építészet : környezet : innováció

Népszerű high-tech

Bevallom, hogy „leteszteltem” az új Vörösmarty téri irodaházat laikus barátaim, ismerőseim körében. Szinte mindnyájan az épület könnyedségéről beszéltek és arról, hogy a tér „kinyílt”, s „nagyobb lendülettel sodor” Többen azt is hozzátették, hogy akár valahol Nyugat-Európában, például Berlinben, Bécsben vagy Londonban is állhatna.
A Vörösmarty tér 1. belvilágáról

Most hagyjuk a múltat – a Vörösmarty téren álló új épület telkének mind építészeti, mind kultúrtörténeti szempontból meglehetősen terhelt történetét egy korábbi cikkben már összefoglaltuk (Pesti gömböc a Vigadó hátában). Akkor maga a ház csak egy rövid, javarészt a külső megjelenésre szorítkozó bekezdést kapott – most viszont már az üzemeltetők által féltve őrzött belső terekbe is bejutottunk, így végre teljes képet kaphattunk Budapest talán legismertebb kortárs építészeti attrakciójáról.

Vörösmarty tér 1.
Vörösmarty tér 1.
Vörösmarty tér 1.

Bevallom, hogy „leteszteltem” az épületet laikus, de a város történései iránt érzékeny barátaim, ismerőseim körében – megkérdeztem tőlük, mi a benyomásuk erről az igen fontos helyen megjelenő „képződményről”. Szinte mindnyájan az épület könnyedségéről beszéltek és arról, hogy a tér „kinyílt”, s „nagyobb lendülettel sodor” általa; többen azt is hozzátették, hogy akár valahol Nyugat-Európában, például Berlinben, Bécsben vagy Londonban is állhatna. Örömmel nyugtáztam, hogy az épülettel kapcsolatos kisebb-nagyobb kifogásaim, kritikai megjegyzéseim számukra javarészt belterjes szakmai nyavalygásoknak tűntek: végre itt egy olyan professzionálisan tervezett és kivitelezett, minden ízében modern – sőt high-tech – épület, melyet a városiak szinte osztatlan elismeréssel fogadnak. Kell itt lennie valami tervezői bravúrnak, mely által a szofisztikált kompozíciókra vágyó szakértők és a laikusok számára egyaránt „fogyaszthatóvá” vált a ház – gondoltam magamban. Na, azért van néhány vitatható részlet, melyek mellett nem fogok szó nélkül elmenni, de ezeket tegyük el későbbre. Előbb jöjjön a dicséret.

Vörösmarty tér 1.
Vörösmarty tér 1.
Vörösmarty tér 1.

Szeretem a ház „bőrének” többrétegűségét – ahogy a felfelé lépcsőzetesen előrelépő üvegsíkok mögött feltűnik a tartóvázként funkcionáló, acélcsövekből összeállított rombuszháló, s ahogy egy újabb, de már sokkal súlyosabb fémszerkezetekre rögzített üvegréteg után az árnyékolórendszerének lamellái következnek. Négy különböző vizuális hatás, anyagi minőség, plasztikai érték, színvilág, fénytörés. Mindez együtt mégsem vezet kakofóniához – az építész, Fazakas György minden részletet, szerkezeti elemet visszafogottan adagolt, s az egyes rétegeket úgy illesztették egymáshoz, hogy rasztereik sehol ne fedjék egymást zavaró módon, így az eltérő szerkezetű vonalhálók mind a maguk teljességében érvényesülhetnek. A szigorú rendet a sarkok nagyvonalú ívelései lazítják: a higgadt ritmusban elrendeződő acélcsövek lendületet vesznek és feszes kanyarban fordulnak át a szomszédos homlokzatra, illetve a tetősíkra.

Vörösmarty tér 1.
Vörösmarty tér 1.
Vörösmarty tér 1.

Az épület belső térszerkezete valamelyest gyengébb alkotóerőt sugároz: a két csupaüveg oldalszárny által közrefogott, karcsú oszlopokkal tagolt, üvegtetős félátrium a high-tech építészet egyik toposza. Ehelyütt azonban ez a „közhely” mégis jó választásnak bizonyult: fokozza a Vörösmarty tér tágasságát, levegősségét, szabadságát. Igazat adok barátaimnak: a látványos üvegfallal határolt belső udvar és az esténként belülről sugárzó fény felbontja a teret övező falsíkokat, s ezáltal olyan „nagyvilági” karaktert kölcsönöz neki, amelyet úgy hetven-nyolcvan éve a világ igazi metropoliszaival társítunk. Ennek a hatalmas „ablaknak” a tér egésze szempontjából is van jelentősége: hangsúlyt ad a fókuszpontban álló Vörösmarty-emlékműnek. Az íves sarkok sem csak az üres esztétizálás céljából születtek, hiszen az élek lekerekítését valójában a tér léptékei és a két szomszédos épület sarokkialakítása indokolja.

Vörösmarty tér 1.
Vörösmarty tér 1.
Vörösmarty tér 1.
Vörösmarty tér 1.
Vörösmarty tér 1.
Vörösmarty tér 1.

A kétszintes lakásokhoz a külső fronton tágas teraszok, illetve dobozszerűen előreugró zárterkélyek kapcsolódnak. A földszinti üzlethelyiségek és az egyterű, flexibilisen alakítható irodák hangulatát leginkább a négyrétegű homlokzatok változatos látványa és a falamellák egyenletes sávjai határozzák meg.

Vörösmarty tér 1.
Vörösmarty tér 1.
Vörösmarty tér 1.

Akik emlékeznek még arra a látványterve, amely az építkezés idején volt látható a tér egyik sarkán, s amelyet a legtöbb nagy sajtóorgánum is leközölt, furcsa érzései támadhatnak. Az eredeti elgondolás szerint az átrium az utcaszinten teljes szélességében megnyílt volna – a város forgalmától részben elkülönülő, intimebb, de mégis tágas közösségi teret alkotva. Ehelyett most üzlethelyiség található most az udvar földszintjén, a közösségi teret az emeletre telepített kávézóval helyettesítették, melyre az épület nagyszabású megoldásaihoz egyáltalán nem méltó keskeny lépcsőterek vezetnek. Az átrium mounmentális terének bántó kontrasztjai a kisszerű bejáratok, melyek mögött minden átmenet (előtér) nélkül rögtön a mozgólépcsők indulnak. Biztosra veszem, hogy ez a hiba nem az építész fejéből kipattant ötletnek tulajdonítható, sokkal inkább a beruházó vetett szemet a „kihasználatlan”, ám annál értékesebb területre, s inkább a beépítéséről döntött. Az fix, hogy ezzel az épület örökre zárt marad a város számára: az emeleti kávézót nyilván csak az irodaház dolgozói fogják használni, a járókelők az élettől elrekesztett helyekre nem szeretnek beülni. A kávézó biomorf kiszolgálóegysége azonban telitalálat: a tér tiszta, derékszögű geometriájának, egyenes vonalainak finom ellenpontját alkotja. Mint ahogy az egész épület léptékeiben, anyagaiban, részleteiben is az: úgy veszi magára a pesti belváros házaira jellemző paramétereket és tömegformákat, hogy közben minden tekintetben távolságot tart a historizálástól, a múltidézéstől. A nyitottság mellett ez az a tényező, amely az épületet – a kortárs építészetben egészen ritka jelenségként – széleskörben népszerűvé teszi.

Haba Péter (nyomtatásban megjelent a Budapest 2008. júniusi számában)
fotó: Bujnovszky Tamás, VM


Vörösmarty tér 1., Budapest V.
Építész tervező: Fazakas György, építész konzulens: Jean-Paul Viguier. Megrendelő: ING Ingatlanfejlesztő Kft. A két alsó mélyszinten 158 férőhelyes parkoló, az első pinceszinten, a földszinten és az első emeleten, 5806 m2 üzletterület, plusz a földszinten egy játékterem és egy kávézó. Az épület közepén 18 méter belmagasságú átrium, benne két függőkerti szint. Az első emeleten találkozóhely, vendéglátó-létesítménnyel, a második emeleten kulturális funkciójú teret alakítanak ki. A második, harmadik és negyedik emeleten bérelhető irodaterek, az ötödik és hatodik emeleten nyolc lakás épült. Teljes beépített bruttó szintterület: 24.369 m2.

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »