építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Multimodális csomópont, Szent Imre tér, Csepel - Lóránt Zsófia diplomaterve

A csepeli Szent Imre tér fokozatos átalakításának folyamatába kapcsolódik be Lóránt Zsófia (BME Középülettervezési Tanszék) diplomatervével. Az építészeti, társadalmi és közlekedési problémákra is reagáló terv alapvetése egy multimodális csomópont létrehozása, de a végeredmény ezen túlmutatva valódi közösségi térré formálódott.

A terv komplex problémakörre keres megoldást egy olyan épület formájában, ami alapvető funkcióját tekintve egy multimodális csomópont, azaz a különféle járművek és a közlekedés szintje közötti váltást teszi lehetővé. Ez jelen esetben a távolsági és helyi buszjártatok, valamint a HÉV kapcsolatát jelenti. A felélesztendő kerületközpont azonban többet kíván a forgalmi kérdések tisztázásánál, így a terv szerepköre is jóval túlmutat a közlekedési csomópont funkción. A benne rejlő többlettartalom a hely jelentőségéből, múltjából és a szabályozási terv által javasolt funkcióbővítésből építkezik.

Helyszín
A helyszín Budapest XXI. kerülete, Csepel, azon belül is a Szent Imre tér nyugati határoló tömbje. A tér és környéke jelenlegi állapotában egy széteső városközpont képét mutatja. A területről az elmúlt években folyamatosan tűntek el épületek és funkciók, ugyanakkor érezhető bizonyos fejlesztések hatása is. A Szent Imre tér átalakuláson megy keresztül. A szabályozási terv egy valóban központként funkcionáló, saját arculattal rendelkező tér létrehozását tűzte ki célul.

Idő-távolság viszonyok vizsgálata

A tervezési helyszín jelentősége nem csupán kerületi szinten vizsgálandó. A főváros és a déli agglomerációt képző Csepel-sziget közlekedése itt ér össze, ami igen jelentős ingázó forgalmat jelent. A fővárosi léptékű fejlesztések közül is sok érinti a kerületet, nagy beépítetlen területei komoly potenciált rejtenek magukban (szigetcsúcs beépítés, albertfalvai híd, Csepel Művek rehabilitációja). A jövőben várható fejlesztések közül sok közvetlenül hat majd a kerületközpontra. A már részben elkészült, Csepel Belváros útjait tehermentesítő gerincút is a tervezési terület közvetlen szomszédságában halad, és a Csepel Művek legfrekventáltabb bejárata is itt található. A Szent Imre tér mindig a ma is létező Csepel központja volt, és minden adottsága megvan ahhoz, hogy valóban élhető kerületközpontként funkcionáljon.

A múlt öröksége

Az elemzési szakasz lezárásaként a következő tervezési szempontok és megoldandó feladatok fogalmazódtak meg:

  • hogyan lehet segíteni a kerület továbblépését a több évtizede konzerválódott állapotokon és megítélésen?
  • hogyan kezelhető az erős forgalommal terhelt közlekedési csomópont és az alapvetően gyalogosorientált kerületközpont paradox helyzete?
  • hogyan tud az új arculat a kerület értékeiből építkezni?
  • hogyan tudnak az ide gondolt funkciók léptékhelyesek maradni és a kerület valós igényeire reagálni?


Tervezési program
A Szent Imre tér fejlesztése az első lépés ahhoz, hogy a budapestiek Csepelről alkotott képe, illetve az itt lakók saját kerületükhöz való viszonya pozitív irányba változzon. Ha a Szent Imre téren a rehabilitációs beavatkozást követően sikerül egy ténylegesen kerületközpontként működő karakteres, saját arculattal bíró területet kialakítani a maga köztereivel, illetve intézményi és szolgáltató rendszerével, remélhetőleg egyaránt erősödik a kerületi lakosok kötődése, identitástudata (ami még az 1900-as évek első felében a Weiss Manfréd Művek eredményességének és a gyári munkások számára biztosított szociális szolgáltatásoknak köszönhetően vitathatatlanul megvolt), és ezzel párhuzamosan egyre inkább integrálódik Budapest vérkeringésébe. A kerület belülről történő fejlődése elengedhetetlen ahhoz, hogy a tervezett fővárosi léptékű fejlesztések (Szigetcsúcs beépítés, albertfalvai híd) ne tudják úgymond bekebelezni a kerületet. A központ kialakításának előbb kell megtörténnie, minthogy a grandiózus beruházások megvalósulnának.

Beépítési koncepció

A szabályozási terv értelmében itt, a multimodális közlekedési csomóponton túl, bevásárló központ, irodaházak, szálloda és vendéglátó-ipari egységek lesznek. A diplomaterv ezeket figyelembe véve, de más léptékű beépítésben és funkcióválasztásban keresi a megoldást, ami jobban eleget tesz a közösségi élet és a köztérhasználat élénkítésének, továbbá alkalmasabb arra, hogy a kerület értékeire hívja fel a figyelmet. Ezen megfontolásból lényegült át a kereskedelmi funkció szolgáltatóházzá, ami az itt élők igényeit elégíti ki és ritmusában is illeszkedik a közlekedési csomópont funkcióhoz; az irodaház közösségi irodatérré redukálódott, ami egyre elterjedtebb alternatívája a kávéházakban vagy otthon történő munkavégzésnek; a tervezett kis vendéglátó egységek részben a buszpályaudvart szolgálják ki, részben pedig a remélhetően megújuló Csepel Művek előszobájának is tekinthetők; a közlekedési funkció pedig P+R parkolóval és bicikliparkolóval egészül ki.

Skicc

Beépítés
A buszpályaudvar jelenlegi helyéről átkerül a HÉV mellé, így jön létre a többszintű közlekedést bonyolító multimodális csomópont. A diplomaterv a buszokat egy süllyesztett szintre helyezi, a gyalogos forgalmat helyezve előtérbe. A beépítés és a forgalmi rend átszervezése a terület egyben tartására törekszik, bevonva, sőt a hangsúlyt áthelyezve a Csepel Művek bejáratának tengelyébe. A szigorúan vett Szent Imre tér négy térfallal történő lehatárolása helyett egy jövőbeli lehetséges gyalogos útvonal kialakítása, a különböző funkciójú terek egy tengelyre történő felfűzése a cél, a keleti tömb tervezett kulturális fórumától egészen akár a Duna partjáig. A tervezési terület beépítése is ennek tükrében valósul meg. A keretként felfogható együttes északi és déli része intenzívebben beépített, a másik kettő tovább engedi futni a teret. Az északi blokkban a szolgáltatóház kapott helyet, a vegyes funkciójú déliben pedig a buszpályaudvar üzemi és utasforgalmi zónái, a vendéglátó "placc" és a közösségi irodatér. A főbb gépészeti terek a gépkocsi parkoló rámpája alatt vannak. A szellőzéséhez szükséges aknák egy gépészeti fallá rendeződve futnak fel a garázsszintekből, egyfajta gyárkémény analógiaként a Csepel Művek városi "előterében".

Látványterv

Szerkezet és anyag
A beépítési keret egy oszlop-födém alapstruktúrává lényegült, amiben a különféle funkciók könnyűszerkezetes dobozokon belül kapnak helyet. Ez a laza struktúra képes aktív köztérhasználatot generálni, a folyosók helyett utcákat, a termek helyett köztereket létrehozni. Az igencsak extrovertált, kifelé nyitó épület szigorú kereteket biztosít egy alapvetően laza működésnek, miközben a szerkezetet átszövik a helyi használatok, és emiatt léptékhelyes marad. Ugyanakkor a terület remélt fellendülése esetén egy sokkal nagyobb és szélesebb körű forgalom fogadására is alkalmas. Az anyaghasználat (látszó vasbeton alapstruktúra, függönyfal szerkezetű dobozok, helyenként corten borítású panelekkel) megidézi az egyértelműen értékként kezelt ipari környezetet. A térlefedés is építkezik a Csepel Művek ipari jellegéből, valamint a Szent Imre tér zöldjéből, ezzel egyfajta indirekt kapcsolatot teremtve a két terület között.

 

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »