Opera a víz alatt: az Oslói Operaház „jéghegye”

A jéghegynek is nevezett oslói Operaház 700 év óta a legnagyobb kulturális épület Norvégiában. A különleges építészeti megoldásokat, mint például a tengerszint alá épített első szintet, 2009-ben Mies van der Rohe díjjal jutalmazták. (X)

A többfordulós nemzetközi pályázatra mintegy 236 résztvevő küldte be terveit, amelyek közül végül az új Alexandriai Könyvtár tervezéséről híressé vált norvég Snøhetta tervezőiroda munkája lett a nyertes. A 38 500 m² területű, jéghegyre emlékeztető sziluettű, a norvég főváros fjordjának szélén álló monumentális épület, az elmúlt 700 évben az országban épült legnagyobb kulturális intézmény. Érdekessége, hogy a mintegy 105 milliárd forintnak megfelelő beruházási összegű épület megnyitásáig Norvégia volt Európa azon kevés országainak egyike, amelynek nem volt saját operaháza.

Kontrasztokra épülő architektúra

Míg kívülről a vakítóan fehér márvány, az üveg és az alumínium modern ötvözete kápráztatja el a látogatókat, addig belülről a viking ősök hajóit idéző német és észt tölgyfa burkolatok keltenek meleg atmoszférát, és ezzel erős kontrasztokat az épületben.
Az operaház több építészeti megoldása valóban egyedülálló. A legkülönlegesebb, hogy az épület egy része a tengerszint alatt helyezkedik el, amely nagy kihívást jelentett az építkezés folyamán. Mivel az operaház a kikötőben épült, ezért annak talaját meg kellett tisztítani, az alapozáshoz ki kellett szárítani, majd hogy az épület szilárd és száraz talajon állhasson, 12 000 m²-nyi alapot kellett elhelyezni a víz felszíne alatt 16 méterrel. Az alapozási munkálatokhoz mintegy 28 kilométernyi cölöpöt használtak, amelyek 60 méter mélységig fúródnak a földben, némelyikük átmérője eléri a 2,5 métert. Az alapozáshoz használt, sós tengervíznek is ellenálló cölöpöket és oldalsó támfalszerkezetet a finn acélkonszern, a Ruukki gyártotta az építkezéshez. A nagyszínpad tetejének tartószerkezetéhez szintén a Ruukki építőelemeit alkalmazták, amelyeket készre szerelve és tűzálló festékkel bevonva érkeztek a helyszínre.
Az épület további építészeti különlegessége, hogy a tető egyfajta közösségi helyként, kilátóként is funkcionál, hiszen bárki felmehet a szintén márvánnyal borított tetőre, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a közeli városrészekre.

 

A közönség számára mindig nyitva álló, szinte közösségi épületként is funkcionáló, oslói Operaház minden szegletét rendhagyó módon áthatja a művészet. Azonban nem a kiállított szobrok és festmények révén, hanem a belső terek kialakításában dolgozó világhírű művészek alkotásainak köszönhetően. Így például az amerikai Pae White óriási színpadi függönyéi révén, vagy az izlandi Olafur Eliasson által a színházi előtérbe készített, rabul ejtően szép, a „Másik fal" c. munkájával megjelenő művészeti alkotások nem tolakodóak, diszkréten beleolvadnak a belsőépítészeti kialakításba.

Az épületnek további belsőépítészeti érdekessége a főszínpad, amelyet szintén tölgyfával borítottak, de ennek színe sötétebb, amelyet ammóniával való kezeléssel értek el. A színpad tervezésekor és megépítésekor különös figyelmet fordítottak az akusztika minél jobb kialakítására, amelyért a berlini Filharmonikusok vezetője, Simon Rattle, a világ egyik legjobb operaházának nevezte az épületet.

„Az 500 millió Eurós beruházással készült operaház csak fele annyiba került, mint annak idején az téli Olimpiai játékok Lillehammerben, viszont az épület generációról-generációra megmarad, míg az Olimpia ezzel szemben csak két hétig tartott." – mondta Sverre Gunnar Haga, az opraház PR igazgatója.

Az oslói Operaház számokban:

• hossza: 207 m, szélessége: 110 m
• színpadmagasság: 54 m, padló 16 méterrel a tengerszint alatt
• helyiségek száma: 1578
• dolgozók száma: 600 fő, ennek a fele művészeti személyzet, akik közel 30 országból érkeztek

Ruukki Hungary Kft.
www.ruukki.com/hu

(X)