Épülettervek/Hallgatói terv

Otthon személyre szabva - az ózdi Hétes revitalizációja

1/8

Makett, jövőkép. Építész: Mátyus Orsolya

?>
Makett, jövőkép. Építész: Mátyus Orsolya
?>
Makett, a meglévő épületek felújítása. Építész: Mátyus Orsolya
?>
A prezentáció Delfben
?>
Jövőkép, az új közös udvar. Építész: Mátyus Orsolya
?>
A mag. Építész: Mátyus Orsolya
?>
Jövőkép. Építész: Mátyus Orsolya
?>
A meglévő épületek felújítása, az udvar. Építész: Mátyus Orsolya
?>
Az ózdi Hétes revitalizációja. Építész: Mátyus Orsolya
1/8

Makett, jövőkép. Építész: Mátyus Orsolya

Otthon személyre szabva - az ózdi Hétes revitalizációja
Épülettervek/Hallgatói terv

Otthon személyre szabva - az ózdi Hétes revitalizációja

2015.11.18. 10:37

Projektinfó

Földrajzi hely:
Ózd, Magyarország

Építészek, alkotók:
Mátyus Orsolya

Vélemények:
1

Az ózdi Hétes (ROMA) telep rehabilitációja

Tervezés éve:
2015

Stáblista

építész vezető tervező: Mátyus Orsolya
konzulens: Nelson Mota, André Mulder, Roel van de Pas

Letölthető dokumentumok:

Egy század eleji munkás kolónia, az ózdi Hétes telep revitalizációjára vállalkozott Mátyus Orsolya diplomamunkájában, amely alapstratégiáját a romák munkanélkülisége és a többségi társadalomtól való leszakadása adta. A fiatal tervezőt mindig is érdekelte a szegénység, a szociális problémák kérdése így alapvető volt számára a nehéz körülmények között élők segítése. 

A probléma

Az építészetben azt szeretem, hogy nagyon különböző problémákra nyújt megoldást. Az én érdeklődési köröm a szegénység és a szociális gondok, így az elmúlt év alap kérdése volt számomra, hogy egy tervező hogyan tudná segíteni a nehéz körülmények között élők életét. Helyszínnek az ózdi Hétes telepet választottam, amely egy 100 százalékban romák által lakott telep. Így a terv készítésénél nem csak a szegénységet vettem számításba, hanem a Magyarországon élő romák kultúráját is. Kutatást végeztem a történelmükről, a lakhatásukról és az életmódjukról. Ózd mellett a miskolci Lyukóvölgybe és Szakácsiba is ellátogattam, ahol az ottani emberekkel beszélgettem illetve a lakásaikat is felmértem. Kutatásom alapján nagyon sok értékes információhoz jutottam, amelyet sikerült felhasználnom a tervemhez.

Fő problémának a romák munkanélküliségét illetve a többségi társadalomtól való elszakadásukat láttam. Ez a probléma adta tervem alapstratégiáját, vagyis a telepet és a város összekötését. Ahelyett, hogy a lakókat kitelepítsék, meg kell nekik adni a lehetőséget, hogy maradjanak a telepen, és pozitívan járuljanak hozzá a környezet fejlesztéséhez. A Hétes telep elhelyezkedését illetően nagyon előnyös helyen van, a ma már nem működő vasgyár szomszédságában. Jelenleg óriási jelentőségű felújítás zajlik a gyár helyén: múzeum, skanzen és más turistákat vonzó funkciókkal telik meg. Ez azt jelenti, hogy a telepnek is nagy szerepe lehet a hely értékének meghatározásában.

A prezentáció Delfben
3/8
A prezentáció Delfben

A stratégia

Manapság egyre nagyobb az igény a bio illetve a fenntartható termékekre. A tömegtermelés negatív következményeivel egyre inkább tisztában lévő társadalom visszavágyik az ipari forradalom előtti idők szellemébe, amikor az egyéni termékeket még nem váltotta fel a tucat. Ez az időszak a magyarországi romák történelmének is virágkora, amikor vándorkereskedő romákként a társadalom teljes értékű tagjaiként élték életüket, tervemben is erre a növekvő igényre helyezem a hangsúlyt. Fontos példa számomra Bogdán László munkája Cserdiben, aki a faluban biogazdálkodást hozott létre, óriási sikereket elérve ezzel.

A Hétes telep építészetéről érdemes tudni, hogy egy olyan század eleji munkás kolónia, amelynek a mai napig monumentális értéke van. Bár jelenleg a házak állapota leromlott, még mindig hordozzák magukban az ózdi kolóniák szellemét és ma is műemléki jellegű területnek számít. A fenti okok miatt álláspontom, hogy a telep felszámolása helyett ésszerűbb, ha egyfajta mintaként szolgál arra, hogy az emberek otthonának felszámolása, a lakók kitelepítése helyett, együttes erővel hogyan lehetne értéket létrehozni. Emiatt az az alapkoncepcióm, hogy a telepet a lakók aktív részvételével kell újra felvirágoztatni, a jelenlegi épületeteket felújítani és a lakásállományt úgy átalakítani, hogy az ottlakók lakhatási igényeinek megfeleljen. A felújítási munkálatok mellett új lakások építését is javaslom, amelyeket szintén a lakók építenének fel.

