| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Panorámák extrákkal – Öt különleges hazai kilátó

1/21

A Cserhát mélyén, a Buják és Szanda közötti Sas-bércen áll Pappenheim Szigfrid Gróf egykori pompás vadászháza, amely a közelmúlt felújítása óta elsősorban kilátóként működik.

A magas kőfalakra épített favázas felső szintek az 1950-es évektől elhagyott építményben 2000-re teljesen elpusztultak. Újjáépítésük több ütemben, az eredetihez nagyon hasonló szerkezettel, 2017-re fejeződött be.

Az alsó szintek 1910 óta álló kőfalai. A Franz Zell müncheni építész tervezte épület alsó szintjén a grófi család erdészei laktak, a felső szint szolgált a vadászok szálláshelyéül.

A felújítás során a belső tér is eredeti formájában született újjá. Az alsó szinteken turistaszálló kialakítását tervezi a tulajdonos Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

A különleges kilátó hétvégéken tart nyitva, a kicsit rossz utat toleráló autóval akár pár száz méterre megközelíthető.

A szomszédos Mátrában, 2015-re egészen hasonló koncepció szerint készült el a Galyatető kilátójának felújítása, immár modern formában a Nartarchitects tervei szerint.

A meglévő torony tetején újabb három szint épült vasbetonból, amelyek belsejében három puritán puritán, de egyedülálló panorámájú szálláshelyet alakítottak ki.

A vasbeton toldásnak köszönhetően a torony újra magasan az immár évszázados bükkfák fölé emelkedik. A belülről kívülre áthelyezett lépcsők által a magasabb torony megtartotta az eredeti szélesség-magasság arányát.

Szintén a vasbeton volt az alapanyaga a Velencei-hegység népszerű kilátójának a Bence-hegy tetején. Az építésére kiírt tervpályázat győztes műve Ruppa Gábor és Merkel Tamás műhelyéből került ki, a pályázaton Betonvirág fantázianévvel szerepelt.

A 2018-ra megépült torony belsejében 113 lépcsőfok vezet fölfelé, amelyek ritkábbá válva, egészen a legmagasabb pontig folytatódnak.

A torony szétterülő tetején a kiszélesedő lépcső alkotja a kilátóteraszt. Mellette a főként pincék és alagutak építésénél, megerősítésénél használt, azonnal megkötő lőttbeton -felület is megfigyelhető.

Egy olyan természeti alakzatokat utánzó formát akartunk itt létrehozni, ami sok mindent felidéz, de valójában semmire sem hasonlít. Titokzatos tárgy a hegytetőn - írta a tervező a koncepcióról. A kilátó nap közben, belépőjeggyel látogatható.

A Veszprém feletti Guya-dombon az építtető praktikus okból tért el a fa szerkezettől. A körülötte növő, fiatal erdőben élő gombák a korábban itt álló fa kilátó vázát elkorhasztották, és a szakemberek szerint az utódjára is hasonló sors várt volna.

Végül a korábban több kilátót is tervező Magyar János szerkesztette az újszerű acél szerkezetet, a erőművi hűtőtornyokra jellemző, parabolikus hiperboloid formával.

Az ezernél is több, horganyzott acél rácsrúd és csomópont alkotta szerkezet előre méretre gyártott darabjait a helyszínen, egyszerű csavarozással illesztették össze, mintegy másfél-két méteres darabonként haladva fölfelé.

A hegyek legelegánsabb építőanyaga kétségtelenül a közelben bányászott kő. Mára persze sem az ára, sem a bányászat környezetvédelmi vetülete miatt nem elterjedt, de Budapest legmagasabb pontján most is megcsodálható.

A kilátó építésére 1904-ben kiírt tervpályázaton Klunzinger Pál műve nyert, amely Schulek Frigyes átalakítása nyomán nyerte el mai formáját (fotók: OSZK/Hungaricana, Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

1908-ra újratervezett, több szintes tetőteraszaival, és pompás, historizáló stílusával a János-hegyi Erzsébet-kilátó ma is a főváros egyik legnépszerűbb túracélpontja, országos jelentőségű műemlék.

A kilátó alsó szintjén a kezdetektől kávézó működik, míg a fölötte lévő, hasonló kialakítású, kör alakú tér alapvetően üres, kiállítótérként és pihenőként funkciónál. A falakon elhelyezett tablók a hegy és a kilátó történetéről mesélnek.

Az egyre keskenyedő felsőbb szintek vastag falait boltozott ülőfülkék sora szegélyezi.

A kilátó legutóbbi teljes felújítása 2005-re készült el, azóta is jó állapotban várja a kirándulókat, minden nap a nappali órákban nyitva tartva. Fentről a föld görbületéből adódóan nyolcvan kilométeres látókör ered.

?>
A Cserhát mélyén, a Buják és Szanda közötti Sas-bércen áll Pappenheim Szigfrid Gróf egykori pompás vadászháza, amely a közelmúlt felújítása óta elsősorban kilátóként működik.
?>
A magas kőfalakra épített favázas felső szintek az 1950-es évektől elhagyott építményben 2000-re teljesen elpusztultak. Újjáépítésük több ütemben, az eredetihez nagyon hasonló szerkezettel, 2017-re fejeződött be.
?>
Az alsó szintek 1910 óta álló kőfalai. A Franz Zell müncheni építész tervezte épület alsó szintjén a grófi család erdészei laktak, a felső szint szolgált a vadászok szálláshelyéül.
?>
A felújítás során a belső tér is eredeti formájában született újjá. Az alsó szinteken turistaszálló kialakítását tervezi a tulajdonos Budapesti Erdőgazdaság Zrt.
?>
A különleges kilátó hétvégéken tart nyitva, a kicsit rossz utat toleráló autóval akár pár száz méterre megközelíthető.
?>
A szomszédos Mátrában, 2015-re egészen hasonló koncepció szerint készült el a Galyatető kilátójának felújítása, immár modern formában a Nartarchitects tervei szerint.
?>
A meglévő torony tetején újabb három szint épült vasbetonból, amelyek belsejében három puritán puritán, de egyedülálló panorámájú szálláshelyet alakítottak ki.
?>
A vasbeton toldásnak köszönhetően a torony újra magasan az immár évszázados bükkfák fölé emelkedik. A belülről kívülre áthelyezett lépcsők által a magasabb torony megtartotta az eredeti szélesség-magasság arányát.
?>
Szintén a vasbeton volt az alapanyaga a Velencei-hegység népszerű kilátójának a Bence-hegy tetején. Az építésére kiírt tervpályázat győztes műve Ruppa Gábor és Merkel Tamás műhelyéből került ki, a pályázaton Betonvirág fantázianévvel szerepelt.
?>
A 2018-ra megépült torony belsejében 113 lépcsőfok vezet fölfelé, amelyek ritkábbá válva, egészen a legmagasabb pontig folytatódnak.
?>
A torony szétterülő tetején a kiszélesedő lépcső alkotja a kilátóteraszt. Mellette a főként pincék és alagutak építésénél, megerősítésénél használt, azonnal megkötő lőttbeton -felület is megfigyelhető.
?>
Egy olyan természeti alakzatokat utánzó formát akartunk itt létrehozni, ami sok mindent felidéz, de valójában semmire sem hasonlít. Titokzatos tárgy a hegytetőn - írta a tervező a koncepcióról. A kilátó nap közben, belépőjeggyel látogatható.
?>
A Veszprém feletti Guya-dombon az építtető praktikus okból tért el a fa szerkezettől. A körülötte növő, fiatal erdőben élő gombák a korábban itt álló fa kilátó vázát elkorhasztották, és a szakemberek szerint az utódjára is hasonló sors várt volna.
?>
Végül a korábban több kilátót is tervező Magyar János szerkesztette az újszerű acél szerkezetet, a erőművi hűtőtornyokra jellemző, parabolikus hiperboloid formával.
?>
Az ezernél is több, horganyzott acél rácsrúd és csomópont alkotta szerkezet előre méretre gyártott darabjait a helyszínen, egyszerű csavarozással illesztették össze, mintegy másfél-két méteres darabonként haladva fölfelé.
?>
A hegyek legelegánsabb építőanyaga kétségtelenül a közelben bányászott kő. Mára persze sem az ára, sem a bányászat környezetvédelmi vetülete miatt nem elterjedt, de Budapest legmagasabb pontján most is megcsodálható.
?>
A kilátó építésére 1904-ben kiírt tervpályázaton Klunzinger Pál műve nyert, amely Schulek Frigyes átalakítása nyomán nyerte el mai formáját (fotók: OSZK/Hungaricana, Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)
?>
1908-ra újratervezett, több szintes tetőteraszaival, és pompás, historizáló stílusával a János-hegyi Erzsébet-kilátó ma is a főváros egyik legnépszerűbb túracélpontja, országos jelentőségű műemlék.
?>
A kilátó alsó szintjén a kezdetektől kávézó működik, míg a fölötte lévő, hasonló kialakítású, kör alakú tér alapvetően üres, kiállítótérként és pihenőként funkciónál. A falakon elhelyezett tablók a hegy és a kilátó történetéről mesélnek.
?>
Az egyre keskenyedő felsőbb szintek vastag falait boltozott ülőfülkék sora szegélyezi.
?>
A kilátó legutóbbi teljes felújítása 2005-re készült el, azóta is jó állapotban várja a kirándulókat, minden nap a nappali órákban nyitva tartva. Fentről a föld görbületéből adódóan nyolcvan kilométeres látókör ered.
1/21

A Cserhát mélyén, a Buják és Szanda közötti Sas-bércen áll Pappenheim Szigfrid Gróf egykori pompás vadászháza, amely a közelmúlt felújítása óta elsősorban kilátóként működik.

A magas kőfalakra épített favázas felső szintek az 1950-es évektől elhagyott építményben 2000-re teljesen elpusztultak. Újjáépítésük több ütemben, az eredetihez nagyon hasonló szerkezettel, 2017-re fejeződött be.

Az alsó szintek 1910 óta álló kőfalai. A Franz Zell müncheni építész tervezte épület alsó szintjén a grófi család erdészei laktak, a felső szint szolgált a vadászok szálláshelyéül.

A felújítás során a belső tér is eredeti formájában született újjá. Az alsó szinteken turistaszálló kialakítását tervezi a tulajdonos Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

A különleges kilátó hétvégéken tart nyitva, a kicsit rossz utat toleráló autóval akár pár száz méterre megközelíthető.

A szomszédos Mátrában, 2015-re egészen hasonló koncepció szerint készült el a Galyatető kilátójának felújítása, immár modern formában a Nartarchitects tervei szerint.

A meglévő torony tetején újabb három szint épült vasbetonból, amelyek belsejében három puritán puritán, de egyedülálló panorámájú szálláshelyet alakítottak ki.

A vasbeton toldásnak köszönhetően a torony újra magasan az immár évszázados bükkfák fölé emelkedik. A belülről kívülre áthelyezett lépcsők által a magasabb torony megtartotta az eredeti szélesség-magasság arányát.

Szintén a vasbeton volt az alapanyaga a Velencei-hegység népszerű kilátójának a Bence-hegy tetején. Az építésére kiírt tervpályázat győztes műve Ruppa Gábor és Merkel Tamás műhelyéből került ki, a pályázaton Betonvirág fantázianévvel szerepelt.

A 2018-ra megépült torony belsejében 113 lépcsőfok vezet fölfelé, amelyek ritkábbá válva, egészen a legmagasabb pontig folytatódnak.

A torony szétterülő tetején a kiszélesedő lépcső alkotja a kilátóteraszt. Mellette a főként pincék és alagutak építésénél, megerősítésénél használt, azonnal megkötő lőttbeton -felület is megfigyelhető.

Egy olyan természeti alakzatokat utánzó formát akartunk itt létrehozni, ami sok mindent felidéz, de valójában semmire sem hasonlít. Titokzatos tárgy a hegytetőn - írta a tervező a koncepcióról. A kilátó nap közben, belépőjeggyel látogatható.

A Veszprém feletti Guya-dombon az építtető praktikus okból tért el a fa szerkezettől. A körülötte növő, fiatal erdőben élő gombák a korábban itt álló fa kilátó vázát elkorhasztották, és a szakemberek szerint az utódjára is hasonló sors várt volna.

Végül a korábban több kilátót is tervező Magyar János szerkesztette az újszerű acél szerkezetet, a erőművi hűtőtornyokra jellemző, parabolikus hiperboloid formával.

Az ezernél is több, horganyzott acél rácsrúd és csomópont alkotta szerkezet előre méretre gyártott darabjait a helyszínen, egyszerű csavarozással illesztették össze, mintegy másfél-két méteres darabonként haladva fölfelé.

A hegyek legelegánsabb építőanyaga kétségtelenül a közelben bányászott kő. Mára persze sem az ára, sem a bányászat környezetvédelmi vetülete miatt nem elterjedt, de Budapest legmagasabb pontján most is megcsodálható.

A kilátó építésére 1904-ben kiírt tervpályázaton Klunzinger Pál műve nyert, amely Schulek Frigyes átalakítása nyomán nyerte el mai formáját (fotók: OSZK/Hungaricana, Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

1908-ra újratervezett, több szintes tetőteraszaival, és pompás, historizáló stílusával a János-hegyi Erzsébet-kilátó ma is a főváros egyik legnépszerűbb túracélpontja, országos jelentőségű műemlék.

A kilátó alsó szintjén a kezdetektől kávézó működik, míg a fölötte lévő, hasonló kialakítású, kör alakú tér alapvetően üres, kiállítótérként és pihenőként funkciónál. A falakon elhelyezett tablók a hegy és a kilátó történetéről mesélnek.

Az egyre keskenyedő felsőbb szintek vastag falait boltozott ülőfülkék sora szegélyezi.

A kilátó legutóbbi teljes felújítása 2005-re készült el, azóta is jó állapotban várja a kirándulókat, minden nap a nappali órákban nyitva tartva. Fentről a föld görbületéből adódóan nyolcvan kilométeres látókör ered.

Nézőpontok/Vélemény

Panorámák extrákkal – Öt különleges hazai kilátó

2022.06.25. 08:32
1/21

A Cserhát mélyén, a Buják és Szanda közötti Sas-bércen áll Pappenheim Szigfrid Gróf egykori pompás vadászháza, amely a közelmúlt felújítása óta elsősorban kilátóként működik.

A magas kőfalakra épített favázas felső szintek az 1950-es évektől elhagyott építményben 2000-re teljesen elpusztultak. Újjáépítésük több ütemben, az eredetihez nagyon hasonló szerkezettel, 2017-re fejeződött be.

Az alsó szintek 1910 óta álló kőfalai. A Franz Zell müncheni építész tervezte épület alsó szintjén a grófi család erdészei laktak, a felső szint szolgált a vadászok szálláshelyéül.

A felújítás során a belső tér is eredeti formájában született újjá. Az alsó szinteken turistaszálló kialakítását tervezi a tulajdonos Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

A különleges kilátó hétvégéken tart nyitva, a kicsit rossz utat toleráló autóval akár pár száz méterre megközelíthető.

A szomszédos Mátrában, 2015-re egészen hasonló koncepció szerint készült el a Galyatető kilátójának felújítása, immár modern formában a Nartarchitects tervei szerint.

A meglévő torony tetején újabb három szint épült vasbetonból, amelyek belsejében három puritán puritán, de egyedülálló panorámájú szálláshelyet alakítottak ki.

A vasbeton toldásnak köszönhetően a torony újra magasan az immár évszázados bükkfák fölé emelkedik. A belülről kívülre áthelyezett lépcsők által a magasabb torony megtartotta az eredeti szélesség-magasság arányát.

Szintén a vasbeton volt az alapanyaga a Velencei-hegység népszerű kilátójának a Bence-hegy tetején. Az építésére kiírt tervpályázat győztes műve Ruppa Gábor és Merkel Tamás műhelyéből került ki, a pályázaton Betonvirág fantázianévvel szerepelt.

A 2018-ra megépült torony belsejében 113 lépcsőfok vezet fölfelé, amelyek ritkábbá válva, egészen a legmagasabb pontig folytatódnak.

A torony szétterülő tetején a kiszélesedő lépcső alkotja a kilátóteraszt. Mellette a főként pincék és alagutak építésénél, megerősítésénél használt, azonnal megkötő lőttbeton -felület is megfigyelhető.

Egy olyan természeti alakzatokat utánzó formát akartunk itt létrehozni, ami sok mindent felidéz, de valójában semmire sem hasonlít. Titokzatos tárgy a hegytetőn - írta a tervező a koncepcióról. A kilátó nap közben, belépőjeggyel látogatható.

A Veszprém feletti Guya-dombon az építtető praktikus okból tért el a fa szerkezettől. A körülötte növő, fiatal erdőben élő gombák a korábban itt álló fa kilátó vázát elkorhasztották, és a szakemberek szerint az utódjára is hasonló sors várt volna.

Végül a korábban több kilátót is tervező Magyar János szerkesztette az újszerű acél szerkezetet, a erőművi hűtőtornyokra jellemző, parabolikus hiperboloid formával.

Az ezernél is több, horganyzott acél rácsrúd és csomópont alkotta szerkezet előre méretre gyártott darabjait a helyszínen, egyszerű csavarozással illesztették össze, mintegy másfél-két méteres darabonként haladva fölfelé.

A hegyek legelegánsabb építőanyaga kétségtelenül a közelben bányászott kő. Mára persze sem az ára, sem a bányászat környezetvédelmi vetülete miatt nem elterjedt, de Budapest legmagasabb pontján most is megcsodálható.

A kilátó építésére 1904-ben kiírt tervpályázaton Klunzinger Pál műve nyert, amely Schulek Frigyes átalakítása nyomán nyerte el mai formáját (fotók: OSZK/Hungaricana, Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

1908-ra újratervezett, több szintes tetőteraszaival, és pompás, historizáló stílusával a János-hegyi Erzsébet-kilátó ma is a főváros egyik legnépszerűbb túracélpontja, országos jelentőségű műemlék.

A kilátó alsó szintjén a kezdetektől kávézó működik, míg a fölötte lévő, hasonló kialakítású, kör alakú tér alapvetően üres, kiállítótérként és pihenőként funkciónál. A falakon elhelyezett tablók a hegy és a kilátó történetéről mesélnek.

Az egyre keskenyedő felsőbb szintek vastag falait boltozott ülőfülkék sora szegélyezi.

A kilátó legutóbbi teljes felújítása 2005-re készült el, azóta is jó állapotban várja a kirándulókat, minden nap a nappali órákban nyitva tartva. Fentről a föld görbületéből adódóan nyolcvan kilométeres látókör ered.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.