Paul Rudolph vendégháza szétszerelve, becsomagolva keresi új tulajdonosát

A 20. századi modernizmus jelentős alakja, Paul Rudolph amerikai építész érett alkotásait az egymásba kapcsolódó tömegek összetett kompozíciója jellemzi – komplex homlokzatai inspirációul szolgáltak A brutalista című film építészeti világához is. Az 1953-ban épült Walker Vendégház korai, kísérleti munkája. A mozgatható elemekből álló, bárhol felépíthető szerkezet 2 millió dollárért keresi új tulajdonosát, teljes dokumentációval és eredeti bútortervekkel együtt.

Paul Marvin Rudolph (1918–1997) az Egyesült Államok egyik legismertebb modernista építésze, a Yale Egyetem Építészeti Tanszékének vezetője volt. Munkáit a vasbeton karakteres használata, valamint a térbeli komplexitás és az építészeti kompozíció dinamizmusa jellemzi. Ismertebb épületei közé tartozik a bostoni Government Service Center (1963-71) és a Yale Egyetem Építészeti Kara (1958–63); a Walker Vendégházat (1953) az egyik kedvenc alkotásának tartotta. 

Korai tervei az internacionalizmus jegyében születtek, üvegfalakkal és szigorú geometriával, ám már ekkor is megfigyelhetők voltak a kreatív szerkezeti megoldások. Rudolph fokozatosan olyan szemléletet alakított ki, amelyben az épület formáját a belső funkciók és a szerkezeti logika határozzák meg, mely oda vezette, hogy az épülettömeget markánsan elkülönülő egységekre bontsa. Érett építészeti alkotásait az egymásba kapcsolódó tömegek összetett kompozíciója és a gazdag felületi textúrák jellemzik, amelyek a formaalkotás szabadságát, a gazdag képzelőerőt és a technikai kifinomultságot tükrözik. Érdekesség, hogy komplex homlokzatai inspirációul szolgáltak A brutalista című film díszlettervezője, Judy Becker számára a főszereplő építész stílusának megformálásakor.

Az 1953-ban épült Walker Vendégház egy körülbelül 2,4 x 2,4 méteres rácshálóra szervezett moduláris rendszer mentén épül fel. Az acélszerkezetre rögzített nagyméretű fapanelek mozgatását egy különleges, csigákkal és hét darab pirosra festett ágyúgolyó-nehezékkel működtetett rendszer teszi lehetővé. Ez a megoldás a belső és külső terek közötti viszonyt rugalmasan alakíthatóvá teszi: zárt állapotban intimebb térként, nyitott állapotban pedig pavilonszerű, árnyékos térként funkcionál az épület.

A szerkezet nemcsak technikai, hanem vizuális szempontból is meghatározó eleme a háznak. A különleges megoldás miatt az épület „Ágyúgolyós Ház" néven is ismert.

A vendégház több meghatározó építészeti szakfolyóiratban is szerepelt, például a Progressive Architecture, az Architectural Forum és az Architectural Record lapjain. E kiadványok a házat a kis alapterületű, de kísérleti modern építészet egyik fontos példájaként mutatták be.

A Walker Vendégház elsőként a floridai Sanibel Islanden épült fel Walter W. Walker megrendelésére, aki a minnesotai fakitermelő nagyvállalkozó, T. B. Walker unokája volt – utóbbi alapította a Minneapolisban működő Walker Art Centert. Az épület egészen 2019-ig a Walker család tulajdonában állt, ekkor egy Sotheby’s design aukción 920 ezer dollárért eladták egy, a Palm Springs környékén élő vevőnek. Az egy szobával és egy fürdőszobával rendelkező épület jelenleg szétszerelt, szakszerűen becsomagolt állapotban várja új tulajdonosát. A 2 millió dolláros ár magában foglalja a teljes dokumentációt és Paul Rudolph eredeti bútorterveit is. A konstrukció mobil jellege lehetővé teszi, hogy az épületet bárhol felépítsék, akár magán-, akár intézményi környezetben.

Forrás: Brown Harris Stevens, Britannica, Artnet