Minősített passzívház Budaörsön

@Térműhely: Szia Rombi Az nem volt kérdés, hogy hasonlóan szemléljük a témát, csak az 1. pontodhoz szólnék hozzá. Nem tudom honnan veszed, hogy szerintem, az energiahatékonyság az egész, persze, hogy csak egy szelet. Az előzőkben én csak egy példaként hoztam fel arra, hogy egy PH ház a jelzőivel szemben lehet energiapazarló tulajdonságú is. A tapasztalat és a tapasztalat csere nagyon fontos, mint írod, ezért javaslom a folytatást, de talán már nem ebben a cikkben, van erre elképzelés, ha érdekel szólj. Huszti István

@Térműhely: Kedves Rombi, szerintem érdemes passzívházat építeni támogatás nélkül is, mert megéri. Természetesen nem lehet KT nélkül PH-t építeni, (de mást sem) és minden KT és KV szerint valósult meg, mivel a tervezés az építés műszaki felügyeletét is tartalmazta, számla kollaudáció mellett. Ami a gonosz kérdéseket illeti, először tisztázni kellene, mit is értsünk anakronisztikus megoldások alatt, mivel a PH nem tűri a hőhidakat. Üdvözlettel L.

@Térműhely: Kedves Rombi "Tehát röviden: sok építészetet, szellemet, szerkezeti gondosságot, kevés, korszerű gépet a lakásainkba:)." Igen ez egy jó mondat, azzal a megjegyzéssel, hogy ezek a fogalmak pontos számítások alapján valósulnak meg, ezért így folytatnám: kevesebb filozófia, több számolás. Két dolgot szeretnék megjegyezni. 1. Az élettartamra vetített költség/haszon nem azonos az élettartamra vetített optimális energiafelhasználással, egyszerűen azért, mert a jelenlegi gazdasági környezet nem az energiahatékonyságot preferálja. Pont a gazdasági paraméterek ilyenfélesége miatt én az energiahatékonyságot tartom követendőnek (persze az ár sok kompromisszumra kényszeríthet, de az irány szerintem így helyes mérnöki szemmel). 2. A hőszigetelés mértékét pedig - az élettartamra vetített energia/haszon elven igen is szükséges optimalizálni, akár vastagság, akár felület, akár anyag, akár szerkezet függvényében, ezek pontosan számolhatók az életciklus meghatározása alapján. Tessék kiszámolni pl. talajon fekvő padló hőszigetelésének hatékonyságát különböző esetekre. Huszti István

@DomiG: A probléma szerintem is nagyon szerteágazó, és ellentmondásos. Az építészet mellé nem csak az épületgépészet jön be, hanem a közgazdaságtan is, és ez valóban nem könnyíti meg a helyzetet. Azonban az építészetnek a feladata erre a kérdésre válaszolni, mármint arra a kérdésre, hogyan fogjuk a házainkat üzemeltetni fosszilis energia nélkül a jövőben? Maradunk az energiatermelési gondolatkörben, és az üzemeltetéshez szükséges energiát valamilyen (akár megújuló) módon bevisszük az épületbe, vagy pedig megpróbáljuk az ésszerűség határáig lecsökkenteni ezt a szükséges energiát? A passzívház nem a megújuló energiatermelésről szól, hanem a megújuló energiák passzív hasznosításáról. (passzív napenergiahasznosítás, hővisszanyerés, hulladékhő hasznosítás stb.) Ez nem zárja ki a megújuló energiák aktív hasznosítását, sőt. Az állam érdekeltsége (adóbevétel) felvetése érdekes gondolat, és nyilván lehet benne valami igazság. A passzívház magában hordozza az autonómia lehetőségét, ami nem mindenkinek tetszik, de a fosszilis energia számláját az állami fenntartású épületekben is meg kell fizetni…

@faguru: A amerikai légierőnél szolgáló LOPAKODÓ egyik neve "repülő tégla". Azaz a számítógépek nélkül a masina alkalmatlan a repülésre. anti.aerodinamikus formavilága a radarok ellen jó, de nem a levegő hasítására. A mai PH házak lélegeztető gépekre kötött egységek...de ha kihúzzák a konnektorból...ajaj

@epiteszikon: S mi történik, ha egy teljesen hagyományos lakóházat "kihúzunk a konnektorból"? Tudunk ma hűtőszekrény, (gáz- vagy villany-) tűzhely, villanyvilágítás, iható hálózati víz, szennyvízelvezetés, telefon, internet nélkül élni?? Pedig azok is gépek, ill. gépek által biztosított szolgáltatások. Némelyike nem is egyszerűbb, mint egy PH gépészete. A lopakodóra visszatérve: a legegyszerűbb ultrakönnyű repülőbe is kell benzint tenni, be kell kapcsolni benne a navigációs és kommunikációs berendezéseket; szóval az sem megy a technika segítsége nélkül. A siklóernyőhöz való textilt sem a ráérő nagymamák fonják-szövik a petróleumlámpás tanyafészerben. Egy utasszállító repülőnek van ugyan némi siklóképessége (tehát aerodinamikailag jobb, mint egy lopakodó), de azok közt is már jórészt csak az utolsókat rugó tupoljevekben vannak rudazatok, meg bowdenek (vagy talán már ott sem); egy modern repülőben elektromos vezérlésű szervomotorok igazgatják a csűrőlapokat (fly-by-wire). Magyarul, azok sem tudnának "konnektor" ill. számítógép nélkül repülni. A 10-15 évnél fiatalabb autódnál sem lehet már kombinátfogóval, meg villáskulccsal mindent megszerelni; azokban is van számítógép, meg olyan technika, amihez szakszervíz (ahol van számítógépes diagnosztika) kell. Egyszóval: elképesztően lapos duma ez a technológiaellenes picsogás. Persze nem állítom, hogy a technológia csak jót hozott volna, s annál jobb, minél több technológia van egy házban. Pusztán csak annyit, hogy az a vonat már régen elrobogott, amikor a civillizált, kontinetális klímájú vidékeken technológia (gépészet, szabályozás stb.) nélkül lakóházakat lehetett volna építeni. Én őszintén tisztelem, becsülöm azt, aki döngölt padlós vályogházban, lavórban mosdik, sötétedés után elfújja a gyertyát, megtermeli a tüzelőt, az ennivalót (amit aztán lesózva, füstölve, aszalva, befőzve tesz el a kamrába, verembe); dehát lássuk be: nem kimutatható a népesség azon aránya, aki megelégszik ennyivel. Merthogy valós a kérdés: hol húzzuk meg a határt a hasznos és a haszontalan technológia közt? A szélkerék, a napkollektor, a napelem már rossz vagy még vállalható a kompromisszum? A cement, a betonvas, a hőszigetelő üveg, a vízszigetelő lemez az ördögtől való?

@sityu: Én az E-onnál dolgozom így a minél több konnektor beépítése alapelvünk. Mi GAIA. De ez az irány elkerülhetetlen. Ez viszi előre a gazdaságokat a folyamatos előremenekülés. Genetikusan belénk van ez kódolva. Nem tudunk nem fejlődni. Ahogy az emberiség 1 bizonyos ponton nem tud sohasem túllépni. S az a gazdaságokban jól látható. A küszöbön állunk. Valaminek a küszöbén. És....sohasem az értelem győz. Lesz itt még Madmax. Meg váloygpadló Ipoddal vegyítve.

@epiteszikon: én magamnak dolgozom(k). s mégis butaságnak tartom az ilyesfajta összeesküvéselméletes f@sságokat... a folyamatos előremenekülés egy érdekes ügy, de az én kerdeseimre meg se próbáltál válaszolni... (egyébként a vályog az fal, a padló pedig döngölt sár - abba ne tégy szalmát) de tőlem jöhet a madmax, nektek kellemetlenebb lesz. (ha már fenyegetőzni akarunk). bár szerintem a vilagvége még jócskán odébb van.

@epiteszikon: Nyugi, semmi se lesz.

@faguru: Köszi a fotós(ok) nevében is. A többi ízlések és pofonok.

@Lazzlo: „A többi ízlések és pofonok.” szomorú olvasni ezt a kicsit vállrángatósan flegmának tűnő, az építészet elmúlt 5000 évét lazán negligáló nyegle mondatot... az építészet mindig is szorosan összefonódott a technológiával – vitruvius és palladio is hosszan ír építési módokról, falazási vagy boltozási technikákról a tájolás szerepéről... akkor is, azóta is természetes volt, hogy az építészet INTEGRÁLJA a technológiát, hogy ennek térbeli, formai arculatot ad, kapcsolódva ezzel egy többezer éves kultúrához. a fenti építmény nem tud (láthatólag nem is akar) mást, mint hogy kedvező hőmérsékletet biztosítson. hát nem került túl magasra a léc, tegyük hozzá becsülettel: azért azt megugrotta. de közben érvényesnek próbál feltüntetni egy olyan meghasadt világot, amiben a térformálás (a kultúra) csak „ízlések és pofonok” kérdése, és amiben szinte az egyetlen szempont a (megbízó) pénztárc(áj)a. és nem szempont az építészet és nem szempont a felesleges, pazarló közlekedő és nem szempont a tetőbe harapó ablakok és nem szempont az ormótlan garázs és nem szempont a formálás igényének szinte teljes hiánya … csak azért sajnálom, mert „passzívházként” a dolog nyilván valamiféle publicitást kap itt és máshol, mintha a technológia egyetlen szegmensére való (dícséretes) figyelem minden más alól felmentést adna. érdekes, hogy az energiatakarékos autók nem mondanak le a forma igényes megjelenéséről, az új technológiát bemutató telefonok vagy tévékészülékek teljesen természetesen járnak együtt az újdonság nagyszerűségét is hirdető igényes tervezéssel – megengedhető, hogy erről az egyetemességről PONT az építészet mondjon le?...

@Lazzlo: Lehet, hogy csak rosszul emlékszem, de mintha ehhez a házhoz hasonlóan az ÉF-on bemutatott többi hazai passzív vagy -közeli ház többsége sem bizonyult sikeres építészeti produktumnak. és mintha nem csak ennek a háznak az esetében beszéltek volna egyes kommentelők csomagolt épületgépészetről. Vajon miért van ez? (Egy apró megjegyzés a viszonylag alacsony négyzetméter-árról is: nem mindegy, hogy az építési költséget egy tömör vagy pedig egy igencsak terjengős alaprajzú ház területére vetítjük.) Az ízlésekről és a pofonokról meg csak annyit, hogy az ilyen fajta relativitásról csak az egyaránt színvonalas, de eltérő felfogású produkciók esetében illik beszélni. Ennek a háznak a színvonala azonban sajnos a népies műfajban sem éppen lélegzetelállító.

@másik: Talán nem kéne 6000 éves frázisokat pufogtatni, bár minden tiszteletem Imhotep kollégáé. Az épület integrálja a környezettudatos megoldásokat, ilyen például a napcsapdaként működő dupla légteres télikert, a födémaktiválás, a szoláris tervezés, tervezett árnyékolás és innovatív épületépészet. A formálás igényéről nem mondtunk le természetesen, de valóban nem volt szempont egy öncélú köldöknéző trendi stílusgyakorlat. A szabályozás és az építtetői igények is meghatározhatják az épületet. Az alaprajzi kialakítás a megrendelő igényeit tükrözik, a sokgyerekes családnak nem az egyterű lakás kellett, a magastető a helyi szabályozásból fakad, a tetőkiemelés a tetőtéri szobák jobb kihasználhatósága miatt lett betervezve. Az épület valóban törekszik a megfelelő hőmérséklet biztosítására (ez számításokkal és a gyakorlat által is igazolt), mindezt minimális fosszilis energiabevitellel és gazdaságosan, ez az újdonság.

@Lazzlo: a 6000 év nem frázis, hanem kultúra... ;-) az azonban igaz (mint valaki meg is jegyezte), hogy a ház azért nem annyira rossz mint amilyen kritikákat talán kap, de az én fájdalmam nem is egy abszolút minőség (hiánya), hanem egy olyan egyensúlyborulás, ami az építészet leglényegéről mondd le - azaz a részek integrálásáról, egybentartásáról, az igényes megjelenésről: és az igény-ről, általában. egészen szomorú egy épületismertetésben a folyamatos hivatkozásokat, mutogatásokat olvasni a gépészre, megbízóra, stb - és aztán az egészet elintézni egy "ízlések és pofonok" odamondással, miközben az épület bizonyos szempontból úttörő szerepet vállal, ezáltal izgalmas és fontos felvetései vannak, ezáltal reflektorfénybe kerül - de fáj hogy közben csak a gépészeti rendszerről lehet beszélni (mert mása nemigen van). ha a formálás puszta említésétől valakinek csakis az "öncélú köldöknéző trendi stílusgyakorlat" jut az eszébe... akkor ott bizony nehéz is továbbgörgetni a beszélgetést.

@zapata: nem is tudom jó- hír-e vagy rossz, de a fenti (jogos) megállapítás (sajnos-szerencsére) főleg a hazai mezőnyre vonatkozik, ahol valóban nem tudok jó példát. kiváló passzívházak épülnek külföldön, ahol láthatólag építész is volt a tervezőcsapatban... a mi felelősségünk is (illetőleg a sajtóé) hogy mit és hogyan emel(ünk) ki és hoz fel példaként...

@HI: Azok a passzívházak, amikről ma beszélünk, olyan távol vannak a környezettudatosságtól, mint Makó Jeruzsálemtől..... Energia-hatékonyak. De csak az üzemelésük alatt. Ennyi.

@HI: Bennem pedig egyre inkább erősödik az a vélemény, hogy a fenntarthatósághoz a PH-on keresztül vezet az út.

@Lazzlo: Kedves László Érdekes kérdés az, hogy ki mit ért fenntarthatóság alatt. Gyanítom a nézetkülönbség ebből fakad. Senki nem vonja kétségbe, hogy teljes meggyőződéssel és alaposan terveztétek ezt a házat, a kérdés inkább az, hogy a kitűzött cél valóban a helyes cél és a megvalósítás módjai valóban a leghatékonyabbak. Ezen kérdésekre adott válaszok mellett pedig csak pontos számokkal, számításokkal lehet érvelni, a cikk végén megadott paraméterek nem azok. Felsorolnék néhány dolgot, hogy mire gondolok. - Egy energetikailag nagyon érzékeny PH háznál nagyon fontos a megfelelő tömegarányok elemzése. Valóban ez a magas tetős tetőteres megoldás az optimális ? A népi építészetre való hivatkozás mennyire elfogadható itt - bár ne haragudj, de itt ennek nyomát sem látom a hivatkozás ellenére sem ? - A vastag hőszigetelések mennyire hatékonyak ? Gondolok itt egy olyan függvényre, ami megadja a vastagság függvényében - figyelembe véve a beépített energiatartalmat is - a szigetelés energia megtérülését. - A pince padozatán mekkora a hőáram, valóban szükséges ennyit beépíteni ? Milyen a hőáram eloszlás a pincei határolószerkezeteken ? - A lemezalap alatti hőszigetelés mennyi többlet süllyedéskülönbséget okoz (számszerűen, modellezve)? Ez a merevség megőrzésének érdekében mennyi többlet vasbetont, vasat igényel, ezeknek mennyi a beépített energiatartalmuk, költségük ? - Mihez képest csak 5% a bekerülési költség ? Az üvegfödém és a hátha nem tudom fizetni a gázszámlát között én érzek némi anakronizmust. - Miért pont egy viszonylag jó szigetelőképességű, könnyű anyag a fal, készült-e elemzés a hőtároló tömegek hatására ? Lehetne még sok kérdést felvetni, de én nagyon örülnék, ha ezekre választ kapnánk. Azt is meg kell jegyezni, hogy a végeredmények mindig az adott házra igazak, ezért a módszerek és a pontosan levezetett számítások összehasonlításának van csak értelme. Annyit szeretnék még megjegyezni, hogy nagyon sok építész kolléga van, aki meggyőződéssel és alaposan, számítások alapján az építtetőnek optimális megoldást keresve, fenntartható szemlélet alapján nem a PH megoldást választja, nem előítéletből, hanem azért, mert a számok mást mondanak - nem zárva ki azt, hogy lehet és biztosan van olyan helyzet, amikor a PH lesz az eredmény. Az itt felsorolt technikai megoldások jó része - intelligens vezérlés, hővisszanyerős szellőzés, 3 rétegű üvegezés, stb. pedig manapság egy jól tervezett ház természetes részei, nem a PH sajátja. Bár el kell ismerni, ahhoz, hogy ezek elterjedjenek, nagy szerepe volt a PH "mozgalomnak". Huszti István

@HI: Kedves István, Nagyon örvendetes, hogy egyre több építészt érdekel a fenntarthatóság. Szívesen vállalkozom egy diskurzusra, mivel valóban eltérő nézőpontok lehetségesek ebben a témában. A publikáció elején egy nagyon triviális megközelítésben azt írtam, hogy a fenntarthatóságba beletartozik az is, hogy a tulajdonos/üzemeltető fenn tudja a tartanai az épületet, a szó legprimitívebb értelmében, azaz fizetni tudja a közüzemi számlákat. Természetesen a kérdés sokkal összetettebb, gazdasági, társadalmi, ökológiai fenntarthatóságra kell egyszerre törekedni. A kitűzött cél ebben az esetbena passzívház-szint elérése, vagyis a fűtési energia maximálisan elérhető gazdaságos csökkentése és a és a vízfelhasználás mérséklése volt. Mindezt a piacon kapható, elérhető árú komponensekkel. Azért ez volt a cél, mert az épületek üzemeltetési energiafelhasználása jelenleg az a tétel, ami a legjelentősebb környezeti terhelést okozza az élettartamuk alatt, és a tulajdonos számára egy időzített bomba, ha nem tudja fizetni a számlákat a jövőben. Nem mindegy, hogy az épület fennállása alatti 50-100 év alatt milyen a „fogyasztása”. A téma részletes kifejtése meghaladná ezen fórum kereteit, de azért megpróbálok röviden válaszolni a téged érdeklő kérdésekre is. A tömegarányt illetően ez a fajta integrált télikertes, délre tájolt kompakt téglalap alapú ház formájú ház messze a legjobb tömegarányt jelenti energetikai szempontból, ezt számos tanulmány is igazolta. A népi építészetre való utalás azt jelenti, bizonyos alapelvekkel kontinuitást tart, figyelembe veszi a környezetét és a természetet, a Megrendelő aktív résztvevője a saját építkezésének, ház formájú a ház, tehát értelmezhető a laikusnak is, törekszik az ökonómiára, stb. Nem azt jelenti, hogy vályogból épült tornácos nádtetős házat építettünk, de például az árnyékoló védőtető a tornác tanulságait tükrözi. Ami a hőszigetelés vastagságát illeti, pont annyi, amennyi ahhoz szükséges, hogy optimálisan hőszigetelt és hőhídmentes legyen az épületburok. A szigetelés megtérülésének ideje egyre inkább csökken, ahogy emelkedik az energiaár, ezért nem a pillanatnyi energiaárakhoz igazítva kell szigetelni, többek között ez (a viszonylag olcsó fosszilis energia) volt az oka, hogy az építészet nem foglalkozott ezzel a kérdéssel megfelelően. A pincepadozaton is szükséges ennyi hőszigetelés, és a hőáram eloszlása többek között ezért is egyenletes. A lemezalap alatt megfelelően méretezett teherbíró zártcellás hőszigetelés készült, a statikai számítás minden körülményt körültekintően mérlegelt, a hőszigetelés miatt nem kellett többlet anyagot beépíteni. A bekerülési költség a MÉK ajánlott díjszámítási adataihoz képest értendő. Az üvegfödém részben praktikus célokat szolgál, mivel bevezeti a természetes fényt a pincébe, másrészt az építtető most ereje teljében nyilván képes fizetni a közüzemi számlákat, de előrelátóan a jövőre is gondol, és a tervezett megoldással hosszútávra oldott meg egy problémát. A hőtároló tömeg tudatosan használva, sőt aktiválva van, de erre a vasbeton szerkezetek szolgálnak az épületben, a falak csak kisebb mértékben, itt inkább a hőszigetelés dominál. Továbbiakban is szívesen állok rendelkezésre a téma megvitatására, ami szerintem egyre fontosabb a szakmánk szempontjából. Nyilván ez a ház is csak egy ház, nem fogja megváltani a világot, és számtalan más jó megoldás, megközelítés létezhet. A PH jelenleg az a feltételrendszer, mely a legkövetkezetesebben, számítható és ellenőrizhető módon közelít a kérdéshez, lehetővé téve az egyszerű építtetők számára is, hogy olyan házakat építsenek maguknak, amit fenn tudnak tartani. Üdv, Szekér László

@Lazzlo: Mivel válasz számokra nem érkezett, én mondanék egy számot példaként. 30-as ytong falra ha felteszünk 25 cm grafitos hőszigetelést, majd ezt felbővítjük 30 cm-re, akkor - durva számítással, 180 nap fűtési idény, 8 óra/nap, (PH-nál is van), 13 fok középhőmérséklet, 500 kWh/m3 primer beépített energia tartalom - az 5 cm plusz szigetelés energiamegtérülése kb. 95 év (50 cm födémszigetelésnél ez a szám még nagyobb). Vagyis 95 évre előre elégetünk a gyártáskor energiát. A kérdés az, hogy érdemes-e ? Mondjuk az alábbiak miatt. - Nem teszünk e nagyobb környezeti kárt a most hirtelen elégetett energiával, mintha azt lassan tesszük ? - 95 év alatt a gépészti rendszert hányszor kell felújítani és milyen új paraméterekkel ? - A hőszigetelő rendszer sem valószínű, hogy kibír 95 évet, lehet, hogy 5, 10, vagy 20 év múlva - én biztosra veszem - sokkal hatékonyabb anyagok lesznek. De nem folytatom, mert azért ez már a hülyéskedés kategóriája, mert hol lesz a PH ház 95 év múlva ? Huszti István

@HI: A passzív házakkal szerintem az az alapvető gond van, hogy a fenntarthatóságot, főként energetikai, azon belül is leginkább anyagi szempontból tekinti, vagyis nem számol a különböző anyagok gyártása során felhasznált energia mértékével(azaz mindegy neki hogy a falazat hőhídmentességét pl. 30 cm polisztirollal, vagy 30 cm cellulóz szigeteléssel érik el), illetve nem használja ki elegendő mértékben az adott helyszínek klimatikus viszonyait. Viselkedése hasonlít egy termoszhoz, ami a világon bárhol letéve minél tovább meg kell őrízze a benne tárolt folyadék hőmérsékletét, mindegy hogy az az antarktiszon van, vagy éppen a szaharában. A passzívházra jellemző hőtechnikai adatok elérésénél szerintem sokkal fontosabb lenne a környezeti hatások maximális kihasználása, a ház olyan megformálása, hogy azok az előnyére váljanak. Gondolok itt a megfelelő árnyékolásra, a napsugárzási nyereség téli kihasználására, a természetes szellőzés használatára. Ugyan az árnyékolás megoldott ezen az épületen, de szerintem kérdéses, hogy ezek a leereszthető redőnyök jó megoldást jelentenek-e. Magamból indulva ki nem szívesen ülnék egy olyan szobában, ahonnan nincs egész nap kilátásom, hogy nehogy besüssön a nap. Kissé érthetetlen, hogy mért ennyire ritka a külső konzolos, vagy valamilyen más előtetős árnyékolási megoldás a passzívházaknál (azt értem ugyan, hogy a konzol passzívházaknak megfelelő kivitelezése rendkívüli nehézségekkel járna, de lehet erre más megoldást is találni, akár egy külső, független szerkezetként is).

@M_András: A passzívház nagyon is számol a klimatikus viszonyokkal, egészen más szinten kell például megfelelni egy északi klímán levő passzívháznak, mint egy mediterrán klimatikus viszonyok között levő passzívháznak. Még arra is van mód, hogy Budapesten belül is megkülönböztessünk helyi klimatikus viszonyokat. A jól szigetelt hőhídmentes épületburok valóban hasonlít egy termoszhoz, de azért ennél kicsit többről van szó. Tapasztalatból tudhatjuk, hogy a termoszban is kihűl a tea vagy kávé, ha csak egy termosz lenne a passzívház, nagyon hamar kihűlne az is :) A passzívház gyakorlatilag egy nagyon jól szigetelt szolárház, amit jelentős részben a napenergia fűt! Egyáltalán nem mindegy, az Antarktiszon áll vagy a Szaharában, a lényeg, hogy maximálisan alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz. Ez pl. a mi klímánkon nem is olyan egyértelmű, mert télen fűteni kell, nyáron pedig gyakorlatilag lassan hűteni, és a kettő között is mindenre lehet példa. (Láttam már olyan irodaházat, amit egyszerre kellett hűteni és fűteni, ami az energiapazarlás iskolapéldája). A passzívház tehát maximálisan kihasználja a környezeti adottságokat, ezért fordít különös figyelmet a szoláris nyereségre, árnyékolásra stb., és ezeket számszerűen modellezi is, ezért adtam meg a cikk végén az erre vonatkozó adatokat is. A redőny pont arra jó, hogy szabályozni lehet vele a napfényt, nem feltétlenül kell teljesen leereszteni ahhoz, hogy megfelelő árnyékolási hatást érjünk el, és van más ablak is a szobákon, tehát nem valós félelem, hogy egy lesötétített házban kell élni, ezen felül a napjárás is változik, a napsugárzás intenzitása is. A földszintes passzívházaknál nagyon adódik a túlnyúló védőtető a méretezett árnyékolásra, mint pl. a szadai passzívház esetében is, ahol erre nincs mód, mert pl. több szintes az épület, ott kell valami más megoldást találni. A konzol szerepe érdekes kérdés, alapvetően nem szereti a passzívház, mivel hőhidat jelent az átmenő szerkezet, de mivel az építészek meg szeretik a konzolokat, technikailag megoldották, a Sc@@@k elemmel. Ami a különböző anyagok beépített energiatartalmát illeti, arra a következő magyarázattal tudok szolgálni: természetesen lehet tovább árnyalni a képet, és a beépített anyagok energiatartalmát is figyelembe lehet venni, lehet természetes anyagokat is használni mint a cellulóz, fa, akár vályog, ezek mind szuper dolgok, és közel állnak a passzívház gondolathoz. Nagyszerűen lehet ötvözni az ökologikus építészetet a passzívházakkal, ezek nem egymásnak ellentmondó fogalmak. Az, hogy a passzívház az energetikára koncentrál, annak az a magyarázata, hogy az életciklus alatt az üzemeltetésre fordított fosszilis energia jelenleg nagyságrendekkel meghaladja az indokolt mértéket, és itt kell egyszerűen de határozottan rendet tenni.

@Lazzlo: "Ami a különböző anyagok beépített energiatartalmát illeti, arra a következő magyarázattal tudok szolgálni: természetesen lehet tovább árnyalni a képet, és a beépített anyagok energiatartalmát is figyelembe lehet venni," Helyes a megállaptás mert itt kezdődik a fenntarhatóság. Hogy csak egypár - sajnos nálunk erről szóló alig ismert - szabványt felsoroljak: ISO/DIS 15392 Sustainability in building construction — General principles ISO/TS 21929-1 Sustainability in building construction — Sustainability indicators — Part 1: Framework for the development of indicators for buildings ISO 21930: Environmental Declaration of Building Products ISO 21931-1: Framework for Methods of Assessment of Environmental Performance of Construction Works – Part 1 – Buildings BS ISO 15686-5:2008 Buildings and constructed assets — Service-life planning Part 5: Life-cycle costing Ryhe Ui. De nálunk a szabaványok nem ismerete a nyerő (sőt mintha kifejezetten káros lenne - egyes foglalkozási ágakban.

@Hartmann György Sándor: Számomra azért mindig kérdéses, hogy szükség van e egy passzívház szintű hőszigeteltségre, akár fenntartható anyagokkal, lehet hogy egyszerűbb lenne azt a kis többletenergiát napkollektorokkal, talajkollektorokkal, talajszondákkal, megfelelő tájolással, akár egy kisméretű pellett-kazánnal kitermelni amit a csak, mondjuk, 20 cm hőszigetelés jelentene. A szabványok mellett fontos lehet még a Passzívházakhoz képest sokkal kevésbé ismert, annál jóval komplexebb minősítő rendszereket is megemlíteni: http://www.breeam.org/ http://www.dgnb.de/_en/ http://www.usgbc.org/DisplayPage.aspx?CategoryID=19 illetve a magyar testvérszervezetüket is: http://www.hugbc.org/ (külön ajánlom az itt található épületekre, telepítésre vonatkozó ajánlásokat, mindenkinek hasznára válhat)

@Szepesi: Igen-igen! A hozzáállás, a törekvés, a szándék példamutató és követendő! De. Gazdaságosság, és esztétika nélkül nem nagyon fogjuk tudni meggyőzni a laikus és szakmai közönséget arról, hogy ez a helyes út. (Mondjuk nekem vesszőparipám, hogy nem a passzívház az üdvözítő megoldás, legalábbis nem az olyan passzívház, mire elsőre asszociálunk manapság.) És tudom, hogy a gazdaságosság és esztétika fontosságával Laci is maximálisan tisztában van. Nagyon nagyon nehéz az elveket a gyakorlatban megvalósítani.

@kazgyo: Plusz tegyük hozzá a társadalmi fenntarthatóságot, akkor lesz kerek a történet. Egy épület mindig három dolgot tükröz: a hely, az építész és az építtető.

@karchika: Az épület nem stiláris kérdésekkel foglalkozik, hanem fenntarthatósági kérdésekkel, Ha Karchika is úgy érzi mintha 20-30 éve itt állna a ház, akkor semmi baj, 20-30 év múlva is itt fog állni, és akkor se fognak gázszámlát fizetni.

@Lazzlo: Nem az a dolga az épületnek, hogy stiláris kérdésekkel foglalkozzon? Ezt hívják építészetnek! A szerzővel egyetértek abban, hogy a fenntarthatóság felé vezető út a PH. Hiszem, hogy a PH alapelveket minden építésznek ismernie és alkalmaznia kell, de itt a munkánk nem ér véget. Az építtetői ízlés és igényesség formálása a szakma talán legnehezebb része. Az erre irányuló erőfeszítés jelen épület esetében a PHPP szintjén sajnos kifulladt.

@hady: Ez egy tök átlagos passzív hozzászólás.

@Lazzlo: Értem én. Szomorú vagyok, hogy meg kellett tennem. Mielőtt a publicitás következményeképp laikus olvasók értéknek vélik a súlyos tévedéseket. A PH szervezet nem a ház építészeti értékeit minősítette. Én igen.

@kazgyo: Mert a déli homlokzaton árnyékolás nélküli bazi nagy ablakok vannak, mert egy százas izzó is termel hőt, mert a benntartozkodók hőt és párát termelnek, legálább is szerimtem (és a csatolt déli homlokzat szerint). Ryhe

@kazgyo: Sajnos valóban nem volt belsőépítész, a tulaj ízlését tükrözi a belső, kéretik ezt tudomásul venni. A beruházási költséget megadtuk, a megtérülést ki lehet számolni. A hűtési igény az extrém nyári időszakban jelentkezhet, főleg a jövőre gondolva, ha esetleg tartósan 26 fok fölött marad az éjszakai hőmérséklet.

@Hartmann György Sándor: A déli oldalon az ÖSSZES külső nyílászáró árnyékolható, kívülről.

@Lazzlo: A déli oldali árnyékolás megoldása, sajnos sem a szövegből, sem a rajzokból sem a fényképekről nem jött le számomra. Ryhe Idézem: "Az energiatudatos tervezésnek elsősorban a fűtési energiafelhasználás csökkentése a célja" és nem az (igaz kicsit megfolhatatlan de) építészeti minőség!

@epiteszikon: Nincs gáz. Se bekötve, se használva.