Épületek/Lakóépület

Szadai passzív családi ház

1/41

Passzív családi ház, Szada - alaprajz

Passzív családi ház, Szada - alaprajz
Passzív családi ház, Szada - homlokzatok
Passzív családi ház, Szada - homlokzatok
Passzív családi ház, Szada - Szekér László
Passzív családi ház, Szada - Szekér László
Passzív családi ház, Szada - Szekér László
Passzív családi ház, Szada - Szekér László
helyszínrajz
alaprajz, Szada, passzívház
keresztmetszet
északi homlokzat
nyugati homlokzat
déli homlokzat
keleti homlokzat
Passzív családi ház, Szada - alapozás
Passzív családi ház, Szada - fal födém
Passzív családi ház, Szada - megújuló energiák
Passzív családi ház, Szada - nyílászáró légtömörség
tanusítvány
polisztirol zsaluelemek
lemezalap
falazás
falazás
a födém
indul az ácsmunka
ácsmunka
fedélszék
ablakbeépítés
ablak
Passzív családi ház, Szada - Szekér László
napkollektor szerelés
napkollektor szerelés
gépészeti helyiség
blowerdoor
blowerdoor
középen Benécs József
Blower-door mérés
Blower-door mérés
500 literes melegvíz tároló
Passzív családi ház, Szada - Szekér László
Passzív családi ház, Szada - alaprajz
Passzív családi ház, Szada - homlokzatok
Passzív családi ház, Szada - homlokzatok
Passzív családi ház, Szada - Szekér László
Passzív családi ház, Szada - Szekér László
Passzív családi ház, Szada - Szekér László
Passzív családi ház, Szada - Szekér László
helyszínrajz
alaprajz, Szada, passzívház
keresztmetszet
északi homlokzat
nyugati homlokzat
déli homlokzat
keleti homlokzat
Passzív családi ház, Szada - alapozás
Passzív családi ház, Szada - fal födém
Passzív családi ház, Szada - megújuló energiák
Passzív családi ház, Szada - nyílászáró légtömörség
tanusítvány
polisztirol zsaluelemek
lemezalap
falazás
falazás
a födém
indul az ácsmunka
ácsmunka
fedélszék
ablakbeépítés
ablak
Passzív családi ház, Szada - Szekér László
napkollektor szerelés
napkollektor szerelés
gépészeti helyiség
blowerdoor
blowerdoor
középen Benécs József
Blower-door mérés
Blower-door mérés
500 literes melegvíz tároló
Passzív családi ház, Szada - Szekér László
1/41

Passzív családi ház, Szada - alaprajz

Szadai passzív családi ház
Épületek/Lakóépület

Szadai passzív családi ház

2009.02.12. 13:51

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Szekér László

Földrajzi hely:
Szada, Magyarország

Vélemények:
115

Hazánkban elsőként a Szekér László tervezte családi ház kapta meg a hivatalos passzívház minősítést a darmstadti Passivhaus Instituttól. Bemutatjuk a befejezés előtt álló épületet.

Főbb építési adatok, körülmények

A telek Budapesttől kb. 30 km-re északra, Szada egyik újonnan parcellázott részén található. Területe 1501 négyzetméter, 19 méter széles és körülbelül 78 méter hosszú, kelet-nyugati tengelyű. A ház hasznos alapterülete 126 m2, a telek beépítettsége 180 négyzetméteren 12%. Burkolt külső felületek: 131 négyzetméter. Zöldterület: 1190 négyzetméter (79 %).

A tervezés kihívása az volt, hogy a négytagú család számára egy gyorsan és gazdaságosan megépíthető, megfizethető passzívházat hozzunk létre, a maximálisan rendelkezésre álló kb. 30 millió forintból, a tervezéssel és kivitelezéssel együtt a rendelkezésre álló 8 hónap alatt, úgy, hogy ez alatt az idő alatt a használatbavételi engedélyezés is megtörténjen. A célok között szerepelt az is, hogy lehetőleg a hivatalos passzívház-minősítést is megszerezzük, illetve a ház a későbbiekben továbbfejleszthető legyen null-energiás házzá.

Az általános koncepció ismertetése

A terület enyhén lejtős kelet-nyugati irányban. Környezete részben beépült, illetve folyamatosan épül, körben a szokásos, „mediterrán”stílusra hajazó családi házas ingatlanok találhatók. Az építtető – a passzívházépítés iránt elkötelezett matematikus-környezetvédő tanár házaspár – eredetileg egy fszt+tetőtér kialakításban gondolkodott, de a minimál méretek (kb. 120–130 m2 hasznos alapterület) miatt inkább a földszintes kialakításnál maradtunk, így a megépült ház egy földszintes épület, pinceszint és beépített tetőtér nélkül. Az építtetők egy olyan egyszerű, megfizethető lakóházat szerettek volna létrehozni, melyben a négytagú család elfér, és négy önálló szoba, illetve félszoba kialakítható. (A délnyugati részen található L-alakú szoba később ketté osztható.) A költségkímélés miatt garázs, vagy kocsibeálló nem készült.

 

Passzív családi ház, Szada - Szekér László
4/41
Passzív családi ház, Szada - Szekér László

Passzív családi ház, Szada - Szekér László
5/41
Passzív családi ház, Szada - Szekér László

Passzív családi ház, Szada - Szekér László
6/41
Passzív családi ház, Szada - Szekér László

Passzív családi ház, Szada - Szekér László
7/41
Passzív családi ház, Szada - Szekér László

helyszínrajz
8/41
helyszínrajz

alaprajz, Szada, passzívház
9/41
alaprajz, Szada, passzívház

keresztmetszet
10/41
keresztmetszet

északi homlokzat
11/41
északi homlokzat

nyugati homlokzat
12/41
nyugati homlokzat

déli homlokzat
13/41
déli homlokzat

keleti homlokzat
14/41
keleti homlokzat

 

Az épület elhelyezésénél elsősorban a szoláris nyereség maximalizálása volt a cél, ezért – a szabadonálló kialakítás előírásainak megfelelően – az északi telekhatárhoz közel helyeztük el a házat. Tekintve, hogy a déli oldali szomszéd építési szándékait már ismertük, az épületet igyekeztünk minél inkább a telek közepére húzni, amit csak többszöri, főépítészi egyeztetés során sikerült elérni, mivel így az épület telepítése „kilóg” az utcaképből. Az épület formálásánál a kompakt tömeg elérése csak kompromisszumok árán volt elérhető, de törekedtünk a közép-európai klímán bevált, egyszerű, délre tájolt hosszúkás téglalap alakú formára. Az épület déli oldalán helyeztük el a nagy ablakokkal ellátott lakóhelyiségeket, és az északi oldalra kerültek – mintegy puffertérként – a kiszolgáló helyiségek, a konyha, előszoba, vécé, fürdő, gépészeti helyiség.

Az autónak az északi kerítés közelében alakítottunk ki nyitott parkolót, melyet árnyékoló lugas, zöld növényzettel befuttatott tető véd.. Az épülethez a keleti oldalon, a nappali, konyha és étkezőhöz kapcsolódóan egy 28 m2-es fedett-nyitott terasz kapcsolódik, nyugatról az épület határolja, így szélvédett és intim kialakítású. A ház bejárata az északi oldal közepéntörténik, a bejárati szélfogón keresztül. Általános szempont volt az egyszerű, költségkímélő, fenntartható megoldások keresése, mind a megépítés, mind a későbbi üzemeltetés során.

Vízellátás: az épület vízigénye a vízhálózatról biztosítható.
Szennyvízkezelés: a szennyvizet kiépített közcsatorna vezeti el, gravitációs vezeték segítségével.
Az esővizet külön föld alatti tározóba tervezzük gyűjteni és öntözésre hasznosítani.
Elektromos ellátás: Az Áramszolgáltató Rt. hálózatára kötve, valamint napenergiával: fotovoltaikus elemekkel, melynek akkumulátoros hálózata egyben a biztonsági ellátást is szolgálja.
Gázellátás: nincs tervezve.

 

 

Passzív családi ház, Szada - alapozás
15/41
Passzív családi ház, Szada - alapozás

Passzív családi ház, Szada - fal födém
16/41
Passzív családi ház, Szada - fal födém

Passzív családi ház, Szada - megújuló energiák
17/41
Passzív családi ház, Szada - megújuló energiák

Passzív családi ház, Szada - nyílászáró légtömörség
18/41
Passzív családi ház, Szada - nyílászáró légtömörség

 

 

Az eddig kitűzött célokat sikerült elérni, a tervezés 2008 tavaszán indult, és ugyanez év karácsonyára megkaptuk a használatbavételi engedélyt, de a végleges befejezés és költözés csak 2009 tavaszán várható. Jelenleg a homlokzati befejező munkák, a belsőépítészeti munkák, a kert és környezetépítés még hátravan, tehát nincs még befejezve az építkezés. Az épület passzív-szolár szemlélettel lett tervezve, a tervezés és kivitelezés összes fázisában alkalmaztuk a PHPP-t, a passzívházak energetikai modellező szoftverét. Az építészeti megfontolások a következők voltak: megfelelő tájolás, napvédelem, árnyékolás, extra hőszigetelt épületburok, hőhídmentes szerkezeti kialakítás, szoláris szempontból optimalizált nyíláselosztás, pufferzónás alaprajzszervezés, az építési rendszer megkívánta modulkoordináció, a magyar építési hagyományok figyelembevétele, szoros együttműködés az épületgépészeti és elektromos rendszerekkel.

Épületgépészeti megfontolások a hővisszanyerésre és a megújuló forrásokra támaszkodnak: földenergia, napenergia, hulladékhő hasznosítás és biomassza. A földhőt a levegős talajkollektor, a hulladékhőt a nagy hatékonyságú hővisszanyerős központi szellőztető rendszer, a napenergiát a fotovoltaikus (PV) napelemek, a déli ablakok és a vákuumcsöves napkollektorok hasznosítják, a kiegészítő és tartalékfűtést egy későbbiekben elhelyezendő pelletkazán biztosítja. A végleges kialakítás megcélozza a zéró-energia és zéró CO2 kibocsátási szintet, sőt a biokert kialakításával a részleges önellátást is.

 

tanusítvány
19/41
tanusítvány

polisztirol zsaluelemek
20/41
polisztirol zsaluelemek

lemezalap
21/41
lemezalap

falazás
22/41
falazás

falazás
23/41
falazás

a födém
24/41
a födém

indul az ácsmunka
25/41
indul az ácsmunka

ácsmunka
26/41
ácsmunka

fedélszék
27/41
fedélszék

ablakbeépítés
28/41
ablakbeépítés

ablak
29/41
ablak

Passzív családi ház, Szada - Szekér László
30/41
Passzív családi ház, Szada - Szekér László

napkollektor szerelés
31/41
napkollektor szerelés

napkollektor szerelés
32/41
napkollektor szerelés

gépészeti helyiség
33/41
gépészeti helyiség

blowerdoor
34/41
blowerdoor

blowerdoor
35/41
blowerdoor

középen Benécs József
36/41
középen Benécs József

Blower-door mérés
37/41
Blower-door mérés


 

Az épület ismertetése: elrendezés, funkció

Pinceszintet nem terveztünk. A földszintre került az összes helyiség, nappali zóna: a nappali-étkező-konyha, a külső terasz; a hálószobák zónája: négy önálló szoba a fürdővel, (jelenleg csak három, az egyik később megosztható). A szélfogó, kabáttároló és vécé, valamint fürdő és gépészetihelyiség az északi, napmentes részre került. A ház egylakásos kialakítású.
A nyílászárók 3 rétegű extra hőszigetelő üvegezéssel ellátott minősített alu-fa passzívház ablakok, nyári hővédelemmel ellátva. Ezek a régi zsalugáterek modern változatai: külső, sínen eltolható fa árnyékolótáblák. Mivel az épület földszintes kialakítású ezért egyszerűen, manuálisan kezelhetőek,. A homlokzatok világos, törtfehér színre lesznek festve. A nappaliból és az étkezőből kijárat nyílik a szabadba egy átmeneti térrel, egy fedett-nyitott kőburkolatos épített terasszal biztosítva a kertkapcsolatot.

A déli homlokzaton az ablakok a lehető legnagyobbak a szoláris nyereség maximalizálása érdekében, az északi oldalon viszont csak a minimális méretűek. Az összes nyílászáró gáztöltésű hőszigetelő üvegezéssel, U= 0,74 W/m2K. A földszinti falak hőszigetelése összesen 35 cm grafitadalékos polisztirol hőszigeteléssel ellátott (U=0,089 W/m2K)

 

 

Blower-door mérés
38/41
Blower-door mérés

500 literes melegvíz tároló
39/41
500 literes melegvíz tároló

Passzív családi ház, Szada - Szekér László
40/41
Passzív családi ház, Szada - Szekér László

 

 

Szerkezeti koncepció

A szerkezeti koncepciót az előzőekben ismertetett követelményeken túl az elérendő energetikai és hőszigetelési követelményeknek, a hőhídmentes, valamint légtömör kialakításnak megfelelően terveztük és alakítottuk ki.
A 25 cm tömörített kavicságyon és 20 cm hőszigetelésen 20 cm vastag vasalt beton lemezalap készült, statikus méretezéssel és további rétegrendekkel, köztük 7 cm hőszigeteléssel. (U=0,119 W/m2K)
A külső falak 50 cm vastagságúak, Baucell rendszerű polisztirol hőszigetelt szendvics szerkezet, összesen 35 cm vastag grafitadalékos Neopor hőszigeteléssel és 15 cm vasbeton fallal. A födém szintén Baucell rendszerű, monolit vb. födém további 50 cm hőszigeteléssel ellátva (U=0,067 W/m2K). A tető a beépítetlen üres padlástéren 35 fok hajlású Creaton tető cserépfedéssel. A hőhídmentes kialakítás része pl. a járdák alá elhelyezendő hőszigetelés is.

Szerkezetek és felszereltség

Kémény: nem készül.
Válaszfalak: 10 cm válaszfal lapokból.
Nyílásszárók: Minősített passzívház-nyílászárók (Internorm Edition, 3 rétegű hőszigetelő üvegezéssel, alu-fa anyagú, U = 0,74 W/m2K.)
Hőszigetelés: A falak 35 cm, a padló 27 cm, a zárófödém 50 cm Neopor hőszigeteléssel ellátott.
Szigetelések: a talajon fekvő padozat esetében 2 rtg. AKVABIT 444 bitumenes vastaglemez.
Fajlagos fűtési (és hűtési) energiaigény: 13 kWh/m2év
Légtömörség: 0,43/h
Primer energia mutató: 109 kWh/m2év

További céljaink

Az épületet szeretnénk a későbbiekben továbbfejleszteni úgynevezett „nullenergiás” házzá, amihez megkerülhetetlen a minősített passzívház szint elérése. A passzívház követelményeknek eleget tevő rendkívül szigorú épületenergetikai követelmények magukban foglalják a 15 kWh/m2év fűtési-hűtési energiaigényt, a légtömörséget és hőhídmentes szerkezeti kialakítást, de az összesített primer energiaigény (háztartási gépek, használati melegvíz előállítás, világítás, főzés stb.) sem lehet több, mint 120 kWh/m2év. Ezt az energiaigényt kíséreljük meg megújuló energiaforrásokból – elsősorban napenergiából és biomasszából – fedezni.

Sz.L.


építész tervező: Szekér László - Intervallum Kft.
PHPP számítások, épületgépészet és műszaki vezetés: Benécs József - Passzívház Kft.
statika: Pap Ferenc statikus tervező - Pap Mérnökiroda Kft.
szerkezetépítés: Béleczki Attila - Bauland Kft.
szellőzés: Kucsera Mihály - Domtec Kft.
légtömörség mérés: dr. Vajda József és Vajdáné dr. Frohner Ilona
talajkollektorok: Rehau
hőszigetelés: Neopor, Austrotherm
napkollektorok: Kardos Labor
hővisszanyerős szellőzés: Paul
nyílászárók: Internorm
tetőfedés: Creaton
passzívház minősítés: Sariri-Baffia Enikő okl. építőmérnök, energetikai tanácsadó, Energie Planer Team

Vélemények (115)
h.e.g.a
2011.11.16.
18:56

Sok idő eltelt a cikk és a vita óta, de sajnos még most is sok a félreértés a passzívházakkal kapcsolatban. Aki egy kicsit mélyebben szeretne tájékozódni arról, hogy mi is az a passzívház, vagy hogy miért jó, fontos az energiatudatos szemlélet az építészetben, annak ajánlom az alábbi oldalt: holnaphaz.blog.hu Energiatudatosság az építészetben – avagy gondolatok passzívházakon innen és túl

gramercy
2009.07.08.
16:15

A napokban újra nekiveselkedtem passzívház tárgyában anyag/tudásgyűjtésnek, úgyhogy újra elolvastam a cikket. A tény hogy több mint 10.000 olvasója volt a cikknek, valamint hogy ekkora vita zajlott itt, talán igazolja: van és talán jóval nagyobb lenne az igény ma magyarországon passzív házakra.

Meg merem kockáztatni, hogy tájékoztatással, képzéssel és persze állami támogatással az új építések kétszámjegyű %-a lenne passzív.

--

Más. 2009. második fele van. Megtörtént a beköltözés/befejezés? Mik az első tapasztalatok? 

Kühn Péter
2009.03.02.
00:55

úgy tűnik nekem, hogy alapvető proléma az, hogy ez a ház alapvetően gépészeti szempontok szerint "lett megtervezve" vagy a "gép dobta ki" mindegy. Építész szakmai fórumon jelent meg, így neki lehetett esni.

Én is csak tudakozódom a téma terén és fintorgom a gépi szellőzésen és azon a ténynen, hogy tkp. el vagyunk a passzívházvban környezettől zárva, nem lehet kandalló, kiherélt élet stb...de: formailag biztos, hogy vannak modern, építészes házak (pl. googli képkereső: "passive house" első pár oldalán angol és szlovák példák).

Szívesen elolvasnám, a "de hol az ember" ili. az említett szerző más tárgyú előadásait, de nem találom sehol. Vkinek megvan? kéem tegye fel.

Üdv

KP

baldwin
2009.03.02.
11:04

@Kühn Péter: "nem lehet kandalló"

 Miert ne lehetne? 

"el vagyunk a passzívházvban környezettől zárva"

Alapvetoen pont azert epit az ember hazat hogy elzarja magat a kornyezettol (hidegtol, melegtol, zajtol, portol stb) nem?:) 

"fintorgom a gépi szellőzésen"

Egy szelloztetes nelkuli epulet egyebkent sokkal jobban "el van zarva" a kornyezettol, tobb gomba tenyeszik odabent.

Udv

BGY 

 

FenyvesiHK
2009.04.17.
09:40

@baldwin: Hölgyeim és Uraim! Most a megfejtések rovat következik:

A családi ház - mint tudjuk -mindenkinek a legsajátabb önkifejezési formája. Vegyük tudomásul, hogy Baldwinunk egy számítógéppel generált adathalmazban érzi jól magát. Ez az ő életérzése. Valamilyen rejtélyes ok folytán ezt egy népinek képzelt formába helyezte el (ez azért ad némi reményt, mire is ?...).

Tervezői tapasztalatom, hogy egy határon túl az építtető meggyőzhetetlen egy másik irányba való elmozdulásra. Nagy valszinűség szerint ez egy valódi ELSŐ HÁZ. Ott pedig aztán nincs mese, azt senki ne képzelje, hogy 30 milla kifizetése után bárki is beismer bármilyen érvelést a dolgok nem helyessége vagy megváltoztatása mellett. Meg aztán az összes HIVATAL MIND(!) nyitott tenyérrel döngeti építtetőnk számításokkal alátámasztott egyenes szögben tartott hátát és BRAVÓT kiált. Hát végülis nem ez kell egy magára valamit adó államnak?

Ezt a házat egyből meg lehet küldeni a DOKUMENTÁCIÓS központba PDF formátumban. Ő a mi emberünk, nincsenek játékos, hóbortos, pénz és energiapazarló bolond ötletei, mint annyi más kezelhetetlen, holdkóros álmokat kergető állampolgárnak. Ebben a házban egy ENERIA (és egyéb)TUDATOS ember lakik.

Vigyázat, valami elkezdődött. Ő a JÖVŐ embere. Senki ne merje bántani.

Üdvözlöm a családot és ha van macskájuk(kutyájuk) azt is, ámbár az nem derült ki sajnos, hogy a háziállatszőr emisszióval mi a helyzet ?

 

baldwin
2009.05.13.
07:55

@FenyvesiHK: Javaslom, hogy inkabb konret dolgokrol beszljuk, abbol mindenki tanulhat. 

"Hát végülis nem ez kell egy magára valamit adó államnak?"

Valamire valo allamokban a passzivhaz hamarosan minimalis sztenderd kovetelmeny lesz. 

"hóbortos, pénz és energiapazarló bolond ötletei, mint annyi más kezelhetetlen, holdkóros álmokat kergető állampolgárnak. "

Szerintem csak informacio hiannyal kuzdenek, de ezt lehet es kell is potolni.



Kühn Péter
2009.03.02.
00:45

koós mikósnak, febr 15-i hozzászólásához.

a társasházaknál azért ez a probléma, mert az ablakok beépítése a belső vakolás és aljzatolás után közvetlenül ősszel történik.Egyszerűen túl sok nedvesség marad a házban és ez nem bír folyamatosn távozni, ha nem szellőztetnek. Márpedig az ablakok tényleg zárnak és az eladatlan (sőt eladott) lakásokat sem szellőzetetik mert  ...

üdv

kp

Baloghne Bezzeg Zsuzsanna
2009.02.22.
11:48

No, erre most en leszek jo pelda.Sajnos en allergias vagyok, volt kutyank, macskank,tehenunk,csirkenk, kecskenk allandoan a kertben turtam a foldet, homokot, jartam oviba es voltam eleget beteg,tegla hazban laktam. Megis. Aztan kiprobaltam mindent, hogy ne legyek. Ez van. Es a gyerekek inkabb kint lesznek, mint bent, termezetesen kutyaval es parlagfuvel. En inkabb egy-ket eromurol mondanek le, ami szinten ludas, no es a kozlekedesrol? no, az mar nekem is nehez ugy (en tomeg,gyalogkozlekedem tobbnyire).Hogy rolunk hallanak(nem vagyunk egyenlo a passziv hazzal), bar nem konnyu, de muszaj.Meglepett, hogy mekkora nem tudas (es nem az itt levok akik legalabb itt vannak) errol es mekkora az igeny az informaciora. Az energiafelhasznalasunkat csokkenteni kell es most!!!! Nincs ra 20,10,5 evunk, lehet meg kevesebb sem!!!! Nem elfogadott a valyog, tessek harcolni erte, hogy alternativa lehessen rovid idon belul, mi most nem ereztuk annak (egyeni valasztas)- az ido nagy kulcs benne. Arra viszont vigyazzunk, hogyan vitazunk, mert sokan ebbol azt a kovetkeztetest vonjak le,  ulhetunk karbatett kezzel. Es tessek Kiabalni baj van es tenni kell valamit!!!Epiteszek kulonosen!!!

Baloghne Bezzeg Zsuzsanna
2009.02.22.
11:52

@Baloghne Bezzeg Zsuzsanna: Ez a bardoczi-ra volt hozzatuzve, csak rossz helyre ment.

bardóczi
2009.02.23.
08:14

@Baloghne Bezzeg Zsuzsanna: Nagyon sajnálnám, ha ebből a vitából bárki azt szűrné le, hogy ülhetünk ölbe tett kézzel. Én inkább azt szeretném, ha a passzívház módszertan fejlődne: de nem feltétlenül a még több géppel fenntartott, fákat kivágó (mert télen árnyékolást jelent!?) , hermetikusan zárt irányba. Tehát én nem félnék attól, hogy a vita során megfogalmazódnak a problémák. Mert csak ekkor lehet válaszokat keresni rá.

bardóczi
2009.02.23.
10:46

@bardóczi: persze.

De akik a passzívházat, mint az építészetet alárendeltségbe taszító szörnyeteget szeretnék láttatni azt nem veszik észre, hogy ma-holnap a fenntarthatóság válik az elsődleges prioritássá. Ez pedig másfajta gondolkodást és hozzáállást kínál elsősorban az építészek részéről.

Van 700 ezer panellakás, amivel záros időn belül kell kezdeni valamit. Nem lehet kiköltöztetni 2 millió embert, mert nincs hová. A dunaújvárosi Solanova projekt - mint kísérlet - bemutatta, hogy lehetséges a megoldás és érdekes módon felhívta a figyelmet arra is, hogy ott ahol egy ilyen társasház lakói közösségként tudnak fellépni, meg is valósítható. Nyilván nem az ottani költségeket kell számonkérni, mert az egy kisérlet volt, mint ahogy a győri passzívház építtetője is elmondta, most egy cél volt a szeme előtt, megfelelni a szabványnak. A következő lépés a gazdaságosság megteremtése.

Furcsa és sokat elárul a szakmánk helyzetéről, hogy az építeni vágyók sokszor inkább vannak tisztában ezzel, mint mi építészek, akiknek ez a kötelezettségük volna. Nyilvánvalóan nem az cél, hogy a 3 millió passzívház országa legyünk, de az igen, hogy a szabványban megfogalmazottak kicsit átlakítsák a gondolkodásunkat. Ha valaki nem 15 kW-os hanem "csak" 20 vagy esetleg 40 kW-os házat épít, az is a töredéke a mostani 150-200-as átlagnak. ÉS EZ A LÉNYEG.

Lehet persze ábrándozni vályogházakról, de hát be kell látni az egy zsákutca. Az évenként megépítendő 30-40 ezer lakáshoz alkalmasabb megoldást kell találni.

Végül újra leírom, mert láthatólag nem akarják megérteni a kollégák sem, ma egy jól hőszigetelt házat légcserélő berendezés nélkül nem volna szabad átadni. Pedig így épül meg a legtöbbje. Attól még hogy nem beszélünk erről a problémáról (mármint hogy nincs sem pára, sem levegőcsere ezekben a lakásokban, még létezik.

bardóczi
2009.02.23.
14:15

@bardóczi: Én például nagyon szívesen hallanék arról részletesen építész szakértőktől, hogy a vályogház miképpen került zsákutcába és miért zsákutca. Mert kívülről én biza azt látom, hogy léteznek 400 éves vályogházak (jómagam Torockón voltam egy 1632-ben épültben, ami túlélte a nagy torockói tűzvészt is), míg közben meg azt látom, hogy szép beton csodák nem érik meg a 30. évüket (Skála). Azt is hallom, hogy franciák gépesítették a vályogvetést, és most képesek 3 szintes házak építésére belőle. De lehet, hogy más miatt zsákutca. Mindenesetre a torockói mellett még ott van a diófa. Ahogy viszont a passzívházról olvasom: ott nem kívánatos. Ott inkább a gépészet az, a polisztirol az és a vasbeton az. Énpedig abban kételkedem, hogy mindez és a fenntarthatóság közé már be is lehet rakni az egyenlőségjelet. Nem vitatva a gebasz nagyságát.

baldwin
2009.02.23.
19:01

@bardóczi: Itt keveredik ket dolog. Van egyszer a passzivhaz ami energia felhasznalsara add egy korlatot meg vannak kulonbozo anyagok, technologiak. Feljebb volt rola szo hogy sokfele technologiaval el lehet erni a passzivhaz szintet, fabol, teglabol, betonbol. Lehet hogy valyogbol is, csak jo lennem mar a sok beszed helyett ha valaki csinalni is ilyet. (Annyit tudok hogy kene vagy 120  cm valyogbol a kivant u ertekhez). 

 Az viszont biztos hogy a fenntarhatosaghoz draszitkusan kell csokkenteni az energia felhasznalast. Lehet ezt ugy hogy egyszeruebben csak kevesebbet hasznalunk (fazunk) vagy noveljuk az energia hatekonysagot (passzivhaz)

 A passzivhaz kocepcio arra mutat peldat hogyan lehet drasztikusan novelni az energiahatekonysagot. Ha valaki tud jobbat akkor elo vele sokakat erdekelne (tehat a valyog emlegtes helyett itt szamokat kene mondani) 

Az viszont nem megy hogy vissza megyunk 100 evet, par dolog valtozott azota pl.:

- ma lassan 7 millardan vagyunk

- drasztikusan csokkentekek az elerheto eroforrasok es energiahodozok

A passzihaz merhetoen tizedere csokkenti az energia felhasznalast. Barmilyen alternativat akkor lehet komolyan venni ha hasonlo alapossaggal szamokkal meg lehet mutatni hogyan mukodik. 

 

Baloghne Bezzeg Zsuzsanna
2009.02.23.
19:03

@bardóczi: Lesz diofa is meg rengeteg gyumolcsfa, zoldsegeskert,komposztalo. Nemi viragoskert(ontozes miatt onmersekletet tartok), tujasor nem valoszinu, esetleg borokan gondolkodom.Bent is sok noveny. Csak nem az ablak elott kozvetlenul,nem hinnem barmilyen haz elott jo otlet, meg ha lombhullato is,a torzs is jelentosen arnyekol es telen is, ha nem sut be a nap, mire az ablak, csak a ho megy ki rajta. Nem csak betonbol es polisztirolbol lehet passzivhaz.Epitenek fabol es celluloz szigetelessel is.Meg meg masbol is.A passzivhaz nem szab ilyen korlatot.Franciaorszagban pedig ugy tudom ma nem lehet szelloztetes nelkul hazat epiteni, ezekszerint ott van szelloztetett valyoghaz? Erdekes.Nem hiszem az utobbi 50 ev epuleteinel,szempont lett volna a tartossag, inkabb a tomeggyartas.De ha Tescokat es hasonlo epuleteket nezzuk, azert ma sem.No es ez tenyleg baj.El tudom kepzelni, hogy sokfele anyagbol epitkezunk, nem hiszem, hogy egyfele anyag (akar valyog, akar polisztirol,vasbeton lenne az egyetlen tokeletes).Kulonbozo igenyekre,kulonbozo anyag.A kornyezetvedelmi miniszterium szerint, nincs igeny passzivhazak epitesere,ezert nincs   tamogatas.Itt van felelossege a vitaknak.

Baloghne Bezzeg Zsuzsanna
2009.02.24.
06:29

@bardóczi: Én például nagyon szívesen hallanék arról részletesen építész szakértőktől, hogy a vályogház miképpen került zsákutcába és miért zsákutca.

Ha kilépsz abból a nézőpontból, hogy egyénileg miből lehet építeni - ahol a vályog valóban választható technológia - akkor pillanatokon belül kiderül, hogy ha nagyobb léptékben darabszámban kell gondolkodni, akkor a vályog már nem jöhet szóba. A vályogépítésnek ugyasnis pont az az egyik lényege, hogy helyi anyagból, minimális szállítással, jórészt kalákában legyen építhető.

Ha valahol találsz megfelelő építőanyagot, akkor építhető, de ez egyrészt helyhez kötött, másrészt nem mindenki szeretné maga megépíteni, harmadrészt nem lehet belőle nagyobb sürüségű lakónegyedet létrehozni belőle. 

Egy ma tipikusnak tekinthető porotherm fal mindeféle hőszigetelés nélkül U=0,39 értékkel rendelkezik, ha ugyanezt az értéket vályogból szeretnéd, cca. 160 cm vtg falat kell építened. Belátható, hogy ez nem alternatíva. és tegyük hozzá, ma már kevesen építenekhőszigetelés nélküli falakat. Meg sem felelne az előírásoknak.

Az ökoházaknak mondott épületek esetében az energiaracionalitás nem olyan szempont, amiért lemondanának a tisztán öko anyagok használatáról. Legtöbben úgy vélik, ha már fával tüzelnek, akkor az már környezetbarát megoldás, pedig mindannyian tudjuk, hogy ez nem igaz.

Ha vályogtéglát elkezdem gyártani és 100 km-re szállítani, akkor egyrészt adunk egy pofont a fenntarthatóságnak és annak az elvnek, hogy lehetőleg helyi anyagot használjunk fel.

Mit gondolsz miért nem akarnak elterjedni az ökofalvak Mo-on, miért lakik 15 év után is csak pár család Gyűrűfűn? Mert az emberek nem akarnak visszamenni a múltba.

 

mB
2009.02.24.
08:40

@bardóczi: Én például nagyon szívesen hallanék arról részletesen építész szakértőktől, hogy a vályogház miképpen került zsákutcába és miért zsákutca. Mert kívülről én biza azt látom, hogy léteznek 400 éves vályogházak (jómagam Torockón voltam egy 1632-ben épültben, ami túlélte a nagy torockói tűzvészt is), míg közben meg azt látom, hogy szép beton csodák nem érik meg a 30. évüket (Skála).bizonyára vannak még régebbi vályogházak is, de ritkaságok mindenben előfordulnak. Ahogy irtam korábban, a körmünkre ég 700 ezer panellakás (ami a teljes lakásállomány cca. 20 %-a!!!) ügye és nem látszik hogy a szakmát ez a legkevésbé is érdekelné, de az sem, hogy erre lenne-e valamilyen kormányzati elképzelés?

Hogy ez a 700 ezer mekkora szám, ahhoz csak annyit, hogy a válság előtt cca. 20-25 ezer új lakást (átalakítást) adtak át évente, vagyis a 700 ezer db az cca. 25-30 év teljes lakásépítési kapacitása.

Ez nyilván nem egy "hálás és szép munka" egy építésznek, amiért sokan tülekednének, de volumenét tekintve minden más építkezést nagyságrendileg meghaladna, ezért innen nézve indifferens, hogy megépíthető-e 5-50-500 db vályogház vagy sem?

bardóczi
2009.02.24.
09:26

@Baloghne Bezzeg Zsuzsanna: Egy présel vályogtéglákkal foglalkozó honlapon ezt találtam:

"Jelentősen alacsonyabb építőanyag- és szállítási költségek. Közép-Európában a legtöbb építési helyen a pinceszint, illetve az alap kiásásakor vályoggyártáshoz alkalmas földet termelünk ki. Ha nem tartalmaz túl sok agyagot és köveket, Akkor, földnedves állapotban a legtöbb vályogtechnológiával közvetlenül felhasználható. Ha túl sok agyagot tartalmaz, akkor, például homok hozzáadásával „soványítani” kell. Mivel a földkiemelésnél nincsen mit elszállítani, nem jelentéktelen szállítási költséget spórolunk meg. Ha közvetlenül a telken nincs építésre alkalmas vályog, akkor is a legtöbb esetben szomszédos területről könnyen és olcsón beszerezhető. Homokbányáknál a vályoghoz való meddő föld „melléktermékként” áll rendelkezésre."

 

Amit nem értek: a vályogtéglát 100 km-ről szállítani az pofon a fenntarthatóságnak, de kavicsot kitermelni, vízbázis veszélyeztetni, cementet előállítani, 100 km-ről hozni, majd készbetont 20 km-ről hozni, polisztirol legót németországból hozni, mindehhez m3-enként 500 kW energiát felhasználni az nem ugyanolyan pofon? Ellenben vályogból vályog lesz, ha már nem kell, betonból viszont soha nem lesz mészkő és vízbázis újra. Tekintettel arra, hogy az építőiparnak van a világon a 2. legnagyobb ökológiai lábnyoma, ez is szempont kéne hogy legyen. Vagy nem? Nem lehet, hogy csak azért megyünk ebbe az irányba, mert kényelmesebb a kitaposott technológiát (betonlobbi?) követni? A könnyűvályog monolit falakról meg azt olvasom, hogy "a falazat hőszigetelő képessége hagyományos technológiákhoz képest jelentősen megnő." Bár értéket nem közölnek. Valóban csak a múltba való révedéssel rokonítnató a vályogépítészet?

http://www.earthhomes.com/index.htm

http://www.moderner-lehmbau.com/english/links/index.html

http://www.calearth.org/

http://www.rammedearthconstructions.com.au/gallery.php?mp_id=11

http://coxius.hupont.hu/3/valyogtegla

http://fenntarthato.hu/epites/leirasok/epulet/epitestechnologiak/valyogepites/index_html#szerkezet

csoszka
2009.02.24.
09:30

@Baloghne Bezzeg Zsuzsanna: Nem hiszem, hogy a nagyobb léptéknek ellene lenne a vályog. Magyaroszág területének nagy hányadán vannak vályogházak, tehát ha 100 éve volt alkalmas föld építésre, akkor ma is van. Inkább az a fontos, hogy erre a nagy gyáraknál kisebb, de baráti összefogásoknál komolyabb háttér kellene, hogy kis üzemek létezni tudjanak . Ez is fontos eleme lenne az önálló, független házépítésnek, energiagazdálkodásnak! Gondolom ennek a szadai háznak a falát se ott esztergálták ki, ezt is oda kellett szállítani.

Másrészt mivel nincs komoly ipari háttere a vályognak (magyarul nem lehet rajta akkorát szakítani mint sok más építőanyagon), a minősítésével is gondok vannak. Hiába vannak 400 éves vályogházak Torockóban, ha valaki kitalálta, hogy a vályog nem építőanyag, és ma ez a törvény Magyarországon! Szerencsére vannak megszállottak, akik igyekeznek ebben haladást (vagy inkább visszalépést) elérni, magyarul, hogy legyen minősítve a vályog.

Hőszigetelni a vályogot ugyanúgy lehet, mint más falazatot, vannak ráadásul "öko" szigetelőanyagok is (nádpalló). Az is jó lenne, ha az építészek is utánamennének ennek az anyagnak, és akkor nem keringenének ilyen 120 meg 160 centis okosságok. Legközelebb már 200cm fal kell a ma előírt U értékhez. Arról nem is beszélve, hogy jó energiagazdálkodáshoz nemcsak hőszigetelés kell, hanem tömeg is (ami ennél a szadai háznál a betonmag), ilyen szempontból pedig a lyukacsos tégla kifejezetten rossz építőanyag (szemben a vályoggal). 

Ökofalvak pedig azért nincsenek, amiért passzívházak sincsenek. Ott ugyanarra a kérdésre keresik a választ (sokkal több mint 15 éve), mint ebben a passzívházban, csak másfele indultak. 

MZ
2009.02.24.
09:32

@bardóczi: Szerintem ne essetek egymás torkának. Én konkrétan és személyesen ismerek embereket (a barátaim), akik egy passzívházban laknak, amihez (többek közt) vályogot is felhasználtak. A ház Szászországban, Drezdától kb. 25 km-re van, Coswigban. Röviden a szerkezet: Fa tartó váz, a köztes részek vályogtéglával kifalazva, elötte egy befúvott cellulózalapú (recycling-papír) höszigetelés (Isofloc), két fa lemez között. Szerkezeti vastagság összesen kb. 50 cm. Beton csak az alapba került. Földszintes épület révén zárófödém nincs, a kis hajlású tetö síkja zárja a lakótereket. Fa ablakok, vízszintes deszkaburkolat a homlokzaton és (kapaszkodjatok meg) a tetön is.

Ugyanis a ház különlegessége, hogy egy meglévö kertészeti üvegházba épült bele, az egyrétegü üvegezéstöl kb. 80 cm távolságot tartva, hosszában annak kb. felét elfoglalva, a másik fele mintegy fedett terasz/télikert müködik. Ez az igen egyedi ötlet arra vezethetö vissza, hogy a bentlakók szülei egy kertészetet tulajdonosai, és annak területén, egy használaton kívüli üvegházba épült a ház. Persze, rögtön hallom, hogy nyáron milyen dzsungelklíma lehet ott: természetesen vannak árnyékolók, minden ablak (a házé és az üvegházé is) nyitható, stb. Nagyon kellemes a hatalmas, transzparens térben uzsonnázni nyáron, kicsit olyan, mintha egy nagy mediterrán kertben ülnénk. Összeségében anyaghasználatában is konzekvensen ökológikus: a faanyag igazoltan helyi, fenntartható erdögazdálkodásból származik (FSC tanúsítvány).

Természetesen van benne hövisszanyerös szellözö. Szerintem akik még nem láttak ilyet, azoknak az irodaházak klímaberendezése és a hetvenes évek "sick-building" szindrómája jut eszébe. A viszolygás természetes, de itt teljesen másról van szó. Szeretném mégegyszer hangsúlyozni, hogy a kettönek csak annyi köze van egymáshoz, hogy mind a kettö a levegövel csinál valamit. Mint egy szemüveg és egy elektomikroszkóp, mind a kettö a látást segíti. Ebben a hasonlatban a szemüveg lenne a passzívház légcserélöje: kb. annyira bonyolult mint az elöbbi.

Hogy azonban visszatérjek a vályog-témához: a vályog kicsit reneszánszát éli. Vagyis kezdi. Itt, Németországban a vályogépítés ugyanis nagyon drága, kb. 5-6 szorosa a modern kömüves technológiáknak. Az alapanyag ugyan viszonlag olcsó, de rendkívül munkaigényes, ami 30 EUR bruttó vállalkozói órabér mellett rendkívül megdrágitja. Tehát inkább egy rés-produkt, megszállottaknak és/vagy barkácsolóknak, akik nem riadnak vissza a munkától. Csakhogy némi szakszerü vezetésre azért szükség van. Agyagépítés és agyagépítés között is nagy különbség van: vályogtéglából kitöltö falazat jóval olcsóbb, mint egy zsaluzott, csömöszölt monolit agyagfal (ami, ha igényes eredményt akarunk, technológiailag a látszóbeton készítés igényességét feltételezi - zsaluzás, tömörítés, stb.)

bardóczi
2009.02.24.
09:42

@baldwin: ma lassan 7 millardan vagyunk és  drasztikusan csokkennek az elerheto eroforrasok es energiahodozók. Válasz: építsünk betonból mind a hétmilliárdan, mert abból sok van? Kavicsot a vízbázisból mert a víz nem lesz limitáló tényező záros határidőn belől? Tavalyelőtt tudjátok mit szállítottak Spanyolországba tanker hajókon? Ivóvizet. Ibéria szomjazott. Cementet óriási energiabefektetéssel, mert az energia korlátlan? Inert építőanyagokat, ami nem visszaforgatható? Jó válaszok ezek? Tudom, az energiafelhasználás csökken a ház üzemeltetése közben. De mi van az építés során felhasznált elemek előállítási energiájával? Ma meddig él egy épület? Ez valóban csak oda lukadhat ki, hogy akinek nem teszik, az menjen vissza az ősközösségbe? Nem egy előre kész ítélet ez? Nem dugjuk homokba a fejünket? 

Balogh professzor anno mondott egy olyat:



"Ha ezt a világot egy értelmes lény elkezdi felülről figyelni, azt állapítja meg, ezen a bolygón őrültek vannak hatalmon, akiknek az a céljuk, hogy ledarálják a bioszférát, és abból szemetet csináljanak. Amibe aztán ők maguk is belepusztulnak. "

  



mB
2009.02.24.
09:47

@Baloghne Bezzeg Zsuzsanna: "Mit gondolsz miért nem akarnak elterjedni az ökofalvak Mo-on, miért lakik 15 év után is csak pár család Gyűrűfűn?"

Bocsánat, nem állhatom meg szó nélkül, Gyűrűfű kicsit személyes fájdalmam is (bár csak mint "szurkolónak" és szemlélőnek): Gyűrűfűn azért nem laknak sokan ma sem, mert egyrészt hihetetlen küzdelmet keleltt folytatniuk az adminisztrációval, semmi de semmi segítséget nem kaptak, az alkalmazott technológiáik (osztrák és egyéb példákkal szemben) semmilyen támogatásban nem részesültek, széllel szemben haladtak.

De: főleg és elsősorban azért laknak alig Gyűrűfűn, mert a kiváló és alaposan végigondolt gazdasági, gazdálkodási, területhasználati, együttélési koncepció mellé egy olyan építészt sikerült megnyerniük, akinek a házai lakhatatlanoknak bizonyultak. A saját szemmel láthattam ottjártamkor, hogy szellőztethetetlen helyiségek, télen-hideg nyáron-meleg (!!!) üvegtetők, penészedő ruhák (!!!) jellemeztek több házat. Rossz technológiát választottak, rossz formai és térhasználati megoldásokkal kombinálva. Részlet Gyűrűfű honlapjáról:

"A gyakorlatban azonban kiderült, hogy a gyűrűfűi dombok közé tervezett épület több szempontból is elhibázott megoldás. Ezek közül a teljesség igénye nélkül sorolok fel néhányat:A földtéglák készítéséhez a környék országos átlag feletti csapadékviszonyai miatt (lásd a bevezető tanulmányokat) fedett helyre lett volna szükség, ami nem állt rendelkezésre. A módszer a termelékenységéhez viszonyítva meglehetősen drága és munkaigényes. Úgyszintén a környék sajátos viszonyai (az agyagos lösz szivárgó víznyomása, rossz vízelnyelése) miatt a félig föld alá tolt épület folyamatosan beázik. Az alkalmazott szigetelőanyag (kábelköpenyből újragyártott PVC fólia) alkalmatlan a boltívek biztonságos és tartós leszigetelésére, mert a hegesztésnél könnyen lyukad, hidegben megkeményszik és törik, a ráhordott földréteget pedig nem tartja meg.A konkrét viszonyok között a statikai számítások alapján a földtéglák teherhordó képessége nem bizonyult elegendőnek és ezért vasbeton bordákat kellett utólagosan az ívekre ráépíteni, ami pontosan a környezetbarát technológia betartását tette lehetetlenné. Az épület tehát kudarcnak bizonyult és a kereslet hiánya miatt a földtéglák gyártását is leállította az alapítvány. Ennek ellenére néhány belső szerkezeti elem (teherhordó főfal, mellvéd, stb.) esetében a maradék földtéglák az egyéb technológiával épült házakban is megjelennek.A Telepesház a mai napig befejezetlen, bár bizonyos mértékig lakható."

..ami ismét az építészet felelősségét húzza igen erősen alá... Illetve sajnálatos módon ennek a kudarcnak is az az üzenete a felületes szemlélő felé, hogy a környezettudatos építés szinte lehetetlen, drága és fáj is. Holott itt egy konkrét hely - és egy konkrét építész - kudarcáról van szó "csupán", és ugye jó lenne látni ezzel párhzamosan a jól működő, sikeres kísérleteket is...

Baloghne Bezzeg Zsuzsanna
2009.02.24.
10:07

@MZ: Koszonom,errol beszeltem, megha mi nem is ezt a megoldast valasztottuk.Meg a igy sem volt konnyu a meglevo eloirasokkal egyeztetni a hazat.

bardóczi
2009.02.24.
10:14

@MZ: ó nem, én nem akarok senki torkának esni, csak van ennek a passzívház történetnek egy ilyen vonala, amit szeretnék veletek közösen kibeszélni mindannyiunk épülésére.

csoszka
2009.02.24.
10:43

@MZ: A zsaluzott, csömöszölt monolit agyagfalnak tömésfal a neve nálunk, nyugodtan le lehet tapasztani, így pedig a legolcsóbb építési módszerek egyike, főleg ha sikerül baráti társasággal megoldani. Egy családi ház falait 1 hét alatt fel lehet húzni, és hogy saját tollakkal is ékesítsem hozzászólásom, tessék:

http://tamasgabor.hu/galeria.html?nev=kofal&kateg=csaladi&vissza=koncz

Másrészt egy egyszerű családi háznál, bár nem elhanyagolható a falépítés költsége, az egész ház árához nézve a nagy különbségek eltünhetnek, mert minden házba ugyanaz az alap, födém, tető, burkolás, festés, villany- gáz- vízszerelés kell, legyen a fal vályogból, fából vagy betonból.

Persze lehet látszó is a tömésfal, ízlés (és pénztárca) kérdése, csak az már szerintem a fal túlkomplikálását jelenti.

Egyébként teljesen igazad van :)

sityu
2009.02.24.
11:54

@bardóczi: Ezek mind-mind szépek, de szerintem a főok sokkal prózaibb: egy mai ház költségvetésének elenyésző (jó-jó: nem meghatározó része) a falazat költsége. Ergo: a legdrágább tégla-szerkezet árkülönbözete sem dobja meg jelentősen az össz-költségvetést. Ezek után ki az aki ép ésszel fölvállalja a vályogban igenis rejlő kockázatokat, és technikai, építészeti problémákat; főleg egy természetesenek, tartósnak és szokásosnak mondható égetett agyag tégla szerkezet helyett? Figyelembe véve az alábbiakat is:a vályog a szegények építőanyaga volt, aki időtállót akart építeni, az téglából építkezett (valószínűleg nem véletlen, hogy többszáz éves vályogház mutatóba akad, míg téglából állót nem kell keresgélni); a korábbi korokban nem azért építkeztek vályogból, mert az nekik annyira tetszett és annyira környzettudatosak voltak, hanem azért mert nem futotta másra (téglára);az építkezések elenyésző része történik olyan környezetben, ahol korlátlan a beépíthető terület, tehát nem mindegy, hogy milyen vastagak a falak;visszatérve a költségekre: alapvetően logikátlan is lenne jelentős összeget (többnyire egy élet megtakarítását) belefeccolni egy olyan épületbe, aminek kicserélhetetlen szerkezete csak alapos odafigyelés mellett tekinthető időtállónak (lásd pl.: egy csőtörés, vagy egy beázás által okozott károk kockázatát); s amit folyamatosan karban kell tartani (meszelni, tapasztani stb.);az sem elhanyagolható, hogy egy vályogház piaci értéke, eladhatósága össze sem mérhető egy téglaházéval, míg új építés esetén a bekerülési költsége alig marad el attól; tehát nehéz elvárni valakitől, hogy a saját vagyonának ellensége legyen;Mindezek ellenére minden tiszteletem azoké, akik mégis vályogházat építenek.Az említett üvegházban cellulóz hőszigetelésű vályog szendvicsfalas szerkezet esetében a vályog alkalmazását inkább csak pitykének érzem a lajbin. Illetve még egy adalék: a 80-as évek óta hallok folyamatosan vályog-gyártó gépsorokat "innováló" feltalálókról, akik mindig nagyon hittek a találmányban, akik aztán a családi ezüst eladása előtt/után dobják be a törülközőt. A piac meg hosszú távon jó indikátor: ha valami életképes (van rá kereslet és gazdaságosan előállítható), akkor azt valakinek mindig sikerül megvalósítania; a vályoggal meg (nagyon) nem ez a helyzet, s ez legalábbis jelzésértékű.

mB
2009.02.24.
15:13

@mB: Gyűrűfűt magam is személyesen ismerem, olyannyira hogy terveztem is oda házat. Anno jártam abban a bizonyos közösségi házban, amikor még lakható volt (feltöltöttem pár fotót annak, aki nem ismerné Gyűrűfűt)

P1010021 by you.Elég rémisztő volt, hogy a félig föld alá épített ház jó néhány helyiségében (pl. konyha) csak a mennyezeten volt egy apróka lyuk, ahol bejött a fény. Amikor másodszor jártam ott, akkor már az enyészeté volt. A ház egyébként arra is szolgált, hogy a majdani építkezők itt tegyék próbára elkötelezettségüket (magyarul itt laktak átmenetileg) és csak pár hónapos ottlakás és együttdolgozás után szavazták meg, ki jöhet, és ki nem?

A házak - amelyeket mind más tervezett - nem követnek semmiféle mintát, igen vegyes képet mutatnak, meglehetősen ad hoc megvalósítással. Nem ezekkel a házakkal van a probléma.

Gyűrűfűnek nem ez a gondja, hanem az, hogy időközben összevesztek az alapítók. A 170 hektáros terület tulajdonjoga egy olyan Alapítvány kezében van(volt ?), amelyikkel ellentéte van az ott lakóknak. Róka fogta csuka.

A másik a támogatások hiánya: Melyik önkormányzat fog kiépíteni 10 km utat, vizet, villanyt 6-8 család kedvéért? Küzdelem persze, de azért létezik józanság és realitás is. A mai napig is csak úgy tudsz kijutni rossz időben, ha van terepjáród vagy vállalod a gyalogtúrázást Dinnyeberkiből.

Belátható, hogy ez még kicsiben sem igen vállalható alternativa, ezért aztán csak a legelszántabbak vállalkoznak ilyesmire.

Az ökoház építés a gyakorlatban egy ehhez társuló életmódot is jelent egyúttal, ami bármilyen szép is a természeti környezet, ha leesik 30 cm hó és a gyereket épp akkor kellene orvoshoz vinni, bizony egyből rideg valósággá válik.

(a képet átméreteztem, mert széthúzta az oldalt - a szerk.)

bardóczi
2009.02.25.
07:36

@sityu: A falazat költségéről beszélsz, én fentebb ezzel szemben a tereprendezés, alapásás, szállítás, és hőszigetelés, illetőleg az ökológiai lábnyom, mint jelenleg a piac által meg nem fizetett költségek összeségéről is szóltam.

mostani piszkálódásomak az is az egyik oka, hogy manapság azt hallani, hogy a házak életciklusa igencsak felgyorsulóban, és a több száz éves élettartam emberöltőnyire csökken. Ugyanakkor pedig az alkalmazott anyagokban pontosan fordított a tendencia: a szerves, egyszerű, lebomló, energiabefektetés nélkül visszafordíthatóból a szervetlen, bonyolult, le nem bomló, energibefektetés nélkül vissza nem forgatható lesz.Én csak kérdezem, hogy jó ez így?

A piacról annyit, hogy éppen most készül harakirire maga ellen, tehát az se mindenható.

bardóczi
2009.02.25.
08:04

@bardóczi: én nem látok különösebb gyorsulást. Hol és milyen házakat bontanak le, többet, mint korábban? Leginkább a vályogházakat és belőlük ugyanolyan sitt keletkezik mint más technológiákból, vagyis megy a szeméttelepre. E tekintetben nem látok semmi körforgást. Elbontottak pár irodaházat, amit 30 éve építettek, de az nem sok. Elbontanak pár csarnokot, de inkább átalakítják. Elbontottak töméntelen mezőgazdasági funkciójú épületet, annak is nagy része szerintem közöséges sittelepre került.

Van 700 ezer panellakásunk, amiből egyet sem bontottak el és úgy nézem a következő 20 évben sem fogják. Addigra jópáruk már cca 60 éves lesz, ami már gyakorlatilag megegyezik a téglaépületek életciklusával (Kelet-Németországban lebontották őket, majd ledarálták és szinte 100 %-ban útalapnak használták fel. A szerkezet újrahasznosítása közel 100 %).

 

bardóczi
2009.02.25.
08:21

@bardóczi: a gyorsulás globális szinten érzékelhető, de idehaza is. Itthon talán még nem abban a mértékben. Azért ha megnézzük csepel, külső ferencváros, váci út, óbuda stb. ipartelepeit, akkor a bontások nagyonis érzékelhetőek. Irodaházak és áruházak tekintetében se állja meg a "néhány" jelző a helyét. Ha pedig a könnyűszerkezetes dobozokat nézem, azok élettartama még kisebb. Panelbontás persze nem volt, ez tagadhatatlan: helyette foldozgatás. A hazai lakás élettartam még 60-100 év. Az észak-amerikai már 30 sincs.

Írod hogy ledarálták a panelt az útalapba. Ez persze újrahasznosítás, de mekkora az energiabevitele? a vályogházakból "ugyanolyan sitt keletkezik mint más technológiákból". Ezt érzem tévesnek. Nem ugyanolyan. Szerves anyag, föld keletkezik, amit víz és szélerózió, valamint lebontó szervezetek (külön fosszilis energiabevitel nélkül, azaz napergiával) alakítanak vissza a természeti körforgás részévé. Ez az óriási, zongorázható különbség.

bardóczi
2009.02.25.
09:50

@bardóczi: ha lebontották Ferencváros és a külső Váci út régi ipartelepeit, akkor azok legalább 80-100 éves épületek lehettek vagyis azok életciklusa 80-100 év volt. Ha majd a Ferencáváros most és 5 éve épült társasházait 25 év múltán elbontják, akkor el lehet mondani, hogy ez a folyamat felgyorsult.

mint tudjuk nincsen "ingyen ebéd", az újrahasznositásban sem. Energiabevitel nélkül nem lehet megúszni. Környezetvédelmi szempontból fontosabb szerintem, hogy ha energiabevitellel is, de újra lehessen hsznositani, mint ha egyáltalán nem lehetne. Az újrahasznosithatóság persze sok esetben valóban csak egy cimke, hogy a valóságban pl. miképpen fogják újrahasznositani 40 év múlva egy polisztirolból készült ház müanyagát, azt nem tudom.

Láttam elég sok bontást, ott bizony a vályoggal kevert téglát, a kőfaldarabokat, a csempetörmeléket és a vakolatot senki sem válogatta szét, ment az egész a teherautóra és a sitt-telepre. Hogy abban van magától lebomló anyag IS? Valóban, de attól még az a terület egy sittlerakó és szennyezet, építésre alkalmatlan terület marad.

És most már felejtsük el a vályogot, mert azt hiszem kimutathatatlan, hogy mennyit hasznositottak újra, az ezzel a technológiával épülő házak száma igencsak elenyésző. Azt gondolom, nem tétel.

Amiről érdemes beszélni, azok a nagy tételekben megvalósuló beruházások és bontások. Az évenként megépülő cca. 20-30 ezer lakás legnagyobb része téglából épül.

Ha most befektetőként az építőiparba kellene befektetnem, akkor valószínüleg hőszigetelő gyártó részvényt vennék.

Baloghne Bezzeg Zsuzsanna
2009.02.25.
11:03

@csoszka: En nem vagyok ellensege a valyognak es epitesz sem vagyok. De ha mint epitetto odamennek, meg szivesen hallanek a valyog kapcsan csomopontokrol, alapszigetelesrol (itt azert a bomloanyagokkal eleg nehez), szellozesrol,infrafenykeprol az ilyen epuleteknel, ha mar U erteket senki nem tud mondani.Amit itt nem utasitanek el a mostani uj ismereteinket, ha ilyet epitek es ha esszeru igenis hasznalnek benne uj anyagokat, mint a szasz peldaban.Ez tudna garantalni, hogy nem kell elegetnem 3 teherauto fat, akar meg is termelhetem a sajat kertemben, mert olyan keves kell.Ez nekem hianyzik(ott).Azt pedig csak tamogatni tudom, hogy a meglevo epuletekkel is tenni kell vmit es polisztirol, szellozes,ablakok nelkul, ez az iranyzat nem segit.Uj haz nem tudom mennyi fog epulni mostanaban, gyanitom egyre kevesebb :((((.

Baloghne Bezzeg Zsuzsanna
2009.02.25.
11:47

@Baloghne Bezzeg Zsuzsanna: feljebb írtam:

Egy ma tipikusnak tekinthető porotherm fal mindeféle hőszigetelés nélkül U=0,39 értékkel rendelkezik, ha ugyanezt az értéket vályogból szeretnéd, cca. 160 cm vtg falat kell építened. Belátható, hogy ez nem alternatíva. és tegyük hozzá, ma már kevesen építenekhőszigetelés nélküli falakat. Meg sem felelne az előírásoknak.

talán többet mond a lamdája: a teherhordó (1600 kg/m3) vályog lambdája 0,7 W/mk, a csak térkitöltésre, tehát önálló teherhordásre nem alkalmas könnyű vályogé (700 kg/m3) 0,3 W/mK. Forrás: fenntarthato.hu

Csak összehasonlításképpen a nehéz vályog (vagyis a teherhordó) hőtehnikailag lényegileg megegyik a közönséges tömör téglával (tégla 0,78 W/mK).

és ha már felmerültek a természetes hőszigetelések is

50 cm vályog + 10 cm préselt nád falazat U értéke = 0,49 (> a szabvány 0,45)

nincsenek csodák, de azért  lehet nosztalgiázni és lehet persze számolni is.

Baloghne Bezzeg Zsuzsanna
2009.02.25.
17:23

@Baloghne Bezzeg Zsuzsanna: koszonom,mar kezdek elveszni az inf.ban:).

baldwin
2009.02.26.
14:09

@bardóczi: "Tudom, az energiafelhasználás csökken a ház üzemeltetése közben. De mi van az építés során felhasznált elemek előállítási energiájával?"

 Az epites soran felhasznalt energiak egy PH-nal nem kulonboznek jelentosen viszont a felhasznalas soran van egy nagysagrend kulonbseg ezert mindenkepp egy jelentos elorelepes. 

"Jó válaszok ezek?"

Igen, sokkal jobbak mint amit ma folyik uj epulet epites teren ma MO-n. Persze, hogy fog tovabb fejlodni a dolog, de ha lepesrol lepesre tudnank haladni mar az is valami lenni. Egy valamilyen jobb iranyba torteni barmilyen elorelepes is mar sokkal jobb mint egyhelyben topogni. Az iranyok osszehasonlitasat pedig szamokkal kell megtenni. 

"Cementet óriási energiabefektetéssel, mert az energia korlátlan? "

Van korlatlan energia is pl a napenergia praktikusan az (sot a termal napenergia cementgyartasban is hatekonysan alkalmazhato). De itt szamolni kell. Amikor egy epulet felepul elkoltunk x Ft-ot. Ennek durvan fele a lanc vegen energiara megy el, igy a bekerulesi koltseg add egy durva becslest (es egy felso kotlatot) az energia felhasznalsra. A beton elenyeszo koltseg (igy energia is) ebben a tortenetben. 

Szoval itt ennel melyebbre kell menni es szamolgatni, szamokat van ertelme osszehasonlitani. A PH szabvany ebbe az iranyba torteno lepes. Nyilvan a felhasznalt energiat is figyelmbe kell majd venni.

De csak azert mert nem latjuk meg a "tokeletes" megoldast azert ne alljunk egy helyben. 

majdnemsikerült
2009.02.26.
21:10

@Baloghne Bezzeg Zsuzsanna: ... nem semmi, ami itt hirtelen kibontakozott ...

GRATULA mindenkinek ...

... a hozzászólásokért is.

majdnem sikerült végigolvasni, talán majd egyszer ...

de már az is izgalmas, ahogy a jobb oldali gördítősáv akadozva halad lefelé .....

Valamit mégiscsak tud ez a szadai passzívház.

Valahogy a kevésbé izgalmas dolgokról nem erőlködnek ennyit az emberek ....

GRATULÁLOK  BALOGH-ék !!!

Csak így tovább......

Hawaii
2009.02.20.
18:04

Példa másik passzív házra - avagy így is lehet:

(Grand Designs - S09E04 - The Eco Arch, Kent)





 





http://tinyurl.com/bcrw82

(Csak a link hosszúsága változott, a céloldal nem! - a szerk.)

baldwin
2009.02.20.
19:45

@Hawaii: A haz tenyleg zsenialis. De a passzivhaz nem igazan errol szol. 140 millio ft-bol (ennyi a haz koltsegvetese a cikk szerint) sokminden szepet lehet. Igy mar a bekerulesi koltsegbol adodoan nagyobb az okologiai labnyoma, mint egy fel falunak. A passzivhaz a 0-hoz kozeli energia felhasznalason tul a koltseg optimumot is megcelozza. Amugy tenyleg nagyon teszik, szivesen laknek en is ilyesmiben.

motox
2009.02.20.
21:45

@baldwin: Én is ezen a véleményen vagyok. (Nem gyakorló) építészként, én is építenék (hamarosan fogok is) inkább közepesen tetszetős, de jól lakható és rövidesen az egekbe emelkedő energiaárakkal is könnyedén fenntartható házat, mint ugyanazon pénzből többeknek tetsző divatoskőburkolatosfaburkolatos nehezen kifűthető házat.Szerintem az, hogy hol lesz a házam (ahol az életem végéig élni szeretnék esetleg), és hogy mennyire lakható, sokkal fontosabb dolgok, mint hogy kívülről hogy is néz ki.

hady
2009.02.21.
09:54

@Hawaii: Ez a "ház" meg több akar lenni annál, ami. Itt van helye fikázni a "dizájn"-t.

hady
2009.02.21.
10:41

@motox: Szerintem helyesen gondolkodsz, motox. Vannak jól felállított preferenciák, s az általad felsoroltakkal egyet tudok érteni. Nem a külső, inkább a belbecs! Azaz: nem írjuk felül a környezetet a ház vágyott képével, inkább okosan, jól szelektálva tervezzük minden elemét együtt, egymással összefüggésben. Ez az egyensúly ami kívánatos volna minden háznál. Nem könnyű.

Hawaii
2009.02.21.
17:38

@baldwin: Az angliai árakat ne az itteniekhez hasonlítsd! A telek a lebontott 'viskóval' 300000.- GBP volt, amihez még hozzáadódott az új épület 445000.- GBP-je.

Hawaii
2009.02.21.
18:05

@hady: Úgy gondolom 'fikázásnak' sehol sincs helye. Teljesen irrelevéns, hogy a te vagy az én egyéni preferenciáimnak megfelel-e. Az építész - aki egyben az építtető is - mert nagyot álmodni, s a ház a maga nemében - ahogy baldwin is fogalmazott - zseniális. Példaként szolgál arra vonatkozólag, hogy kellő fantázia és pénztárca birtokában a passzívházakat is fel lehet ruházni - a korábbi hsz.-okban hiányolt - építészeti értékekkel.

hady
2009.02.21.
18:54

@Hawaii: pont ez az: "felruházni építészeti értékekkel"! Lehet venni a boltban?

Hawaii
2009.02.22.
17:07

@hady: Az én olvasatomban a téma összes szála el lett varrva, ezért félő, hogy nem értem hova akarsz kilukadni.

hady
2009.02.22.
17:12

@Hawaii: Hát én erről a parabola-ív alól kikandikáló kubusos valamiről szóltam... A szadait valóban átbeszéltük - szerintem is.

Hawaii
2009.02.23.
13:07

@hady: Továbbra sem értelek. Kifejtenéd részletesebben?

Hawaii
2009.02.23.
13:10

@Hawaii: Ha esetleg valakit részletesebben is érdekel: Blog az építésről

NoNo
2009.02.19.
16:40

Több napja követem figyelemmel a "hadakozást".

Gondoltam megosztom véleményemet. A vitát leegyszerűsitve, itt most arról vitatkoznak, hogy mi a jobb? Egy design-os ház, vagy egy passziv? Ez olyan mint, ha arról beszélnénk melyik a jobb autó, egy Toyota Prius vagy egy Subaru Impreza? Nézőpont kérdése. Ahogy figyeltem a tulajdonos hozzászólásait nekem egyértelmű, hogy számára ideális otthont kapott a tervezőtől. Mert fontos tulajdonságokkal bir a ház (passziv), valamint idáig mindig meg tudta indokolni miért ilyen az alaprajz, hogyan lesz bebútorozva, szép-e a kilátás... ...és még sorolhatnám. Vagyis a megrendelő elégedett, és ez a fontos. Szerintem minden tisztelt kollega áldozott a megrendelő vagy a jogszabályok oltárán. Tehát változott a terv.

Akkor miért kell ráeröltetni a megrendelőre, hogy nem elég design-os a háza? Neki ez tetszik, és pont.

Vagy aki annyira támadja a formát, akkor hajrá. Kérem tervezzen egy nagyon "kúúl" épületet, és persze kérem legyen passziv is. És utánna mindenki támadhatja a formát, a funkciót és a szerkezetet a szadai passziv háznál.

mB
2009.02.19.
18:30

@NoNo: "Több napja követem..." - de talán nem elég figyelemmel.. ;-)

Sokminden elhangzott, de - ismétlem magam - messze nem ilyen sarkosan, és nem feltétlenül így. Érdemes visszaolvasni - most csak egy dolgot emelnék ki: egy ház építészeti tervezése nem a "dizájn elemek" ráaggatását jelenti, hanem a teljes folyamat egybefogását és (többek között) formai kézbentartását. Ahogy nem is kell semmit "ráerőltetni" a tulajdonosra - módunk sincs rá. Beszélgetünk, érvelünk, vitatkozunk - és közben fáj a szívünk, hogy - például - milyen végiggondolatlan és un-praktikus az alaprajz, hogy milyen esetleges a tömeg és a homlokzat, és így tovább (ez is visszaolvasható). És nem, nem "kúúl" meg mittudoménmilyen gesztusok hiányoznak róla: hanem az az igényesség, ami az összes többi szakágat jellemzi. Ez nem dizájn-nemdizájn kérdés, hanem egyensúlyé. Itt sajnos messze nincs egyensúly. És ebben ha "támadást" látsz - sajnálom, a Te olvasatod. Inkább valamiféle fájdalom. Mondjuk.

mB
2009.02.20.
06:55

@NoNo: NoNo,

tökéletesen igazad van, pont erről írtam pár sorral feljebb.

hady
2009.02.20.
11:12

@NoNo: Sajnálható, hogy a magyar közvélemény kulturális színvonala addig süllyedt, hogy a design-t extravagáns (itt: fölösleges) ráaggatásnak vélhetnénk - a kialakult párbeszéd alapján. Ismerős számomra az a jelenség is, hogy az "extrák"-kal viszont mindent (itt: gagyit is) el lehet adni. Szóval itt, ennél a háznál arra látunk példát, hogy a technika alkalmazása, és még a legjobban értelmezett kifinomult mérnökség (tényleg: minden elismerésem, mert megérdemlitek) sem képes elfedni az építészeti hiányosságokat. Lehet magyarázni mutatókat, adatokat, nem győztök meg, mert látom, hogy az épület ezen "felszerelések" nélkül említésre sem méltó. Nem megszentelt hely. Ha ezt valaki nem érti, nem vitapartner.

Nyilván van egy másik oldal, amelyik az "egyediséget" és a "parasztvakítást" célozza meg, de a szememben az sem design: az sem komplex, hanem a formát/anyagot/geget/stb. preferáló feltűnni vágyás terméke. Ez is ugyanolyan ártalmas, mert ugyanúgy félrevezet, mint a technokrata.

Az igazságot nem ezekben a magatartásformákban találni meg. És a kritikát el kell fogadni. Mese nincs.

baldwin
2009.02.20.
12:33

@hady: A kritikanak nagyon orulnk olyanoktol akik veszik a faradsagot es a passzivhazakrol legalabb alap szinten tajekozodnak. A vitaban kiderult hogy sokakkank itt gozuk nincs rola mit takar ez a szabvany. Tervezok esetben pedig alapveto hogy a kocepcio reszleteit is ismerjek ha errol erdemben vitazni akarnak. Sot ennel tovabb kellene menni, gondolkodni rola, megprobalni tervezni ilyet. Ezek utan lehet vitazni. En meg ezek utan tudok komlyan venni barmilyen kritikat is.

baldwin
2009.02.20.
12:59

@baldwin: "...A vitaban kiderult hogy sokaknak itt gozuk nincs rola mit takar ez a szabvany.."

hát az tényleg nagyon látszik.

mB
2009.02.20.
13:26

@baldwin: Egyáltalán nem gondolom hogy egy szabvány ismerete lenne szükséges egy épület értékének megítéléséhez. Statikus sem vagyok - mégis: hidakról is lehet véleményem, azt gondolom. Író sem vagyok - mégis szeretek olvasni, vitatkozni-beszélgetni róluk. A mondott szabványt sem ismerem - amit itt megismertem az épület működéséből, az előtt amúgy (többször) fejet hajtottam.

Ami külön érdekes most és említésre (ismétlésre) méltó, az az a hasadásokat mutató kép, ami sokakban az építészetről él. Rossznak gondolom ha az igényesség felvetése kapcsán valakinek a "túldizájnolt" és "űber-naprakész" jut CSAK az eszébe. Rossznak gondolom hogy a megtervezettség kapcsán az "egyéniség" beleapplikálása, és "trendi" elemek rápakolása jut az eszünkbe. NEM gondolom hogy ez az építészet feladata, és sajnálom, hogy sok hozzászólás mégis ilyen alapokról kiindulva válaszol, illetve ilyen alapokra helyezi a beszélgetést, megfogalmazva a "működés" elsőrendűségét a merő "forma" felett.

A baj pont az, ha ez a kettő szétválik: ha külön kell beszélnünk gépészeti rendszerről, tulajdonosi igényekről, és ("ha marad rá pénz") építészetről. Rossz, ha így van, Rossz, ha az építészet nem fogadja be a működést, a gépészetet, ha nem ad választ a telek kérdéseire - satöbbi. Az én problémám, tehát, ismétleg: ez egy féloldalas "megoldás" - gépészeti válaszokat (amúgy JÓ gépészeti válaszokat) ad egy sokkal sokkal összetettebb kérdésre. Ha ezt örömmel fogadjuk és követendő példaként mutatjuk fel, akkor egy féloldalas, egyensúlytalan világra mondunk igent.

(Ja: Kuba Gellért tanár úrnál (is) tanultam bioszolár építést - így már "ér" a hozzászólásom? ;-))

hady
2009.02.20.
16:20

@baldwin: Épp azért merek itt egyáltalán megszólalni, mert  van némi tapasztalatom (nem energetikus - bár azt is tanultam - és nem gépész - azt is, ja és nem informatikus - azt bevallom nem űzöm) a passzív napenergia-hasznosító építészetet illetően. De ezt csak zárójelben.

hady
2009.02.20.
19:25

@hady: ha valóban volna tapasztalatod, akkor nem írtad volna az alábbiakat:

"Igazából azonban (ahogy az elején mB is rávilágított) nem is passzív ez a ház. Csak azért, nehogy elmenjünk e mellett észrevétlenül. A passzív szó hagyományos értelme is más: semmi rásegítés, gépi trükk, hókuszpókusz, handabanda. Az épület TÁJOLÁSával, SZERKEZETeivel arra törekszik, hogy a KÖRNYEZET által adott lehetőségek szerint optimális legyen az energiafelhasználása és a lakókomfortja. Télen fűt, nyáron hűt, ősszel és tavasszal is kellemes. Mindezek együtt. Sok ősi építészeti megoldás tudja ezt (magyar parasztház vályogból, déli tornáccal, diófával; de a déli napsütötte vidékek sikátoros városaiban lévő belső udvaros házak kúttal/medencével ugyanúgy, mint az iglu)."

az hogy Te miképpen fogalmaznád meg a passzívházat, az magánügy, van erre hivatalos meghatározás is: MAX 15 kWh/m2év, vagy ha úgy tetszik 1,5 literes ház. A paszívház az nem egyenlő a fűtés nélküli házzal, mert az a nullenergiás ház: MAX 0 kWh/m2év.

Az általad csak hókuszpókusznak és gépi trükknek nevezett megoldást ma már lassan a legtöbb agyonhőszigetelt (családi)házba kénytelenek leszünk betervezni, mert nem lehet a huzatos ablakokra bízni a légcserét és a párakiszellőzést.

"...Ha csak a napjárást nézzük, az é-d szimmetria nem igaz, ahogy a k-ny sem. Márpedig még a tető is ezt hangsúlyozza: alapvető tévedés, nem csak logikai, hanem energiatakarékossági értelemben egyaránt. Sem védőzóna, sem kitárulkozó terasz..."

Továbbá a passzívház telepítésnél nincs olyan hogy "szeles oldal", mert annak kivédésére való a légtömörség. A passzívház másik fontos ismérve, hogy lehetőleg É-D-i tájolású legyen, ugyanis ez adja a legtöbb szoláris nyereséget, többet, mint a K-Ny-i tájolású. Bevizsgált, tény.

 A "Sok ősi építészeti megoldás" valóban mind tudja azt, mint a passzívház, csak kell még hozzá 2-3 teherautónyi tűzifa, hogy meleg is legyen. A régi vályogházak zsebkendőnyi (egyrétegű) ablakai "szoláris nyeresége" pedig gyakorlatilag nulla, télen viszont jégvirágosak.

csoszka
2009.02.20.
20:01

@hady: Irigylem az önbizalmadat. Elmész egy konferenciára, aztán a kétség legkisebb jele nélkül magyarázod a tutit (főleg hogy senki nem vonta kétségbe az alapkérdés fontosságát, legfeljebb a válaszokat nem tartja a legjobbnak)!

Azt gondolom, hogy aki veszi magának a fáradtságot, és beír ide, kérdez, véleményt mond, az legalábbis érdeklődik a téma iránt. Kételkedni pedig a legalabvetőbb emberi tulajdonság, főleg ha egy építész olyat olvas, hogy számítógép számolta ki a tető kinyúlásának optimális méretét.

Kellett ide építész egyáltalán, vagy csak le kellett rajzolni, amit kidobott a gép?

baldwin
2009.02.20.
20:19

@csoszka: A gep valami ilyesmit dob ki:



 Szoval azert marad itt munka az epiteszetnek is. Csak masok a keretek amik kozott gondolkozni lehet. Nem vagyok epitesz de szerintem ez egy szep kihivas az epiteszetnek.

hady
2009.02.21.
09:53

@baldwin: Na, ez az amit nem hiszek, márhogy ezt "dobja ki a gép". Nem lehet, hogy a racionalitás emberi tulajdonságként szerepeljen a vitánkban? Az lehet, hogy nem tetszik, ez szíved joga.

hady
2009.02.21.
10:14

@hady: Igen, kedves Miklós, én a "hagyományos" passzív szolárról beszéltem, aminek van múltja és valóban rendszerben gondolkodva ér(t) el eredményt. Attól az még jó, hogy van egy "korszerűbb" mai előírás/szabvány. Ezt a 15-0 kWh/m2 év értéket a mi éghajlatunkon a sima szolárral nem lehet hozni, én is úgy tudom. Okos rendszerrel, aktív gépészettel inkább. (A személyesen nekem célzott "támadásról": itt szemléletekről vitatkozunk, példákkal illusztrálva, nem rólam) 

Milyen jó is volna, ha napi tervezési feladatainkban passzív követelményekről volna szó!

László

dopeti
2009.02.18.
20:49

csak a tűzzel kell vigyázni, mert ha ez leég... lehet újracsomagolni az egészet

amúgy örülök, hogy egyre több embert foglalkoztat a téma.. beszéljünk róla minél több embernek, mert nem mindenki olvassa a fórumot....remélem a nagybefektetők is rákapnak majd.

baldwin
2009.02.18.
14:12

Meg par gondolat a "termeszetes" temahoz.

Az elolenyekre alapvetoen elolenyek jelentik a legnagyobb veszelyt egy hazban: gombak, bakteriumok. A "termeszetes" (egyebkent ez a szot sose ertem, mi nem az?:) szigeteloanyagok pl kendergyapot, gyapju stb alkalmazasanal en a legfobb problemat ott latom hogy a hazunkat korbevesszuk tapanyagokban gazdag szerves anyagokkal amit meg radasul paraval is ellatunk (ugy milyen jo hogy atmegy a falon a para). Innetol kezdve minden adott bakteriumok es gombak novekedesenek a falban, van nekik tapanyag nedvesseg ami kell.  

Errol nem szokas beszelni, viszont a gepi szelloztetes es a polisztirol aztan vegepp egeszsegtelen mert ugye:

- kontrolalhatjuk a lakasban a parateralmat, megszuntehtejuk a gombak melegagyat kepzo nedvesseget.

- nem is terheljuk a falazatot paraval eltavolitjuk azt egyszerubb modon

- a csovekben ugy a nedvesseg minden cseppje elvezetheto (szemben egy epulet belsejevel) igy nem adunk eselyt gombasodasnak

- a polisztirol pedig vegkepp nem lep kolcsonhatasba elolenyekkel 50 ev probaljuk ennek az ellenkezojet igazolni skertelenul. Radasul lehetseges korfolyamatban gyartani, ujrafelhasznalni akar bio alapon is.

Kulon mokas hogy a gepi szelloztetest rendkivul bonyorult gepeszeti megoldasnak tekintjuk amikor evtizedek ota joval bonyorultabb gepekkel vesszuk korbe magunkat (pl hutogep), sot a nappaliban kotelezo oltart allitani az ennel ezerszer bonyorultabb gepnek a televizonak. 

 

bardóczi
2009.02.20.
11:49

@baldwin: halkan kérdezem meg, hogy amikor már minden párát és minden nedvességet elvezettünk, amikor már egyetlen mikróba és pollen se kerülhet be alarm nélkül a házba, amikor már minden diófát kivágtunk, hogy még télen se árnyékoljon be, mert akkor esetleg nem megyünk át a nagybetűs minősítésen, amikor már végképp nem kerülünk kölcsönhatásba majd az élőlényekkel, és mindent megoldunk vegyszeres tisztítással, akkor majd jó lesz nekünk? Vagy ha ezek után kimerészkedünk az utcára, akkor ugyanúgy két hetes karanténba kell előbb vonulnuk, mint fél éves szolgálat után a nemzetközi űrállomásról hazatérő űrhajósnak, hogy ne pusztuljunk el az első náthában. Van nekünk egy kiváló pécsi gyerekorvos ismerősünk, aki azt tartotta fontosnak velünk közölni gyermekünk születése után, hogy feltétlenül etessünk meg vele két éves koráig legalább két kilónyi koszt, és lehetőleg sokat járjon gyerekcsoportba, hogy az összes nyavaját elkapja: azaz építse fel az immunredszerét olyan masszívra, ahogy tudja. Etessünk vele összefogdosott telefont, járjunk vele parlagfű túrákra, utazzunk jó sokat BKV-n, és a földre lehullott éltelt adjuk vissza neki. Megfogadtuk a tanácsát, és örülünk neki. Egyébként mi magunk, akkor vagyunk egészségesek, ha a beleinkben 1 kg-nál több és 500 féle baktérium tenyészik. Az viszont már kevéssé tartozik az egészségmegőrzés körébe, ha művi úton keringtetünk levegőt. A légkondicionáló berendezések okozta betegségekre már 1976-ban felfigyeltek. Amerikában, egy háborús veterántalálkozón a vendégek között egy addig ismeretlen betegség ütötte fel a fejét, s az idős, volt legionárius résztvevők közül 34-en bele is haltak a legionellózisnak vagy legionárius betegségnek elnevezett betegségbe. Éppen ezért most éppen elvezetünk minden nedvességet. Csakhogy akkor meg jön az ekcéma. Ezért tehát mesterségesen párásítunk, avagy olyan krémeket kenegetünk magunkra, amitől majd még több krémet kell magunkra kenni. Mindehhez pedig gépészetet, energiát, vegyészetet használunk fel azok melléktermékeivel. Ökotudatos gondolkodás? 

Félreértés ne essék: szeretem ha arról megy a diskurzus, hogy hogyan lehet még energiatakarékosabban élni. Jó hogy vannak ilyen kísérletek. De az eddigi eredmények még messze vannak a természet nagyszerűségét bizonyító valódi körfolyamatoktól. Nem csak energiakörökben, hanem más bonyolult kapcsolatrenszerekben is kell gondolkodni. Se a polisztirol, se a a vasbeton nem hasznosul újra energia (töbnyire fosszilis energia) bevitel nélkül, ha egyáltalán újrahasznosul. Hozzáteszem, a pellet is "szerves anyag", csak (szintén fosszilis energiabevitellel) adagolható méretűre alakítják. Az elégetésével pedig CO2 keletkezik. 

A vályogházakhoz: magyarországon szalma vagy vályogházak ma már csak azért épülnek tiszteletreméltó őrültek közreműködésével igen kis számban, mert se lakáskölcsönt, se szocpolt, se biztosítást nem lehet rájuk kötni. Pedig...

Baloghne Bezzeg Zsuzsanna
2009.02.22.
12:35

@bardóczi: legkondicionalas nem egyenlo szelloztetes.Mi az indok, hogy nem lehet? Lejebb meg irtam. Mig nem volt csatornarendszer meg lepraba,pestisben haltak meg es nem 34-en.Ez egy osszetett kerdes.Nehez meghuzni a hatart.Egesz Amerika legkondicionalva van es nincsenek tomeges megbetegedesek, en nem hallottam tobb peldat. Ot ev ott toltott ido alatt senki nem lett beteg a csaladban, pedig nem uj lakasban laktunk es nem hallottunk masokrol sem.Attol meg nem fogunk sterilen elni, ld. lejebb.

bergengóc
2009.02.18.
08:52

mi építészek hajlamosak vagyunk az általunk tervezett épületek formai megjelenését elsődlegesnek tekinteni, miközben a házainkban lakók számára már prioritások léteznek (olcsóság, praktikum). A kettő nem feltétlenül áll szemben egymással, de lássuk be - legfőképpen szakmai körökben - a forma adja el a házat.

Ez most majd meg fog változni. Vannak erősebb, érvényesitendő szempontok is. Ugyan legalább 10-15 év lemaradásban vagyunk, de a mostani energiahelyzet sokkal gyorsabban fogja megváltoztatni a gondolkodásunkat és hozzállásunkat, mint azt mi elképzeljük.

Talán még sokan emlékeznek arra a bugyuta műegyetemi rigmusra, hogy "nem fogom fel ép ésszel, mit tennék egy gépésszel?" Nos ez a hozzállás nem sokat változott. A passzívházak kapcsán kikerülhetetlen egy kiváló építész-gépész kapcsolat, mert ha valahol, akkor itt ismerni kell mindkét szakágnak a másikét, hogy képesek legyenek együtt dolgozni.

Vajon hány építész készít (vagy képes rá készíteni) energetikai számítást, vagy elintézi egy tervezői nyilatkozattal esetleg rábizza egy gépészre?

Baloghne Bezzeg Zsuzsanna
2009.02.18.
10:15

@bergengóc: Csak egyeterteni tudok, mint a haz masik tulajdonosa, azaz a feleseg. A passziv haz nem egy epiteszeti fogalom szamomra, ez egy komplett gondolkodas-epitesz, gepesz,kivitelezo egyarant fontos resze. Mibol epitjuk, milyen formajura egyeni dontes, nincs passziv haz stilus.Csak az adott mennyit fogunk fogyasztani.Jo lett volna, ha mi is kerdezhettunk volna valakitol, ehelyett olvastunk (kedvencem a Lovins hazaspar). 

baldwin
2009.02.18.
12:17

@bergengóc: Egyetertek, egy ilyen epulet globalis optimalzilast igenyel ahol celszeru ha egy valaki atlat mindent. (whole system design szemlelet). Kulonben olyan mintha egy hangya egyik labat x tervezne a masikat meg y es a vegen persze nem lesz optimalis.

Kedvenc peldam erre Amory Lovins haza (amit maga tervezett), ebben van egy belso iv aminek 12 kulonbozo funkcioja van.

bergengóc
2009.02.17.
20:27

Véleményem szerint mindenféle tiszteletkör nélkül először is kalaplengetés a tervező, építtető és kivitelezők felé. Utána már lehet ezt-azt kritizálni, de mint Koós úr írta volt: ez az első nálunk. A következő, lehet, hogy szebb/jobb/csinosabb/gazdaságosabb/akármibb lesz, de az első lépést meg kellett valaknek tenni, és örüljünk, hogy van, aki ennyi év után megtette.

A másik sokkal érdekesebb. Mi ez a (tisztelet a kivételnek) zsigeri gyűlölet az építészekben az épületenergetika iránt? Értem én, hogy azt nem lehet 6B-s ceruzával lerajzolni, de azért az is hozzátartozik az élhető terekhez, és a komforthoz. Azt is meg kell valakinek csinálnia, és teszik-nem teszik, az építészb tervezőnek is van köze hozzá. Az már persze, szerintem is magyar sajátosság, hogy nem kérdezünk, hanem ítélünk. És közben olyan érvekkel vagdalkoznak, amit már egy elemista is kinevetne (lélegző falak, csak hogy egyet mondjak).

Hölgyeim, uraim! Új ez a dolog nálunk, és mielőtt furstéllyal esünk az alkotóknak, tessenek kérdezni! Ma még nem szégyen, de holnap az lesz!

