Egyéb cikkek

Pécsi konferencia- és koncertközpont

1/14

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/14

Pécsi konferencia- és koncertközpont
Egyéb cikkek

Pécsi konferencia- és koncertközpont

2007.05.07. 14:40
MÉD

Díjazásban nem részesült pályamű Felelős tervezők: Gunther Zsolt, Csillag Katalin

Díjazásban nem részesült pályamű

Felelős tervezők: Gunther Zsolt, Csillag Katalin (3h építésziroda)
Tervezők: Török Áron, Pataj Orsolya, Szabó Kinga
Akusztikus: Fürjes Andor
Látványtervező: Kápolnás Gergely
Makett: Csizmazia Géza
Tanácsadók: Sörös István, Gőz László

 

 


Részlet a műleírásból:

 

Telepítés
A beépítési koncepció szerint három sáv alakul ki kelet-nyugati irányban: a 6-os út mentén található emelt sétány, a tudásközpont, a kollégium és a koncertterem által definiált épületsáv, valamint a vasúti töltésig terjedő nyírfaliget sávja. A 6-os bevezető szakasza melletti épületsáv bontásával egy, a belvárost és a Zsolnay-gyárat összekötő gyalogossávot tervezünk. A sáv a Nagy Lajos utca és a koncertterem közötti szakaszon városias promenád, a barcelonai “La Rambla" az előképe. A sétány a 48-as téren lépcsővel kezdődik, egy hídon ível át az út felett, majd két épület között
egy további hídon keresztül jut el a szűken vett várostervezési területre. A sétány végig +3.50 m-es magasságban halad. Váltakozva iroda-, szolgáltató épületek valamint teresedések szegélyezik két oldalról. Ezek a teresedések dél felé egy pációt szegélyeznek. A sétány magasban való futtatásával az alsó terület kereskedelem és vendéglátás illetve további mélygarázsol számára szabadul fel. A 6-os út is határozott térfallal van leválasztva.

A sétány a koncertterem előtti tér után a Balokány ligetén keresztül jut el a Zsolnay-gyár Basamalom utcai homlokzatáig. A sétány belesimul a fák által dominált területbe, a város felé vezető irányt csupán egy frissen ültetett fasorral jelezzük. Innen – terveink szerint egy nagyobb homlokzati megnyitással – lehet bejutni a kulturális központtá átalalkuló gyárba. A
szemközti gyárépületbe a meglévő földalatti alagút felhasználásával lehet átsétálni. Fennáll a veszélye annak, hogy a két kulturális épület (tudásközpont és koncertterem) egymással építészetileg konkurálhat. Ezért a két épület más irányba tájolt: a koncertterem a 6-os útra nyíló városi térre, a tudásközpont pedig a Nagy Lajos utca felé nyit. A két épületet
elválasztja a kollégium tömbje.

A koncertterem előtti városi tér folytatja a koncertterem épületének formálási logikáját. A teret egy fasor választja le a 6-os út forgalmától. A Zsolnay sétány átfut a téren, a Balokány menti karéj síkjában elhelyezett szökőkútsávok szegélyezik. A téren az alatta található mélygarázs
íves hátú bevilágítói padokként, “nyugágyakként használhatóak. A koncertterem mélygarázsát a Nagy Lajos útról induló szervízútról illetve a déli szervízútról lehet megközelíteni. A koncertterem feltöltése egy bemélyített, nyugati rakodórámpáról történik, mely az épület belsejében található.

 

Tömegformálás, belső térképzés
A tömegképzést a szabályos, négyzetalaprajzú hasáb és az ezt szabdaló, a hely irányaira reagáló szabálytalan és puha bemetszések határozzák meg. Az átlátszó hártya (elmosódott és kristálytiszta) mögött két főtömeg található: a koncertterem és a filharmonikusok hasábja. A köztes terek ívesen kivágott födémlemezek és az ezek egymásfölöttiségéből eredő térből metsződnek ki. A keletkező terek puhák, ugyanakkor határozottak, lendületesek, de az épület peremén megtorpannak. A belső térképzésbe szintén átvittük a zene szabályossága és kiszámíthatatlansága közötti jótékony feszültséget.


Homlokzat, anyagok, szerkezetek
A Zsolnay-porcelánminták inspiráltak a homlokzat kialakításakor. A mintákhoz hasonló vonalvezetés üvegre történő transzponálásával, felüleletének modulálásával torzított képek keletkeznek. Ez a homlokzati felület vonul végig az épület három oldalán. Két üveghártya fogja össze az épület peremén található tartószerkezetet. A külső, egy bordás osztás nélküli síküveg felület, a belső pedig változóan torzító üveg, mely az üvegre vitt speciális réteg segítségével készül.


A kubusban található bemetszések közül a felső, paraboloid köpeny átlátszó üvegből készül, tartószerkezete filigrán, részben alulfeszített acéltartó. Az alsó, körpalást formájú bemetszések aranyszínű üvegmozaik burkolatúak. Déli irodarész homlokzatán a tömör felület a nyílások helyein puhán befelé hajlik. A nyílások kör alakúak, szabálytalan elrendezésük számított plasztikává nemesül a felületen. A homlokzat anyaga fehér színű, fényes üvegmozaik. Az épület belső homlokzat a déli homlokzat logikájának átfordítása.. A puha benyomódásokat nem szeli függőleges síkban
üveg, hanem ívesen záródva, lágyan tagolják a felületet. A koncertterem kubusa sötétbarna, a filharmonikusok tömbje fehér színű.
Az igényesen kialakított közönségforgalmi terekben (aula, előtér stb.) halványszürke színű terrazzo burkolatot terveztünk. A próbatermek, étterem, irodák csaphornyos parkettával burkoltak. A mosdókban, vizes helyiségekben emelt szintű greslap burkolat készül.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.