Néptelek: Tömbrehabilitáció a Népszínház utcában – Deák Malvin diplomamunkája

Deák Malvin mestermunkájában a Budapestre jellemző sűrű, bérházas beépítési szövet komplex rehabilitációjának lehetőségét a Népszínház utcában található városi tömb átszabásán keresztül mutatja be.

Kutatásom elsődleges célja az utca jellegzetes vonásainak feltárása, valamint a mestermunka koncepciójának elméleti megalapozása volt. A releváns szakirodalom és az aktuális diskurzus alapján történeti, tipográfiai, szociológiai és klimatikus szempontból vizsgáltam a területet a 18. századtól kezdődően. A jellemző városszerkezet és lakosság-összetétel mentén a napjainkig tovább alakuló társadalmi és szocio-ökonómiai jelenségeket tártam fel, amelyek során a Népszínház utca etnikai sokszínűségét tekintve a legkülönbözőbb kultúrák találkozópontjává vált.

Emellett megismertem a területen kialakuló alulról és felülről egyaránt szerveződő újhullámos infrastruktúrát. A kerületi köztereket tematizáló Terek Közti Körök eseménysorozatban végzett terepmunka során érzékeltem a józsefvárosi terek karakterét, valamint a hozzájuk kapcsolódó közösség jelentőségét.

Egy összművészeti projekt keretében az ’Ahol az ébrenlétet elkezdjük’ című füzetet hoztam létre, amely az utca jellegzetes karakterét érzékelteti, olyan különböző ágazatokban tevékeny alkotók munkái által, akiket valamilyen viszony fűz az utcához. A környék adottságait és karakterét megismerve tág képet kaptam a Népszínház utcáról. A területen felfedezett meglévő erőforrásokra és hiányokra alapozva kísérletet teszek a kutatásból kiindulva relevánsnak vélt téri koncepció beágyazására a Népszínház utca jelenlegi épített és társadalmi környezetébe. 

Célom a tömb téri problémáinak javítása által felszínre hozni a környék épített és társadalmi környezetének rejtett lehetőségeit. A tömb adottságaiból kiindulva új minőségű közösségi tereket alkotok, amelyek kapcsolatot teremtenek a városi élet és a lakóterek között. Az épületek állapotára, térbeli rendjére és funkcionalitására a beavatkozások helyével és léptékével reagálok. Minimális bontásokkal új, változatos térbeli helyzeteket hozok létre, illetve kis léptékű átrendezéssel fedett-nyitott és zárt köztereket alakítok ki a házak hátsó traktusaiban található rossz állapotú, kedvezőtlen adottságú lakások helyén. Az így elvesztett lakásállományt egyrészt újrarendezem a beavatkozások által érintett szinteken a meglévő főfalak között, másrészt a tervezett közterek által új téri minőségekkel és funkciókkal bővítem ki.

A közterek csoportját a nyitott udvarok és azokhoz tartozó nyitott, fedett-nyitott és zárt terek alkotják. Ezek korlátozottan publikusak: csak a meghatározott nyitvatartási időben érhetőek el a nyilvánosság számára is. A parkként definiált Liget a környéken működő közhasznú/civil szervezetek kihelyezett műhelyei, konzultációs terei, illetve egy kávézó nyílik. Az Agóra összekapcsolódó tereiből fedett-nyitott piacteret alakítok ki a földszinten, míg a Kultúr udvarban egy kiállítótér kap helyet. Megfelelő körültekintéssel minden udvarban nyilvános WC is kialakítandó. Ez a három udvar össze van nyitva és akadálymentesek.

A közterek csoportjának másik alkotója a meglévő sikátor helyén létrehozott fedett utca, amely a Ligetből, a Műterem közből, valamint az Átriumból megközelíthető zárt, de fűtetlen tér. Vonulata a meglévő házak hátsó traktusait fogja össze. Ezeket a zárt tereket leválasztom a lakóegységről és hozzákapcsolom a fedett utcához. Itt olyan bérelhető stúdiókat alakítok ki, amelyek tevékenységükhöz nem igényelnek sok természetes fényt, mint például próbaterem, színháztér, zenei stúdió, szabaduló szoba, moziterem, fotólabor és fitnesz terem. Ezek félpublikus minőségben, szabályozott hozzáféréssel működnek.

A különböző minőségű közterek harmadik elemét a közösségi sétány és a hozzá kapcsolódó terek alkotják az első emeleten. Ez az emelti passzázs a fedett utca felett húzódik, ahhoz hasonlóan a nyitott udvarokból közelíthető meg, felöleli az épületek hátsó traktusait és többféle variációban kapcsolódik hozzájuk. Így különböző zárt, fedett-nyitott és nyitott közterek jönnek létre, amelyek nyitvatartási időben publikusak a tömb lakói és a városlakók számára egyaránt. Míg a belső terekben közösségi nappalit, coworking irodákat, kávézót, nyilvános wc-ket, napközit, olvasótermet, gyermekmegőrzőt, illetve egy szabad tanulóteret helyezek el, addig a külső tereken közösségi kertet és játszóteret alakítok ki.

A hőmérsékleti viszonyok optimalizálása érdekében Szabó Lilla zürichi műhelymunkájában (2021) megfogalmazott klímastruktúrát alkalmazom. A tömb melléklépcsőházait függőleges ventillációs csatornákká alakítom, amelyek a tető feletti rétegrendből az udvarok szintjére vezetik a légáramlást, továbbá összekötik az általam tervezett emelt közösségi sétányt a földszinti terekkel. Mindezen beavatkozásokkal arra törekszem, hogy a meglévő tömbbe beágyazható, és a jelenlegi lakóinak maradására, életminőségük javulására koncentráló építészeti programot alkossak.

Deák Malvin

Szerk.: Hulesch Máté