Nyílt levél a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége elnökének

@zim: Íme a főépítészek feladatai (azaz munkaköri kötelességei): Az önkormányzati főépítész általános feladatai 8. § Az önkormányzati főépítész a) az állami főépítésszel és az érintett önkormányzatok főépítészeivel együttműködve elősegíti az illetékességi területét érintő területrendezési és településszerkezeti tervek összhangjának kialakítását, b) folyamatosan figyelemmel kíséri a rendezési eszközök hatályosulását, tapasztalatairól évente tájékoztatást ad, és négyévente összefoglaló jelentést készít a képviselő-testület (közgyűlés) részére, c) közreműködik a kulturális örökség védelméről szóló törvényben foglaltakkal, valamint a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakkal kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásában, d) szakmai véleményével, állásfoglalásaival segíti a térség, illetve a település egységes táji és építészeti arculatának alakítását, e) közreműködik a területrendezési tervek és a településrendezési eszközök nyilvántartására, a szabályozásokon alapuló adatszolgáltatásra és az ezzel kapcsolatosan felmerülő költség megállapítására vonatkozó helyi szabályok előkészítésében, f) részt vesz - szükség szerint adatok szolgáltatásával - az illetékességi területére vonatkozó területi és települési információs rendszerek kialakításában és működtetésében, g) vezeti a helyi önkormányzati tervtanácsot, h) gondoskodik a helyi tervtanács nyilvántartásának vezetéséről, és abból adatokat szolgáltat az állami főépítésznek. A települési és a térségi főépítész feladatai 10. § (1) A települési, a térségi főépítész látja el a települési önkormányzat településszerkezeti tervének, helyi építési szabályzatának elkészítésével, felülvizsgálatával összefüggő következő feladatokat: a) döntésre előkészíti a rendezés alá vonandó területre vonatkozó javaslatot, a tervezési megbízás feltételeit és követelményeit, b) elkészíti az előzetes tájékoztatást az érdekelt államigazgatási szervek, az érintett állampolgárok, szervezetek, érdek-képviseleti szervek, valamint a szomszédos és az érintett egyéb települések önkormányzati szervei részére a rendezés helyéről, céljáról, várható eredményéről, c) a településrendezési eszközök készítése során folyamatosan együttműködik a tervezőkkel és képviseli az önkormányzat érdekeit, d) szervezi és irányítja az Étv.-ben előírt véleményezési eljárásokat, ezek során biztosítja a településrendezési eszközök készítésének nyilvánosságát, e) a véleményezési eljárás befejezését követően a beérkezett észrevételek figyelembevételével döntésre előkészíti a településrendezési eszközöket, f) gondoskodik a megállapítás során hozott változtatások átvezetéséről, illetőleg szükség szerint az újbóli véleményeztetés lefolytatásáról, g) nyilvántartást vezet a település, illetve a térség területére készült településrendezési eszközökről, valamint - amennyiben az információtechnológiai feltételei biztosítottak - gondoskodik a hatályos településrendezési eszközöknek az önkormányzat honlapján történő közzétételéről, h) kérésre tájékoztatást ad a hatályos településrendezési eszközökben foglaltakról, i) előkészíti az önkormányzat helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos szabályozását, és figyelemmel kíséri annak érvényesülését, gondoskodik az azokkal összefüggő nyilvántartás vezetéséről, j) külön jogszabályban foglaltak szerint, illetékességi területét érintően vezeti a települési önkormányzat, illetve a települési önkormányzatok társulása által működtetett építészeti-műszaki tervtanácsot, k) nyilvántartást vezet az építészet-műszaki tervtanácson tárgyalt tervdokumentációkról, amely alapján félévente adatot szolgáltat az állami főépítész által vezetett elektronikus nyilvántartás részére. (2) A települési, a térségi főépítész részt vesz a településpolitikai, településfejlesztési, településüzemeltetési és az önkormányzatok ingatlanvagyon-gazdálkodási programjának elkészítésében és egyeztetésében, továbbá az ágazati koncepciók települést érintő részeinek összehangolásában és véleményezésében. Szakmai véleményével segíti az önkormányzatnak az előzőekkel kapcsolatos döntéseinek előkészítését, állásfoglalásainak kialakítását. Ezekben tervezési feladatról egy szó sincs! (Hacsak Kósa úr ismét nem akarja átírni az építéssel összefüggő jogszabályokat, mint ahogy korábban a tervellenőr szükségtelenségéről beszélt.) De az is igaz, hogy mivel a főépítész nagyon sok helyen társadalmi munkában végzi a feladatát, az összeférhetetlenségre csak ez vonatkozik: 6. § (1) A főépítészi tevékenység körében a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerinti pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet veszélyeztető tevékenységnek minősül különösen, ha a főépítész olyan területen lát el főépítészi feladatokat, amellyel összefüggésben a) a (2) bekezdésben foglalt kivétellel településtervezői, b) településrendezési szakértői tevékenységet végez. (2) A térségi és a települési főépítész az illetékességi területén településrendezési tevékenységet csak az önkormányzat saját tervező részlegében munkaköri feladatként végezhet. (3) A főépítész nem láthat el építésügyi hatósági feladatot. A területi, illetve az országos építész vagy mérnöki kamara etikai-fegyelmi bizottságának tagja nem lehet főépítész a kamara illetékességi területén. De, azt nem tudom, hogy a főépítész úr számára ki készítette el az OTÉK előírása szerinti tervezési programot: 50. § (1) Az építményeket és részeit tervezési program (üzemelés-technológia) alapján kell tervezni és megvalósítani, a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően. A rendeltetési célnak megfelelő építési követelményeket és az akadálymentes használatot biztosító építményrészeket tervezési programban kell meghatározni. A közhasználatú építmények akadálymentesen használható részeit a rendeltetésük szerinti közszolgáltatók által meghatározott adatok alapján kell megvalósítani. Mert ha a főépítész úr terve nem tervezési program (amihez sajnos nem jár a szerzői jog, mert ennek éppen az a lényege, hogy az építész erre adja meg az adekvát építészeti válaszát), akkor sajnos a főépítész úr vázlatterve egy smafu, mert ez alapján nem lehet tervezni! Legalább is a ma érvényes előírások szerint (ami úgy látszik a kutyát sem érdekeli). Ryhe

@zim: Itt nem csak a "törvény szellemét" játszották ki, hanem a megsértették a törvényt! A Kbt. ugyanis egyértelműen kimondja, hogy tilos a szolgáltatást (= a stadion tervezését) részekre (= tervfázisokra) bontani a közbeszerzés (= tervpályázat) megkerülése érdekében! Az etikai-fegyelmi szabályzat szerint minősített fegyelmi vétség a versenyszabályok megsértése. Vajon a MÉK elnökségi tagjaira se a törvény, se az etikai szabályzat nem vonatkozik?

@zapata: Most nem lapoznám fel a Kbt-t, de az önkorm./állami szféra tipikusan úgy bújik ki a törvény alól (ld. Szépmű by KÖSZ), hogy saját magát nevezi ki 'generáltervező'-nek , mivel a saját szervezeten belüli tervezés nem minősül 'beszerzés'-nek. (Megj.: Vajon mit is jelenthet a joggal való visszaélés?) Ellenben, azt mindannyian tudjuk, hogy az 'építész'-re a jogszabályokon túl, az ennél szigorúbb, kamarai etikai szabályok is kötelezők. Itt egy sor vonatkozó etikai előírás, amit talán érdekes átnézni. Vizsgálandóak-e?? Döntse el mindenki saját maga: Nem készíthet, nem írhat alá (...) olyan terveket, olyan intézkedéseket (...) amelyek nem felelnek meg a szakma általános értékrendjének. Kerülnie kell minden olyan kapcsolatot, helyzetet, ami alapján a megbízás teljesítése során ellenérdekűség keletkezhet, vagy ami gátat jelent a megbízatással kapcsolatos szabad döntéshozatalban. A megbízó vélt vagy valós érdekeit nem szabad a szakma általános elvárásaiban (...) megfogalmazott érdekek elé helyezni. A kamarai tag hatósági vagy más döntéshozó szervezet, önkormányzat tagjaként, előkészítőként, előterjesztőként, közreműködőként ill. döntéshozóként nem vehet részt olyan határozatok meghozatalában,nem tehet olyan intézkedéseket ill. engedményeket, amelyek a (...) szakmai igényeknek nem felelnek meg. Főépítész az illetékességi területén végzett tervezési tevékenységét alkalmanként írásban jelentse be (...) a területi kamarának a megbízás elfogadása előtt. Etikai-fegyelmi vétséget követ el az a kamarai tag, aki eljárásával, (...) magatartásával (...) az építészet rangját sérti, lejáratja. Minősített etikai-fegyelmi vétségnek minősül különösen (...) a versenyszabályok tudatos (...) kijátszása.

@zim: Hogy erre és az előző hozzászólásomra rátenyek egy lápáttal: Tehát a főépítész úr munkaidőben készítette el a terveket a főnöke utasítására (mert egyébként szabad idejében azt csinál amit akar akár horgászik akár stadiont tevez), de ez a munka biztos, hogy a hivatali munkajának a rovárása ment legalább is ha tisztességes terveket készített - a "kijelölt szaktervezőkrők" meg ne is beszéljük, mert ők biztos, hogy vatikáni valutáért dolgoztak (egyébként lásd az építési törvény - 32A § -: a tervezői szerződést irásban kell kötni, a tervek leszállításakor jár a tervezői díj), mivel épület tervezés nincs a munkaköri feldatai között. Igaz - hogy jogilag - ez a főnöki utasítás beleférhet abban, hogy végrehatja a főnöke egyéb utasításait (ahogy ezt a munaköri leírások általában és álatalánosan tartalmazzák), mert ebbe még az is befeér, ugyan öcsi ugorj le már a sarki közértbe 10 deka parizerért! De egy épületet utasításra megtervezni azért mégsem ez a katgória. (Bár lehet, hogy arrafelé ez a szokás.) Ryhe

@Hartmann György Sándor: Köszönjük.

@samsonvere: 1929-ben a Kamara és az éppen illetékes miniszter az alábbiak szerint intézkedtek egy vitás tervezési ügyben. Érdemes végigolvasni! Mérnöki szellemi munkára nem szabad versenytárgyalást kiírni. Kamaránkhoz mult évben panaszok érkeztek, hogy Debrecen szab. kir. város tanácsa és a város világítási vállalata csatornázási és magasépítési tervek beszerzésére versenytárgyalásokat, árlejtéseket hirdet. A Kamara választmánya átírt a város polgármesteréhez s kérte az ilyen kiírások hatálytalanítását, illetőleg mellőzését. Az átiratban részletesen kifejtettük ennek az eljárásnak elhibázott és káros voltát. Indokainkat az 1928. évről szóló kormányjelentés tervezetének 7. oldalán is előadtuk, amelyet a Kamara tagjainak megküldtünk. Közöltük a polgármesterrel azt is, hogy a Kamara figyelmeztette tagjait, hogy ilyen, a mérnöki munka megbecsülésének lejáratására alkalmas és a kari tekintélyt sértő versenytárgyaláson részt ne vegyenek. A város törvényhatósági bizottsága a Kamara határozata ellen felírt és kérte a kereskedelemügyi miniszter urat, hogy felügyeleti jogkörében a Kamarát a városok takarékossági törekvését veszélyeztető eljárásának abbahagyására és a kamarai tagok ily versenytárgyaláson való részvételtől eltiltó választmányi határozat visszavonására utasítsa. A kereskedelemügyi miniszter úr a belügyminiszter úrral egyetértőleg meghozta döntését, amelyet tudomásulvétel végett a Kamarával is közölt. Ezt a döntést tudomásulvétel és miheztartás végett a Kamara tagjaival alább szószerint közöljük. M Kir. Kereskedelemügyi Miniszter 91.137 929. K. M. II. sz. Debrecen szab. Kir. város törvényhatósági bizottságának Debrecen A városi törvényhatósági bizottság a folyó évi január hó14-én 18 1221. VII. bkgy. számú felterjesztésével másolatban bemutatta hozzám a Budapesti Mérnöki Kamarának mult évi december hó 12-én 8115. szám alatt kelt azon átiratát, amelyben mérnöki kari érdekekből, nem különben a városi gazdasági érdekek szempontjából is állást foglalt Debrecen sz. kir. város azon eljárása ellen, amely szerint a vízvezetéki és csatornahálózat terveinek elkészítésére nyilvános, a vízműtelep bővítési munkálatai megtervezésére pedig zártkörű versenytárgyalást tartott. A törvényhatósági bizottság fenti felterjesztésében eljárása jogosságára és célszerűségére vonatkozó indokait előadva, azt a kérelmet juttatta kifejezésre, hogy az 1923:XVII. t. c. 28. §-ában biztosított felügyeleti jogomnál fogva a Kamarát az említett átiratban foglalt határozatban foglalt határozat visszavonására utasítsam. A felmerült kérdést vizsgálat tárgyává téve, a következőkről értesítem a törvényhatósági bizottságot. Úgy a felterjesztésből, mint a Kamara átiratából, továbbá a rendelkezésemre bocsátott többi iratokból, nevezetesen a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönyének és a „Tiszántúli Ipar és Kereskedelem” című lapnak becsatolt példányaiban megjelent versenytárgyalási hirdetmény szövegéből, úgyszintén a versenytárgyalási részletes feltételek és a kibocsátott ajánlati minta szövegéből kétségtelenül megállapítható, hogy a fennforgó esetben az ott megjelölt mérnöki létesítmények megvalósításához szükséges lejtmérések, rétegtervek, hálózati tervek, műszaki leírások, költségvetés és kiírási művelet elkészítésének biztosítás képezte az eljárás tárgyát és az is kétségtelen, hogy mindezek a ténykedések az anyagi megvalósítás körén teljesen kívül eső olyan műveleteket foglalnak magukba, amelyek a mérnöki természetű szellemi munka fogalomkörébe tartoznak. Ezen megállapítást előrebocsátva, szükséges másfelől annak megállapítása is, hogy a közhatósági munkák kivitelének mikénti biztosítására vonatkozó szabályokat a „Közszállítási Szabályzat”, illetve a törvényhatóságok részére az említett szabályzat alapján kiadott Közszállítási Szabályrendelet tartalmazza és annak rendelkezései tekintendők kizárólag mérvadónak. Minthogy pedig a Közszállítási Szabályrendelet csak az ipari munkák és szállítások biztosítására terjeszkedik ki és az a körülmény, miszerint a szellemi munkák biztosítása tekintetében semminemű rendelkezést nem tartalmaz, arra enged következtetni, hogy ez utóbbiakat a szabályrendelet a rendelkezései köréből kizárni kívánta, ennélfogva a fentemlített mérnöki szellemi munkák biztosítása körüli intézkedéseknél a közszállítási szabályrendeletben az ipari minkákra és szállításokra nézve megállapított eljárási szabályok nem alkalmazhatók. Megjegyzem, hogy miután a fennforgó kérdéssel szembeni álláspontomat az e részben egyedül mérvadó Közszállítási Szabályrendelet rendelkezései már egymagukban eldöntik, ennélfogva úgy a törvényhatóság, mint a Mérnöki Kamara részéről felhozott többi indokok elbírálását mellőzhetőnek tartom. Ehhez képest a Budapesti Mérnöki Kamarának azt a határozatát, amellyel a kérdéses mérnöki szellemi munkáknak versenytárgyalás útján történő biztosítása ellen állást foglalt, a Közszállítási Szabályrendelet rendelkezéseinek megfelelő értelmezése alapján helytállónak kell tartanom, miért is a m. kir. belügyminiszter úrral egyetértően figyelmeztetem a törvényhatóságot, hogy hasonló esetekben a most követett eljárást a jövőre nézve mellőzze és olyképen intézkedjék, hogy mérnöki tervezési költségelési stb. szellemi munkák a jövőben megbízás útján hajtassana végre. Végül felhívom a város közönségének figyelmét arra, hogy a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetre való tekintettel, de általános méltányossági szempontból is felette kívánatos, hogy a mérnöki tervezési munkálatokra a számbavehető mérnökök felváltva nyerjenek megbízást. Budapest,1929. évi június hó 24-én. A miniszter helyett: Forster s. k. h. államtitkár