Makett, jövőkép. Építész: Mátyus Orsolya
1/8
Makett, jövőkép. Építész: Mátyus Orsolya

A terv – régi és új egy helyen

A telepre terveztem egy közösségi házat is, ahol a különböző szakmák elsajátítására lehetőséget adó tanfolyamokat tartanának. A lakók a helyszínen sajátíthatnák el az építkezés tudományát, olyan anyagokkal tanulnának meg dolgozni, amelyek könnyen hozzáférhetőek, olcsóak és fenntarthatóak. Így esett a választásom a vályogra, a fára, illetve a szalmabála hőszigetelésre. A vályogtéglát együtt elkészítheti a közösség, a fa megmunkálása is megtanulható, majd a zsindelyek készítése egyszerű szerszámokkal elvégezhető. Mivel a szalma egy mezőgazdasági hulladék, ez később akár újrahasznosítható lehet.

Mind a felújításnál, mind az újépítésű résznél közös udvarokat terveztem, amelyre az épületegyüttes bejárata nyílik. Kutatásom során láttam, hogy mekkora jelentősége van a közös kültéri területeknek, ahol a közösség tagjai találkoznak egymással. Azért is fontos a közös udvar, mert védett környezetet biztosít a körülötte lakók számára. Fontosnak tartom az átmeneti zónákat, amelyek a belső és a külső tér határán helyezkednek el. Viszonylag olcsó megoldás egy nem fűtött, de fedett helyiség létrehozása, amely különböző családi szokásoknak nyújthat helyszínt. Ezért döntöttem a tornácok tervezésénél, amely az év nagy részében a ruhák szárítása mellett, családi események helyszínévé is válhat.

Jövőkép, az új közös udvar. Építész: Mátyus Orsolya
4/8
Jövőkép, az új közös udvar. Építész: Mátyus Orsolya

Otthon – több lépésben, saját ízlésre szabva

Az új építésű házaknál a kiindulási pontom a személyre szabottság volt. 30 újonnan épített háznál, 30 családnak, akiket nem ismerek személyesen, továbbá fontos elem a kezdeti kisebb beruházás, és a hosszú távon történő fejlődés. Emiatt úgy döntöttem, hogy az én építészeti tervem egyfajta „keret" lesz, és a lakóknak megadom a lehetőséget, hogy a jövőben saját ízlésük és igényük szerint töltsék azt ki. Az általam tervezett ház 30 m2-es és két szintes, amely kezdetben az abszolút minimumot nyújtja egy 2-3 fős családnak. Hosszú távon viszont két irányba bővíthető, két szinten. Az egyik oldalon az alapozás már kezdettől megépül, hogy a jövőbeli építkezést leegyszerűsítse. A ház másik oldalán már kezdettől szerepel egy fedett, de oldalról nyitott tér, amely az utcára nyílik, és így a telepre látogatók számára egy könnyen megközelíthető helyiség. Ezt a részt úgy képzelem, mint egy kis bolt/műhely/lakás/étterem terasz, így a lakóknak lehetősége van otthonukból eladni termékeiket, és a gyerekes anyák is megtehetik, hogy mialatt otthon vigyáznak a kicsikre kézműveskedjenek vagy üzleteljenek.

Mátyus Orsolya
 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2015.11.18.
15:46

Nagyon rokonszenves tervek, remélem megvalósulnak. Szabadjon ugyanakkor egy illúziót megkérdőjeleznem, ezt: "A tömegtermelés negatív következményeivel egyre inkább tisztában lévő társadalom visszavágyik az ipari forradalom előtti idők szellemébe, amikor az egyéni termékeket még nem váltotta fel a tucat. Ez az időszak a magyarországi romák történelmének is virágkora, amikor vándorkereskedő romákként a társadalom teljes értékű tagjaiként élték életüket, tervemben is erre a növekvő igényre helyezem a hangsúlyt." Nos, a magyarországi romák, többségükben, sajnos a kézműipar virágzásának idején sem számítottak - legalábbis a közfelfogás szerint - a társadalom teljes értékű tagjainak. Pedig akkoriban tömegesen foglalkoztak valóban hasznos, kifejezetten nekik hagyott, általuk végzett szakmákkal: szegkovács (főleg a vasútnak), vályogvető, teknővájó, edényeket "foltozó" drótos, vándorkereskedő, seprűkészítő és persze, zenész. A roma népesség mai kilábalásának semmiképpen sem az az útja, hogy ezeket a - szinte teljesen kiveszett - szakmákat műveljék. Sokkal inkább út volt a kádárizmus alatti, tehát a teljes foglalkoztatás elve szerinti, szinte minden áron való munkába állításuk, ami akkoriban rengeteg roma kétkezi dolgozót emelt a társadalom egyenrangú tagjává. Nem ismerek szociológiai adatokat, de valószínűsítem, hogy a ma szakmunkásként vagy értelmiségiként dolgozó és élő romák többsége annak a városi, munkás rétegnek a leszármazottja.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk