Épülettervek/Hallgatói terv

Otthon személyre szabva - az ózdi Hétes revitalizációja

1/8

Makett, jövőkép. Építész: Mátyus Orsolya

?>
Makett, jövőkép. Építész: Mátyus Orsolya
?>
Makett, a meglévő épületek felújítása. Építész: Mátyus Orsolya
?>
A prezentáció Delfben
?>
Jövőkép, az új közös udvar. Építész: Mátyus Orsolya
?>
A mag. Építész: Mátyus Orsolya
?>
Jövőkép. Építész: Mátyus Orsolya
?>
A meglévő épületek felújítása, az udvar. Építész: Mátyus Orsolya
?>
Az ózdi Hétes revitalizációja. Építész: Mátyus Orsolya
1/8

Makett, jövőkép. Építész: Mátyus Orsolya

Otthon személyre szabva - az ózdi Hétes revitalizációja
Épülettervek/Hallgatói terv

Otthon személyre szabva - az ózdi Hétes revitalizációja

2015.11.18. 10:37

Projektinfó

Földrajzi hely:
Ózd, Magyarország

Építészek, alkotók:
Mátyus Orsolya

Vélemények:
1

Az ózdi Hétes (ROMA) telep rehabilitációja

Tervezés éve:
2015

Stáblista

építész vezető tervező: Mátyus Orsolya
konzulens: Nelson Mota, André Mulder, Roel van de Pas

Letölthető dokumentumok:

Egy század eleji munkás kolónia, az ózdi Hétes telep revitalizációjára vállalkozott Mátyus Orsolya diplomamunkájában, amely alapstratégiáját a romák munkanélkülisége és a többségi társadalomtól való leszakadása adta. A fiatal tervezőt mindig is érdekelte a szegénység, a szociális problémák kérdése így alapvető volt számára a nehéz körülmények között élők segítése. 

A probléma

Az építészetben azt szeretem, hogy nagyon különböző problémákra nyújt megoldást. Az én érdeklődési köröm a szegénység és a szociális gondok, így az elmúlt év alap kérdése volt számomra, hogy egy tervező hogyan tudná segíteni a nehéz körülmények között élők életét. Helyszínnek az ózdi Hétes telepet választottam, amely egy 100 százalékban romák által lakott telep. Így a terv készítésénél nem csak a szegénységet vettem számításba, hanem a Magyarországon élő romák kultúráját is. Kutatást végeztem a történelmükről, a lakhatásukról és az életmódjukról. Ózd mellett a miskolci Lyukóvölgybe és Szakácsiba is ellátogattam, ahol az ottani emberekkel beszélgettem illetve a lakásaikat is felmértem. Kutatásom alapján nagyon sok értékes információhoz jutottam, amelyet sikerült felhasználnom a tervemhez.

Fő problémának a romák munkanélküliségét illetve a többségi társadalomtól való elszakadásukat láttam. Ez a probléma adta tervem alapstratégiáját, vagyis a telepet és a város összekötését. Ahelyett, hogy a lakókat kitelepítsék, meg kell nekik adni a lehetőséget, hogy maradjanak a telepen, és pozitívan járuljanak hozzá a környezet fejlesztéséhez. A Hétes telep elhelyezkedését illetően nagyon előnyös helyen van, a ma már nem működő vasgyár szomszédságában. Jelenleg óriási jelentőségű felújítás zajlik a gyár helyén: múzeum, skanzen és más turistákat vonzó funkciókkal telik meg. Ez azt jelenti, hogy a telepnek is nagy szerepe lehet a hely értékének meghatározásában.

A prezentáció Delfben
3/8
A prezentáció Delfben

A stratégia

Manapság egyre nagyobb az igény a bio illetve a fenntartható termékekre. A tömegtermelés negatív következményeivel egyre inkább tisztában lévő társadalom visszavágyik az ipari forradalom előtti idők szellemébe, amikor az egyéni termékeket még nem váltotta fel a tucat. Ez az időszak a magyarországi romák történelmének is virágkora, amikor vándorkereskedő romákként a társadalom teljes értékű tagjaiként élték életüket, tervemben is erre a növekvő igényre helyezem a hangsúlyt. Fontos példa számomra Bogdán László munkája Cserdiben, aki a faluban biogazdálkodást hozott létre, óriási sikereket elérve ezzel.

A Hétes telep építészetéről érdemes tudni, hogy egy olyan század eleji munkás kolónia, amelynek a mai napig monumentális értéke van. Bár jelenleg a házak állapota leromlott, még mindig hordozzák magukban az ózdi kolóniák szellemét és ma is műemléki jellegű területnek számít. A fenti okok miatt álláspontom, hogy a telep felszámolása helyett ésszerűbb, ha egyfajta mintaként szolgál arra, hogy az emberek otthonának felszámolása, a lakók kitelepítése helyett, együttes erővel hogyan lehetne értéket létrehozni. Emiatt az az alapkoncepcióm, hogy a telepet a lakók aktív részvételével kell újra felvirágoztatni, a jelenlegi épületeteket felújítani és a lakásállományt úgy átalakítani, hogy az ottlakók lakhatási igényeinek megfeleljen. A felújítási munkálatok mellett új lakások építését is javaslom, amelyeket szintén a lakók építenének fel.

Makett, jövőkép. Építész: Mátyus Orsolya
1/8
Makett, jövőkép. Építész: Mátyus Orsolya

A terv – régi és új egy helyen

A telepre terveztem egy közösségi házat is, ahol a különböző szakmák elsajátítására lehetőséget adó tanfolyamokat tartanának. A lakók a helyszínen sajátíthatnák el az építkezés tudományát, olyan anyagokkal tanulnának meg dolgozni, amelyek könnyen hozzáférhetőek, olcsóak és fenntarthatóak. Így esett a választásom a vályogra, a fára, illetve a szalmabála hőszigetelésre. A vályogtéglát együtt elkészítheti a közösség, a fa megmunkálása is megtanulható, majd a zsindelyek készítése egyszerű szerszámokkal elvégezhető. Mivel a szalma egy mezőgazdasági hulladék, ez később akár újrahasznosítható lehet.

Mind a felújításnál, mind az újépítésű résznél közös udvarokat terveztem, amelyre az épületegyüttes bejárata nyílik. Kutatásom során láttam, hogy mekkora jelentősége van a közös kültéri területeknek, ahol a közösség tagjai találkoznak egymással. Azért is fontos a közös udvar, mert védett környezetet biztosít a körülötte lakók számára. Fontosnak tartom az átmeneti zónákat, amelyek a belső és a külső tér határán helyezkednek el. Viszonylag olcsó megoldás egy nem fűtött, de fedett helyiség létrehozása, amely különböző családi szokásoknak nyújthat helyszínt. Ezért döntöttem a tornácok tervezésénél, amely az év nagy részében a ruhák szárítása mellett, családi események helyszínévé is válhat.

Jövőkép, az új közös udvar. Építész: Mátyus Orsolya
4/8
Jövőkép, az új közös udvar. Építész: Mátyus Orsolya

Otthon – több lépésben, saját ízlésre szabva

Az új építésű házaknál a kiindulási pontom a személyre szabottság volt. 30 újonnan épített háznál, 30 családnak, akiket nem ismerek személyesen, továbbá fontos elem a kezdeti kisebb beruházás, és a hosszú távon történő fejlődés. Emiatt úgy döntöttem, hogy az én építészeti tervem egyfajta „keret" lesz, és a lakóknak megadom a lehetőséget, hogy a jövőben saját ízlésük és igényük szerint töltsék azt ki. Az általam tervezett ház 30 m2-es és két szintes, amely kezdetben az abszolút minimumot nyújtja egy 2-3 fős családnak. Hosszú távon viszont két irányba bővíthető, két szinten. Az egyik oldalon az alapozás már kezdettől megépül, hogy a jövőbeli építkezést leegyszerűsítse. A ház másik oldalán már kezdettől szerepel egy fedett, de oldalról nyitott tér, amely az utcára nyílik, és így a telepre látogatók számára egy könnyen megközelíthető helyiség. Ezt a részt úgy képzelem, mint egy kis bolt/műhely/lakás/étterem terasz, így a lakóknak lehetősége van otthonukból eladni termékeiket, és a gyerekes anyák is megtehetik, hogy mialatt otthon vigyáznak a kicsikre kézműveskedjenek vagy üzleteljenek.

Mátyus Orsolya
 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2015.11.18.
15:46

Nagyon rokonszenves tervek, remélem megvalósulnak. Szabadjon ugyanakkor egy illúziót megkérdőjeleznem, ezt: "A tömegtermelés negatív következményeivel egyre inkább tisztában lévő társadalom visszavágyik az ipari forradalom előtti idők szellemébe, amikor az egyéni termékeket még nem váltotta fel a tucat. Ez az időszak a magyarországi romák történelmének is virágkora, amikor vándorkereskedő romákként a társadalom teljes értékű tagjaiként élték életüket, tervemben is erre a növekvő igényre helyezem a hangsúlyt." Nos, a magyarországi romák, többségükben, sajnos a kézműipar virágzásának idején sem számítottak - legalábbis a közfelfogás szerint - a társadalom teljes értékű tagjainak. Pedig akkoriban tömegesen foglalkoztak valóban hasznos, kifejezetten nekik hagyott, általuk végzett szakmákkal: szegkovács (főleg a vasútnak), vályogvető, teknővájó, edényeket "foltozó" drótos, vándorkereskedő, seprűkészítő és persze, zenész. A roma népesség mai kilábalásának semmiképpen sem az az útja, hogy ezeket a - szinte teljesen kiveszett - szakmákat műveljék. Sokkal inkább út volt a kádárizmus alatti, tehát a teljes foglalkoztatás elve szerinti, szinte minden áron való munkába állításuk, ami akkoriban rengeteg roma kétkezi dolgozót emelt a társadalom egyenrangú tagjává. Nem ismerek szociológiai adatokat, de valószínűsítem, hogy a ma szakmunkásként vagy értelmiségiként dolgozó és élő romák többsége annak a városi, munkás rétegnek a leszármazottja.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk