Nyugalmi pont – Pletser Eszter diplomaterve

"A koncepcióm alapja a természet, és konkrétabban a fa évgyűrűi voltak. A fa évgyűrűi megegyeznek egy emberi ujjlenyomattal, ami egyben a természettel való kapcsolatunkra mutat rá." Pletser Eszter diplomatervében a Kéktúra útvonala mentén, Bakonybélbe tervezett természetközeli pihenőpontot.

Tervezési helyszín ismertetése

A telek, melyet választottam, Bakonybél külterületén található a mészégető kemencénél és a János kilátónál. Helyrajziszáma a teleknek a 210/8 és a 210/13, ezt a két telket szeretném összevonni, hogy a leendő koncepcióm kitudjon bontakozni. Ez egy kisebb rét, amelyről gyönyörű kilátás tárul elénk.  A kiválasztott telken elég nagy a szintkülönbség, akár 10-20 méteres lejtés is van a telek elejétől a végéig.

Másik fontos tényezője a teleknek, hogy magasan helyezkedik el egy jó lejtéssel, ami tökéletes egy lépcsős kialakításnak. A hely 450-440 méter magasságban van a tengerszinttől.

Ezzel a hellyel nem csak a túrázókat szeretném hívogatni, hanem bárkit, aki szeretne kikapcsolódni és átérezni a környezettel való kapcsolatot és kontrasztot a két oldallal.

Fontosnak találtam az erdő közelségét és a kilátást, hogy miközben megállunk a hosszú úton, megpillanthassuk, hogy meddig jutottunk és hogy még mennyi út áll előttünk. Bár a legnyomosabb érvem, hogy miért is pont ezt az erdős területet választottam a sok közül, az pedig az, hogy a Kéktúra útvonala itt halad el. Emellett a telek mellett nem csak a Kéktúra útvonal halad el, hanem a Mária zarándokút és a Szent Jakab út is. Szóval egy tökéletes pihenőpont lenne a három hosszú útvonalnak, és csatlakozása lenne, ami összekötné ezeket a nagy távokat és az embereket.

Tervezési koncepció

Az én választott funkcióm egy túraútvonal-pihenő, mely a Kéktúra mentén fekszik.

A koncepció Bakonybél, a település címeréből jött. A község címerén aranyszegélyű, csücskös talpú pajzs veres mezejében keresztbe rakott ácsbárd, fejsze és a cölöphelyen fúró látható, mind aranyból. A pajzson ábrázolt szerszámok közvetlenül a község népének eredeti, megélhetést biztosító foglalkozására, a favágásra, a famegmunkálásra, a szerszámkészítésre emlékeztetnek, átvitt értelemben a természet meghódítására, az újjászülető természet és a munkálkodó ember örök kapcsolatára utalnak.

A koncepcióm alapja a természet, és konkrétabban a fa évgyűrűi voltak. A fa évgyűrűi megegyeznek egy emberi ujjlenyomattal, ami egyben a természettel való kapcsolatunkra mutat rá, hogy kötődünk a természethez. Bakonybél életeleme a fa, amely télen meleget ad, nyáron árnyékot.

Funkció

Az épületem többféle funkciót fog magába foglalni külön épületekben, melyek a kör mentén fognak elhelyezkedni, és egy nagy köralakú terasz fogja őket összekötni. Az első funkció a recepció lesz, mely a bejáratnál kap helyet, egybekötve az e-bike kölcsönzővel. Itt lehet majd kibérelni a bivakokat és az e-bike-okat. A következő funkció az e-bike kölcsönző lesz e recepcióval egyben. Itt tárolják majd a kerékpárokat és karbantartó eszközöket. Ez utáni funkció a büfé, mely majd a megpihenni vágyó túrázókat fogja kiszolgálni. Ez egy kisebb büfé, ahol üdítők, szendvicsek, kávék és nassolnivalók kaphatók.

A másik funkció a bivak, ez kisebb épületek sora lesz, ahol majd meg lehet szállni. Akik nem szeretnének bent a településen belül szállást foglalni, azok aludhatnak a természetben is, anélkül, hogy probléma lenne abból, hogy illegális helyen sátraznak, itt nem kell ettől félni. Ez nem is igazából egy szállás, hanem egy menedékhely, ahol csak a hálózsákokat leteszik, megpihennek, és másnap tovább állnak útjukon. 

Tömegalakítás

Mivel az ötletemnek az alapját az évgyűrűk adták, így a tömegre is hatással van ez a szimbólum. A tömegkialakítás folyamata úgy kezdődött, hogy kerestem képeket, ezekről és itt jött az ötlet, hogy ezt a képet elkezdem absztrahálni. Először is elkezdtem megtördelni a köröket és a gyűrűket, mint amikor elkezd kiszáradni a törzs és repedezik. Ezt tovább vittem, és itt alakult ki a végső vízióm, hogy ezek a tördelések alakítják ki a tömegeimet. A koncepcióm egy kör alapú elrendezési módszeren alapul, melynél az épületek a kör központja felé néznek ezzel egy rendszert létrehozva.

Az organikus építészet volt az irányadóm, nem volt célom a természetben egy szögletes emberi létesítményt létrehozni. Ezért jött a kör forma, amely a természetben rengeteg helyen megtalálható. Ez a tömegalakítás azért is illik a környezetébe, mert a főépület csak az egyik oldalról látható. A főépület, bár vasbetonból fog készülni a földbe süllyesztés miatt, a burkolata kő lesz, ezzel is egybeolvadva a környezettel, és a környéken is gyakoriak a kőfalak. A bivakok sátor és ház alakot utánzó formát kaptak, ami hasonló élményt nyújt, mint amikor sátrazunk.

Összegzés

Összességében az célom, hogy a pihenőhelyek legyenek organikusabbak. Szeretnék egy környezettudatosabb épületet létrehozni, mind azt anyaghasználattal, mind az építkezés folyamatánál is olyan szerkezetet megalkotni, mely nem sok gépi beavatkozást igényel.

Küldetésem az is, hogy Bakonybél nagyobb szerepet kapjon a túrázok körében, ne csak egy áthaladási pont legyen a szemükben, hanem egy pont, ahova érdemes megállást tervezni. Mivel kettő zarándokútvonal is erre halad el, így szeretném az apátság turizmusát is fellendíteni, mert remek kézműves termékeik vannak, és szeretném, ha ez több figyelmet kapna.

Célom, hogy ez az elrejtett hely ismertebb legyen, hogy azt a kilátást mindenki megcsodálja, amit onnan lehet látni.

Pletser Eszter