építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Régi és új párbeszéde - Tapolcai Járásbíróság és Járási Ügyészség tervpályázat

A Tapolcai Járásbíróság és Járási Ügyészség rekonstrukciójának és bővítésének tétje a majdnem 90 éves épület anyagi tartalékaihoz méltó, ezekkel arányos anyagi- és használati értéktöbblet létrehozása. Kalmár László, Kronavetter Péter és Zsuffa Zsolt terve olyan átirat, mely szerves módon folytatja a patinás épületet, de érzékelhetővé teszi a modern kor építészeti és technológiai lehetőségeiben történt változásokat. A Bíráló Bizottság II. díjban részesítette a pályázatot.

A jog kultúránk immanens része. Az általa összegzett társadalmi normák és meghatározott magatartási szabályok pontos képet adnak kultúránkról. Épületeink, mindenkori építészetünk épp ilyen jól árulkodnak rólunk. Az építészet viselkedésről, viszonyulásról is szól, létezik a házak normális magatartása, még ha az építési jog ezt töredékesen és pontatlanul tudja is csak szabályozni. Az építészet lehet etikus. Egy bíróság esetében, úgy tűnik, kiemelkedő fontosságú a pontos építészeti fogalmazás, az elégséges helyett a példamutató viselkedés megtalálása minden területen. A városi szövetben való szerepvállalásban éppúgy, mint az anyagi és szellemi tartósságot biztosító téri és anyagi többlet megteremtésében. A Tapolcai Járásbíróság és Járási Ügyészség bővítésének esetében pedig különleges hangsúllyal régi és új párbeszédében, amely egy legszűkebb értelemben véve is legalább 90 éves történet folytatása körül forog.


Tapolcai Járásbíróság és Járási Ügyészség tervpályázat - építész tervező: Kronavetter Péter, Kalmár László, Zsuffa Zsolt

 

Az 1929-ben Orbán Ferenc tervei alapján épült historizáló bírósági épület funkcionális és építészeti szempontból is megőrzésre méltó. Felújítását és bővítését romló műszaki állapota valamint a Járási Ügyészség és Járásbíróság megnövekedett és összetettebbé váló helyigénye indokolja. A tervezett felújítás és bővítés során az épület minden szempontból alkalmassá válhat az ott működő bírósági és ügyészségi szervezeti egység megfelelő, egymástól független, jól elkülönített módon történő befogadására.

Tervünkben a helyi védelem alatt álló Ady Endre utcára néző – jelenleg bíróságként működő épületszárny teljes mértékű megtartása és műemléki gondosságú felújítása mellett a rá merőlegesen elhelyezkedő, régen szolgálati lakásokként funkcionáló, leromlott állagú épületszárny elbontásra került. A szükséges funkcionális bővítést egy mai kornak megfelelő, modern épületszárnyban valósítottuk meg, részben a jelenleg használaton kívüli épületrész, részben az udvari területen található két kisebb méretű melléképület elbontásával felszabaduló területen. A bővítmény karakterét szándékaink szerint a meglévő épületrész értékeinek tiszteletben tartása, az illendőség szabályait követő viselkedés jellemzi (vö. Jonathan Sergison és Stephen Bates "urban decorum" fogalmával), amellett hogy megjelenésének minden elemében érezhető a kortárs hangvétel. A megőrzött épület és a folytatásaként, továbbírásaként értelmezett új szárny egymást kiegészítve képez új egységet a körbezárt átrium körül.


Tapolcai Járásbíróság és Járási Ügyészség tervpályázat - építész tervező: Kronavetter Péter, Kalmár László, Zsuffa Zsolt

 

A meglévő épület térstruktúrája, valamint a pályázati kiírásban megfogalmazott helyiségigények és térkapcsolatok elemzése során kiderült, hogy a bíróság még önállóan sem fér bele a jelenleg használt épületrészbe, viszont az az ügyészség befogadására maradéktalanul alkalmas. A meglévő épületben egy korszerű bíróság komplex közlekedési útvonalainak (bírósági dolgozók, ügyfelek, büntetés végrehajtás, védett tanú, oktatási intézmény látogatói, apartman, stb.) összehangolása szinte megoldhatatlan működési kompromisszumok, vagy aránytalan szerkezeti beavatkozások nélkül. A helyi védelem alatt álló épület padlásterének vizsgálatakor egyértelműen kiderült, hogy a tetőtér beépítése az összetett tetőszerkezet nagymértékű bontását igényelné, mely módszert a történeti épület szerkezeti és szerkesztési elveibe történő durva beavatkozásként értékeltünk. Emellett a tetőtéri beépítés energetikailag nem jelentett volna optimális, megfelelő megoldást (lsd. nyári felmelegedés), ahogy az új tetőablakok megjelenése is kedvezőtlenül befolyásolta volna az épület megjelenését a településképileg érzékeny helyszínen, a történeti belváros peremén.

A mai középületekkel szemben támasztott követelmények megváltozása, a szervezeti egységek elválasztása, valamint egy megfelelően nyitott és központi elhelyezkedésű, a megnövekedett ügyfélforgalmat korszerűen kiszolgálni képes előcsarnok hiánya mind a bíróság új épületrészbe való telepítését indokolták. Így koncepciónk szerint a Tapolcai Járásbíróság elhelyezése jórészt az új épületszárnyban történik, csak kiemelt fontosságú terei, mint az ügyfélcentrum a földszinten, és az emeleti elnöki irodák maradtak a régi épületben, természetesen a bírósággal közvetlen összeköttetésben és az ügyészségtől tökéletesen elválasztva.


Tapolcai Járásbíróság és Járási Ügyészség tervpályázat - építész tervező: Kronavetter Péter, Kalmár László, Zsuffa Zsolt

 

A bíróság és az ügyészség javasolt helycseréje az ütemezhető megvalósítást is lehetővé teszi. Amíg az új épületrész felépül a meglévő házban zavartalanul folyhat a munka. Amint elkészül az új szárny, a két szervezet ideiglenesen a ma használható területnél nagyobb területre költözhet át, majd a felújítás után a meglévő épületrészbe visszaköltözhet az ügyészség. Ezzel a megoldással fenntartható a folyamatos működés, a zavartalan ügyintézés.

A megbővített épület két teljesen elkülöníthető bejáratot kapott. Koncepciónk szerint az ügyészség használja a meglévő Ady Endre utcai főbejáratot, míg a bíróság új főbejárata a Köztársaság tér felől nyílik majd. Innen lesz lehetőség az ügyészség akadálymentes megközelítésére is. A meglévő és új épületrész között csak egy ellenőrizhető földszinti átjárási kapcsolatot biztosítottunk. Alapvető térkapcsolati szempont volt mindkét épületrésznél, hogy a földszinten elsősorban az ügyféltér, az emeleten az ügyfelek elől elzárt munkaterület alakuljon ki. Az ügyfélforgalommal érintett területek és a bírósági dolgozói területek fizikai különválasztása az ügyfélforgalom egyszerűsödését eredményezi. Az átlátható közlekedési rendszer az ügyfelek számára könnyebb tájékozódást, elegánsabb megjelenést eredményez.


Tapolcai Járásbíróság és Járási Ügyészség tervpályázat - építész tervező: Kronavetter Péter, Kalmár László, Zsuffa Zsolt

 

A megvalósuló építmény nem lehet hivalkodó, ugyanakkor megjelenésében méltó kell legyen a bíróság és az ügyészség társadalmi rangjához. Szándékaink szerint a tervezett épület mind külső, mind belső megjelenésével utal a benne működő szervezetek hivatalos jellegére, a benne folyó munka komolyságára, hitelességére.

A meglévő Ady Endre utcáról nyíló patinás épületrész homlokzatait a helyi védettségi előírásoknak megfelelően alakítottuk ki. A homlokzatokon új építészeti elemeket nem hoztunk létre, célunk az épületrész aprólékos felújítása volt. A homlokzatok nyílászáróinak, kő és műkő elemeinek felújításán túl csupán a vakolati mezők színezésének újragondolását tartottuk szükségesnek, így a mai zöldes árnyalathoz képest az eredeti színezésnek jobban megfelelő világos homokszín (drapp) árnyalatokat javaslunk. A Tapolczai Lapok 1929. Szeptember 8-i számában így ír az épületről: "Az új bírósági épület méltóságos egyszerűségével hat leginkább a nézőre. Drapp és szürke színű vakolása, a masszív faragottkő homlokzat, a fal és tető tagozás: stílusformába nem szorítható modern, de harmonikusan szép képet ad. Orbán Ferenc budapesti Ipariskolai tanár, az épület tervezője nagyon szép munkát végzett."


Tapolcai Járásbíróság és Járási Ügyészség tervpályázat - építész tervező: Kronavetter Péter, Kalmár László, Zsuffa Zsolt

 

Tervünkben a meglévő épület továbbépítéseként gondolkodtunk az új épületrészekről, olyan átiratként, mely szerves módon folytatja a patinás épületet, de egyértelműen érzékelhetőek rajta az eltelt kilencven év építészetében és technológiai lehetőségeiben történt változások, fejlesztések is. A tervezett új, „stílusformába nem szorítható modern” épületrész homlokzati arányrendszere, részletezettsége, nyílászárók karaktere mind igyekeznek továbbörökíteni a meglévő épületszárny értékeit, tömegképzése csupán a jól hasznosítható lapostető megjelenésében tér el a meglévő házétól. A bővítmény homlokzatát időtálló és nemes anyagokkal, kő illetve műkő burkolattal láttuk el, amely nem csupán illeszkedik az városképi szempontból kiemelten fontos környezetbe, de tartóssága és minimális karbantartásigénye a fenntarthatóságot is szolgálja. A rekonstrukció és bővítés tétje a majdnem 90 éves épület anyagi tartalékaihoz méltó, ezekkel arányos anyagi- és használati értéktöbblet létrehozása.

Zsuffa és Kalmár Építész Műterem

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »