Stop Heathrow: megvan az első bírósági ítélet a párizsi klímaegyezmény nyomán

Ökológiai mérföldkőként értékelhető döntés született Londonban február 27-én: az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága nem engedélyezi a londoni Heathrow reptér harmadik kifutópályájának építését, a 2016-os párizsi klímaegyezményre hivatkozva. Ez az első bírósági ítélet, amely a széndioxid-kibocsátásnak az egyezményben vállalt korlátozására támaszkodik, de akár nemzetközi predecenst is teremthet. A hírre még az épp Nagy-Britanniában tartózkodó Greta Thunberg is reagált.

Az ügyben eljáró Keith Lindblom bíró szerint a Párizsban az Egyesült Királyság által is szignált éghajlatvédelmi egyezményt, amelyben Nagy-Britannia is vállalta, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 2 °C, illetve optimáélisan 1,5 °C alatt próbálja tartani az iparosodás előtti szinthez képest, figyelembe kell venni a hatályos törvények és rendeletek készítésekor. Márpedig a Heathrow-ra vonatkozó esetben ez nem történt meg. A bíró ezzel igazat adott a Plan B jogi segélyszervezet érvelésének, amely – a Greenpeace-szel, számos más szervezettel és civil képviselővel együtt – azzal támadta meg az új kifutó építésének szabad utat adó, 2018-as Airports National Policy Statementet, hogy az ellentmond az egyezményben vállaltaknak. A pert egyébként 2019 májusában elutasította ugyanez a bíróság, de a panaszosok fellebbeztek. 

„Most világossá vált, hogy a kormányaink nem állíthatják azt: betartják a klímaegyezményben vállaltakat, és eközben párhuzamosan azzal tökéletesen ellentmondó intézkedéseket hoznak" – idézte a Guardian a Plan B munkatársát, Tim Croslandot. Margaretha Wewerinke-Singh, a Leideni Egyetem nemzetközi jogi szakértője ennél is messzebb ment a lap szerint: „A döntés következményei globálisak" – jelentette ki. „Az első alkalommal igazolta vissza bírósági ítélet, hogy a párizsi egyezmény jogi kötöttséggel jár. Meggyőző bizonyítékunk van arra, hogy a 1,5 Celsius-fokot meghaladó globális felmelegedés katasztrofális következményekkel jár – ennek alapján tűztük ki a célt. Mégis akad, aki azt mondja: ez a célkitűzés csak eszmei – ezáltal szabad utat adva a kormányoknak arra, hogy figyelmen kívül hagyják." A világhírű aktivista, Greta Thunberg ennél lakonikusabban reagált: „Gondoljatok bele, ha mindannyian figyelembe vennénk a párizsi egyezményt..."

A brit közvélemény szeme most Boris Johnson kormányfőn van. Miközben Johnson londoni főpolgármesterként még nyilvánosan a harmadik kifutót ellenzők pártján állt, a 2018-as, még Theresa May által hozott támogató döntés bírálatától már tartózkodott. A kormány egyelőre felemás álláspontot hangoztat: a kifutó építését a légiközlekedési ipar belügyeként aposztrofálják. 

Ennél azonban jóval többről van szó. A döntést megelőzően írt véleménycikkében Justine Greening korábbi konzervatív parlamenti képviselő hosszan sorolja a beruházás ellen szóló érveket, kezdve a már eleve túlzsúfolt, évi 80 millió utast kiszolgáló Heathrow további terhelésétől, a napi plusz 700 gép okozta levegő- és hangszennyezéstől addig a negatív hatásig, amit az Egyesült Királyságban központinak számító reptér bővítése a régió más légikikötőire gyakorolna. A döntést jó egérutat adna Johnsonnak, hogy kihátráljon a kifutóbővítésből – ez egyébként a novemberben esedékes glasgow-i ENSZ-klímatalálkozó előtt komoly nemzetközi diplomáciai hatással is bírhatna. 

Ahogyan eddig, a magántulajdonú Heathrow Airport Ltd. nyilván ezután is minden eszközt bevet majd a harmadik kifutó megvalósításáért. 2019 nyarán mutatták be a Grimshaw Architects készített terveket, amelyek többek között új terminál építésével, az M25-ös autópálya elterelésével, illetve egy ponton alagútba bújtatásával, valamint közel ötvenezer férőhelyes szabadtéri parkolók építésével számolnak. A környékbeli lakosok számára a cég anyagi kártérítést, a zajszennyezés elleni szigetelés támogatását, valamint az éjszakai járatok 6,5 órás tilalmát ígérte meg.