| CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Programok

Nagy Elemér (1928–1985) építész emlékkiállítása a HAP Galériában

1/2

a BME Dunaparti tanszéki épülete, a "Z" (1983); építész: Nagy Elemér

Nagy Elemér (forrás: architeca hungarica)

Hirdetés
?>
a BME Dunaparti tanszéki épülete, a "Z" (1983); építész: Nagy Elemér
?>
Nagy Elemér (forrás: architeca hungarica)
1/2

a BME Dunaparti tanszéki épülete, a "Z" (1983); építész: Nagy Elemér

Nagy Elemér (forrás: architeca hungarica)

Nagy Elemér (1928–1985) építész emlékkiállítása a HAP Galériában
Programok

Nagy Elemér (1928–1985) építész emlékkiállítása a HAP Galériában

2009.07.16. 11:32

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Helyszín:
HAP Galéria

Építészek, alkotók:
Nagy Elemér (1928–1985)

Esemény kezdete:
2009.07.21. 14:00
Esemény vége:
2009.08.21. 15:00

2009. július 21-én, kedden nyílik a HAP Galéria új tárlata, ahol bemutatnak egy olyan Ybl-díjas építészt, aki egyben igazi humanista volt, a műveltség, a papír, a betűk, a sajtó, a könyvek szerelmese.

2009. július 21-én, kedden 18 órakor nyílik a HAP Galéria új tárlata, ahol bemutatnak egy olyan Ybl-díjas építészt, aki egyben igazi humanista volt, a műveltség, a papír, a betűk, a sajtó, a könyvek szerelmese.

Nagy Elemér (forrás: architeca hungarica)
2/2
Nagy Elemér (forrás: architeca hungarica)

Nagy Elemér 1928-ban Sopronban született. A középiskolát 1939–1947 között a budapesti Toldy Ferenc gimnáziumban végezte, majd 1947–1951 között a BME Építészmérnöki Karán tanult. Diplomája megszerzése után tanársegédként, majd adjunktusként a Műegyetemen maradt, először az Építészettörténeti (1951–1957), majd a Lakóépülettervezési (1957–1960) és a Rajz- és Formaismereti Tanszéken (1960–1962). 1958–1962 között új, műhelyrendszerű oktatási forma bevezetésével kísérletezett. Az angol Arts and Crafts mozgalomra, a Werkbundra, de elsősorban a Bauhausra hivatkozva, II. és III. éves hallgatók egy csoportja egy-egy mesterséget választhatott (asztalosság, kerámia, textilszövés stb.) és azt több szemeszteren keresztül tanulta, megismerve az anyagok jellemző tulajdonságait, alakítási lehetőségeit. Ehhez síkanyag és térkompozíciós gyakorlatok kapcsolódtak.

a BME Dunaparti tanszéki épülete, a "Z" (1983); építész: Nagy Elemér
1/2
a BME Dunaparti tanszéki épülete, a "Z" (1983); építész: Nagy Elemér

1960–1964 között előadóként az Iparművészeti Főiskolán is oktatott, elsősorban építészetesztétikáról és századunk építészetének történetéről tartott előadásokat. Közben, 1962-től a Középülettervező Vállalat építészeként megkezdte tervezői pályafutását. Megvalósult épületei: három diákotthon Szombathelyen (1966, 1975, 1976); IN-TRANSZMAS irodaház, Budapest (1969); Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem diákotthona, Budapest (1969); Emke szálló és Maxim mulató, Budapest (1973); BME Építőipari laboratórium (1975); Bolgár Népköztársaság nagyköveti rezidenciája, Budapest (1980); fedett uszoda, Szombathely (1981); BME Dunaparti tanszéki épülete, a "Z" (1983). Talán még ezeknél a nagy KÖZTI-s munkáknál is jellemzőbbek azonban egyéniségére puritán, egyszerű formálású, ugyanakkor bizonyos "északias" romantikáról tanúskodó kis lakóházai Budapesten (a Szabó Ilonka utcában), Tihanyban, valamint Jánossy István és a saját családja számára épített két nyaraló Gyenesdiáson, a keszthelyi öbölben.

Megvalósulatlan tervei közül emeljük ki a Nemzeti Színház és a belgrádi Operaház pályázati terveit és a dunaújvárosi Tanácsház tervét, hogy csak a számára legkedvesebbeket említsük.

Oktatói és tervezői munkássága mellett, mint építész szakíró is tevékenykedett. Le Corbusier monográfiája magyarul két kiadásban jelent meg (1969 és 1985), és a berlini Henschel-Verlag is átvette. Ugyancsak az Architektúra sorozat köteteként adták ki Asplund monográfiáját, mely világviszonylatban is az első monográfiák egyike a jeles svéd építészről. Mai finn építészet c. könyvét 1976-ban a Műszaki Kiadó, Dánia építészete c. munkáját 1977-ben a Corvina adta ki. Elkészítette egy Kós Károly kötet kéziratát, és készült egy Auguste Perret monográfia megírására is. Ha végiggondoljuk, melyek azok az alkotók, akik érdeklődése középpontjában álltak, hő képet kapunk építészeti felfogásáról. Perret, Asplaund és Le Corbusier munkássága kapcsolódik a modern építészet fejlődéséhez, de sok tekintetben el is különöl attól: Perret klasszicizmusa, Asplund északi romantikája, Le Corbusier plasztikus, szobrászi formálása olyan jegyek, melyek alkalmasak arra, hogy inspirálják egy nem dogmatikus, érzékeny, regionalista építészet fejlődését hazánkban is.

1962 és 1983 között a Magyar Építőművészet főszerkesztőjeként arra törekedett, hogy a folyóirat bemutassa – mint egy felszólalásában jellemezte – az „átlag feletti és korrekt munkával, tehetséggel megoldott építészeti alkotásokat". A folyóirat hasábjain számos cikke és tanulmánya jelent meg a modern építészet egyes kérdéseiről és olyan mesterekről, mint William Morris, Frank Lloyd Wright, Richard Neutra, Alvar Aalto vagy Kós Károly. Írásait a pontosság és szakszerűség mellett a hazai építészeti szakirodalomban sajnos nem túl gyakori csiszolt, irodalmi stílus jellemzi. Tevékenységének külföldi elismerését jelzi, hogy 1963–1965 között az UIA nemzetközi zsűriének bizottsága, a CICA vezetőségébe hívták meg. Természetesen a hazai elismerések sem maradtak el: tagja volt a MÉSZ vezetőségének és elnökségének, a Mesteriskola vezető építészei közé tartozott és 1968-ban Ybl-díjjal tüntették ki.

Nagy Elemér emlékkiállítását egykori kollégája, Jékely Zsolt építész nyitja meg.

A megnyitón való részvételért az Építész Kamara szabadon választható képzés keretében 0,5 kreditpontot ítélt meg.

Az ingyenes kiállítás 2009. augusztus 21-ig, hétfő–péntek 14 -19 óra között tekinthető meg. (Cím: Budapest II. ker. Margit krt. 24. földszint)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.