építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Porto-Novo, Bénin fővárosa: legyen harmonikus és vonzó főváros

Beszámoló a franciaországi Cergy-Pontoise-i Nemzetközi Várostervezői Szemináriumok által szervezett workshopról
Beszámoló a franciaországi Cergy-Pontoise-i Nemzetközi Várostervezői Szemináriumok által szervezett workshopról

Bénin, Porto-Novo, 2005. november 11-27.

 
Béninről

Bénin
Bénin a fekete Nyugat-Afrikában található, tulajdonképpen egy hosszú keskeny földsáv merőlegesen a Guineai-öbölre. Északról Burkina Faso és a Niger Köztársaság, keletről Nigéria, nyugatról Togo határolja. Az ország 115 765 km² területen fekszik, lakossága mintegy 7, 46 millió. Az országban trópusi klíma uralkodik, a hőmérséklet alig ingadozik, átlagosan 28°C körül van. A száraz és esős évszak váltja egymást. Bénin gazdaságilag fejletlen ország. Számos látnivalója ellenére a turisták alig látogatják.

1960-ban véget ért a gyarmatrendszer a francia fekete Afrikában, Dahomey függetlenné vált. 1975-ben létrejött a Bénini Népköztársaság, amely a 80-as évek végéig állt fenn. Bénin egyike volt az első afrikai országoknak, amelyek a demokrácia útjára léptek.

Porto Novoról
Bénin fővárosa, Porto-Novo az Ouémé-lagúna partján fekszik. Három medencére oszlik területe. A város észak felé terjeszkedik, mivel keleten és nyugaton a várost mocsaras terület szegélyezi. A város 52,2 km²-en terül el. Öt kerületből és 86 negyedből áll a főváros. Lakossága 223 552 fő. Porto-Novo az ország jelentős kulturális és oktatási központja.

A város gazdasági életében nagy szerepet tölt be a népszerű és illegális üzemanyag-kereskedelem. Nigériához igen erős gazdasági és kereskedelmi szálak fűzik. A nigériai határ mintegy 30 km-re, Lagos pedig 120 km-re található.

Az utak többsége nehezen járható. A közlekedés fő eszközei a minibusz, a Peugout 504-es taxi, valamint a motortaxi, az ún. zem (a zemidjan szó rövidítése, amely annyit tesz fon nyelven: vigyél el gyorsan!). Kerékpárokat csak elvétve láthatunk. A vasútvonalat, amely keresztezi a várost, sajnos nem használják. A várost a lagúnarendszer köti össze a cölöpfalvakkal, sőt Nigériába is eljuthatunk vízi úton.


Porto Novo utcakép
Porto Novo modern közintézmény


Porto-Novo hagyományokban gazdag város. Történelme több, mint három évszázadra vezethető vissza, s ez igencsak ritka Fekete-Afrikában. Főváros, amely befogadta a messze idegenből érkezőket, a különböző vallásokat és kultúrákat. Ez a sokszínűség teszi egyedivé. A város eredete a 17. század végére tehető. Az első lakosok Oyo, Nigéria keleti tartományából származó jorubák voltak. A szájhagyomány szerint három joruba vadász messzire elkalandozott vadűzés alkalmával, majd egyszer csak pihenés közben megjelent nekik egy jótevő istenség kilencfejű szörny alakjában. Varázsló tanácsára később ezen a helyen telepedtek le nemzetségükkel, így jött létre akkori nevén Adjatche. 

A Hogbonou királyság megalapítása a nyugati Allada régióból származó adja Té Agbanlin nevéhez fűződik a 18. században. Az ő uralkodása alatt kezdett el jelentősen terjeszkedni a város. A város lakóinak többsége így az adja kultúrához tartozik. A Goun, Ouémé, Toni, Setto és Toffi csoportok a népesség mintegy kétharmadát teszik ki. Közel egyharmadát pedig a joruba nemzetségbeliek. Porto-Novo lakói ezenkívül a Fon, Mina és afro-brazil származásúak. A városban legtöbben a goun és a joruba nyelvet beszélik a hivatalos francia nyelv mellett. A lakosság vallás terén is sokféle. A lakosok között vannak keresztények, muzulmánok, törzsi vallások hívei. A vudu és fétista szokások még mindig nagyon elterjedtek. Még a muzulmánok és a katolikusok is gyakran vesznek részt animista ünnepségeken. 

Porto-Novo városszövetében is nyomokat hagyott a történelem. Éltek itt királyok, hercegek, vallási vezetők; portugál, francia, német nagykereskedők, francia gyarmatosítók; valamint az afro-brazilok, vagyis azok az egykor Brazíliába hurcolt rabszolgák, akik visszatértek, illetve leszármazottaik. Az általuk alapított negyedek jól elkülöníthetők egymástól.

Hagyományos építészet jellemzi a sűrűn beépült belvárost, a vályog épületek általában négyszögletesek és sátortetővel fedettek. Goun és joruba családok lakják. A gyarmati időkből származó építészet leginkább a város nyugati területén jelentkezik. A nagyszabású épületek elsősorban hivatalként vagy lakóépületként működnek. Ezek az épületek leginkább zöld környezetben állnak és százéves fák veszik körbe. Az afro-brazil stílusú építészet az óváros és a gyarmati negyed között fedezhető fel. Brazil vagy portugál hatásról tanúskodnak a díszítőelemekkel gazdagon ellátott impozáns épületek.

A modern építészetet képviselik a városban szétszórt, 60-as években emelt villák, valamint az elmúlt 20 év alatt épült muzulmán kereskedők lakóházai. A joruba villák a Perzsa-öböl országainak gazdag villáira emlékeztetnek. A magánépítés a felparcellázott területeken zajlik, s különösen a város északi negyedeiben erőteljes. A többnyire beton alapanyagú házakat bádoggal fedik vagy tetőterasszal zárják le. 

A kultuszhelyek (mecsetek, templomok, animista szentélyek) paloták, kereskedőházak, lakóépületek mind-mind értékes forrásként szolgálnak arról a társadalomról, amely igen gazdag és mozgalmas történelmet tud maga mögött. Ahogy lépésről lépésre felfedezzük ezt a világot, egyre inkább elvarázsol bennünket.

Ám ez a magával ragadó történelmi város haldoklik.

A városi önkormányzat szeretné, ha Porto-Novo újra „igazi” fővárossá válhatna. De hisz Porto-Novo már most is Bénin fővárosa. Akkor tehát hol van a probléma?

Cotonou-ról
Porto-Novo habár hivatalosan még Bénin fővárosa, gazdasági és politikai hatalmát elvesztette. Úgy tűnik, maga a hivatalos főváros elnevezés még nem elégséges ahhoz, hogy annak is ismerjék el Porto-Novot. A kormány székhelyét és intézményeit már évekkel ezelőtt átköltöztette a tőle 32 km-re nyugatra fekvő kikötővárosba, Cotonou-ba. Az óceán partján fekvő Cotonou ma az ország legnagyobb városa több, mint 800 000 lakosával.

Mi is valójában a főváros

Vajon a fővárosnak az ország legnagyobb vagy legnépesebb városának kell lennie? Jelenleg Porto-Novo megközelítőleg a népesség 3,6°-át teszi ki, míg Cotonou a 11%-át. De Washington szintén kisebb, mint New York.

Gazdasági központként kell működnie a fővárosnak? Porto-Novo jelenleg messze elmarad Cotonout-ól gazdasági szempontból. De Peking is jelentéktelenebb gazdaságilag, mint Sanghai.


Cotonou benzinkút
Cotonou utcakép

A legnagyobb repülőtérrel és a legkiterjedtebb közlekedési kapcsolattal kell rendelkeznie? Jelenleg Cotonou-ban található a nemzetközi repülőtér, az ország legfontosabb kikötője. De Róma repülőtere szintén kisebb, mint Milánóé, és a legnagyobb kikötők Triesztben és Genovában találhatók.

A kormányszékhelynek és a nagykövetségeknek a fővárosban kell lennie? Jelenleg minden megyei adminisztrációs hivatal Porto-Novoban található, de az országos jelentőségű intézmények Cotonou-ban vannak. Egyedül a Nemzetgyűlés székel Porto-Novoban, a Legfelsőbb Bíróság székhelye kivitelezés alatt áll. Vajon ez az az elem, amely szimbolikus fővárost „igazi” fővárossá tenné?

A workshopról
Többek között ezeken a kérdéseken gondolkodtak és keresték a választ a várostervezési workshop résztvevői, a világ több országából érkező és helyi várostervezők, építészek, tájépítészek, mérnökök, szociológusok és gazdasági szakemberek.

A tervezés során 6 fő szempont fogalmazódott meg:

1. Térségi együttműködés

Porto-Novo városának szoros kapcsolatot kell kiépíteni a környező településekkel. Ez az infrastruktúra fejlesztését jelenti elsősorban, kiemelve Cotonou és Porto-Novo összeköttetését. Javaslatok születtek az északi kapcsolatok kiépítésére is.

2. Főváros funkció meghatározása

  • Az adminisztrációs tevékenységeknek Porto-Novoban kell összpontosulnia a jövőben.
  • Kulturális és tudományos fellegvárként működjön a főváros a jövőben. Nagy hangsúlyt kell fektetni a kutatásra és az egyetemi oktatásra.  Kulturális rendezvények szervezésére és egy művészeti központ kialakítására lenne szükség.

3. A gazdasági fejlődés eszközei

  • A turizmus nagy szerepet játszhat a város fejlődésében.  Turista útvonalra is készült terv.
  • Felmerült a helyi kézműves központ létrehozásának is ötlete.
  • A halászat, illetve a hátországokkal közösen kiépített élelmiszeriparág fejlesztése gazdasági előrelépést jelentene Porto-Novo számára.

4. A környezet és az épített örökség védelme

  • Hangsúlyt kell fektetni a történelemhez (többek között a rabszolgák elhurcolását és azok Brazíliából való visszatérését illetően), kultúrához és valláshoz kötődő épített és szellemi örökségre.
  • A városközpontot, valamint az építészeti és kulturális szempontból értékes épületeket helyre kell állítani.
  • Fontos az üresen álló épületek, jelenleg elhagyatott területek újrahasznosítása.
  • Nagy figyelmet kell szentelni a környezetvédelemnek. Meg kell óvni Porto-Novot a nagyvárosokat jellemző ártalmaiktól, mint például a közlekedésből származó légszennyezettségtől, zajtól, közbiztonság hiányától.

5. Javasolt várostervezési lépések

  • Kiemelt feladat az Ouémé-lagúna tájépítészeti értékként való kezelése, turisztikai hasznosítása. Rekreációs területet lehetne kijelölni a partján, többek között éttermet, hotelt is el lehetne helyezni a partján. A lakosság számára biztosítani kell a lagúna megközelíthetőségét, a lagúna partját be kell kapcsolni a városi szövetbe.
  • Felmerült a városon áthaladó dél-nyugati tengely kialakításának ötlete, amely a lagúnától indulna.
  • Megfontolandó a lagúnától délre egy új városnegyed kialakítása.

A városi közlekedés fejlesztése

  • A városi tömegközlekedés fejlesztése elkerülhetetlen. Az autóbusz-pályaudvar felújítása is szükséges az új tömegközlekedési eszközök bevezetése mellett.
  • A lagúnán átvezető második híd építése nagy előrelépést jelentene a város fejlődésében.

 

Varga Júlia
építész, várostervező
a workshop előkészítésének és lebonyolításának részvevője

Fotó: Zeynep Aktuna, Guillaume Le Bris, Nicolas Detrie, Ken A. Tani, Varga Júlia


vélemény írásához jelentkezzen be »