Nagykovácsi, Főutca köztérépítészeti hallgatói ötletpályázat – III. díj, Nemes Réka, Szabó Zsófia Gabriella

A Nagykovácsi, Főutca köztérépítészeti hallgatói ötletpályázat III. díját Nemes Réka és Szabó Zsófia Gabriella munkája nyerte el. Tervük célja volt, hogy a főutca köztéri minősége fejlődjön, emellett olyan helyi szituációk alakuljanak ki, melyek erősítik a lakosság összetartozásást, lokálpatriotizmusát, valamint színes, változatos szabadidős programok rendezésére adnak lehetőséget.

Részletek a műszaki leírásból:

ALAPVETÉSEK

Az elcsípett félmondat

Pályamunkánk kiindulási gondolatát, valamint a tervezési irány meghatározását az egyik helyszínelés során elcsípett rövid párbeszéd adta. Egy édesanya beszélgetett az öt év körüli kisfiával: „… Nálunk, itt a faluban…" Ez a rövid, de büszke lokálpatrióta mondat annyira megfogott minket, hogy egész munkánk alapjául ezt választottuk. Azt szeretnénk, hogy a jövőben még több nagykovácsi polgár mondhassa büszkén ezt a mondatot. Ehhez szeretnénk megfelelő alapot és környeztet teremteni ötleteinkkel, javaslatainkkal. Arra törekedtünk, hogy a főutca köztérminőségi fejlődése mellett olyan helyi szituációkat teremtsünk, amire büszke lehet a lakosság, és ami minél több különleges program- és szabadidő-eltöltési lehetőséget ad helyieknek és ide érkezőknek egyaránt.
[...]

 

 

Hármas megközelítés

A tervezés során célunk volt, hogy az általunk vizionált új Kossuth Lajos utcában az idő mindhárom dimenziójában jelen legyen. A nyilvánvalóan megtapasztalható jelen mellett a megidézett múltat és a megálmodott jövőt is szerettük volna belecsempészni az utcába. Az előző részben említett félmondat mellett ezt a hármasságot tűztük ki pályamunkánk másik alapvetésének.

A jelen a közterületi minőség fejlesztésében, a mai igények és színvonal mentén történő kialakításban lenne érzékelhető. Fontos alapvetésünk, hogy a jelen ne önmagában, hanem a múltból táplálkozva, a megörökölt hagyományokra alapozva jöjjön létre. Ennek egyik dimenziója, hogy a főutca hagyományosan kialakult szerkezetét megőriznénk, és az újításokat, fejlesztéseket ebbe a szerkezetbe illeszkedően valósítanánk meg. Másik dimenziója a főutca szakaszokra bontásában teljesedne ki. Úgy gondoltuk, hogy a Kossuth Lajos utca hosszirányú kiterjedése miatt helytelen lenne arra egyetlen homogén, lineáris elemként tekintenünk a tervezés során. Ezért egyrészt a mára kialakult utcakép és funkcióeloszlás, másrészt az ezekre ráerősítő új feladatok és szerepek alapján a Kossuth Lajos utcát négy szakaszra bontottuk. Ezek részletesebb bemutatására a következő fejezetekben térünk ki, most csak felsorolás szintjén említjük azokat. A négy szakasz elnevezése tehát: fogadó, átvezető, közösségi és lezáró/rávezető. Ezek a szakaszok az alapvetően egységes kialakítású főutcában egymástól némileg különböző funkciójuk, valamint kissé eltérő keresztmetszeti kialakításuk miatt teremtenek helyi szituációkat.

 

 

A jelen közterületi minőségfejlesztés harmadik dimenziója a főutca mentén lévő négy zártsorú ingatlan (a három pályázati kiírásban említett és az Öreg-iskola), melyeket, bekapcsolva a közösségi használatú felületek láncolatába, szeretnénk használhatóvá tenni a lakosság számára. Fontosnak éreztük, hogy a szóban forgó épületek karakterét, az egykori zártsorú beépítés hagyományait megőrizzük, és új funkciókkal töltsük meg azokat, ahogyan az Öreg-iskola esetében ez már megvalósulhatott. Az épületek és a mögöttük rejtett új közhasználatú területek egy-egy árkádos bejárati résszel kapcsolódnának a Kossuth Lajos utca ma is létező közösségi területeihez.

A Kossuth Lajos utcát és annak szakaszait mintegy összefogva, azokon átívelve gondoltunk egy történeti sétány kialakítására, mely a múltat idézné meg az itt élők és az ide látogatók számára. A főutcán végigfutó, táblákkal jelzett sétány a Teleki-Tisza kastélytól a Tisza István térig tartana, köztes állomásai pedig olyan ingatlanok előtt lennének, melyekre szívesen felhívja a figyelmet a település, hiszen az egykori hagyományos beépítés tömegarányát őrző régi, felújított vagy új épületek állnak azokon. A történeti sétány kialakításával célunk, hogy elérjük, Nagykovácsi polgárai büszkék legyenek történelmükre, ezzel egyfajta település iránti kötődés erősödjön bennük. Úgy gondoljuk, hogy a kihelyezett táblák megfelelően bemutatnák az ide érkezők számára a település történetét, a helyi lakosok pedig nap mint nap ezek előtt járva idővel, akár akaratlanul is, de egyre többet tudnának meg Nagykovácsi történetéről.

 

 

A településen és annak főutcáján a kerékpáros közlekedés napjainkban megoldatlan. Számunkra a jövő egy élő, sokak által használt, európai színvonalnak megfelelő kerékpáros közlekedés meglétében teljesedne ki. Ennek a lehetőségét megteremtve szeretnénk a főutcába a múlt és a jelen mellett a jövőt is beemelni. Vizsgáltuk, hogy a településen milyen jellegű és mennyiségű kerékpáros forgalomra lehetne számítani a jövőben. Nagykovácsi tervezett kedvező fejlődése a jövőben egyre több turistát vonzana Budapest illetve Telki és Perbál irányából, ahonnan a település burkolt vagy földúton kerékpárral megközelíthető. Számukra két helyen, „Nagykovácsi kapujában" a Teleki-Tisza kastély, valamint a mai polgármesteri hivatal környékén alakítanánk ki kerékpáros pihenőt, ahol ülőfelületeken, vízvételi lehetőségen kívül információs táblát is elhelyeznénk.

A turisztikai kerékpárforgalom mellett nagy hangsúlyt fektetnénk a település napi életében jelentkező kerékpárhasználatra. Fontosnak érezzük, hogy aki csak teheti, a főutcán lévő szolgáltatásokhoz, illetve a városba utazáshoz a gépkocsi helyett kerékpárt használjon. Ezáltal Nagykovácsi levegőminősége és vizuális képe kedvezőbben alakulna, arról nem is beszélve, hogy a népesség egészségi állapota a mindennapi testmozgás miatt jelentősen javulna. A lakossági kerékpárhasználat növekedését három magas színvonalon kialakított B+R parkolóval kívánnánk megalapozni. Mindegyik buszmegállóhoz csatlakozna, és ingyenes használat mellett fedett, biztonságos tárolási lehetőséget adna.

 

 

A három B+R parkoló közül a Kossuth Lajos és az Ady Endre utca sarkánál az egykori beépítést visszahozó, oldalhatáron álló, történeti hagyományokat megidéző tömegarányú komplex létesítmény jöhetne létre. Kerékpárférőhely szempontjából ez lenne a legnagyobb, szolgáltatások szempontjából pedig a legszínesebb B+R parkoló a településen. Kerékpártárolási lehetőség mellett mosdók, öltözők és szekrények lennének az épületben, így nem probléma, hogy a biciklizéshez és a napi foglalatossághoz más ruhára van szüksége a használóknak. Ezeken kívül kerékpárjavító, -szerelő, -karbantartó műhely is helyet kapna, mely a helyieknek és a turistáknak egyaránt praktikus lehet. Az említett kerékpárparkolók mellett a főutca több pontján is kisebb kerékpártárolókat helyeznénk el, hogy a lakosság a különböző szolgáltatásokat is egyszerűen elérhesse kerékpárral.

Nagykovácsi főutcáján a kerékpártárolási lehetőségek megteremtése mellett a másik nagy feladat a megfelelő közlekedési felületek biztosítása a szóban forgó közlekedési ágat választók számára. [...] A felvázolt három helyzetet vizsgálva arra jutottunk, hogy a településen kétféle kerékpáros közlekedési igényt kellene kiszolgálni. Az egyik a főutcán gyorsan végighaladni kívánó, kifejezetten közlekedési szándékú, míg a másik a nyugodtabb vagy az utca bizonyos pontjaira eljutni szándékozó kerékpárosok. Mivel véleményünk szerint ez a kétféle forgalom egy helyen nem vezethető le, konfliktusba kerülnének egymással, ezért a Kossuth Lajos utca kerékpáros forgalmának megoldására egy negyedeik, ötvözött megoldást választottuk. A forgalmi sávok mellett mindkét oldalon kialakítanánk egy-egy kerékpársávot, a járdán pedig annak kiszélesítése mellett megengednénk a kerékpározást is, ezáltal vegyes használatú felületté alakítva azt. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a kialakítási móddal a főutcán közlekedő különböző igényű kerékpározókat megfelelően ki tudjuk szolgálni, mindenki megtalálja a neki megfelelő kerékpáros felületet, így ez a megoldás tekinthető esetünkben ideálisnak a Kossuth Lajos utcában.

A FŐUTCA SZERKEZETE

Keresztmetszeti kialakítás

A Kossuth Lajos utcán a gyalogos, kerékpáros és gépkocsis közlekedés területi megoszlását vizsgáló gondolataink eredményeként jött létre a főutca általános keresztmetszeti tagozódása. A zöldsávot leszámítva tengelyesen szimmetrikus utca általános sávozottsága a telekhatártól az utca tengelyéig tervünk szerint a következőképpen alakulna: 2,5 méter széles vegyes forgalmú – gyalogos és kerékpáros – felület; változó szélességű zöldsáv; 1,3 m széles biciklisáv; 3,25 méter széles forgalmi sáv. Ezt a hosszirányú tagozódást egyetlen általánosan megjelenő elem, a gépkocsibehajtók keresztirányú, ritmikus ismétlődése szakítaná meg. Azonban fontosnak éreztük ezek alárendelt szerepét hangsúlyozni, így ez az elem burkolatminőségben csak a zöldsávban jelenne meg, tulajdonképpen csak azt szakítanák meg a zúzottkő burkolatú behajtók, ezzel is hangsúlyozva a gyalogosok és a kerékpárosok fölérendelt helyzetét.

Az utca keresztmetszeti kialakításánál arra törekedtünk, hogy megfelelő teret adjunk a gyalogos, illetve a különbözőféle kerékpáros igényeknek. Miután ezeknek a funkcióknak a szükséges területet biztosítottuk, célunk a minél nagyobb zöldfelület kialakítása volt, mely mennyiségi és minőségi javulást hozna a településnek növényállománya tekintetében. Az utcát végigkísérő zöldsáv alapfelületét a szépen ápolt gyep adná, melyben a meglévő fák és az utcán ma is uralkodó fafajokból történő új telepítés állna. A gyep és a fák szép kontrasztjának megtartása és erősítése, illetve a kedvező összeláthatóság kialakítása érdekében cserjéket nem terveztünk a területre. A zöldsáv jelenlétét és kiterjesztését a főutcán a környezetminőség javítása szempontjából elengedhetetlennek tartottuk.
[...]

A főutca szakaszai

Ahogy erről már írtunk, a főutcát négy különböző funkciójú és karakterű szakaszra bontottuk. Minden szakaszon más és más elemek illetve részletek a meghatározóak. Eltérő elemek, melyek az egységes főutcában helyi szituációkat teremtenek. Első és legrövidebb a főutca nyugati részén található „rávezető és lezáró szakasznak" elnevezett területrész. Rávezető, mert az érkezők felé innen mintegy kinyílik a település főtere, a Tisza István tér, illetve a falu felől jövőket ez vezeti rá a főutcára. És lezáró, mert a főutcát lezárva átadja a helyet egy új minőségnek, egy térnek. Ennek a szakasznak a sajátossága, hogy a telekhatárok közötti közterület keresztmetszeti méretei jelentősen lecsökkennek, így változniuk kell az általános méreteknek. A zöldsáv szélességének drasztikus csökkenése mellett az eddigi 2,5 méter széles vegyes forgalmú járda 1,5 méter szélességre korlátozódik, és a kerékpáros forgalom kitiltásával átalakul egy tisztán gyalogos forgalmú járdává.

 

 

Következő a „közösségi szakasz", a főutca leghosszabb kiterjedésű szakasza. Ennek jellegét alapvetően meghatározza, hogy a jövőben közösségi funkciókat betöltő, települési közterület-hálózatba bekapcsolni szándékozott három zártsorú ingatlan itt található, illetve a jellegében és funkciójában negyedikként ide sorolható Öreg-iskola is. Ezen a négy, akár köztérnyúlványnak is nevezhető ingatlanon kívül az utca e szakaszán sok olyan épület található, amelyben a lakófunkció mellett, vagy kizárólagosan valamilyen szolgáltatás is jelen van. Az utca keresztmetszeti elrendezése tekintetében sajátosság, hogy az északi oldalon lévő zöldsáv jelentősen szélesebb a délinél, illetve, hogy az utca kiszélesedésének köszönhetően a szakasz keleti felén a zöldsáv már-már kisebb ligetté szélesedik ki.

Az „átvezető szakasz" szemünkben a tervezési terület leginkább falusias karakterű része. Az utca két oldalán közel azonos, viszonylag jelentős szélességű zöldsáv fut, a telkeken többnyire a hagyományos, tornáccal vagy ereszaljával ellátott hosszúházak sorakoznak. Néhány szolgáltatás ugyan megjelenik, de egyáltalán nem ezek dominálnak. Ebbe a környezetbe, a főutcán egyedüliként, úgy gondoltuk, hogy meghagyjuk a nyílt csapadékvíz-elvezető árkot. Egyrészt megőrizve ezzel a település egykori hagyományát a felszíni vízelvezetés tekintetben, másrészt színesítve, egyedivé téve az utcaszakaszt, harmadrészt pedig a nyíltrendszerű csapadékvíz-elvezetés előnyeinek kihasználása végett.

 

 

Utolsó vagy első a „fogadó szakasz", mely talán a leginkább eltér a Kossuth Lajos utca további három szakaszától. Ez két, a többi résztől teljesen idegen elem vagy elemegyüttes jelenlétének tudható be. Egyrészt egy falusi miliőtől idegen, főúri kastély bejáratát, kerítését, parkját, gazdasági épületeit látjuk az utca egyik oldalán, a közterületi részen stílusában teljesen az előbb leírtakhoz illeszkedő rövid gesztenyefasorral. Másrészt a falu főtere felé ezen a szakaszon relatív nagyot emelkedik a főút, ami megakasztja az utcán teljes hosszában végigfutni vágyó szemeket, továbbá jelentős terepszintbeli különbségeket okoz az utca és annak kastély felőli oldala között. Ezek által egy teljesen más utcaképi helyzet alakul ki. A kastély kerítése mellett megjelenik egy útnál magasabban fekvő, praktikusan gyalogos felület, illetve szükségképpen ezt a főúttal valamilyen formában összekötő harmadik minőség is. Ezen helyi szituációk okán méltó a terület arra, hogy felhívja magára a figyelmet, és mintegy a település főterének előhírnöke, fogadja az ide látogató idegeneket, illetve üdvözölje a hazaérkezőket.

A FŐUTCA KIEMELT PONTJAI

Nagykovácsi főutcáján az általános utcai minőségen, illetve a kisebb teresedéseken kívül (Mária szobor környezete, kereszt környezete …) öt kiemelt részt határoztunk meg. Ezek azok a területek, ahova nagyobb tartózkodási felületet szánnánk, amik közterület szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bírnának. Első, és jellegében leginkább kiugró az általunk „Nagykovácsi kapujának" elnevezett Teleki-Tisza kastély előtti fogadóterület. Másik három a pályázat kiírásában is szereplő, terveink szerint új funkciókkal felruházott zártsorú ingatlanok és az előttük lévő felületek, ötödik pedig a beépítési módja miatt az előzőekhez hasonló Öreg-iskola és az előtte levő közterület. Utóbbival nem foglalkozunk részletesen, mivel a funkciója már adott, csak azért említjük, mert az előtte kialakítandó utcarész az említett három ingatlan előttire hasonlítana.

„Nagykovácsi kapuja" – A Teleki-Tisza kastély előtti terület

A településre érezők lényegében itt érzik először, hogy megérkeztek valahova. Azt szeretnénk, ha a jövőben nem azt éreznék, hogy valahova, hanem azt, hogy Nagykovácsiba. Emiatt elengedhetetlennek tartottuk, hogy a mai, kissé rendezetlen képet – nem drasztikus beavatkozásokkal ugyan –, de vonzóvá, kellemessé, és nem utolsó sorban „nagykovácsissá" varázsoljuk. Annak érdekében, hogy méltó legyen a tér a fogadásra, rendeznénk a kastély előtti területet, a vadgesztenye fasor környezetét használhatóbbá tennénk, településkaput helyeznénk el, továbbá egy B+R parkoló épület létesítésével lezárnánk a ma nyitott térfalú utcakereszteződést.
[...]

 

 

Udvarok környezete – A zártsorú beépítésű ingatlanok előtti területek

A kiírásban szereplő három zártsorú beépítésű ingatlant pályamunkánk során különböző udvaroknak neveztük el. A névvel utaltunk arra, hogy a beépítés jellegéből adódóan ezek jellegzetes elrendezésű közhasználatú területek, speciálisan kapcsolódva a Kossuth Lajos utca köztérláncolatához. [...] Fontosnak éreznénk, hogy az utcáról egyértelműen nem látható udvarok előtt valamilyen módon felhívjuk a figyelmet arra, hogy itt a beépítési vonalon belül, ha más minőségben ugyan, de folytatódik a közterület. Ennek elérésére különböző figyelemfelkeltő eszközöket alkalmaznánk. Az utca általánosan megfigyelhető keresztirányú sávozottságának az aránya megváltozna, olyan formában, hogy a burkolat és a zöld felületek ritmusa átalakulna. Míg a többi területen a domináló zöldet szakítanák meg olykor a gépkocsi behajtók, itt az uralkodó burkolt gyalogos felületbe ékelődne a zöld. Ezen a ritmusváltáson kívül két kisebb lélegzetvételű kiemelésmódot használnánk, melyek falusias előképekből táplálkoznak. Egyrészt a szóban forgó ingatlanok elé, mint egykor a házak elé, ülőfelületeket, padokat helyeznénk el. Másrészt az utca szemközi oldalán, a házak előtt falusias virágkiültetéseket alkalmaznánk.
[...]

 

 

Funkciójavaslatok a három zártsorú ingatlanra

[...] Első a művészudvar elnevezést kapta, mely véleményünk szerint a Nagykovácsiban igen élénk művészeti tevékenységek miatt kifejezetten kedvelt helyé válhatna. A szabad kialakítású, gyümölcsfákkal beültetett kert ideális környezetet teremtene időszakos kiállítások megrendezésére. Helyi és vendég grafikusok, festők, szobrászok, fotósok, építészek és további alkotó tevékenységet végzők műveit szemlélhetné itt meg a nagyközönség. A meleg hónapok estéin a kellemes kerti környezetben különböző zenés rendezvények várhatnák a látogatókat. A hidegebb hónapokra is gondolva belső kiállítóteret és különböző egyéb helyiségeket is terveznénk, és a kert téli kihasználása érdekében például jégszobrászok mutatkozhatnának be. A kerti és fedett helyiséggel is rendelkező művészkávézó, illetve az alkotóterem adta lehetőségeknek köszönhetően akár a településen jelenlévő művészeti élet központjává is válhatna az udvar. [...]

 

 

A bringa udvar egy speciális kerékpáros központ lehetne a falu szívében. Az ideérkező turisták számára különböző kapcsolódó szolgáltatásokkal biciklis pihenőhelyként funkcionálna, a lakosoknak pedig B+R kerékpártárolóként és közösségi gyülekezőhelyként. Az ide tervezett biciklis büfé egy túra vagy a mindennapi munka után kellemes felfrissülést nyújthatna. A kerékpárral közlekedő helyiek között a közösségi kohézió erősödése vitathatatlanul jótékony hatással lenne a településre. Az udvarban helyet kaphatna egy kerékpárszerelő műhely, esetleg egy kerékpárszaküzlet. A turistautak jelenléte, leginkább központi fekvése és az Antónia utca becsatlakozása miatt a mai polgármesteri hivatalt, a 167-es helyrajzi számú ingatlant tartanánk ennek kialakítására a legalkalmasabbnak.

 

 

A főutcán végigsétálva számunkra hiányoztak bizonyos jellegű vendéglátóipari egységek, melyeknek másokkal kiegészítve a gasztro udvar területén szánnánk helyet. Az udvar különböző gasztronómiához kapcsolható szolgáltatásokat foglalna magába, ahol a helyiek és az ide látogatók egyaránt megtalálhatnák a nekik leginkább megfelelő helyeket. Gondoltunk egy magyaros-svábos étterem kialakítására, mint legnagyobb területet idénybevevő objektumra, illetve egyéb, kisméretű üzlethelyiségre, melyekben esetleg néhány fő rövid leülésére is lenne lehetőség. Ezek lehetnének cukrászda, palacsintázó, lángosos, kürtöskalácsos, tejivó, pékség, édességbolt, sajtbolt, borozó és bármi egyéb gasztronómiához kapcsolódó szolgáltatás. [...]

A baba-mama udvar a Nagykovácsiban már működő hasonló elnevezésű körnek ideális központja lehetne. Színes programok, változatos foglalkozások várhatnák itt az édesanyákat gyermekeikkel együtt, hogy a hétköznapokat ne otthon egyedül, hanem közösségben tölthessék. A célkorosztály igényeinek megfelelően kialakított kert mellett, épületen belüli közösségi termeket is kialakítanánk, hogy télen-nyáron aktív közösségi élet folyhasson az udvarban. Az anyukák egymástól tanulva, egymást segítve tölthetnének el itt boldog órákat. Az intézmény akár önszerveződően, akár vezető által is működőképes lenne. A baba udvar helyszínének a 390-es helyrajzi számú, mai orvosi rendelő területét javasolnánk. [...]

A kaland udvar elsősorban a helyi kamaszokat kívánná megszólítani. Számukra alakítanánk itt ki egy különleges játszó- és bandázóhelyet, hogy a szülőktől kicsit elszakadva, mégis biztonságos területen tölthessék el szabad óráikat. A Nagykovácsiban élő kamasz korosztályt összegyűjtve igazi közösségi élményt tapasztalhatnának meg itt a gyerekek, és akár életre szóló barátságokat is köthetnének. A közös élmények, a közös csínytevések örök emlékek maradnának számukra. Nem egy hagyományos értelemben vett játszóhelyet, inkább egy közösségi, bandázóhelyet képzelnénk el ide. Megadva a lehetőséget, hogy bizonyos keretek között az ide járók saját maguknak alakítsák ki a területet. [...]

---

tervezők: Nemes Réka, Szabó Zsófia Gabriella

 

Kapcsolódó oldal:

Nagykovácsi, Főutca hallgatói ötletpályázat eredményei