Közélet, hírek

Sikerrel zárta kapuit a harmadik Rotterdami Építészeti Biennále

1/2

George Brugmans

?>
George Brugmans
?>
1/2

George Brugmans

Sikerrel zárta kapuit a harmadik Rotterdami Építészeti Biennále
Közélet, hírek

Sikerrel zárta kapuit a harmadik Rotterdami Építészeti Biennále

2007.09.04. 09:19

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Rotterdam, Hollandia

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

Kees Christiaanse építészt, professzort választották meg a 2009-es, negyedik Nemzetközi Rottrdami Építészeti Biennále kurátorának.

2/2

Kees Christiaanse építészt, professzort választották meg a 2009-es, negyedik Nemzetközi Rottrdami Építészeti Biennále kurátorának.


Kees Christiaanse (1953) építésznek tanult a Delft Műszaki Egyetemen, Hollandiában. 1989-ben megalapította saját cégét Rotterdamban, a KCAP-t. 1990-ben létrehozta az ASTOC Architects & Planners bázisát Kölnben.
A KCAP egy nemzetközileg nyitott holland tervezőcég, mely építészettel és várostervezéssel foglalkozik. Remekműveik között szerepel széleskörű látásmódjával és kísérleteivel létrehozott komplex városi transzformációik, látványterveik belsőépítészeti és építszeti vonatkozásban egyaránt. Több mint 140 projekt megvalósult már a cég életében, melyből több mint 60 Hollandiában és Németországban épülhetett meg. Az építésziroda ezek mellett részt vesz egyéb európai és ázsiai projektben is. Christiaanse 1996 és 2003 között a Berlini Műszaki Egyetem építészeti és várostervezői karán oktatott. Jelenleg a zurichi Swiss Federal Institute of Technology (ETH) professzora.

(az építész legutóbbi, 2007. áprilisi, sanghaji prezentációja a városiasodás veszedelmeiről, a fenntarthatóságról a csatolt anyagban található, címe: The city is not a tree? The city becomes a tree!)

Sikerrel zárta kapuit a harmadik Rotterdami Építészeti Biennále

Szeptember 3-án hivatalosan is befejeződött a nemzetközi építészeti biennále Rotterdamban. A négy fő kiállítás –a Visionary Power, The New Dutch City, A Better World/Another Power és a Form and the City – a Kunsthal és a holland építészeti központ, a NAi szervezésében csaknem 77.500 látogatót fogadott a biennále idején, mely a 2005-ös rendezvényhez képest 30%-os növekedést jelent.

A Berlage Institute kurátorságával megrendezett biennále fókuszába a városiasodást állították, pontosabban a "POWER – Producing the Contemporary City" jelszavakat. Minden nap 150,000 ember vándorol a városokba munkát, megélhetést keresve. Hatalmas szükség van arra, hogy az építészek és várostervezők is előre tekintsenek, s kicsit határozottabb állásfoglalást fogalmazzanak meg mind produktumaikban, mind előadásaikban. A biennále célja többek között az volt, hogy a fiatal tervezőket is bevonják a felelősségteljes munkába, tervezésbe, gondolkodásba. Az eredményeket, pályázati munkákat a kiállításokon láthatták az érdeklődők.

George Brugmans
1/2
George Brugmans

A rendezvény fővédnöke George Brugmans rendkívül optimista, ahogy megfogalmazta a rendezvény záróestjén. “Hatalmas sikernek tartom a biennále jövőbe tekintő és azt támogató ötleteit, melyekkel előadásokon és kiállításokon ismerkedhetett meg a kíváncsi sokaság. Mondom ezt azért is, mert rendkívül széleskörű, nemzetközi szakember gárda fordult meg Rotterdamban a rendezvényeken, s fejtette ki vitákat generáló véleményét, legyen szó építészről, várostervezőről, akadémiai tagokról, ingatlanfejlesztőkről, egyetemi oktatókról. Nagy örömmel konstatáltuk, hogy Kees Christiaanse elvállalta a következő biennále kurátori tisztét, s ezzel egyúttal felvette a kesztyűt a jövő építészetének felelősségét illetően. A következő biennále témája is a féktelen városiasodás folyamatával, a jövő városaival kíván foglalkozni."

Részletekért kattintson a Biennále hivatalos oldalára: www.rotterdam2007.nl

 

A téma megjelenések támogatója a
Holland Királyság Budapesti Nagykövetsége

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk