemeltetéshez szükséges energiát valamilyen (akár megújuló) módon bevisszük az épületbe, vagy pedig megpróbáljuk az ésszerűség határáig lecsökkenteni ezt a szükséges energiát? A passzívház nem a megújuló energiatermelésről szól, hanem a megújuló energiák passzív hasznosításáról. (passzív napenergiahasznosítás, hővisszanyerés, hulladékhő hasznosítás stb.) Ez nem zárja ki a megújuló energiák aktív hasznosítását, sőt. Az állam érdekeltsége (adóbevétel) felvetése érdekes gondolat, és nyilván lehet benne valami igazság. A passzívház magában hordozza az autonómia lehetőségét, ami nem mindenkinek tetszik, de a fosszilis energia számláját az állami fenntartású épületekben is meg kell fizetni…

HI
2011.08.08.
09:56

Szia Laci Szeretnélek szavadon fogni és meghívni egy diskurzusra. A válaszodból is látszik, hogy tényleg sok mindent más szempontból értékelünk és így elbeszélünk egymás mellett. Az én célom nem a Te házad értékelése - ettől tartózkodtam -, hanem az, hogyha energiatudatosságról beszélünk, akkor egy nyelven szóljunk. Szerintem ez mindenki érdeke és a PH-nak is hasznára válik. A párbeszéd pedig igen is konkrét számítások bemutatásán, megvitatásán keresztül szükséges, ami itt most technikailag nem lehetséges. Ha ezen elveket elfogadod, az ÉF megtalálod az elérhetőségemet. üdv Huszti István

zsuppanandras
2011.08.08.
08:20

ez a ház csak annyiban népies, hogy manapság ilyen házakat építenek falun, kertvárosban, szuburbiában. szerintem nincs benne semmi botrányos, csak éppen nem magas színvonalú magazinépítészet, hanem esztétikai téren a szokásos átlag, se több, se kevesebb. ha bárki kisétál egy mostanság épült kertvárosi utcába, vagy egy lakóparkba, ott ilyen házakat fog látni, vagy sokkal rosszabbakat. nem védeni akarom ezzel az épületet, csak érdemes a helyén kezelni, mert egyes hozzászólók annyira lehúzzák, mintha a bánffyhunyadi cigánybáró palotája lenne. ettől még tényleg jó lenne látni egy olyan passzív házat, ami szép is.

faguru
2011.08.05.
16:18

Ezek e népek vettek egy trabant külsővel egy audit. Fotók nagyon szépek, de a ház nem az.

epiteszikon
2011.08.06.
08:42

@faguru: A amerikai légierőnél szolgáló LOPAKODÓ egyik neve "repülő tégla". Azaz a számítógépek nélkül a masina alkalmatlan a repülésre. anti.aerodinamikus formavilága a radarok ellen jó, de nem a levegő hasítására. A mai PH házak lélegeztető gépekre kötött egységek...de ha kihúzzák a konnektorból...ajaj

sityu
2011.08.06.
10:18

@epiteszikon: S mi történik, ha egy teljesen hagyományos lakóházat "kihúzunk a konnektorból"? Tudunk ma hűtőszekrény, (gáz- vagy villany-) tűzhely, villanyvilágítás, iható hálózati víz, szennyvízelvezetés, telefon, internet nélkül élni?? Pedig azok is gépek, ill. gépek által biztosított szolgáltatások. Némelyike nem is egyszerűbb, mint egy PH gépészete. A lopakodóra visszatérve: a legegyszerűbb ultrakönnyű repülőbe is kell benzint tenni, be kell kapcsolni benne a navigációs és kommunikációs berendezéseket; szóval az sem megy a technika segítsége nélkül. A siklóernyőhöz való textilt sem a ráérő nagymamák fonják-szövik a petróleumlámpás tanyafészerben. Egy utasszállító repülőnek van ugyan némi siklóképessége (tehát aerodinamikailag jobb, mint egy lopakodó), de azok közt is már jórészt csak az utolsókat rugó tupoljevekben vannak rudazatok, meg bowdenek (vagy talán már ott sem); egy modern repülőben elektromos vezérlésű szervomotorok igazgatják a csűrőlapokat (fly-by-wire). Magyarul, azok sem tudnának "konnektor" ill. számítógép nélkül repülni. A 10-15 évnél fiatalabb autódnál sem lehet már kombinátfogóval, meg villáskulccsal mindent megszerelni; azokban is van számítógép, meg olyan technika, amihez szakszervíz (ahol van számítógépes diagnosztika) kell. Egyszóval: elképesztően lapos duma ez a technológiaellenes picsogás. Persze nem állítom, hogy a technológia csak jót hozott volna, s annál jobb, minél több technológia van egy házban. Pusztán csak annyit, hogy az a vonat már régen elrobogott, amikor a civillizált, kontinetális klímájú vidékeken technológia (gépészet, szabályozás stb.) nélkül lakóházakat lehetett volna építeni. Én őszintén tisztelem, becsülöm azt, aki döngölt padlós vályogházban, lavórban mosdik, sötétedés után elfújja a gyertyát, megtermeli a tüzelőt, az ennivalót (amit aztán lesózva, füstölve, aszalva, befőzve tesz el a kamrába, verembe); dehát lássuk be: nem kimutatható a népesség azon aránya, aki megelégszik ennyivel. Merthogy valós a kérdés: hol húzzuk meg a határt a hasznos és a haszontalan technológia közt? A szélkerék, a napkollektor, a napelem már rossz vagy még vállalható a kompromisszum? A cement, a betonvas, a hőszigetelő üveg, a vízszigetelő lemez az ördögtől való?

epiteszikon
2011.08.06.
13:18

@sityu: Én az E-onnál dolgozom így a minél több konnektor beépítése alapelvünk. Mi GAIA. De ez az irány elkerülhetetlen. Ez viszi előre a gazdaságokat a folyamatos előremenekülés. Genetikusan belénk van ez kódolva. Nem tudunk nem fejlődni. Ahogy az emberiség 1 bizonyos ponton nem tud sohasem túllépni. S az a gazdaságokban jól látható. A küszöbön állunk. Valaminek a küszöbén. És....sohasem az értelem győz. Lesz itt még Madmax. Meg váloygpadló Ipoddal vegyítve.

sityu
2011.08.06.
21:38

@epiteszikon: én magamnak dolgozom(k). s mégis butaságnak tartom az ilyesfajta összeesküvéselméletes f@sságokat... a folyamatos előremenekülés egy érdekes ügy, de az én kerdeseimre meg se próbáltál válaszolni... (egyébként a vályog az fal, a padló pedig döngölt sár - abba ne tégy szalmát) de tőlem jöhet a madmax, nektek kellemetlenebb lesz. (ha már fenyegetőzni akarunk). bár szerintem a vilagvége még jócskán odébb van.

Lazzlo
2011.08.06.
21:44

@epiteszikon: Nyugi, semmi se lesz.

Lazzlo
2011.08.06.
21:46

@faguru: Köszi a fotós(ok) nevében is. A többi ízlések és pofonok.

másik
2011.08.07.
10:36

@Lazzlo: „A többi ízlések és pofonok.” szomorú olvasni ezt a kicsit vállrángatósan flegmának tűnő, az építészet elmúlt 5000 évét lazán negligáló nyegle mondatot... az építészet mindig is szorosan összefonódott a technológiával – vitruvius és palladio is hosszan ír építési módokról, falazási vagy boltozási technikákról a tájolás szerepéről... akkor is, azóta is természetes volt, hogy az építészet INTEGRÁLJA a technológiát, hogy ennek térbeli, formai arculatot ad, kapcsolódva ezzel egy többezer éves kultúrához. a fenti építmény nem tud (láthatólag nem is akar) mást, mint hogy kedvező hőmérsékletet biztosítson. hát nem került túl magasra a léc, tegyük hozzá becsülettel: azért azt megugrotta. de közben érvényesnek próbál feltüntetni egy olyan meghasadt világot, amiben a térformálás (a kultúra) csak „ízlések és pofonok” kérdése, és amiben szinte az egyetlen szempont a (megbízó) pénztárc(áj)a. és nem szempont az építészet és nem szempont a felesleges, pazarló közlekedő és nem szempont a tetőbe harapó ablakok és nem szempont az ormótlan garázs és nem szempont a formálás igényének szinte teljes hiánya … csak azért sajnálom, mert „passzívházként” a dolog nyilván valamiféle publicitást kap itt és máshol, mintha a technológia egyetlen szegmensére való (dícséretes) figyelem minden más alól felmentést adna. érdekes, hogy az energiatakarékos autók nem mondanak le a forma igényes megjelenéséről, az új technológiát bemutató telefonok vagy tévékészülékek teljesen természetesen járnak együtt az újdonság nagyszerűségét is hirdető igényes tervezéssel – megengedhető, hogy erről az egyetemességről PONT az építészet mondjon le?...

zapata
2011.08.08.
05:10

@Lazzlo: Lehet, hogy csak rosszul emlékszem, de mintha ehhez a házhoz hasonlóan az ÉF-on bemutatott többi hazai passzív vagy -közeli ház többsége sem bizonyult sikeres építészeti produktumnak. és mintha nem csak ennek a háznak az esetében beszéltek volna egyes kommentelők csomagolt épületgépészetről. Vajon miért van ez? (Egy apró megjegyzés a viszonylag alacsony négyzetméter-árról is: nem mindegy, hogy az építési költséget egy tömör vagy pedig egy igencsak terjengős alaprajzú ház területére vetítjük.) Az ízlésekről és a pofonokról meg csak annyit, hogy az ilyen fajta relativitásról csak az egyaránt színvonalas, de eltérő felfogású produkciók esetében illik beszélni. Ennek a háznak a színvonala azonban sajnos a népies műfajban sem éppen lélegzetelállító.

Lazzlo
2011.08.08.
09:51

@másik: Talán nem kéne 6000 éves frázisokat pufogtatni, bár minden tiszteletem Imhotep kollégáé. Az épület integrálja a környezettudatos megoldásokat, ilyen például a napcsapdaként működő dupla légteres télikert, a födémaktiválás, a szoláris tervezés, tervezett árnyékolás és innovatív épületépészet. A formálás igényéről nem mondtunk le természetesen, de valóban nem volt szempont egy öncélú köldöknéző trendi stílusgyakorlat. A szabályozás és az építtetői igények is meghatározhatják az épületet. Az alaprajzi kialakítás a megrendelő igényeit tükrözik, a sokgyerekes családnak nem az egyterű lakás kellett, a magastető a helyi szabályozásból fakad, a tetőkiemelés a tetőtéri szobák jobb kihasználhatósága miatt lett betervezve. Az épület valóban törekszik a megfelelő hőmérséklet biztosítására (ez számításokkal és a gyakorlat által is igazolt), mindezt minimális fosszilis energiabevitellel és gazdaságosan, ez az újdonság.

másik
2011.08.08.
14:19

@Lazzlo: a 6000 év nem frázis, hanem kultúra... ;-) az azonban igaz (mint valaki meg is jegyezte), hogy a ház azért nem annyira rossz mint amilyen kritikákat talán kap, de az én fájdalmam nem is egy abszolút minőség (hiánya), hanem egy olyan egyensúlyborulás, ami az építészet leglényegéről mondd le - azaz a részek integrálásáról, egybentartásáról, az igényes megjelenésről: és az igény-ről, általában. egészen szomorú egy épületismertetésben a folyamatos hivatkozásokat, mutogatásokat olvasni a gépészre, megbízóra, stb - és aztán az egészet elintézni egy "ízlések és pofonok" odamondással, miközben az épület bizonyos szempontból úttörő szerepet vállal, ezáltal izgalmas és fontos felvetései vannak, ezáltal reflektorfénybe kerül - de fáj hogy közben csak a gépészeti rendszerről lehet beszélni (mert mása nemigen van). ha a formálás puszta említésétől valakinek csakis az "öncélú köldöknéző trendi stílusgyakorlat" jut az eszébe... akkor ott bizony nehéz is továbbgörgetni a beszélgetést.

másik
2011.08.08.
14:22

@zapata: nem is tudom jó- hír-e vagy rossz, de a fenti (jogos) megállapítás (sajnos-szerencsére) főleg a hazai mezőnyre vonatkozik, ahol valóban nem tudok jó példát. kiváló passzívházak épülnek külföldön, ahol láthatólag építész is volt a tervezőcsapatban... a mi felelősségünk is (illetőleg a sajtóé) hogy mit és hogyan emel(ünk) ki és hoz fel példaként...

Szepesi
2011.08.05.
14:22

A PH csak egy terminus technicus és egy eszközrendszer, senki ne várja, hogy ettől építészetté lesz a ház! Még fenntartható sem lesz automatikusan, mert annak egyéb ökonómiai, ökológiai és szociális feltételei vannak. De jó műszaki alap, ami ha teljesül, legalább energetikailag nem lőttünk túl nagy bakot...

HI
2011.08.05.
10:02

Bennem pedig erősödik az a vélemény, hogy az ENERGIA HATÉKONY, KÖRNYEZETBARÁT és egyáltalán az értelmes építészeti minőség fogalmától egyre távolodik a PH fogalma, egyáltalán soha nem is voltak azonosak. Huszti István

kazgyo
2011.08.05.
11:25

@HI: Azok a passzívházak, amikről ma beszélünk, olyan távol vannak a környezettudatosságtól, mint Makó Jeruzsálemtől..... Energia-hatékonyak. De csak az üzemelésük alatt. Ennyi.

Lazzlo
2011.08.06.
21:48

@HI: Bennem pedig egyre inkább erősödik az a vélemény, hogy a fenntarthatósághoz a PH-on keresztül vezet az út.

HI
2011.08.07.
08:43

@Lazzlo: Kedves László Érdekes kérdés az, hogy ki mit ért fenntarthatóság alatt. Gyanítom a nézetkülönbség ebből fakad. Senki nem vonja kétségbe, hogy teljes meggyőződéssel és alaposan terveztétek ezt a házat, a kérdés inkább az, hogy a kitűzött cél valóban a helyes cél és a megvalósítás módjai valóban a leghatékonyabbak. Ezen kérdésekre adott válaszok mellett pedig csak pontos számokkal, számításokkal lehet érvelni, a cikk végén megadott paraméterek nem azok. Felsorolnék néhány dolgot, hogy mire gondolok. - Egy energetikailag nagyon érzékeny PH háznál nagyon fontos a megfelelő tömegarányok elemzése. Valóban ez a magas tetős tetőteres megoldás az optimális ? A népi építészetre való hivatkozás mennyire elfogadható itt - bár ne haragudj, de itt ennek nyomát sem látom a hivatkozás ellenére sem ? - A vastag hőszigetelések mennyire hatékonyak ? Gondolok itt egy olyan függvényre, ami megadja a vastagság függvényében - figyelembe véve a beépített energiatartalmat is - a szigetelés energia megtérülését. - A pince padozatán mekkora a hőáram, valóban szükséges ennyit beépíteni ? Milyen a hőáram eloszlás a pincei határolószerkezeteken ? - A lemezalap alatti hőszigetelés mennyi többlet süllyedéskülönbséget okoz (számszerűen, modellezve)? Ez a merevség megőrzésének érdekében mennyi többlet vasbetont, vasat igényel, ezeknek mennyi a beépített energiatartalmuk, költségük ? - Mihez képest csak 5% a bekerülési költség ? Az üvegfödém és a hátha nem tudom fizetni a gázszámlát között én érzek némi anakronizmust. - Miért pont egy viszonylag jó szigetelőképességű, könnyű anyag a fal, készült-e elemzés a hőtároló tömegek hatására ? Lehetne még sok kérdést felvetni, de én nagyon örülnék, ha ezekre választ kapnánk. Azt is meg kell jegyezni, hogy a végeredmények mindig az adott házra igazak, ezért a módszerek és a pontosan levezetett számítások összehasonlításának van csak értelme. Annyit szeretnék még megjegyezni, hogy nagyon sok építész kolléga van, aki meggyőződéssel és alaposan, számítások alapján az építtetőnek optimális megoldást keresve, fenntartható szemlélet alapján nem a PH megoldást választja, nem előítéletből, hanem azért, mert a számok mást mondanak - nem zárva ki azt, hogy lehet és biztosan van olyan helyzet, amikor a PH lesz az eredmény. Az itt felsorolt technikai megoldások jó része - intelligens vezérlés, hővisszanyerős szellőzés, 3 rétegű üvegezés, stb. pedig manapság egy jól tervezett ház természetes részei, nem a PH sajátja. Bár el kell ismerni, ahhoz, hogy ezek elterjedjenek, nagy szerepe volt a PH "mozgalomnak". Huszti István

Lazzlo
2011.08.08.
09:20

@HI: Kedves István, Nagyon örvendetes, hogy egyre több építészt érdekel a fenntarthatóság. Szívesen vállalkozom egy diskurzusra, mivel valóban eltérő nézőpontok lehetségesek ebben a témában. A publikáció elején egy nagyon triviális megközelítésben azt írtam, hogy a fenntarthatóságba beletartozik az is, hogy a tulajdonos/üzemeltető fenn tudja a tartanai az épületet, a szó legprimitívebb értelmében, azaz fizetni tudja a közüzemi számlákat. Természetesen a kérdés sokkal összetettebb, gazdasági, társadalmi, ökológiai fenntarthatóságra kell egyszerre törekedni. A kitűzött cél ebben az esetbena passzívház-szint elérése, vagyis a fűtési energia maximálisan elérhető gazdaságos csökkentése és a és a vízfelhasználás mérséklése volt. Mindezt a piacon kapható, elérhető árú komponensekkel. Azért ez volt a cél, mert az épületek üzemeltetési energiafelhasználása jelenleg az a tétel, ami a legjelentősebb környezeti terhelést okozza az élettartamuk alatt, és a tulajdonos számára egy időzített bomba, ha nem tudja fizetni a számlákat a jövőben. Nem mindegy, hogy az épület fennállása alatti 50-100 év alatt milyen a „fogyasztása”. A téma részletes kifejtése meghaladná ezen fórum kereteit, de azért megpróbálok röviden válaszolni a téged érdeklő kérdésekre is. A tömegarányt illetően ez a fajta integrált télikertes, délre tájolt kompakt téglalap alapú ház formájú ház messze a legjobb tömegarányt jelenti energetikai szempontból, ezt számos tanulmány is igazolta. A népi építészetre való utalás azt jelenti, bizonyos alapelvekkel kontinuitást tart, figyelembe veszi a környezetét és a természetet, a Megrendelő aktív résztvevője a saját építkezésének, ház formájú a ház, tehát értelmezhető a laikusnak is, törekszik az ökonómiára, stb. Nem azt jelenti, hogy vályogból épült tornácos nádtetős házat építettünk, de például az árnyékoló védőtető a tornác tanulságait tükrözi. Ami a hőszigetelés vastagságát illeti, pont annyi, amennyi ahhoz szükséges, hogy optimálisan hőszigetelt és hőhídmentes legyen az épületburok. A szigetelés megtérülésének ideje egyre inkább csökken, ahogy emelkedik az energiaár, ezért nem a pillanatnyi energiaárakhoz igazítva kell szigetelni, többek között ez (a viszonylag olcsó fosszilis energia) volt az oka, hogy az építészet nem foglalkozott ezzel a kérdéssel megfelelően. A pincepadozaton is szükséges ennyi hőszigetelés, és a hőáram eloszlása többek között ezért is egyenletes. A lemezalap alatt megfelelően méretezett teherbíró zártcellás hőszigetelés készült, a statikai számítás minden körülményt körültekintően mérlegelt, a hőszigetelés miatt nem kellett többlet anyagot beépíteni. A bekerülési költség a MÉK ajánlott díjszámítási adataihoz képest értendő. Az üvegfödém részben praktikus célokat szolgál, mivel bevezeti a természetes fényt a pincébe, másrészt az építtető most ereje teljében nyilván képes fizetni a közüzemi számlákat, de előrelátóan a jövőre is gondol, és a tervezett megoldással hosszútávra oldott meg egy problémát. A hőtároló tömeg tudatosan használva, sőt aktiválva van, de erre a vasbeton szerkezetek szolgálnak az épületben, a falak csak kisebb mértékben, itt inkább a hőszigetelés dominál. Továbbiakban is szívesen állok rendelkezésre a téma megvitatására, ami szerintem egyre fontosabb a szakmánk szempontjából. Nyilván ez a ház is csak egy ház, nem fogja megváltani a világot, és számtalan más jó megoldás, megközelítés létezhet. A PH jelenleg az a feltételrendszer, mely a legkövetkezetesebben, számítható és ellenőrizhető módon közelít a kérdéshez, lehetővé téve az egyszerű építtetők számára is, hogy olyan házakat építsenek maguknak, amit fenn tudnak tartani. Üdv, Szekér László

HI
2011.08.08.
17:39

@Lazzlo: Mivel válasz számokra nem érkezett, én mondanék egy számot példaként. 30-as ytong falra ha felteszünk 25 cm grafitos hőszigetelést, majd ezt felbővítjük 30 cm-re, akkor - durva számítással, 180 nap fűtési idény, 8 óra/nap, (PH-nál is van), 13 fok középhőmérséklet, 500 kWh/m3 primer beépített energia tartalom - az 5 cm plusz szigetelés energiamegtérülése kb. 95 év (50 cm födémszigetelésnél ez a szám még nagyobb). Vagyis 95 évre előre elégetünk a gyártáskor energiát. A kérdés az, hogy érdemes-e ? Mondjuk az alábbiak miatt. - Nem teszünk e nagyobb környezeti kárt a most hirtelen elégetett energiával, mintha azt lassan tesszük ? - 95 év alatt a gépészti rendszert hányszor kell felújítani és milyen új paraméterekkel ? - A hőszigetelő rendszer sem valószínű, hogy kibír 95 évet, lehet, hogy 5, 10, vagy 20 év múlva - én biztosra veszem - sokkal hatékonyabb anyagok lesznek. De nem folytatom, mert azért ez már a hülyéskedés kategóriája, mert hol lesz a PH ház 95 év múlva ? Huszti István

M_András
2011.08.09.
08:38

@HI: A passzív házakkal szerintem az az alapvető gond van, hogy a fenntarthatóságot, főként energetikai, azon belül is leginkább anyagi szempontból tekinti, vagyis nem számol a különböző anyagok gyártása során felhasznált energia mértékével(azaz mindegy neki hogy a falazat hőhídmentességét pl. 30 cm polisztirollal, vagy 30 cm cellulóz szigeteléssel érik el), illetve nem használja ki elegendő mértékben az adott helyszínek klimatikus viszonyait. Viselkedése hasonlít egy termoszhoz, ami a világon bárhol letéve minél tovább meg kell őrízze a benne tárolt folyadék hőmérsékletét, mindegy hogy az az antarktiszon van, vagy éppen a szaharában. A passzívházra jellemző hőtechnikai adatok elérésénél szerintem sokkal fontosabb lenne a környezeti hatások maximális kihasználása, a ház olyan megformálása, hogy azok az előnyére váljanak. Gondolok itt a megfelelő árnyékolásra, a napsugárzási nyereség téli kihasználására, a természetes szellőzés használatára. Ugyan az árnyékolás megoldott ezen az épületen, de szerintem kérdéses, hogy ezek a leereszthető redőnyök jó megoldást jelentenek-e. Magamból indulva ki nem szívesen ülnék egy olyan szobában, ahonnan nincs egész nap kilátásom, hogy nehogy besüssön a nap. Kissé érthetetlen, hogy mért ennyire ritka a külső konzolos, vagy valamilyen más előtetős árnyékolási megoldás a passzívházaknál (azt értem ugyan, hogy a konzol passzívházaknak megfelelő kivitelezése rendkívüli nehézségekkel járna, de lehet erre más megoldást is találni, akár egy külső, független szerkezetként is).

Lazzlo
2011.08.10.
05:06

@M_András: A passzívház nagyon is számol a klimatikus viszonyokkal, egészen más szinten kell például megfelelni egy északi klímán levő passzívháznak, mint egy mediterrán klimatikus viszonyok között levő passzívháznak. Még arra is van mód, hogy Budapesten belül is megkülönböztessünk helyi klimatikus viszonyokat. A jól szigetelt hőhídmentes épületburok valóban hasonlít egy termoszhoz, de azért ennél kicsit többről van szó. Tapasztalatból tudhatjuk, hogy a termoszban is kihűl a tea vagy kávé, ha csak egy termosz lenne a passzívház, nagyon hamar kihűlne az is :) A passzívház gyakorlatilag egy nagyon jól szigetelt szolárház, amit jelentős részben a napenergia fűt! Egyáltalán nem mindegy, az Antarktiszon áll vagy a Szaharában, a lényeg, hogy maximálisan alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz. Ez pl. a mi klímánkon nem is olyan egyértelmű, mert télen fűteni kell, nyáron pedig gyakorlatilag lassan hűteni, és a kettő között is mindenre lehet példa. (Láttam már olyan irodaházat, amit egyszerre kellett hűteni és fűteni, ami az energiapazarlás iskolapéldája). A passzívház tehát maximálisan kihasználja a környezeti adottságokat, ezért fordít különös figyelmet a szoláris nyereségre, árnyékolásra stb., és ezeket számszerűen modellezi is, ezért adtam meg a cikk végén az erre vonatkozó adatokat is. A redőny pont arra jó, hogy szabályozni lehet vele a napfényt, nem feltétlenül kell teljesen leereszteni ahhoz, hogy megfelelő árnyékolási hatást érjünk el, és van más ablak is a szobákon, tehát nem valós félelem, hogy egy lesötétített házban kell élni, ezen felül a napjárás is változik, a napsugárzás intenzitása is. A földszintes passzívházaknál nagyon adódik a túlnyúló védőtető a méretezett árnyékolásra, mint pl. a szadai passzívház esetében is, ahol erre nincs mód, mert pl. több szintes az épület, ott kell valami más megoldást találni. A konzol szerepe érdekes kérdés, alapvetően nem szereti a passzívház, mivel hőhidat jelent az átmenő szerkezet, de mivel az építészek meg szeretik a konzolokat, technikailag megoldották, a Sc@@@k elemmel. Ami a különböző anyagok beépített energiatartalmát illeti, arra a következő magyarázattal tudok szolgálni: természetesen lehet tovább árnyalni a képet, és a beépített anyagok energiatartalmát is figyelembe lehet venni, lehet természetes anyagokat is használni mint a cellulóz, fa, akár vályog, ezek mind szuper dolgok, és közel állnak a passzívház gondolathoz. Nagyszerűen lehet ötvözni az ökologikus építészetet a passzívházakkal, ezek nem egymásnak ellentmondó fogalmak. Az, hogy a passzívház az energetikára koncentrál, annak az a magyarázata, hogy az életciklus alatt az üzemeltetésre fordított fosszilis energia jelenleg nagyságrendekkel meghaladja az indokolt mértéket, és itt kell egyszerűen de határozottan rendet tenni.

Hartmann György Sándor
2011.08.10.
12:30

@Lazzlo: "Ami a különböző anyagok beépített energiatartalmát illeti, arra a következő magyarázattal tudok szolgálni: természetesen lehet tovább árnyalni a képet, és a beépített anyagok energiatartalmát is figyelembe lehet venni," Helyes a megállaptás mert itt kezdődik a fenntarhatóság. Hogy csak egypár - sajnos nálunk erről szóló alig ismert - szabványt felsoroljak: ISO/DIS 15392 Sustainability in building construction — General principles ISO/TS 21929-1 Sustainability in building construction — Sustainability indicators — Part 1: Framework for the development of indicators for buildings ISO 21930: Environmental Declaration of Building Products ISO 21931-1: Framework for Methods of Assessment of Environmental Performance of Construction Works – Part 1 – Buildings BS ISO 15686-5:2008 Buildings and constructed assets — Service-life planning Part 5: Life-cycle costing Ryhe Ui. De nálunk a szabaványok nem ismerete a nyerő (sőt mintha kifejezetten káros lenne - egyes foglalkozási ágakban.

M_András
2011.08.10.
15:44

@Hartmann György Sándor: Számomra azért mindig kérdéses, hogy szükség van e egy passzívház szintű hőszigeteltségre, akár fenntartható anyagokkal, lehet hogy egyszerűbb lenne azt a kis többletenergiát napkollektorokkal, talajkollektorokkal, talajszondákkal, megfelelő tájolással, akár egy kisméretű pellett-kazánnal kitermelni amit a csak, mondjuk, 20 cm hőszigetelés jelentene. A szabványok mellett fontos lehet még a Passzívházakhoz képest sokkal kevésbé ismert, annál jóval komplexebb minősítő rendszereket is megemlíteni: http://www.breeam.org/ http://www.dgnb.de/_en/ http://www.usgbc.org/DisplayPage.aspx?CategoryID=19 illetve a magyar testvérszervezetüket is: http://www.hugbc.org/ (külön ajánlom az itt található épületekre, telepítésre vonatkozó ajánlásokat, mindenkinek hasznára válhat)

Szepesi
2011.08.05.
08:26

Félreértés ne essék, klassz, hogy egyre több passzív és aktív ház épül, rengeteg alapelv tárgyiasul bennük, melyeket hamarosan egyetlen valamit magára adó építész sem mellőzhet. Ezek az elvek hasonlítanak azonban az épületszerkezettan alapszabályaihoz: teljesíteni kell őket, viszont ez csupán szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy címlapra kerüljön a ház... Ezek szerint ma nem volt jobb.

kazgyo
2011.08.05.
11:23

@Szepesi: Igen-igen! A hozzáállás, a törekvés, a szándék példamutató és követendő! De. Gazdaságosság, és esztétika nélkül nem nagyon fogjuk tudni meggyőzni a laikus és szakmai közönséget arról, hogy ez a helyes út. (Mondjuk nekem vesszőparipám, hogy nem a passzívház az üdvözítő megoldás, legalábbis nem az olyan passzívház, mire elsőre asszociálunk manapság.) És tudom, hogy a gazdaságosság és esztétika fontosságával Laci is maximálisan tisztában van. Nagyon nagyon nehéz az elveket a gyakorlatban megvalósítani.

Lazzlo
2011.08.06.
21:40

@kazgyo: Plusz tegyük hozzá a társadalmi fenntarthatóságot, akkor lesz kerek a történet. Egy épület mindig három dolgot tükröz: a hely, az építész és az építtető.

karchika
2011.08.05.
06:18

Ügyesen eladott épületgépészet, kopottas celofánba csomagolva. Az épületgépészet - esztétikai értelemben - az épület legszebb része. A többi - bocsánat, nem jut más az eszembe - komédia. Első ránézésre egy 20-30 éves épület energiahatékony felújításának tűnt a beruházás.Sajnos nem az. Szerintem egy felelős építész tervező ezt a formálást nem akarhatja a "hely szelleméhez illeszkedéssel" igazolni.A népi építészeti hagyományokra való hivatkozás sem értelmezhető számomra. A bekerülést látva, azt gondolom, hogy több odafigyeléssel komoly kvalitású épület is "belefért" volna.

Lazzlo
2011.08.06.
21:35

@karchika: Az épület nem stiláris kérdésekkel foglalkozik, hanem fenntarthatósági kérdésekkel, Ha Karchika is úgy érzi mintha 20-30 éve itt állna a ház, akkor semmi baj, 20-30 év múlva is itt fog állni, és akkor se fognak gázszámlát fizetni.

karchika
2011.08.07.
09:09

@Lazzlo: Nem az a dolga az épületnek, hogy stiláris kérdésekkel foglalkozzon? Ezt hívják építészetnek! A szerzővel egyetértek abban, hogy a fenntarthatóság felé vezető út a PH. Hiszem, hogy a PH alapelveket minden építésznek ismernie és alkalmaznia kell, de itt a munkánk nem ér véget. Az építtetői ízlés és igényesség formálása a szakma talán legnehezebb része. Az erre irányuló erőfeszítés jelen épület esetében a PHPP szintjén sajnos kifulladt.

hady
2011.08.04.
18:12

Kulturális értelemben passzív ez a ház. Kis gondolkodással jóval többet ki lehetett volna hozni egy ilyen - egyébként tök átlagos - programból. Csak hát ahhoz nem gépész kell, inkább csak több figyelem az építész részéről. És józan ész. Pl. alaprajzi ostobaságok, északi homlokzat rengeteg nyílása, jellegtelen dögunalmas frázisok a formálásban, értelmetlen anyaghasználat, buta színezések. Az, hogy kevés energiát használ, nem menti fel a környezetszennyezés felelőssége alól: csak ez éppen vizuális szenny.

Lazzlo
2011.08.06.
21:30

@hady: Ez egy tök átlagos passzív hozzászólás.

hady
2011.08.07.
14:26

@Lazzlo: Értem én. Szomorú vagyok, hogy meg kellett tennem. Mielőtt a publicitás következményeképp laikus olvasók értéknek vélik a súlyos tévedéseket. A PH szervezet nem a ház építészeti értékeit minősítette. Én igen.

kazgyo
2011.08.04.
17:03

upppsz....pénz igen, de belsőépítész nem volt. Ez az beruházási költség nagyon nagyon sokára térül majd meg egy alacsony energiájú házhoz képest.... Egy jó háznak miért van hűtési energiaigénye?

Hartmann György Sándor
2011.08.05.
09:50

@kazgyo: Mert a déli homlokzaton árnyékolás nélküli bazi nagy ablakok vannak, mert egy százas izzó is termel hőt, mert a benntartozkodók hőt és párát termelnek, legálább is szerimtem (és a csatolt déli homlokzat szerint). Ryhe

Lazzlo
2011.08.06.
21:26

@kazgyo: Sajnos valóban nem volt belsőépítész, a tulaj ízlését tükrözi a belső, kéretik ezt tudomásul venni. A beruházási költséget megadtuk, a megtérülést ki lehet számolni. A hűtési igény az extrém nyári időszakban jelentkezhet, főleg a jövőre gondolva, ha esetleg tartósan 26 fok fölött marad az éjszakai hőmérséklet.

Lazzlo
2011.08.06.
21:28

@Hartmann György Sándor: A déli oldalon az ÖSSZES külső nyílászáró árnyékolható, kívülről.

Hartmann György Sándor
2011.08.08.
09:31

@Lazzlo: A déli oldali árnyékolás megoldása, sajnos sem a szövegből, sem a rajzokból sem a fényképekről nem jött le számomra. Ryhe Idézem: "Az energiatudatos tervezésnek elsősorban a fűtési energiafelhasználás csökkentése a célja" és nem az (igaz kicsit megfolhatatlan de) építészeti minőség!

epiteszikon
2011.08.04.
15:35

A számok Ok, de ne má.......ez nagyon gáz.

Lazzlo
2011.08.06.
21:21

@epiteszikon: Nincs gáz. Se bekötve, se használva.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.