Közélet, hírek

Nyílt levél meg a válasz – egy majdnem kívülálló szemével

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Nyílt levél meg a válasz – egy majdnem kívülálló szemével
Közélet, hírek

Nyílt levél meg a válasz – egy majdnem kívülálló szemével

2011.06.24. 13:43

Vannak közel kétszázan, s számuk napról napra nő, akik levelet írtak az érdekeik képviseletére felkent szervezetek maguk által választott képviselőinek, mert elégedetlenek. Elégedetlenségük oka, hogy úgy vélik, érdekeik képviselete nem tökéletes, hiszen olyan jelenségekről lehet olvasni, hallani a médián keresztül, amelyek lehetőséget sem adnak nekik a tisztességes versenyre. A szakmai szervezetek méltatlannak tartják a nyílt levélben elhangzottakat, erre levélben nem kívánnak válaszolni, s egy viszonylag kevés ember befogadására alkalmas helyen – a Kós Károly teremben - kívánnak szemtől-szembe vitázni jövő csütörtökön délután négytől.

Vannak közel kétszázan, s számuk napról napra nő, akik levelet írtak az érdekeik képviseletére felkent szervezetek maguk által választott képviselőinek, mert elégedetlenek. Elégedetlenségük oka, hogy úgy vélik, érdekeik képviselete nem tökéletes, hiszen olyan jelenségekről lehet olvasni, hallani a médián keresztül, amelyek lehetőséget sem adnak nekik a tisztességes versenyre. A szakmai szervezetek méltatlannak tartják a nyílt levélben elhangzottakat, erre levélben nem kívánnak válaszolni, s egy viszonylag kevés ember befogadására alkalmas helyen – a Kós Károly teremben - kívánnak szemtől-szembe vitázni jövő csütörtökön délután négytől.

Ha az aláírók mindegyike részt kívánna venni ezen a vitán, ha a szervezetek vezetői és a média is be akarna férni, akkor bizony érdekes helyzet alakulhat ki, épp a WB utáni balhét követő, szigorított törvényi szabályozás következtében. Lehet, hogy nem lehet ott mindenki személyesen, akit érdekel a vita a nem túl jól hangosítható Kós Károly teremben és kemény kötésű biztonsági őrök ellenőrzik majd a belépők számát?

Nagyon furcsának találom azt, ahogyan a szakmai szervezetek vezetői a tagokhoz állnak, még akkor is, ha a tagság egy részének nyílt levelét igaztalannak találják, a stílust kikérik maguknak és (joggal) a szemtől-szembe vitát értelmesebbnek találják. Azért érzem furcsának, mert egy ilyen helyzet nem kevesebbről és nem többről szól, mint hogy a szakmai szervezetek vezetői és a tagság között nincs megfelelő kommunikáció, vagy ha van is, akkor az nem azokról a kérdésekről szól, ami a közösséget valóban érinti. Az elmúlt napok „botránya", a menetrendszerűen június végén érkező kibuggyanás, a nyár eleji adrenalinszint növekedés egy (majdnem) kívülállónak csak azt mutatja, hogy valami nincs rendben a formális kommunikáció módszerében és technikáiban.

Egy nyílt levélre (szerintem) érdemes hasonló formában is válaszolni (mert nem mindenki tud személyesen is részt venni a vitán), még akkor is, ha támadásnak gondoljuk. Mindazonáltal fontos, hogy ne csak levelezzünk egymással, hanem személyesen is megbeszéljük, amit meg kell beszélni, és tényleg azt beszéljük meg, amit kell. A nyílt beszéd – még akkor is ha fáj – fontosabb az évtizedes mellébeszélés gyakorlatánál. Megsértődni pedig senkinek nem szabad, mert mindannyian vagyunk annyira értelmesek, hogy józan ésszel felül tudjunk emelkedni az érzelmeken.  

Az érdekvédelmi szervezetek belső megosztása és megosztottsága, az „oszd meg és uralkodj" évszázados elvének gyakorlata csak arra jó, hogy az egész érdekközösség a nagyobb halmazon belül periférikus helyzetbe kerüljön. Tiszta és egyszerű szabályokra van szükség, a legkisebb közös többszörös artikulációjára, amit vezetők és tagok egyaránt betartani és képviselni tudnak. S ha mégsem, hát akkor jöjjön a legszigorúbb büntetés, ha kell. Remélem, hogy a személyes vita ebbe az irányba vezet majd, mert a jövő akkor is, ha most szinte lehetetlennek látszik, csak deklarált közös értékek alapján képzelhető el. S hogy mik ezek? Talán ezt kellene végre nyílt beszéddel tisztázni és pár mondatban megfogalmazni egy építész-tízparancsolatban.

Lehet, nincs igazam, hiszen nem látok bele a szerteágazó érdekhálózatokba, ami őszintén szólva nem is érdekel. Ami érdekel az az, hogy az építész hogyan képviseli – megrendelésein keresztül és azon túl – a közjót, ami élhetőbb világot jelent mindannyiunknak, s az, hogy közben ne rokkanjon bele, ne amortizálódjon a szakma, hogy folyamatosan újra tudja termelni munkaerejét, szellemi képességeit, amelyek segítségével holnap is jó építészetet tud csinálni.

Pásztor Erika Katalina


Kapcsolódó oldalak:

Nyílt levél a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége elnökének

Fórum a nyílt levélről

 

Vélemények (2)
HI
2011.06.24.
21:07

amelyik országban "ilyen" köztársasági elnök van... ott nem kell csodálkozni az országos főépítészen sem... hasonló megfontolások, hasonló karakter és hasonló színvonal...

HI
2011.06.24.
19:47

Kedves Erika Néhány gondolat egy másik "majdnem kívülállótól". Mielőtt azt hinnéd, hogy kritizálni foglak, előre bocsátom egyetértek veled és még fizikai fájdalmat sem okoz. Valóban "locsoghatunk" itt össze vissza, ha nem törekszünk párbeszédre sehova sem jutunk. Amiért én is "majdnem kívülállónak" aposztrofálom magam, az az, hogy számomra a nyílt levél marhaság, a Kamara reakciója pedig hülyeség - vagy fordítva, éljen mindenki a választás szabadságával. Elméleti fejtegetés helyett, a Puskás Stadion példáján keresztül elmondanám, hogy én miről beszélgetnék szívesen. A példa szerintem ráhúzható a többi felhozott esetre is. Én hetente legalább két alkalommal használom a stadiont és van némi tapasztalatom az ott folyó életről. Bármilyen meglepő mások is járnak oda és nekik is van elképzelésük véleményük. Mi lenne akkor, ha a Kamara - mondjuk az aktuális helyi főépítészekkel (tudtommal ők is kamarai tagok) közösen megfogalmazna egy aktuális szakmai elképzelést, azt nyilvános fórumokon (pl. internet, sajtó, stb.) közzé tenné és megkérdezné, hogy van e valakinek véleménye, észrevétele? Aztán a vélemények ismeretében összehozna egy pályázati javaslatot és azt mondaná az illetékes leendő kiíróknak, hogy legyetek szívesek ezt figyelembe venni, ha van nézetkülönbség egyeztessünk. Abban az esetben, ha a kiíró és a Kamara anyaga nem egyeztethető össze, akkor mondja azt a Kamara egy nyílt közleményben, hogy megkérdeztük a KÖZT, hozzáadtuk a szakmai véleményünket, ezt nyilvánosan tettük, de mégsem veszik figyelembe, ezért kérjük a tisztelt tagokat ne vegyenek részt a pályázaton. Ha meg minden rendben van nyilvánosan jelenjen meg minden és buzdítsa az építészeket a pályázatra. Lehet, hogy ennek ellenére is elmaradna pályázat, de legalább a közvélemény előtt látszana, hogy az építészeknek van közös véleményük és készek a közzel együttműködni. Bármilyen fejlődéshez ez adhat alapot. Tisztelt Kamarai tisztségviselők. Tiszteljetek meg azzal, hogy itt a nyilvánosság előtt adjatok választ arra, hogy az általam felvetett megközelítésről lehet e jövő csütörtökön beszélgetni. Ha igen én ott leszek, ha nincs válasz megyek futni a stadionba, amíg még megvan. Huszti István

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.