@facsiga: "A [szekszárdi Újvárosi] templom teveit Hans Petsching ... építész készítette. Megnyerte vele azt a pályázatot, amelyet Ybl Miklós és Reiter Ferenc bíráltak". Mindez 1860 körül történt.

@line out: Mi is hiányzik ebből a válaszlevélből? De legalábbis az idézett részből? Megvan: az elemi jómodor. Tehát, pl. ez hiányzik: "A MÉK és a MÉSZ vezetősége tisztelettel meghívja résztvevőit (és finanszírozóit, a magyar építészeket - megj. tőlem) június 30-ra, hogy a működésünkkel kapcsolatos, a nyílt levélben megfogalmazott súlyos aggályokat tisztázhassuk. Stb..."

@Pákozdi Imre: Arról nem is beszélve, hogy ez a MÉK hivatalos levelezőlistájára ment ki, és persze sem a listában, sem az oldalon nincs link az eredeti nyílt levélhez. Mindenesetre gyorsan tanulnak az urak.

@line out: (köszönöm a tájékoztatást!) Nem értem, hogy (egyelőre) 156 építész által nyilvánosan feltett kérdésre miért nem alkalmas ugyanezen a helyen a nyílt válasz, illetve hogy hogyan is lehet, hogyan is kellene majd külön alátámasztani egy 37 (!) részletes lábjegyzettel ellátott szöveget? A 'nyílt levél' és az arra adott válasz azt hiszem egy létező és működőképes műfaj, az aláírók száma pedig azt jelzi, hogy itt nem (mint a fenti közlemény fogalmaz) a "levél kezdeményezőinek", hanem építészek széles körének kérdéseiről van szó. Ezekre lehet majd egy vitában is választ keresni, de a terembe be nem férő, az alkalomra el nem jutó érintettet ki fogja értesíteni, meghallgatni, megszólaltatni, válaszra méltatni? A levél alapossága és az aláírók száma számomra pont a probléma átfogó jellegét jelzi, széles körben való tisztázását kívánja.

@mB: Sokan viszolyognak a sajtón keresztül történő üzengetéstől - ezt én még meg is értem. Az írás nélkülözi azt a metakommunikációt, amivel a kimondott szón túl, legalább 60%-ban máshogy fejezzük ki véleményünket. A "terembe nem férőknek" - már ha ettől tartani kell így nyárvíz idején -  jó hír lehet, hogy az ÉF minden bizonnyal erről az eseményről tudósítani fog. A többi a meghirdetett vita dolga. Mindenesetre a kamarai válasz hangütése valóban nem szerencsés. "A vállalat a részvényeseké" - mondá Henry Ford, bár Borvendég Béla legutóbbi szenzációs írása egy kicsit ezt a Ford képet is árnyalja...

@bardóczi: Ha nem a sajtón keresztül, akkor vajon hol lehetne ezeket a kérdéseket megvitatni? Nem éppenséggel erre való a nyilvánosság? Nem tudom sem megérteni, sem elfogadni azt hogy a szakma képviseleti szervei nem tartják magukra vonatkozónak a demokrácia és a transzparens működés, az elszámoltathatóság játékszabályait. A nyilvánosságtól való félelem éppenséggel az egyik látványos jele annak, ahogy ezek a szervezetek a saját szerepüket félreértelmezik: nem a vezetőségek tagjainak személyes hangvételű, romantikus szakmai érveket hangoztató védbeszédeire lenne szükség a sajtóhírekre adott válaszként, hanem testületi, határozott és nyílt fellépésre és lobbizásra a tisztességes piaci verseny megteremtéséért. Amíg fenntartható az "ez a szakma egy nagy család" viszolyogtató mítosza, addig lehet mindent a szőnyeg alá söpörni és nem a feladatok és az eredmények szerint megítélni a köztestületek működését. Ez a "válaszlevél" - még csak az sem, hiszen nem jelent meg közleményként sehol - a csendőrpertu minősített esete, formájában, tartalmában és eljárásában egyaránt primitív és felháborító.

@line out: nota bene a "válaszlevél" éppen most jelent meg az ÉF-en, bizonyosan máshol is megjelenik: nyilván e-mailben, levelezőlistán mindenki hamarabb értesül róla, semmint az sajtóorgánumokban tartalomként felkerülne. Viszont megoldott-e bármit is, hogy felkerült? Hangvétele okán inkább szerintem rontott a helyzeten.

Szerintem egyébként az eredmények megítélése köztestületek esetében a küldött- és a közgyűlésekre tartozik, akik szavazatukkal legitimálják vagy éppenséggel leválthatják a köztestület aktuális funkcionáriusait, szabályait és a költségvetését e köztestületeknek évente módosíthatják. A mostani vezetés minden kezdeti reformtörekvéseire botrányosan értetlenül reagáltak a területi kamarák és a küldöttek. Erről szólt a Csák Máté országa. Volt utóvédharc, de mára kimondható, hogy a kamarai belső reform lehetősége legalább újabb 4 évre elbukott a parciális érdekeken. Mindez jól mutatja, hogy ha ezek között az időpontok között, ha a szakma nem egy "nagy család", akkor történik az meg, hogy a külvilág megesz reggelire. (félreértések elkerülése véget: minden valamirevaló családban szokott néha az étkészlet hirtelen helyzetváltoztató mozgást végezni és sok esetben hasznos dolog, most egyébként ez történik). Miközben a külvilág megesz reggelire. Egyébként ugyanúgy, ahogy eddig megevett. Csak mivel most nagy a válság, kevés a meló, magasabb a feszkó is, ezért a hangok radikalizálódnak, mint minden rendes történelmi vihar előtt. Aztán hogy lesz-e ebből (r)evolúció, most lesz-e, vagy megint betokosodik a régen gennyedző seb, az a jövő zenéje. Azt látjuk, hogy korábban hiába "telt be a pohár", a dolog ismét betokosodott. Ez a problémahalmaz itt az asztalon nem újkeletű. Nagyon régi. Még a rendszerváltásnál (ha volt olyan) is régebbi. Annyi történik, hogy az építészek kamarája most sem tud rajta segíteni. Mert a képletben nagyobb erők mozognak, mert a politika erre süket, mert a gazdasági elit ebben ellenérdekelt, mert a társadalom (benne az építésztársadalom) erre sem erkölcsi, sem mentális értelemben nincs kész, sőt egyre távolodik ettől a ponttól. Ennyi. Egy kívülálló ezrre a viharra itt az építészbiliben értetlenül néz, maximum jól szórakozik, esetleg felidézi az örökbecsű antik bölcsességet: divide et impera.

@bardóczi: Ha az építészet közügy, az egész társadalom ügye, akkor vajon miért ne lehetne a szakmagyakorlás alapvető kérdéseinek helye sajtóban, sőt elsősorban a napi sajtóban? Avagy ezeket a dolgokat zárt ajtók között kell lemutyizni az éppen aktuális hatalommal, a nyilvánosság kizárásával? Ahogy én látom, eddig mindegyik kamarai vezetés azt hitte, hogy ez lehetséges, holott ez egy közveszélyes illúzió. Hiszen eddig mindegyik kormányzat úgy látta, hogy ez a szakma elsősorban arra rendeltetett, hogy ő beletörölje a sáros lábát. Avagy előfordult valaha is, hogy egyetlen komolyan vehető kormányzati tényező szóba állt volna a kamarával? A jelenlegi kamarai vezetés is éppen úgy huszadrangú csinovnyikoknál előszobázik, mint elődei. Vagy hallott valaki arról Orbán Viktor vagy valamelyik minisztere megtárgyalta a kamara elnökével a szakma aktuális problémáit? Ha a felfuvalkodott hatalom nem méltóztat leereszkedni a szakmáig, akkor vajon miért ne kellene a nyilvánossághoz, a társadalomhoz fordulni? Én úgy gondolom, hogy a szakmát tisztességesen gyakorlók és a Zemberek azok, akik egy csónakban hajóznak.

@bardóczi: Ezzel teljes mértékben egyetértek, de az is látható belőle hogy a látleletek nem juttatnak el semmiféle továbblépéshez, és jellemző az a minta amikor akár az érintettek is készséggel beismerik a helyzetet, és aztán tudatosan vagy ösztönösen mindent megtesznek azért hogy semmi se változzon. A végtelenbe, hosszú estékbe nyúló rezignált önelemzéses kifárasztás a legjobb módja a következmények elhárításának. Egyébiránt az EF-en (és azóta máshol is) megjelenés nem azonos a válasszal: az ha egy sajtóorgánum tudósít arról hogy egy esemény létre fog jönni (és a vonatkozó információ felkerült a szervezők oldalára és kiment a hírlevelében), nos, ennek semmi köze sincs ahhoz, amikor egy nyilvános kérdésre nyilvános válaszok érkeznek.

@zapata: a sajtóban abszolút van helye a szakmagyakorlás alapvető kérdéseinek. Ilyen értelemben a nyílt levél egy tökéletes, jól megválasztott forma. Megjegyzésem arra szorítkozott, hogy az izomból beüzengetésnek talán nincs (egyik oldalon sem). Vagy inkább nem kéne, mert mondjuk kontraproduktív. A kamarai válaszlevélről meg egy kicsit fejtsük már le az elszomorító, nyilván nem indulatmentes hangnemet. Ha lefejtettük, és felszállt a lila köd, akkor nézzük már meg: mit üzen? Konkrétan azt, hogy akit ez a téma érdekel és van miről és mit mondania, azoknak 30-án csütörtökön "légyott". Ebben hol vannak a zárt ajtók? Fel nem foghatom...

@line out: Valóban nem azonos a válasszal. Nyilvános kérdésre nyilvános válaszok - mondod. Idézek a MÉK/MÉSZ levélből (kiemelések tőlem):

"A MÉK elnöksége a jelen válságos helyzetben elítéli a megosztó megnyilatkozásokat,és mivel az interneten való levelezést vitára alkalmatlannak tartja, ezúton meghívja az érdeklődőket egy nyílt kerekasztalra, ahol beszámol arról, hogy az említett ügyekben mit tett.

Egyúttal elvárja a levél kezdeményezőit, hogy a vitában vegyenek részt és állításaikat támasszák alá tényekkel."

Kérdem: akkor most (a stíluson kívül) mi a probléma?

@bardóczi: Nekem a stílus önmagában is éppen elég probléma. Ilyen modorban egyszerűen nem lehet értelmesen megvitatni semmit és nincs okom bízni abban hogy ez másképp fog kinézni a nyílt kerekasztal alkalmával (vö. "ezek a kedves fiatal kollegák itt izé..."). Az is tudható hogy egészen más súlya van a leírt kommunikációnak és annak ami egy szakmai beszélgetésen elhangzik. Ezen felül pedig az a létszám aki elmegy egy ilyen alkalomra nyilvánvalóan egészen más mint ahányan ezt a nyílt levelet elolvasták eddig és ahányan kíváncsiak lennének a válaszokra. Annyira pedig ne legyünk naivak hogy ezt egy szuper beszámoló cikk majd áthidalja.

@line out: Oké, fennakadhatsz a stíluson. Jobb lesz tőle? Előbbre fog tőle bármi lendülni? Nem a lényegtől távolít el, ha ezen izmozunk? (nem mintha nekem tetszene, sőt!)

Egy beszámoló cikk biztos nem fogja áthidalni a dolgot, de majd erre a cikkre fognak érkezni értelmes kommentek, és azok majd áthidalják. :-) Ja, és annyira se legyünk naívak, hogy a nyílt levélre megküldött esetleges tételes válasz meg áthidalná...

Azt kéne felfogni egy picit, hogy a kamarának van egy házilag barkácsolt bugylibicskája abban az ütközetben, amibe a többi szereplőnek lézerágyúkat osztottak ki. Dumálhat, ordíthat, kérhet, lobbizhat, könyöröghet, dörgölőzhet, előszobázhat, fenyegethet, kikérheti magának, csinálhat építészbohócforradalmat, a végeredmény ugyanaz lesz. Nulla. Ki van a kamara oldalán? Ki van az építészeti érekképviselet oldalán? A minisztérium? Ugyanmá! Valamelyik párt? Ugyanmá! A gazdasági versenyhivatal? Ugyanmá! A mérnöki kamara? Ugyanmá! Az ÉVOSZ? Ugyanmá! Az ingatlanszakma? Ugyanmá! Az önkormányzatok? Ugyanmá! A társadalom? Ugyanmá! A média? Ugyanmá! A saját tagsága? Ugyanmá! A területi szervezetei? Ugyanmá! A civil szervezetek? Ugyanmá! Akkor??? Tudod mit jelent ez? Optimális (azaz "nagycsalád") esetben 10ezret 10millió ellenében azaz konkrétan egy ezrelékes esélyt. Reális (megosztott) esetben ugyanez lemegy a tízezrelék szintjére. 

Ha - tegyük fel - egy építész Prima Primissima élő adásban a díjátadó gálán felolvasna egy nyílt levelet arról, hogy mi zajlik itt, ebben az országban építészeti esélyegyenlőség, környezetkultúra címszó alatt, szerinted mi történne? Szerintem SEMMI. Maximum - ha az egy jól megírt, hatásos szöveg, akkor - 3 napos médiavihar, amiben minden országos orgánum kicsit felturbózná a maga nézettségi mutatóit, kifacsarnák a szuszt is a primisszimából, meghurcolnák, beperelnék, feljelentenék, kicsinálnák, háziőrizetbe vennék, mielőtt dobná a témát a média  egy következő celeb kedvéért. Esetleg megkérdeznék valamelyik percembert (értsd: "sztárt"), hogy mi a véleménye a tervpályázat intézményéről, de ebben nem a kérdés, nem a téma, nem a vélemény, hanem a percember, mint termékkihelyezés lenne a lényeg. Miért? Mert amit az U40 nyílt levele, és a hasonló kezdeményezések némelyike felhánytorgat - teljes jószándékkal és a szakma legalapvetőbb morális kérdéseit feszegetve - az a társadalmi TÖBBSÉG ÉRDEKEIVEL ÜTKÖZIK, VAGY MÉGINKÁBB ÉRDEKTELENSÉG ÖVEZI (mert nincs felismertetve, hogy a ti adótokból a ti bőrötökre készül nem átbeszélt, nem megvitatott, nem széles konszenzuson alapuló, minőségileg nem versenyeztetett megoldás). Kész.

"The word's smallest violin plays your song"

@bardóczi: Csúsztatsz. Nem a stíluson akadtam fenn, hanem a stílust a tartalommal összefüggőnek látom. Pusztán annyit mondok, hogy a megszólított szervezetek nem kerülhetik el az írásos válaszadást egy házon belüli vita megszervezésével. A jelen nyílt levél körüli ügynek az égvilágon semmi köze a Kamara vagy a MÉSZ hatalmi pozíciójához - ha köze van hozzá, az éppenséggel a válasz otrombaságán érezhető. Ami pedig a hatalmi pozíciót illeti, ez egy pillanatig sem jelent felmentést a jogaik és felelősségeik gyakorlása alól. Nem hiszem hogy bárkinek lettek volna illúziói az erőviszonyokat illetően akár amikor a tisztségeket elvállalta. Itt arról van szó hogy a rendelezésre álló eszközeik használatát sem lehet látni. Ha lenne egy kis esze vagy politikai érzéke a szervezetek vezetőinek, ebből a levélből a konstruktív és együttműködő hangnemet olvasták volna ki és nem sértődötten vádaskodnának, amikor számon kérik rajtuk a feladataik ellátását.

@line out: A nyilt levél körüli ügynek valóban semmi köze nincs hozzá. Én nem "a nyílt levél körüli ügyről" beszéltem, hanem a nyílt levél tartalmi kérdéseiről. Látom, eléggé hiába. éépen ezért már azt is látom, hogy a személyes vita is meddő lesz. (Ne így legyen.)

Saját személyes véleményem szerint egyébként azért nem látszik "a rendelkezésre álló eszközök használata" a Kamarában vagy a MÉSZben, mert NINCSENEK ilyen eszközök. Vagy csak pontosan akkora eszközök állnak rendelkezésre, ami aránylik ahhoz az esethez, amikor egy kádnyi vízhez adnak egy kávéskanalat, hogy na, meregessed ki fiam. És közben meg marhára csöpög a csap.

@bardóczi: Nem egészen értem hogy mi alapján ítélkezel - ami engem illet, nem vettem részt a levél írásában. Ha pedig az érvelésedet követem, akkor a logikus lépés ezek szerint az öngyilkosság vagy a tétlenség, hiszen eszköz és így esély úgy sincs a saját szakma politikai képviseletére. Én ebben nem hiszek, illetve ha ez így van, akkor hétfőn fel kellene oszlatni mindkét szervezetet, hiszen a létük okafogyottá vált. Egyszer sem láttam az elmúlt években hogy bármelyik szervezet élt volna a nyilvánosság eszközével, csak hogy egyet említsek. Sokkal inkább - ahogy te is említetted az elején - irtóznak tőle. Ahelyett, hogy használnák, arra amire való.

@line out: én nem ítélkeztem csak vélelmezem (miközben titkon reménykedem), sőt azt sem mondtam egyetlen szóval sem hogy részt vettél volna bármiben, hiszen azt sem tudom, hogy az álnév mögött ki rejtezik (?) Sorolok pár esetet azért az elmúlt évekből, amikor a szervezetek éltek a nyílvánosság eszközeivel: Zeppelin-ügy, Szépmű-ügy, CET-ügy, Városháza fórum-ügy, Szent György tér-ügy, Gyorsító csomagok ügye. Nem mintha jobbá, szebbé, befogadóbbá lett volna ettől a világ. Sőt. Van egy olyan eset is, amikor a BÉK elindított egy TÖBBÉK nevű kezdeményezést a teljes nyilvánosságot meghirdetve, alulról jövően becsatornázva az óhajokat a tagságtól. Tökéletes kudarcba (érdektelenségbe) fulladt. A szakmai szervezetek holnap feloszlathatók, ennek örülnének csak a kormányhivatalok, a minisztérium, az építtetők, az ügyeskedők és az önkormányzatok igazán. Ebben az esetben a most is jelenlévő tízezrelékes esély ugyanis azonnal konvergálna a mínusz végtelenhez. Miután Madách megírta az Ember tragédiáját, nem kezdték el emberek tömegesen felvágni az ereiket, vagy a nihilbe menekülni, pedig ez lett volna a kézenfekvő. Szóval amit leírtam, abból nem következnek ezek, ez különben is csak egy vélemény a sok közül, elismerem kiábrándító vélemény. Én is azt hittem sokáig, hogy a kamara hibás. Hogy a kamara tehet valamit. Hogy a kamarát meghallgatják. Hogy a kamara számít. Aztán láttam hogy ez nem így van, sőt azt is, hogy a kamara emberekből áll, esendőekből, kiábrándultakból, meghasonlottakból, rezignáltakból, tenni akarókból vegyesen. Csakúgy mint az egész társadalom. A tenni akaróknak drukkolok, a tízezrelékes esélynek is. Az U40-nek is. Nem drukkolok a felesleges izmozásnak és kakaskodásnak. Szóval hajrá!

@bardóczi: Csakhogy a probléma tényleg nem szűk szakmai ügy, ezért nevetséges, hogy be akarják szorítani egy terembe. Ha a kamara vezetése nem érti, hogy az építészek társadalmi háttér nélkül eleve vesztesek, függetlenül az éppen aktuális hatalom szinétől, akkor alkalmatlanok a feladatukra. Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/

@bardóczi: Az a probléma, hogy a nyílt levél eleve tele van tényekkel. A "tényekkel való alátámasztás" követelése a grémiumok durcás válaszlevelében nem más, mint ezeknek a nyílt levélben megfogalmazott tényeknek a kétségbevonása.

@bardóczi: Ha nem léteznének ezek a zárt ajtók, akkor nem jutott volna el a dolog eddig a sajtóvitáig. Ha a kamara tagságának nem jelentéktelen hányada úgy látja, hogy az elnökség a tavalyelőtti nagy nekibuzdulások után tétlenül sodródik az eseményekkel, annak két oka lehet: amit tesz, az zárt ajtók mögött teszi, vagy pedig tényleg nem tesz semmi érdemlegeset. Tertium non datur.

@zapata: Abban a tekintetben beszéltem "nem zárt" ajtókról, hogy érkezett egy válasz a nyílt levélre, amelyben a MÉSZ és a MÉK vezetője nyílt fórumot hirdet a nyílt levélben írottak átbeszélésére. Magyarul nem zárkózik el előle - helyesen - hogy ezekről az ügyekről vita és információcsere jöjjön létre.

A tavalyelőtti nagy nekibuzdulások és a mostani sodródás pedig nem értékelhető anélkül, hogy nem látnánk, ami a kamarán kívül és belül ezt az eredményt hozza. Egyébként folyamatosan. Tavalyelőtt senki álmában nem gondolta volna, hogy az NFGM-től is van lejjebb. Senki álmában nem gondolta volna, hogy az új kormány elébb szétcincálja, majd a maradék-elv alapján nagyobbrészt a BM-hez osztja az építészet ügyét, mint olyan területet, ami "érdektelen", de a BM-ben "még elfér". Azt már többen gondolták, hogy a kamarai struktúrát nehezebb lesz átszervezni, mert bár a döntően megyei alapon szerveződő területi kamarák totál hatékonytalanok, az országos szervezet pedig átlagosan csak e területi szervezetek által beszedett tagdíjnak összesen a 20%-val gazdálkodhat, ergo az is hatékonytalan és erőtlen, de a területi kamarák vezetőségei előjogaikból nem fognak engedni. Bár volt remény a józan belátásra. De ez elpárolgott. Az is látnivaló volt, hogy a Budapesti Kamara a FUGA létrehozásával túlvállalta magát pénzügyileg, és bár vitathatatlan egy építészeti központ kultúraformáló ereje, de ennek fenntartása előbb-utóbb magával ránthatja a legnagyobb területi szervezet gazdálkodását. Erre csak rápakolódik a válság és az, hogy a tagság jelentős része ebben a helyzetben jelentős díjhátralékot halmozott fel. A küldöttgyűlések - különösen a Budapesti és Pest megyei kamara változásellenesek, miközben a fennálló struktúra pazarló és hatékonytalan egyszerre. A MÉK-nek adott díjfeladást nagyobb mértékét egyedül a regionális alapokon gondolkodó Dél-Dunántúli Kamara támogatta (!) A MÉK-ben létrehozott reformbizottság - amelyben ott ülnek a területi kamarák vezetői - arra a megállapításra jutott, hogy nincs szükség reformra (!) Pedig tagdíjreform, szervezeti reform, kiadások átvilágítása nélkül az egész szervezet alacsony hatásfokú marad. (Én mezei tájépítészként nem szívesen fizetek annyit, mint egy É1 vagy TT1 irodavezető a kamarai tagságért, egy vidéken praktizáló kolléga nem szívesen fizet annyit, mint egy budapesti, egy pályakezdő nem szívesen fizet annyit, mint egy vezető tervező.) Ezekre a kérdésekre nincs megoldás, pedig ez az egységes díj erőteljesen gátolja, hogy újabb tagok legyenek kamarai tagok, vagy régiek maradjanak azok.

A tagozatok költségvetése nem tükrözi a tagságuk számarányát. Ezekre a kérdésekre nincs megoldás.

A MÉK költségvetése nem elegendő egy profi, jogászokkal, lobbistákkal, kommunikátorokkal, sajtószóvivőkkel megtömött érdekérvényesítő szakmapolitikai lobbicsapat üzemeltetésére. A Kamarákban aktív szerepet vállaló, dolgozó építészek zöme anyagi ellenszolgáltatás nélkül, szerelemből, társadalmi munkában, munkaórákból lecsípett és családtól elcsent időben végzi a feladatát, választott tisztségét így tölti be, miközben a tagdíjból egyes területi kamarák állampapírokat vesznek, vagy éppen székházat építenek, és közben nem hajlandók a MÉK hatékonyságot, lobbierőt növelő finanszírozására. A kamara egyes államtól átvállalt feladataiért az államtól alig kap, inkább nem kap ellenszolgáltatást. A kamara és a szövetség képviselői az OÉF-ben ingyen dolgoznak jól fizetett állami bürokratákkal nézve farkasszemet, akiknek nem az építészet ügye vagy minősége, hanem a változatlanság és a politikai megrendelés teljesítése a két legfontosabb szempont. Ezekre a kérdésre nincs megoldás.

A BÉK küldöttgyűlésen tapsot kap az a felszólalás, ami azt szorgalmazza, hogy a BÉK váljon ki a MÉK-ből, mert egyedül is képes talpon maradni. Értsd: az tízezrelékes esélyt ez a széthúzás százezrelékessé teszi. Erre a kérdésre nincs megoldás.

A minisztérium úgy képzeli el a társadalmi párbeszédet a jogszabályalkotásban, hogy létrehoz egy Országos Építésügyi Fórumot, abba kijelöli, hogy kik és milyen arányban lehetnek tagjai, kizárja a szakmai civil szervezetek és az egyetemi képzés jelentős körét, és még a meghivottakat is hinta-palintába ülteti látszat-egyeztetésekkel, kritikák és állásfoglalások válaszra sem méltatásával. Az OÉF minisztériumi munkacsoport vezetői egyértelművé teszik, hogy lehet dumálni, aztán majd úgyis az lesz, amit ők (és a politika) akar. Erre a kérdésre sincs megoldás.

A gazdasági versenyhivatal megbünteti a kamarát, mert eleget tesz jogszabályban is meghatározott kötelezettségének: ajánlott kamarai díjszámítást tesz közzé. Erre a kérdésre sincs megoldás.

Az etikai-fegyelmi ügyek szaporodnak, a szerzőség kérdése billeg, a perköltségek elsősorban a kamarát sújtják, miközben az ügyeskedők, elmarasztaltak maximum 20ezer forintokat fizetnek be százezres költségek ellenében. Erre a kérdésre nincs megoldás. 

Ilyen közegben kell a kamarának tehát nem sodródni. Hogyan?

@bardóczi: Precíz diagnózis és környezettanulmány. Akár a Szemüvegesek - 1969, Rendező: Simó Sándor

@bardóczi: Kedves Sándor! Szempontjaidat értem, mégis, látható, hogy így nem mehet tovább. A MÉK elnöksége, ha fele annyira határozott és kemény hangvételű a nyílt levélben említett esetekben, mint a kérdező aláíróknak írt "válaszában", nem itt tartanánk. Ne a gombhoz varrjunk tehát kabátot. Üdv: Szabó Levente

@ezer kartács: Oké, ebben igazad van, magam is reményteljes érdekődéssel várom az említett ügyekben való határozott állásfoglalást, én csak azt akartam, hogy a "lincselés" előtt esetleg hallgatassék meg a másik fél is: hátha történtek egyébként lépések. A válaszlevél hangütését pedig magam sem értem. Ezzel együtt nem hiszem, hogy ebben a hangnemben kéne folytatni, vagy erről a hangnemről kellene szólnia majd a csütörtöki nyílt fórumnak. Nyilvánvalóan szenteket még egy darabig nem fogunk avatni se a szakmában, se a kamarában, de Reginald Rose tizenkét dühös embere akkor is az egyik kedvenc etikai-erkölcsi sorvezetőm, ha érted mire gondolok.

@bardóczi: http://unegyven.blog.hu/ Korai még a csütörtök, szerintünk ez a korrekt eljárás, márcsak a közel 180 aláíró komolyan vétele miatt is. Szó sincs "lincselés"-ről, nyílt, jobbító szándékú párbeszéd(-igény) van az aláírók részéről. Szerintem, ennek örülni kell, de nagyon.

@bardóczi: Nagyon sok minden helytálló abban, amit írtál. Feltétlen kellene az itt megjelenő érdemi hozzászólásokat egy szerkesztett cikksorozatban is közreadni, hogy az ad-hoc felemelt hangnemtől letisztulva, érdemi vitaként jelenjenek meg az érvrendszerek. A helyzetelemzésedhez képest, én úgy vélem, hogy óriási felelőtlenség volt a BÉK döntéshozói részéről a tagsági díjak jó nagy részét elkölteni a FUGA létrehozására és fenntartására (mindenekelőtt, a tagság tényleges megszavaztatása nélkül). Továbbá, az a fontos momentum maradt ki, hogy a kamarai rendszer jelenleg egy diszfunkcionálisan hierarchizált szervezet, ahol nincs formalizált és működőképes módja annak, hogy a tagok közvetlenül véleményt nyilvánítsanak / voksoljanak. Az internet korában, a küldötti rendszernél ezerszer világosabban artikulálódna a tagság véleménye egy-egy fontos kérdésben közvetlen on-line szavazás útján. (Nem mai könyv, de ajánlhatom: Jan Carlzon: Lapítsd le a piramist.) Egy ilyen de-hierarchizálás révén még világosabb lenne, hogy (a mi kis országunkban) _egy_ kamarai szervezet, amelyben a döntéshozatal befolyásolására minden tagnak közvetlen (és egyforma) ráhatása van, sokkal világosabb és célszerűbb szervezet lenne.

@tumpek77: tumpek77-nek, az U40-eseknek válaszul In memoriam Kaszab Ákos, a MÉK Tervpályázati Bizottságának elnöke 2001-2009 2000-ben éppen az ezredfordulón, a Nemzeti Színhát kvázi tervpályázata kapcsán a MÉK elnöksége megbukott, az építész szakma pedig minden tekintetben padlóra került. 2001-ben új választások voltak a MÉK-ben. Amikor elnöknek választottak, legfontosabb célom az volt, hogy éppen a tervpályázatok rendszerének megújításával, kontrolljával a tervpályázati szabályzat kidolgozásával helyreállíthassuk a szakma tisztaságát, becsületét és presztízsét. Ebben kiváló partnerre találtam Kaszab Ákos személyében, aki az életét tette fel e nemes cél megvalósítására. Úgy éreztem, hogy fél évtized után 2006-ra sikerült ezt megvalósítani. Abban az évben már több mint 100 tervpályázat volt (ebből országos nyilvános 78.) 2005-2009 között több mint 300 tervpályázat zárult le, ebből 219 országos nyilvános pályázat volt, a többi meghívásos, vagy párhuzamos megbízási rendszerű. Szinte kizárt, hogy egyetlen pályázatban is ezek közül csalás történt volna, nekem legalábbis egyetlen egyről sincs tudomásom. Ez csupán a statisztika. A szakma rehabilitációjának beteljesülése és e folyamat megkoronázása a pécsi hangversenyterem nyitóelőadásán történt. Közvetlenül a Pannon Filharmonikusok koncertjének megkezdése előtt a tervpályázat nyertes építészeit (egyben a ház tervezőit) név szerint szólították a színpadra, hogy átvegyék a város kitüntetését. Majd a közönséggel szemben állva átélhették szakmai életük legszebb pillanatát. Ez a pillanat hosszú percekig tartó fergeteges tapsvihar volt. Ezért már biztos megérte építésznek lenni és ezért volt érdemes kamarai elnöknek is lenni. Ezek az építészek és ez a közönség adta vissza a szakmának és nekem a hitet és az önbecsülést. A vastaps még napokig visszhangzott, de nem a teremben, mert annak akusztikája az országban a legjobb, hanem a médiában. Jó lenne, ha ezt a 2009-es szintet minden tekintetben tartani tudnánk. Eltér István "exkamaraelnök" (A hivatkozott „párszemközti” nyilatkozatot egyébként nem én adtam.)

@E.I.: Kedves István! Ez nagyon szép eredmény lenne, ha igaz lenne. A személyes tapasztalatom, hogy tehetségesnek nehezen nevezhető kolléga egy hónapon belül már a harmadik tervpályázati megvételt nyerte, még grafikailag is alacsony színvonalú munkájával. Igaz az egyetemen egy tanszéken tanított a fél bírálóbizottsággal. Ilyen példát tudok mondani nem egyet. Persze semmi sem bizonyítható, csak a lóláb lóg ki nagyon. Semmilyen kontrollja nem volt annak, hogy a kamara kit jelölt zsürornak, és a zsürorok, nemcsak a kamarai delegáltak, egy alig néhány fős csoportból kerültek-kerülnek ki. Ebben a szisztémában kódolva van az uram-bátyám döntéshozatal, és vele együtt a szakmai színvonal meredek süllyedése, jobban mondva béka s..e alatti huzamos tartózkodása. A kamara mindig egy nagyon szűk csoport érdekeit képviselte. Felajánlottam, hogy segítek megszervezni, hogy a kamarának legyen kapcsolata végre a tagjaival is, csináltam volna pénz nélkül is szívesen. A bátorítás, a szép szavak azok megvoltak, csak aztán mégsem hívtatok sosem. Ez lett belőle, és ez lesz még sokáig, ha a kamara tojik a tagjaira, ahogy Ti is tojtatok. Bocs, de azt hiszem van erkölcsi alapom arra, hogy ezt így gondoljam.

@mB: +1. a hg-n most is főhelyen van.

@mB: hm, most már el is tűnt (!) a főoldalról... Miért?

@mB: Jobb oldalon >> piros banner MINDEN OLDALON >> NYÍLT LEVÉL A MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA... arra lehet klikkelni. Azért tűnik el, mert csak akkor nem tűnne el a főoldalról, ha átírnánk a közlési dátumot. s mivel egy közlés egyben dokumentum is, talán ezt nem kéne. Sajnos minden eltűnik a főoldalról 24 óra alatt a napi frissítés következtében. Ha pénteken kaptuk volna a nyílt levelet, akkor kb. hétfő délig lenne kint, mert hétfőtől-péntek frissítünk, aztán az új anyagok miatt akkor is eltűnne. Az alsó rovatokba meg meghatározott kategóriákba tartozó cikkek kerülnek (épületek, tervek, interjúk + az olvasnivalók 6 kategóriája). Mivel a KÖZÉLET nincs sehol kiemelve, hát nem tudjuk hova tenni, csak a bannert tudtuk kitalálni és megcsinálni, hogy addig legyen kint, amíg kell, illetve amíg a szervezők ezt kérik. Üdv, perika     

@perika: köszönöm a választ! azt hittem ez jobban irányítható - ahogy az egyetemi kérdőív is vezető hír volt napokig (és korábban sok más).

@mB: Az egyetemi kérdőív értékelését pénteken kellett volna föltennünk, de nem lettem vele készen (a cca. 100 oldal szerkesztése sajnos nem egy, hanem 2 teljes napot vett igénybe), szombat éjjel került föl és hétfőn még ez volt a vezető a csúszás miatt. A "napokig" vezető anyag általában pénteken kerül föl és hétfő délután 3-5 között kerül le, illetve munkaszüneti napok környékén van még hasonló "jelenség":-) Azért bízom benne, hogy a jelenlegi kiemelés (banner) kellően figyelemfelkeltő. üdv, perika

@mB: valószínűleg tudatos....

@HI: Erről tépem a számat már egy ideje... Ha megtanulnák az építészek, hogy ne a hatalmat udvarolják körül, és sértődjenek meg, ha kimaradnak a pixisből, hanem a köz szolgálatába állnának, akkor nekik is, a közérdeknek is jobb lenne a helyzete... Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/

@EMA: Ezt bármely szakma képviselőiről el lehet mondani (meg az ellenkezőjét is). Már a villamosmérnökök között is megfigyeltem a mérték nélküli konformizmus kirívó példáit, a közgazdák meg aztán, hajajaj. Az újságírók hatalomkörbeudvarlási hajlamáról pedig már ne is beszéljünk. Az ő megalkuvási hajlamuknál talán csak a tornatanároké nagyobb :-)

@EMA: :)Vagyunk így egy páran. Még a "régi" ÉF-ban (vagy 5 éve)próbáltam egy Maxwell démonos hasonlat alapján a dolog működését érzékeltetni. A véleményem annyiban változott, hogy akkor még azt gondoltam a kamara átalakulva alkalmas a feladatra, de már nem gondolom. Az építészeknek két út marad, vagy mindenki boldogul, ahogy tud, vagy össze kell hozni egy civil kezdeményezést. Huszti István

@Pákozdi Imre: Tudom, hogy más szakmákban is így megy, de én nem tartozom egyik csoporthoz sem. Meg is fizetem az árát... Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/

@kékharis: Morpheus: " Neo melyik tablettát választod ? " Félretéve: Két csoport van (ez mindenre vonatkozik. 1. Akik petíciókat írnak, hangot adnak, még több petíciót írnak..s gyártják vélt sérelmeiket dokumentálva a fickónak. 2. S akik a pénzekből "visszaadnak" "azoknak" akik munkákat tolnak Nekik. Akik viszik a haveroktól kapott munkákat. Tehát az egyik csoport álmodozik, a másik gyakorolja. A kamara egy hangtalan szervezet. 10.000 tag.40.000.-Ft/év/Fő. Ez 400.000.000.-Ft kb. Ezért egy multicég egy olyan menedzsmentet tenne le Nekünk, olyan odaszánással, hogy nem bírnánk pl egy család házat 500.000.-Ft /db alatt megcsinálni. És a megrendelők akarnák a kiviteli tervek, megbecsülnék a Mérnököket. (jogszabályragyamázat, minta irtok mindenre, "büntessen csak a versenyhivatal, belefér mentalitás", mérnök presztízs emelés) Tehát a petíciónak örülök, de ez sajnos a demokrácia mézesmadzagja, azaz húzhatjuk, de mint eddig soha nem volt értelme. Ezt durvábban kellene, felvállalva hogy a Szent kormányunk Szent Korona Szakosztálya feloszlatja dühében. Gyakorlatilag....nincs mit veszítenünk. Jogszabályok úgy is rosszak lesznek, jogászok gyártják, bürokrácia megmarad. lassú marad, mi meg ingyen dolgozunk leginkább. De pozitív vége legyen. LEGYEN PETÍCIÓ, DE MINDEN HÉTEN, MINDEN NAP. Ötletbörzét talán a kamara képviselőnek had ne tartsunk. Napi szinten ér minket a á Terepen olyan kudarc, ami miatt tízezer okot lehet találni arra hogy írjunk.

@kékharis: Nem vagyok építész, de a kuplerájt, bárki vezeti is, utálom. Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/

@EMA: ott a pont...sajnos igazad van ... csak nem akartam ennyire konkretizálni a dolgokat... az unió pedig nem hinném hogy elnézi a projektpénzek elherdálását... csak még nem jelezte senki feléjük... Még egy valamit nem értek: Zoboki és Makovecz hogy fogja magát megértetni egy asztalnál? nem kis anomália...

@Pákozdi Imre: Előbb - utóbb az Unió úgyis felnyalatja velünk a padlót az ilyenek miatt.....csak idő kérdése...

@Pákozdi Imre: http://podo-pro.hu/origo-oh/ Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/