Egy stadion lelke a pálya és az azt körülölelő lelátó finom egysége. Herzog & de Meuron szerint a futballarénák a modern kor zarándokhelyei. Jó esetben egy épület a közösség egzisztenciájának kifejezője, a közösség anyagi és szellemi koncentrációja. Ez egy stadion esetében érzékletesen tapintható: a közösség útmutatást vár, identitást, megerősítést, jelképet és büszkeséget. Mindez az épületben ölt testet, nagyívű építészeti koncepciókkal, innovatív - kapszula stadion - és minőségi megoldásokkal, melyek hosszú időre beágyazódnak a város szövetébe. Ám ezekről sok esetben már a tervezés alatt a költségvetés irányába kúszik a figyelem. Igen, az elmúlt években átfogó stadionfejlesztésbe kezdett a kormány, és igen, szükség van arra, hogy a hazai verseny-, utánpótlás- és szabadidősport számára magas színvonalú létesítmények jöjjenek létre. Ahogy arra is, hogy az országnak legyen valamirevaló stadionja, ahol nagy rendezvényeket, nemzetközi sport és kulturális eseményeket lehet tartani - de egy bizonyos szám elérése után nincs szükség többre.
"A magyar kormány 2013-ban indította el a Nemzeti Stadionfejlesztési Programot, amely 26 létesítmény megújítását irányozta elő a 2014-2016 költségvetési években. A programnak komoly gazdaságfejlesztési hatása volt, az eddigi beruházások összértéke megközelíti a 150 milliárd forintot, amely jelentős építőipari élénkülést hozott, és hozzájárult a magyar építőipar és gazdaság válság utáni fellendüléséhez." - hangzott el a madridi Magyar Nagykövetség és a Spanyol Építészkamara szervezésében 2016. novemberében megtartott rendezvényen, ahol Tóth Csaba, a fővárosi Kiemelt Beruházások Kormánybiztosi Hivatalának főigazgatója ismertette a folyamatban lévő sport-infrastrukturális fejlesztéseket.
Jelenleg 33 arénánál tartunk és ez a szám rohamtempóban nő - bár a 33 szimbolikus szám, talán itt megáll a történet -, viszont kérdéses, hogy az óriási betonrengeteg mekkora ökológiai lábnyomot hagy, hogy mi lesz az üzemeltetéssel, hogy valóban kihasználjuk-e ezeket az épületeket, valóban szükséges-e egy 1800 főt számláló községre egy 3500 férőhelyes stadion megépítése? Egyáltalán, hol csúszik meg a dolog és miért van az, hogy lufiként növekednek a költségek? Bizonyos szám elérése után érdemes megnyomni a stop gombot és a sok milliárdot más szektorok fejlesztéseire csoportosítani. Például egészségügy, oktatás, ezeket nem lehet és nem szabad elhanyagolni, hiszen az elmaradással, a siralmas állapotokkal, a leomló falakkal, kitört ablaküvegekkel naponta szembesülünk. A Duna Aréna [41 milliárd], valamint a vizes világbajnokság összköltsége végül 140 milliárd forintnál állt meg - mely költségek még a befejezés után is nőttek -, míg a Puskás Ferenc Stadion már most 200 milliárdnál tart, holott még javában zajlik az építkezés, mindeközben pl. az egészségügyi intézményekre fordított összeg kb. 117 milliárd. Elgondolkodtató.
2010-2018 közötti stadion és sportlétesítmények:
Mindebben nincsenek benne az egyéb sportlétesítmények, mint a Duna Aréna [vezető tervező: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA], a győri Audi Aréna [vezető tervező: Sándor János] vagy a Nemzeti Korcsolyázó Központ, melyek költségeivel együtt már 796 milliárdnál járunk. A 'miért fektetünk ennyi pénzt a sportlétesítményekbe' kérdés mellett ott van a másik, hogy 'mi az oka az elszálló költségvetésnek?' Az építés közben való tervezés az egyik instant költségnövelő módszer, ami sokszor nem vis maior helyzetekből, hanem az elégtelen előkészítésből fakad. A részletes tervezés hiányáért, a projekt pazarló levezényléséért sok esetben a menedzsment, a megrendelő tehető felelőssé - de mit tehet, illetve tehet-e egyáltalán valamit az építész, hogy a kárt csökkentse? Az épületek bemutatásakor ritkán esik szó erről a küzdelemről, holott érdemes volna beszélni róla.
Fürdős Zsanett
* A szigetszentmiklósi stadion építésére sajtóértesülések szerint elfogyott az államtól kapott támogatási összeg, a létesítmény nem készült el.
** Sajnos a tervező kiléte sem a közbeszerzési adatokból, sem sportoldalakról nem kideríthető.