P.S.: tisztelet az építtetőnek, akinek egy ilyen különleges építkezés után is szemmel láthatóan van türelme a türelmetlenekhez.

hady
2009.02.18.
11:09

@bergengóc: Nem, nem, nem ,nem. Nincs semmiféle zsigeri gyűlölet az építészekben az épületenergetikaával szemben. Ez tévedés. Itt épp arról van szó, hogy az építészet sokkal összetettebb annál, mint hogy kijelentsük: paszív a ház, tehát jó. Épp fordítva: jó a ház, és még passzív is! Ez lehet a komlpex - abszolute kívánatos - gondolkodás eredménye. Szóval itt épp az fáj sokaknak (nekem is), hogy a ház passzív bár, és ez fegyvertény, de nem komplex. Erről szólt a vita - részben.

Baloghne Bezzeg Zsuzsanna
2009.02.18.
12:01

@hady: En sokkal inkabb erzem organikus  vs. szintetikusnak ezt a vitat.Nagyon sokfele hazban, lakasban megfordultunk, laktunk az utobbi 10 ev soran.Lehet-e jobbat, nyilvan. A tervezes megitelesehez en ugy erzem a csalad szokasait is ismerni kell+azert mindenhol vannak eloirasok, hogy hol helyezheto el a telken a haz pl. itt 3 meter a szomszedoktol(19 meter szeles a telek).Mellettunk pedig egy viszonylag magas epulet all, komoly arnyekkal.Sajnos mikor a teleket valasztottuk nem voltunk tisztaban, hogy ilyen hazat szeretnenk es a szomszed haza sem volt kesz.Aki kerdezett minket, ez az elso tapasztalat, amit lehet jobban.Hamarosan remelem beszamolhatunk a tapasztalatainkrol.Eddig a hetvegeket toltottuk ott, munkalkodva a hazon.Csovekrol jut eszembe, ugye a kemenyt is tisztitjuk, kulonben veszelyes.Valyogot meg vetettem egy hetig es ne feledkezzunk meg arrol, hogy a legterben nem megfelelo szelloztetes eseten magas lesz a radon. Ezt ritkan hallom. De ezt is csak azert, mivel mindennek vannak elonyei es hatranyai-mindenki valaszthat.Orommel varom a kovetkezo epulo (megfizetheto) passzivhazakat!!!! 

UI: Az epitkezes alatt ateltunk egy bank es egy gazvalsagot.Neha feltem keson kezdtuk bele!!!

mB
2009.02.18.
12:43

@bergengóc: Bizony, bizony, én is tiltakozni vagyok kénytelen. Sokminden felmerült itt, sokféle nézőpontból, de ez a "zsigeri gyűlölet" semmiképpen nem jogos. Sőt: jómagam is épp arra hívtam fel a figyelmet, hogy amilyen elmélyült és gondos volt a dolog gépészeti, szerkezeti megokolása, olyan felszínes az építészeti kezelése a dolognak.

Még valami: az eddigi hozzászólások azér jobbára a házra koncentráltak, annak kapcsán fogalmazták meg a véleményeiket - az egymás minősítése, a vádaskodás (ha nem tévedek) csak most jelent meg a Te hozzászólásodban, kedves Bergengóc... :-)

Beszéljünk inkább a házról! Érdekesebb és fontosabb mint a mi személyünk.

bergengóc
2009.02.18.
13:40

@mB: Nyilvánvalóan általánosítottam, tehát nem volt igazam. Ráadásul aki erre a témára bukik, valószínű, hogy a szabály erősítő kivétel; mint mikor a pap is azokat prédikálja ki, akik ott vannak a misén. Az átlag építész tervezőket illetően azonban nem hiszem, hogy nagyot tévedtem, de egyezünk ki "utálat"ban. És azért érdemes megnézni, hogy mi volt az első hozzászólás a témához....

hady
2009.02.18.
18:55

@hady: Igazából azonban (ahogy az elején mB is rávilágított) nem is passzív ez a ház. Csak azért, nehogy elmenjünk e mellett észrevétlenül. A passzív szó hagyományos értelme is más: semmi rásegítés, gépi trükk, hókuszpókusz, handabanda. Az épület TÁJOLÁSával, SZERKEZETeivel arra törekszik, hogy a KÖRNYEZET által adott lehetőségek szerint optimális legyen az energiafelhasználása és a lakókomfortja. Télen fűt, nyáron hűt, ősszel és tavasszal is kellemes. Mindezek együtt. Sok ősi építészeti megoldás tudja ezt (magyar parasztház vályogból, déli tornáccal, diófával; de a déli napsütötte vidékek sikátoros városaiban lévő belső udvaros házak kúttal/medencével ugyanúgy, mint az iglu).

Az ma csak hab a tortán, ha az átlag számára is elérhető gépészeti megoldásokkal segítünk az energiamérlegen. ( Bár, álságosnak tartom a gépekre bízni pl. a hűtést olyankor, amikor bizonyíthatóan megfelel az okosan tervezett árnyékolás és gravitációs átszellőztetés is. Ez olyan, mint a playback a koncerten ) Jó, hogy van napkollektor meg napelem, de csak akkor, ha nem dísz. Dicsekedni is csak addig lehet vele, amíg sokaknak nem lesz ilyen. Hiába: attribútum-ország vagyunk. A valódi megoldások helyett beérjük a púderrel.

baldwin
2009.02.18.
20:03

@hady: A passzivhaz alatt itt a darmstadi passzivhaz intezet definiciojat kell erteni. Lehet beszelni mas ertelmeben is passziv hazrol de itt most az egybeirt passzivhazrol van szo:) 

Ha jobban megnezzuk azt a hazat az altalad felsorolt dolgokat mind tudja, e-nelkul nagyon tavol esne a minositestol. Tehat nagy deli ablakfelulete van, nyaron arnyekolva, nagy hotarolo tomeg. A diofa nem segit, telen nagyon sokat ront hiaba nincs level rengeteget arnyekol nyaron meg a rendes ereszkinyulas szepen arnyekol. A passzivhaz intezet kifejezetten javaolja hogy lombhullato novenyek se arenykoljanak telen. Lehet rakni, de bele fogjak szamolni a modellbe es okat rontanak.

A haz mindenfele gepeszet nelkul is annyira passziv hogy 0 futessel se igazan megy 14-15 fok ala a homerseklet bent. Ma pl 18 fokot mertem este es semmilyen futes nincs (viszont nagyon jo solari nyeresege volt ma a haznak pl). Ez persze csak u=0.7 alatti ablakokkal mukodik kulonben tobbet art a nagy deli ablakfelulet mint hasznal. Nyaron hasonlokepp nincs tulmelegedes a megfeleloen arnyekolt ablakok, jo szigeteles es nagy hotarolo tomeg miatt.

Tehat ez az epulet 0 gepeszettel is remekul lakhato telen nyaron. Szelloztetni lehet ablakokon kereszul is.

Hangsulyozom az altald felsorolt osi epiteszeti dolgok mind felhasznalsra kerulnek egy ilyen epuletnel, ezek nelkul eselytelen elereni a hatarertekeket. Erdemes megnezeni mirol is szol ez a szabvany es megprobalni jatszani vele es elmeletben teljesitni akkor erzni az ember jobban at a dolgot. 

A napkollektor maer miert lenne disz? Pontosan van meretezve megfelelo fizikai modellekkel es ennek megfeleleloen mukodik is. Amikor bekotottek (ket hete) egy nap alatt felmelegitett 500 liter vizet 6 fokrol 21-re. 

marianna
2009.02.17.
08:39

Miután ma reggel elhúztam a sötétítőfüggönyöket és szélesre tártam a teraszajtó szárnyait, mélyet szívtam a friss téli levegőből és gyönyörűséggel pillantottam a behavazott, mély, csendes nyugalmat árasztó kertre.  Ha van valami, ami igazán lelkesítően hat még rám az építészettel való foglalatosság közben, az a külső ( természeti ) és belső ( mesterségesen létrehozott ) terek közti pulzáló, fény - és árnyék játékokban gazdag kapcsolat. A napfénnyel átszőtt átmeneti, köztes terek varázsa, a kis udvarok, patiok, átriumok, tornácok, fedett - nyitott terek világa, a párolgó, tükröződő vízfelületek látványa. Engem rettenetesen taszít az a gondolat, az a jövőkép, ahol az egyetlen optimális cél a levegő áramoltatásának zárt térben, gépi úton történő biztosítása lenne. A külső homlokzati kéreg egyetlen primér funkciója pedig a beszívott levegő optimális hőmérsékleten, lakott téren belül  történő megtartása. Bocsánat, de az építészet számomra ennél sokkal szakrálisabb cselekedet! Hadd nyissam már ki szabadon az ablakot, amikor szellőztetni támad kedvem!  csj

baldwin
2009.02.17.
11:02

@marianna: nyisd ki nyugodtan, de egy dolgot tarts szem elott:

ma egyetlen dolog ami miatt ezt megteheted: az olcso fosszilis eneriga. Ha fa tuzelessel akarnank fenntartani a mai kenyelmet kb 4 ev alatt fogyna el az osszes erdo. Tehat hosszu tavon ket lehetoseg kinalokozik:

A) a jelenlegi pazarlo epuletallomanyt biomasszaval futjuk. Ebben az esetben el lehet felejteni a 25 fokot, fenntarhato modon max ugy mukodhet ahogy regen volt hogy reggelre megredesid a dunyha teteje.

B) drasztikus energiahatekonysag novekedest erunk el az epuleteknel, igy fenntarhato a mai komfort (sot fokozhato is) tizedannyi energiaval.

A mai irany viszont nagyon rovid ido alatt fenttarhatalan lesz barmilyen jo dolog is kiengedni telen a nyitott ablakon a gazzal eloalittot meleget. 

abognar
2009.02.17.
12:34

@marianna: Kedves Marianna!

Úgy tűnik, kiapadhatatlan energiaforrás áll rendelkezésre a háza alatt (vagy nagyon jók az összeköttetései és sok a pénze), a globális felmelegedéstől sem tart. :-)

Szerintem valamit félreértett: a PH nem a lemondásról szól (ki lehet nézni a kertbe, lehet tavat tervezni mellé stb.), hanem arról, hogy a drágán előállított hőt "ne dobjuk ki az ablakon" (szó szerint). Ha ebből a gondolatkörből indul el, talán nem túlságosan "szintetikus" az Ön ízlésének sem, hamar teljesen logikussá válik (ha az ablakon nem megy ki a meleg, a falakon se menjen ki, a hőhidakat pedig most sem szereti senki sem).

Egyébként ki lehet nyitni az ablakot, csak az ember nem feltétlenül igényli, mert reggel felkelés után nincs légszomja.

Persze nem kell elhinni, jobb saját bőrön tapasztalni:  http://www.probewohnen.at - ki lehet próbálni milyen egy passzív házban lakni. A házakban figyelik a beköltözők szokásait (az egyik környékbeli egyetem kutató projektje), és az a tapasztalat, hogy az első nap után a bent lakók szinte abszolút nem nyitják ki az ablakot.

A park nagyon szép helyen van, a hatalmas ablakokon át fantasztikus a kilátás csillogó vízfelületre is, amely adott esetben akár gyönyörűen párolog is a felkelő nap előtt, mindezt akár egy gyengéden lengedező nyugágyból is lehet élvezni. Vagy télen a nappaliban elheveredve.

Egy kirándulást mindenképpen megér, és utána érdemes véleményt mondani. Ja, célszerű megérkezéskor felírni a villanyóra állását és távozáskor is megnézni (gáz nincs) - hátha számít. Most még valószínűleg hideg van, úgyhogy ki kell használni az éles teszt lehetőségét (vagy meg kell várni a kánikulát, mint másik végletet).

A passzív ház szerény meglátásom szerint nem szól másról, mint a racionalitásról. Ilyen klimatikus kilátások, politikai, energetikai és gazdasági környezetben úgy gondolom nem luxus észszerűen gondolkodni és tervezni (egy ház jónéhány évre szól, bár ez ezen a fórumon elég közhelyes, de ennek ellenére ennek tekintetbe vétele során úgy tűnik sok építész elfelejti az energia és poltika faktort), ellenben a praktikus szempontokat figyelmen kívül hagyni akár felelőtlenségnek is mondható adott esetben, főleg ha más pénztárcájával gazdálkodik valaki.

Üdvözlettel,

Bognár Attila

ui: A belső kis udvarokról, patiokról, átriumokról valóban célszerű lemondani, de gyanítom, hogy nem tervezett ilyeneket tömegével átlagos magyar családoknak (szerintem sem a németeknél, sem az osztrákoknál nem gyakori, esetleg Monaco jellegű országokban...). Nem vagyok építész, úgyhogy csak szvsz + saját tapasztalat. A szép ház fogalma szubjektív, a passiv.de nem írja, hogy rondát kell tervezni.

ui: Szerintem az osztrákok és németek elég racionálisak, sok tetkintetben előrébb vannak, mint mi, magyarok (gondolom ezt nagyjából el lehet fogadni). Mi miért akarjuk mindig megváltani a világot?

ui: Nem vagyok energetikus (sem), de a gáz válság kapcsán merültek fel gondolatok, hogy a "nagy gáztározónk" nem feltétlenül indokolt szakmailag. Ez az összeg nyugodtan mehetett volna PH építések támogatására, talán hosszabb távú hatása lett volna, sőt a CO2 kibocsátásunk is csökkent volna (a gáztározó révén semennyit). Az osztrákok azért is támogatják a PH építéseket, hogy adott esetben kevesebb büntetést kelljen fizetni + olyan hatása is van, hogy a belső gazdaságot élénkíti (ez utóbbi talán itthon sem ártana...).

 

 

MZ
2009.02.17.
12:54

@marianna: Gyönyörü próza, de ez a cikk nem az építészetröl szól. Kicsit elbeszélünk egymás mellett. Nem arról szól, hogy milyen szép és kényelmes az autó belseje és csinos a karosszériája, hanem hogy milyen erös és környezetkímélö a motorja. A passzívház nem esztétikai vagy funkcionális kategória. Passzívház vagy sem, a tereket meg kell tervezni, és akkor létrejönnek a megénekelt látványok. Az ablakot ki lehet nyitni egy passzívházban is. Föleg nyáron, de télen is. Csaképpen elég egy egyórás vasalás, vagy a bent élök testmelege, hogy a szobában meleg legyen.

Légcserére mindig szükség van. Ezt megtehetjük kontrollálhatatlanul mindenféle réseken át, vagy kontrolláltan. Itt nem süvit a szél a küszöb alatt. A passzívház hövisszanyerös légcserélöje nem ugyanaz, mint a bérirodaházak fullklímája. A két dolognak kb. annyi köze van egymáshoz, mint egy szemüvegnek egy elektromikroszkóphoz.

Van egy másik irány is, néhányan pedzegették. Igen, építhetünk low-tech passzívházat. Olyan anyagokból, hogy ha összedöl, akkor gyakorlatilag egy komposzthalom marad belöle. De ebben máshogy kell majd lakni. Télen pulloverben kell lenni bent is, és a dunyha újra divatba jön. Jégvirágos ablak. Gyapjúzokni. Hálósipka és mamusz. Ezt nem gúnyosan írom, mindezek évszázadokon át müködtek, miért ne müködhetnének ma is? A különbség érzékeltetésére egy példa: hegymászófelszerelés régen és ma: börbakancs, gyapjúzokni, gyapjúpullover, vászonponyvasátor vs. Goretex-cordura-bakancs, softshell-dzseki, silikonbevonatos sátor. Az elözöek ma is jók, az utóbbiak azonban fele annyi súlyúak. Meleg, lélegzö (páraáteresztö de vízzáró) mind a kettö. Low-tech vs. High-tech. Elönyök és hátrányok. Hogy piroscsíkos-e a zokni vagy sem, az nem mond el semmit az anyagáról. Huh, remélem érthetö volt.

abognar
2009.02.17.
13:36

@marianna: Egy kis kedvcsináló + tények.

Kilátás a tóra a ház nappalijából (kellemes látvány reggelihez a "szintetikumból"):

Großschönau - kilátás 1

 

Kilátás a másik irányba (szép így ébredni, igaz?):



 

Hőmérséklet közvetlenül az ablak előtt (belógatott hőmérő, erős 22 fokot mutat):



 

Ami a villany fogyasztást illeti: 65kWh durván 66 óra alatt. Ebben benne van: fűtés, melegvíz, főzés + minden egyéb + a kétszintes háznak egy kompakt készüléke volt, így a felső szint szellőztetése/temperálása is (ott éppen nem lakott senki, a két szint együtt 170m2).

Amíg ott voltunk november végén 3 napra, durván -2-0 fok között volt a külső hőmérséklet, folyamatos erős hideg szél fújt a fennsíkon. Belül 22-23 fok közötti hőmérsékletet mutatott a hőmérő. Reggel 7 körül bekapcsolt az infrapanel ~30 percre, a jelentőségét nem tudom. Volt egy fatüzelésű kandalló is, nem gyújtottuk be, a fűtést gyakorlatilag csak a szellőztető rendszer biztosította. Zaj és huzat abszolút nem volt hallható/érezhető.

A "gépházban" is viszonylagos csend és nyugalom honolt (egy fagyasztónál nem volt hangosabb a gépészet).

Egyetlen dolog volt, amire oda kell figyelni: párásítás.

A ház tetején volt napelem és kollektor, de a hó miatt azok haszna nullára redukálódott (számomra fontos tanulság).

A ház ismertetője: http://www.probewohnen.at/pdfs/optaeder_klein.pdf

 

passzivhaz2009
2009.02.15.
16:04

A konferencián résztvevő Vértesy Mónika környezetmérnük felmérése, a Mit tudnak az építészek a passzívházakról? is csak azt erősítette meg, hogy az építész szakma mennyire keveset tud erről az egészről és persze az épületfizikáról is.

Magam is csak addig kardoskodtam a téglafalak általam jobbnak ismert szellőzőképessége mellett, amíg nem lett előttem is világos az, hogy a párának mindössze cca. 6-10 %-a távozik a falakon keresztül. 5-10 cm dryvit alkalmazása esetén még ez a 6-10% is lecsökken. 

Az elmúlt 4-6 évben felépült pár száz lakópark több ezer lakással, ahol ezt figyelmen kivül hagyták és tömegesen penészedtek a lakások. A mai ablakok nem azonossak a Tessauer ablakok légzárásával.

Vagyis nem a passzívház lenne az első, amely úgymond műanyagba csomagolja a házakat, hanem mi magunk is megtesszük szinte minden most tervezett háznál.

Ódor Tamás
2009.02.16.
14:52

@passzivhaz2009: arról nem is beszélve, hogy az általad említett okok miatti penészedés az új technológiákkal épített lakásokban (beleértve a vb. panelt is) vélhetően igen jelentős mértékben járul hozzá a légúti allergiás megbetegedések számának ugrásszerű megnövekedéséhez

nem tudok olyan kutatásról, amelyik ezt az összefüggést vizsgálta volna, holott meglehet, hogy a parlagfűvel összemérhető jelentőségű veszélyeztetésről van szó

emiatt alapvető szempontnak tekintem a tervezés során a páratechnikai jellemzők egészségügyi vonatkozásait

hozzáteszem: a légtechnikai rendszerek hasonlóképpen nem jelentéktelen egészségre ártalmas következménnyel járnak: vagy túl száraz levegőt szállítanak, akkor az a baj, vagy pedig, ha párás levegőt, akkor abban a mikrobák feldúsulhatnak, komoly gondot jelent a légtechnikai csőhálózatok belső tisztítása és fertőtlenítése, csíramentesítése is. hiába: akárhonnan is járjuk körbe a kérdést, mindig oda lyukadunk ki, hogy a természetes körülményeket csak igen jelentős ráfordításokat követelő műszaki megoldásokkal lehetséges megközelíteni

azonban látok optimizmusra okot adó irányokat is: éppúgy, ahogy a ruházati ipar is képes volt a testpárát 100%-osan szigetelő nyloningek és gumicsizmák korából a lélegző, páraáteresztő (sőt annak egyirányúságát is biztosítani képes) felsőruházati és cipőfelsőrész anyagokig eljutni, vélhetően a lakóterekkel is sikerül hasonló ergonómiai szintre fejlődnünk... kérdés, hogy mikor, és mindezt ki tudja majd megfizetni?

ÓT

szabadalkotok.hu

baldwin
2009.02.16.
16:06

@Ódor Tamás: meresekkel demonstaltak tobb izben is hogy a szellozteto rendszerrel ellatot epuletekben sokkal jobb a levego minosege. Szelloztetes nelkuli epuletekben gyakran a egeszsegugyi hatareretekeket se eri el. A szelloztesnek a nagy elonye, hogy mind a CO2 mind a paratartalom szabalyozhato. A paraatereszto fal semmit nem segit a benti CO2-n es levegominosegen, szelloztetni kelleni fog igy is ugy is. Teljesen elfogadott hogy a homerselketet termosztattal tartjuk szinten, valahogy vezerelni kell. Ugyanez a helyzet a levego minoseggel is. Lehet bajlodni vele kezzel is de ha vezelrjuk akkor olyan lesz mindig amielyet szerenenk. Bakterium tenyeszet szempontbol egy nem rendesen szelloztetet haz sokkal nagyobb problemat jelent mint egy legtechnikaval szelloztetett. Egy rendes legtechnikai rendszer minden eleme szepen tisztithato, a kondenzviz pedig elvezetesre kerul.

Ódor Tamás
2009.02.16.
17:30

@baldwin: Kérdés. hogy az általad írt demonstráció során mit hasonlítottak össze mivel?

Mert ha pld. ugyanazon épület esetében a gépi szellőzés bekapcsolt és kikapcsolt állapota közötti különbség volt a mérés tárgya, akkor egyáltalán nem csodálkozom az eredményen. Nem vitatom - főképpen az elmélet szintjén -, hogy lehetséges korrekt technológiával jó hőérzetet és egészséges levegőt biztosítani a zárt terekben. A konkrét gyakorlati tapasztalatainkban viszont jelentősek az eltérések. A szellőző rendszerek tisztíthatóságával kapcsolatban pld. olyan eseteket is ismerek, ahol nemhogy a bakteriális csírákat, de még a csótányokat sem voltak képesek a rendszerből kitisztítani. És nem is akármelyik jelentős új építésű középületeinkben, ahol a tervezés során már alkalmazni lehetett volna a legmegfelelőbb technológiákat. Ugyanakkor nem szeretném mindennek az ódiumát pusztán a gépésztervezőkre kenni. Sokszor látom és tapasztalom iszonyatos kínjaikat, hogy a megrendelő és az építész által szűkre szabott keretek közé bepréseljenek egy működőképes hálózatot. Sajnos, ilyenkor az elvek sokszor odavesznek, és a legutolsó szemponttá válik az utólagos tisztíthatóság. Ennél még a zajterhelés is előbbrevaló, ugyanis az az épület átadásakor azonnal mérhető, sőt hallatszik is. A tisztíthatatlanság problematikája pedig csak évekkel később derül ki. Egy korrekt próbaüzemhez valójában egy teljes naptári évre szükség lenne, hiszen így lenne lehetséges az összes klimatikus helyzetben a rendszert tesztelni, Erre nyilvánvalóan nincs lehetőség, és amikor kiderül, hogy a tervezett klíma mégis csak nagy zaj- és rezgésterhelés mellett biztosítható, addigra már késő, az épületet belakták, üzemeltetik, képtelenség olyan mértékű alapvető átalakításokat véghezvinni, amire szükség lenne: maradnak a kompromisszumok.

Lehet, hogy a megfelelő technológia már ma is a rendelkezésünkre áll, csupán komolyabban kellene venni a követelmények valóságos - és nem csupán papíron történő - teljesítését a tervezés és a kivitelezés során? Ehhez azonban a szakértelemnek és a szükséges beruházási összegnek egyszerre kell rendelkezésre állnia. Nehéz ügy.

ÓT

szabadalkotok.hu

baldwin
2009.02.16.
19:58

@Ódor Tamás: A zajterhelessel kapcsolatban tudok konkret tapasztalatokrol beszamolni. 50m3/h-nal ha a szellozteto gepre teszem a fulem akkor hallani valamit, de halkabb mint egy hutogep. De a befuvasi es elszivasi pontokon meg 300m3/h-nal is siri csend van! Abszolut eszrvehetetlen hogy egyaltan mukodik a rendszer.

Ezt a csotany dolgot az altalam hasznalt rendszernel nem nagyon lehet elkepzelni. A beszivott levego ket szuron megy at (egyik a beszivo tornynal masik a hocserelobe belep levegonel). Ha akarom ezen a pollen nem megy at nemhogy egy csotany. Elszivo pontokent kulon szuro es az egesz elszivo ag vegen meg egy szuro. Tervezes kerdese hogy a belso rendszer vezeteki hozzaferhetok legyenek. Nalam az egesz elszivo ag pl egy kb 8 meteres egyenes szakasz 4 elszivo pontal. A vezeteken minden pontja hozzaferheto, tisztihato. 

mB
2009.02.14.
18:03

én mind a két passzívház konferenciát végigültem és nagy érdeklődéssel hallgattam az előadókat.(beszámolók a konferenciákról:  konferencia 1 konferencia 2.)

Látva a megépült szlovák, német, osztrák példák garmadáját, azt kell mondjam, hogy a világ megint csak elszáguld(ott) mellettünk.

A bemutatott példákról nem lehetett volna megmondani, hogy passzívházak lennének, olyannyira szabadon formáltak, vagyis tévedés volna azt gondolni, a passzívház=ronda ház.

Ugyanakkor a 2. konferencia 1000 fős létszáma nem csak a rendezőket, hanem a külföldi előadókat is igencsak meglepte. 

a megépült első hazai fecskék esetében valószínűnek tartom, hogy fontosabbnak tarthatták a résztvevők a szabványnak való megfelelést, mint az építészeti megjelenést. Ezek első fecskék, tessék kísérletnek tekinteni őket, majd meg lesz hozzá a forma is. 10 éves lemaradásban vagyunk.

Kuba Gellért házai valóban "korszerűek" voltak az akkori átlaghoz képest, de nem passzívházak, hanem pusztán a szoláris nyereségre lettek optimalizálva. A passzivház ennél többet tud. Mellesleg KB házai valóban elég borzasztóan néztek ki, azokat sem az építészeti értékei miatt jegyzi a szakma, hanem a működése okán.

Az egyik előadő szerint az EU előtt van az a javaslat, miszerint a tragikus CO2 kibocsátás és energiagondok miatt az energiafelhasználást drasztikusan kellene csökkenteni és ez a mérték 85 %-os. Ezt csak akkor lehet elérni, ha a passzívházat mintegy kvázi szabvánnyá emelnék. Még ha ez nem is fog valószínűleg megvalósulni, talán látható, milyen irányba tart a gondolkodás?

mikroprofesszor
2009.02.14.
21:57

@mB: Végre valaki!

Akinek megépült a passzív háza és lelkesen osztja meg a tapasztalait az építészekkel.

Kedves Tulaj, azt szeretném kérdezni, hogy milyen a hőérzet a házban? Milyen hőmérsékletet tudsz tartani a legnagyobb mínuszokban? Az építkezés megkezdése előtt nem gondoltál arra, hogy megépíted a házat hagyományos vázkerámiából és vastagon lehőszigeteled? Vagy abból nem lehetett volna ennyire hőhídmentessé tenni?  A falakra most csak spéci dűbellel tudsz bármit is feltenni. Ez nem zavar? Illetve belül is a dryvit kopogó hangját hallod, ehhez is hozzá lehet szokni? Forintra fordítva milyen villanyszámlára számítasz?Mivel a falaknak a vékony vasbeton miatt nincs komoly hőtehetetlensége, nyáron hogy biztosítod az elviselhető belső hőmérsékletet? A tető túlnyúlásán túl...gépészet besegít? Nem tehetsz be sem egy kandallót, sem egy cserépkályhát, mert az kéményhez van kötve. Falun lakni ropogó tűz és a látványa nélkül? Nem túl steril ez így?

Előre is kösz, üdv: mp

 

baldwin
2009.02.15.
06:20

@mikroprofesszor: Kedves mp,

Meg nem koltoztunk be igy nincsnnek igazi bentlakasos tapasztataink, de tervezek inditani egy weblapot ahol ezekrol beszamolok es a egy szenzor halozat valos ideju adatosrait is lehet majd itt latni.

De sokat dolgozunik a hazban es a hoerzet nagyon jo. A vendegek rendre 2-3 fokkal melegebbet tippelnek mint ami bent van. Melegek a falak, az ablakok nem szelel semmi. A szellozo rendszer lassu legaramlasat egyaltalan nem lehet erezni, de nagyon jo friss levego van bent, olyan mintha kint lennek csak meleg.

Hagyomanyos vazzerkezettel is meg lehetett volna oldani (a Gyori haz igy keszult). Sot fabol is lehet passzivhazat csinalni.

Belul a nappaliba ronkhaz profulu fa burkolat lesz, haszanaltunk nehez valszfalakat is (meszhomok). A haz alapvetoen nagyo neheznek szamit, nehezebb mint egy tegla haz, tobb mint 150 tonna beton van benne. Csak a lemezalap 60 tonna. Igy a hokapacitassal nincs gond (sot majdhogynem evszakos tarozokent is mukodik az epulet:)

Mi az atonom vagy kozel autonom (netto zero energia) hazat tuztuk ki celul, ehhez a passzivhazon keresztul vezet az ut. A hoenergiat napkollektollar es pellet kandaloval fogjuk eloallitani. A napkollektor mar mukodik es mar igy is teljesitjuk a PH kovetelmenyeket.

Egy mini pellet kandallo fog meg bekerulni de ennek a reszletein meg dolgozunk, elo van keszitva akar kemenyes akar a legtechnikas megoldas (a levego ellatast es a fustgaz elvezetest a legtehnikan keresztul is meg lehet oldani kemeny nelkul)

Amint ez kesz lesz a haz hoenergia igenye kb 15000 ft/ev lesz (300-400 kg pellet). Amikor pedig sut a nap a szolaris nyereseg miat nincs szukseg futesre es a hmv-t pedig a kollektor eloallitja. (A vakumcsoves kollektor egyebkent az 500 literes buffert 1 nap alatt 6-rol 20 fokra melegitette a mult heten, es mertem 87 fokos kollektor homersekletet is)

Szoval a hazban ha elkeszul lehet latni langot is bar valoszinu csak naponta vagy ket naponta 1 oracskat.

Ezzel a modszerrel viszont a haz elektromos energia igenye nagyon pici amit PV-fel kivanunk majd fedezni a jovoben. (100watt eleg a legtechnikahoz es a szivattyukhoz).

Szeretnek meg eloszlatni egy tevhitet, ez a haz mindenfele gepek nelkul is mukodik, a szellozo rendszer csak segit hogy allando friss levego legyen bent energiaveszteseg nelkul. Enelunk is mukodik a haz csak ugy kell szelloztetni mind egy normal hazat. Mindenfele gepeszet a teli -10 es idoszakban mar bent volak a nyilaszarok, 13 alatti homerskeletet nem mertem bent. A nagy hokapacitas miatt meg se nagyon mozdult a benti homerskelet amikor ropkodtek a minuszok kint.

Udv.

Balogh Gyorgy 

gramercy
2009.02.15.
21:34

@baldwin: 15 000 wazze, az ehavi távfűtés számlám: 42.000 (támogatással)

 

megyek bsg-t nézni hogy mégdepisebb legyek 

passzivhaz2009
2009.02.15.
22:36

@baldwin: Kedves György!

Gratulálok a házhoz. Lenne néhány kérdésem, megtenné, hogy ír egy levelet a passzivhaz2009@gmail.com címre? Előre is köszönöm.

Egy ide vonatkozó kérdésem is lenne: miért pont pellet?

 

A telek tájolása közel sem mondható ideálisnak, a jövőben nem ártana, ha a parcellázásnál esetleg ezt is figyelembe vennék... Ennél rosszabbat nem is csinálhattak volna. Najó, néhány fokkal... :)

Akik járnak ilyen helyeken adhatnának tippet a földfelosztáshoz, hogy legalább az ilyen alap dolgok ne legyenek hátráltató tényezők (PH-tól függetlenül nem árt a déli tájolás szvsz), egy kis odafigyelésnél nem kerül többe, energiában akár ki is fizetődik.

Üdv.

 

mB
2009.02.13.
16:54

Nagyon fontos lenne energiatakaékos, környezettudatos, passzív, autonóm házaket tervezni, ezzel a legmesszebbmenőkig egyetértek. A fő problémám pont az, hogy láthatólag amilyen komolyan veszik a társ-szakágak a kérdést, addig itt mintha az építészet nem venné a dolgot kellő komolysággal, a súlyának megfelelően. Amilyen okos a ház, műszerekkel kimutathatóan – és gondolom napi „praxisban”, hőérzetben is – bizonyított, annyira suta, nyers és átgondolatlan az „építészeti” világa. Ez a fajta gondosság és felelősségérzet egyszerűen nem ezt a bánásmódot érdemli.

Kicsit az is az üzenete, hogy „ami takarékos, az szükségképpen ronda is”, de a rotringomba dőlnék ha ez így lenne, és persze nyilván lehetne is sorolni a klassz, erőteljes példákat (sajnos jobbára külföldről). Az építészet szerepe ebben a folyamatban pont a különböző szakágak, műszaki megoldások, a lakókonfort, az utcakép,. stb. összefogása és integrálása lett volna – sajnos itt ez elmaradt. Azért fájdalmas, mert míg a ház által az épületgépészet, az épületszerkezetek világa azt üzeni, hogy „itt vagyunk, fel vagyunk készülva a kor kihívásaira”, addig az építészet csupán vállat von és arrébb áll...   Kedves Baldwin, köszönöm én is a válaszokat, pár dolgot valóban félrenéztem, (eresz, pl.), pardon, de a véleményem az egészről sajnos nem igazán változott (ld. a borzasztó alaprajzot, az előlépcsőt, a rosszul használható és bútorozható tereket, például). Az építész felelőssége nem csak a jól működő gépészeti rendszerek befogadása, de azok integrálása, eggyé szervítése is. Volna. És ezt, az egészre adott válasz elmaradását a sok adat, a rész-válaszok, a gépészeti felkészültség nem helyettesíti.

csoszka
2009.02.13.
15:39

Meg lehet esetleg tudni, hogy mennyi volt a ház m2 ára? Elméleti szinten mindenki a szája íze szerint beszél erről -nem kerül sokkal többe vs nagyon drága a gépészet, a hőszigetelés-, most hogy felépült egy ilyen ház itthon is, segítenének a konkrétabb számok.

köszönettel

baldwin
2009.02.13.
15:43

@csoszka: 125 nm netto belso + 25 nm fedett terasz = 30 millio.

Az volt a cel hogy az atlag szamara is megfizetheto passzivhaz alternativat mutassunk es ezt kemeny szamokkal, meresekkel is igazoljuk.  

epiteszikon
2009.02.13.
16:35

@baldwin: Autonóm, önálló házakat építeni a nagy szolgáltatóknak és a velük lepaktált politikai elitnek egyszerűen nem érdeke.

Méghogy ne fogyasszon gázt, villanyt stb.

Pedig a dolog működik. Jómagam egy 25 cm-es eps falazattl és  légcserélővel megspékelt épületet terveztem és nagyon jók a visszhangok. Nem passzív, de igen energiatakrékos. És szeretik.

De Ausztriában, Angliában már 2010 és 2016-tól talán elő lesz írva hogy minden ház passzív ház legyen, vagy a házak x %-a.

Szóval egyszerűen nem lehet kikerólni. ACAD-ek mellé kell hozzá:

-szakértelem

-energetikai célokra fejlesztett szoftverek (pl PHPP)

-és az az ősi tapasztalat is ami a napenergia-napvédelemmel kapcsolatosak.

Mert ahogy ez a "válság" dolog lezajlik, ami 100% hogy a természeti tényezőknek JÓt tesz, után lesz még egy igazi gazdasági fellendülés ami bedönti a megmaradt természeti értékeket. Az kicsit problémásabb válság lesz. És azt a bankok már nem tudják megfinanszírozni. Szóval valahol el kellene kezdeni a hosszútávú gondolkodást.

És a tulajdonost üdvözlöm és köszönjük értékes hozzászólásait.

Ikon

hady
2009.02.13.
14:37

Valóban dicséretes törekvés, ezúttal eredménnyel. Példálózni máris lehet vele, s mint ilyen: minta, melynek életképessége bizonyított. Messze van persze a tökéletestől -logikai, esztétikai kifogások sorolhatók (én is fogok) - de van. Fegyvertény. Ha megkérdeznek, én inkább büszke lennék rá, mint letagadnám.Mégis, a magabiztos tervezői kiállással is igazolni látszódó minőség terén én nem lennék ilyen magabiztos. Nóvum nincs a házban semmi. Amit most elismertek, az egy szemléletnek megfelelő technológia alkalmazása, nem több. Magyar körülmények között sem nóvum, hiszen az energiatudatos tervezésnek és építésnek több évtizedes hagyománya van már nálunk. Igaz, nem széles körben elterjedt, de dokumentált. Akár Szász János, akár Kuba Gellért publikált házait nézzük, ez a mostani épület ÉPÍTÉSZETI fogalmazásában elmarad azoktól.Nem érzem eléggé tudatosnak a tervezést több - mB által is kifogásolt - építészi megmozdulásában. Az alaprajzról nem tűnik fel, hogy takarékos volna, olyan "mérnökien" átlag alatti terek összedobálva. A tájolás kifejezetten rossz, holott telek van elég: északi és déli, keleti és nyugati tengelyek, szimmetria, tetőforma. Ha csak a napjárást nézzük, az é-d szimmetria nem igaz, ahogy a k-ny sem. Márpedig még a tető is ezt hangsúlyozza: alapvető tévedés, nem csak logikai, hanem energiatakarékossági értelemben egyaránt. Sem védőzóna, sem kitárulkozó terasz.

Szóval elemezgethetjük. Műszaki, számolgatható tulajdonságai biztosan rendben vannak ennek az épületnek. A logikája érthetetlen számomra. Ez így nem építészet, mert nem komplex. Kevés a bizonyításra.

Nem akarok ilyen sommás lenni, feloldom: kiindulásnak jó, s jó róla vitázni is. Van hivatkozás, a következő már sokkal szebben sikerül! 

baldwin
2009.02.13.
15:24

@hady: "A tájolás kifejezetten rossz"

 Erdekelne mi a gond a tajolassal. A benapozast kulon erre a celra fejlesztett szoftverrel optimalizaltuk ami vegignezte a telken a poziciokat es meghtarozta hova erdemes rakni a hazat a legjobb benapozas erdekeben. Napkeltetol 4-ig gyonyoru napsutes volt a hazban decemberben is (amikor volt nap). A nyari arnyekolas hasonloan optimalizalt. Tenyleg erdeklne mi a gond a tajolassal energetikai szempontbol, mert mint elmeleteben mind gyakorlatban nagyon szepen mukodik. Megfelelo hotarolo tomeg is van ami elpakolja a szolaris nyereseget. Decemeberben mertunk 18 fokot is bent csak szolaris nyeresegbol (+ bent dolgozo munkasokbol:).

Tovabba nagyon fontos cel volt az koltseghatekonysag. Szep passziv hazat korlatlan forrasbol persze lehet csinalni konnyeden. 

 "átlag alatti terek összedobálva. "

Ezt hogy kell erteni? Meretre? En azt gondolom az atlggal lesz akkor itt a baj. Az olcso fosszilis energiatol mamorba esve kicsit elszalltak a meretek az utobbi evtizedben. 4 fo szamara kenyelmes elheto haz volt a cel.

Erdekelnenek meg velemenyek.

A haz tulajdonosa vagyok amugy:)

Udv

Balogh Gyorgy 

baldwin
2009.02.13.
15:40

@hady: Nezegettem Kuba Gellert hazait. En nem vagyok epitesz, de passziv solar epiteszetrol eleg sokat tanultam az elmult evekben (programozo matematikus vagyok). Szepnek szepek ezek, energetikailag szerintem borzalmas rosz a dolog (amiket lattam) mar ranezesre. Ezek a bazi nagy epuletbol kilogo uvegkupolak tobb energiat visznek el mint amennyit hoznak radasaul nem tudom nyaron mit kezdenek veluk. Energetikai szempontbol fuggoleges siku 0.8 alatti u erteku nagy ablakvfeuletnek van jogosultsaguk a mi eghajatlaunkon. A ferde meg vizszintes sikok (amikkel ezek tele vannak) se telen se nyaron nem jok. Szoval szepnek szep, de megneznem egy epuletfizikai modlljet egy ilyen haznak (vagy a gazszamlat:).

zapata
2009.02.13.
15:44

@baldwin: Ami az "átlag alatti" tereket illeti, inkább a megfogalmazás pontatlan, de értem, mit akart mondani a hozzászóló. A lakás területe összeségében egyáltalán nem szűkös, de az alaprajzra ránézve mégis szűkösnek tűnik. Terveztem én is falusi környezetbe némiképp hasonló elrendezésű házat 95m2 körüli alapterülettel, szintén három hálószobával, de ott a nagyjából egy négyzetbe foglalt nappali-étkező szélfogó volt kb. akkora, mint itt ugyanez konyhával és wc-vel. Ezen kívül akad még néhány "apróság", ami megkérdőjelezi a kb. 120 m2 ilyeténképpeni felhasználását. 

baldwin
2009.02.13.
16:06

@baldwin: Azt hiszem felre neztem a kupolas haz nem Kuba Gellert munkaja. (Bunos epiteszet cimu cikk alpajan hozta fel a google).

hady
2009.02.13.
17:00

@baldwin: Mint tulajdonosnak, feltétlenül gratulálnom kell az effajta igényessághez, tudatossághoz! Elég ritka az ilyen megrendelő. Látom már, hogy a negatívra illik reflektálni. Sebaj. Re-reflexió helyett akkor egy kis érvelés:

tájolás - az rendben, hogy a nap bejárja a házat reggeltől estig. Megnyugtatlak: minden szabadon álló házzal így tesz, ha kell, ha nem. Ez nem erény. A bajom két fő téma körül fogalmazható meg. Az egyik: a ház északra ugyanakkora és olyan függőleges felületű, mit délre. Onnan fúj a szél és esik az eső. És sosem süt a napocska. A szimmetria oltárán sikerült feláldozni az energiatakarékosságot. Ez nem logikus egy ökoháznál. A másik: keleten a nappali, nyugaton a hálók. Lakóértékben azért rossz, mert a bentlakók életmódja nem követi a napot. Épp fordítva a jó. A keleti keskeny tornáccal kerített/fedett terasz alkalmatlan a kellemes délutáni időtöltésre.

belső terek - a szobák száma igény szerint kipipálható. De: mi az oka annak, hogy nincs a lakóhelyiségeknek megfelelő kertkapcsolata? Biztos, hogy a legmelegebb fürdőt kell a leghidegebb pufferzónába tenni? Nem pazarlás egy sarokkád? Egyszerre többen fürdenek, hogy a zuhanyzó is van külön? A mosdó előtti tükörben lehet látni valamit a kontúrodon kívül?  A bejárat melletti wc-ben végezve kézmosás nélkül 6 kilincset összetapizva jutsz el az első mosdóig? A konyhában csak lámpafényben lehet sütni-főzni-mosogatni? Az L alakú szobák bútorozása hogyan? Hol a tévé (ha van, de ugye az nem kötelező - tudatosak volnánk)? Az étkező valóban 5 méterre van a konyhától? A háztartási helyiség víz híján szinte csak raktárnak jó. Elég nyomasztó a középfolyosó szekrényekkel megzavart széles tere.  Szerkezetileg: Hogyan lehet(ett) erre a házra födémet rakni? Nem egyszerűen, biztosan. És tetőt? A szoknyás tető Szadán őshonos, vagy csak megtetszett? Mellesleg ekkora épületszélességre és ilyen hajlásszöggel nem találsz népi építészeti példát. 

Ezek nagyrészt kérdések, melyeket most tisztázni késő. Érzek egy erős, hagyományokhoz való - félreértett, mert csak formai - kötődést a tervben. A cikkben honorált mérnökiség ezt nem képes korszerűvé teni. Ehhez építész is kell. Talán legközelebb...

hady
2009.02.13.
17:08

@baldwin: Nem azért hoztam fel őket, mert mindegyik szép volna. Inkább a tudatosságuk volna példa. Van köztük 20-25 éves is, azokon meg a mai követelményeket számonkérni - nem is enyhe csúsztatás.

csoszka
2009.02.13.
22:26

@hady: Egy energiatakarékosnak mondott házon azért 25 év múltán sem csúsztatás számonkérni, hogy miért nincs nagy kiülésű eresze! Ahhoz nem kell benapozás vizsgáló program, hogy tudjuk, hogy az eresz véd a nyári napsütéstől.

Ugyanakkor teljesen igaz, hogy ez a ház inkább tűnik lakógépnak, mint otthonnak (legalábbis az én számomra). Beszélhetünt az alaprajzok, a homlokzatok, a számítógépes látványtervek, a tömegformálás, az arányok (sőt az engterv formai) szellemtelenségéről, de úgy tűnik, hogy ilyesmit nem is keresett a tulajdonos.

A Győrben készülő másik passzívház (KM blogján lehet találni pár képet róla) határozottab formavilággal rendelkezik, remélem az is be lesz majd itt mutatva!

baldwin
2009.02.14.
05:43

@hady: Nem ertem a tajolassal kapcsolatos ervelest. 

"az rendben, hogy a nap bejárja a házat reggeltől estig. Megnyugtatlak: minden szabadon álló házzal így tesz, ha kell, ha nem. Ez nem erény."

Persze, de a solaris nyeresegek es az ablakok transzmisszos vesztesegei kozott ettol meg oriasi kulonbsegek tudnak lenni. A kelet nyugati hosszukas alakzat talan 2%-al roszabb terfogat/felulet aranyu mint egy foldszintes negyzet alaku haz viszont joval nagyobb deli homolkzattal rendeklezik igy maximalizalni lehetett a solaris nyereseget. Ez az ami enerettikailag meghatarozo. Tenyleg nem konnyu elerni a 15kwh/nm/ev-et, tessek megprobalni:) 

"A szimmetria oltárán sikerült feláldozni az energiatakarékosságot. "

Ezt vegkepp nem ertem. A klasszikus passziv szolar forma kerult megvalositasra nagyon jo solaris nyereseggel. Ezen meg talan annyit lehetne javitani hogy csak delen maradnak ablakok es egy siku ferde teto ami eszakon kisebb homlokzatot eredmenyez. Akkor eljutunk a nemet kertibudi alaku passziv hazhoz:) De hangsulyozom ha barmit is itt felaldoztunk volna enerrigatakareskossagbol nem kapott volna minositest az epulet. A hataretetekek nagyon szigoruak, tenyleg csak azt tudom mondani hogy meg kell probalni elerni oket (akar papiron), nem egyszeru.

Egy halonak van nyugati ablaka a masik nyugati szoba egy dolgozo. A tobbi haloba bejon a napfelkelte. Terasznal lehet hogy jobba nyugati, nalunk nyugaton van az utcafront, vedett teraszt akartunk. Nyaron viszont delutan huvos lesz es inkabb nyaron hasznalja ezt az ember.

 "Biztos, hogy a legmelegebb fürdőt kell a leghidegebb pufferzónába tenni? "

Ebben a hazban nem nagyon szamit, mindenhol meleg van, eszakon is melegek a falak. Zuhanyzo van kulon. A bejarati melleti wc-be is van kezmoso. A konyha megvilagitasa nem olyan rosz, 11nm ablakfelulettel rendelekzik a helyiseg. A mosogatashoz valoban kell. Lampa. Nalunk nem a TV korul forog a vilag, 7 eve nem nezek TV-t:) Az etkezo nem a terven feltuntetett helyen lesz hanam a konyha mellett. A terven lathato etkezo helyen egy nagy novenysarok lesz. 

"A háztartási helyiség víz híján szinte csak raktárnak jó."

Ezt nem ertem. Itt van a gepeszet es a mosogep is. Mosokonyha es raktar szerepe is van. Szerkezetileg ket tarto fal van a legnagyobb fesztav 6 meter. Erre a Bauland hoszigetlet fodem rendszer kerult. A tetnel annyi specialitas van hogy fel kellett emelni hogy hohidmentesen ra tudjon fordulni a fodemre a szigeteles. 

baldwin
2009.02.14.
05:49

@csoszka: "Egy energiatakarékosnak mondott házon azért 25 év múltán sem csúsztatás számonkérni, hogy miért nincs nagy kiülésű eresze! Ahhoz nem kell benapozás vizsgáló program, hogy tudjuk, hogy az eresz véd a nyári napsütéstől."

 Ahhoz kell a program hogy a kinyulas hosszat cm pontosaggal optimalizalni lehessen. Nem tudom honnet nagy kiulesu egy eresz, ez kb 1 meteres, ennel nagyobb csak ront az epuleten energetikailag (aki nem hiszi szamoljun utana:) A minositesi folyamat resze a nyari tulmelgedes vizsgalata is, ebben is nagyon jok az epulet mutatoi.

arksa
2009.02.13.
10:21

Köszönöm reagálásodat, jó, hogy kicsit körbe járjuk ezt a témát, talán segít azoknak (akár építész, akár építtető), akik hasonló kérdések előtt állnak. Azt hiszem - mindenki döntse el maga - a PS-hab - szellőztetés konfiguráció számomra nem más, mint a dolgok túlbonyolítása, (vegy)ipari technológiával legyártunk egy problémát, melyet egy másik, drága ipari problémával próbálunk helyrehozni. Számomra sokkal egészségesebbnek tűnik egy teljesen légzáró, ámde páraátarasztő szerkezet, például kerámia falazóanyaggal (ami esetleg bontott is lehet), lélegző hőszigetelés (pl. kőzetgyapot, vagy ha nagyon odafigyelünk, cellulóz), páraáteresztő belső festés (pl szilikon vagy szilikát bázisú), kívül pedig egy jó ki átszellőztetett bontott (vagy új) tégla, vagy kő falazat.

Miért is nem újrahasznosítható a kőzetgyapot ? Bontáskor szépen homlokzatburkolati fal lebont, kőműveskalapáccsal megtisztít, új helyen újra felrak, acél kapcsok kihúzgálva, kasírozott kőzetgyapot táblák leemel, raktároz, majd újra felrak. Hogy is működik ez a PS habnál ? Ragasztott Ps hab levagdosás, szél hordja szanaszét, teherautóra föl a darabkákat, üzembe el, bedolgoz, majd lehet, hogy ásványvizet isznak belőle Szlovéniában. Sok energia, vegyipar, szállítás, stb.

Ha már a vályogot említetted, talán jobbnak is tartanám az ölnyi vastag vályogfalat... Olyan szempontból is, hogy visszatérhetne egy olyan szakma, mely egy azok közül, melyek elvesztése hozzájárult a cigányság lesüllyedésének. Gondolj(atok) bele: évszázadokon keresztül megbecsült szakmák vesztek el, melyek számukra megélhetést adtak, s ezek nagy része az építőiparhoz kötődött. Miért is nem lehet (okosan) vályogból építkezni ? Miért is nem lehet meszelni a falakt ? (egyből két, tisztes szakma....)

Persze írok én itt minden félét, közben meg részben hőszigetetlenül vészeltem  át a telet..... Hogy örültem volna egy kis PS habnak a vb. födém alján.... :)

Üdv:

Dúzs Sándor / ArkTOON

baldwin
2009.02.13.
10:42

@arksa: Semmi bajom a valyoggal, szabad a palya epitsenek belole passziv hazat, de tenyleg. Orulnek neki ha mas technologival is keszulnenek passzivhazak.

 A paraatereszteshez par szo. Egyreszt PS paraetereszto kepessege kb ott van mint a teglae, de nem is ez a lenyeg. Egy rendesen szelloztett epuletnel (legyen az ablak vagy legtechnika) a para 99%-a a szelloztetessel megy ki!

30 m3 friss levegore van szuksege egy embernek orankent. Lehet ablakokon is biztositani ezt csak ket orankent at kell szelloztetni a lakast. Ez telen nem tul energia takerekos. Ebbol igy nem lesz passzi haz.

A 100 evvel ezelotti faval valo futes egyebkent nagyon nem fenntarhato. Talan ugy hogy 10 fokot tartunk a hazban! A mai epuletallomany faval valo futese eseten par ev alatt minden fa eltunne. 

A meszgyartas mennyiben fenntarhatobb a PS gyartasnal? (Gyanitom kevesbe, PS tisztan biologiai uton is eloallithato)

Egesz egyszeruen az van hogy igy az olcso, marpedig ha olcsobb mindenfele eletciklus elemzes nelkul is becsulheto hogy valoszinu kevesebb az energia igenye is (mivel a FT-ok jo resze a vegen energiara fog lefordulni). 

 Tehat szabad a verseny. Jo lenne ha tobbfele technologival is keszulne passzivhaz.

erdész
2009.02.16.
10:28

@baldwin: Ez a 10 fok a fával, meg kipusztulna az összes erdő azért minimum áltudományos duma....de inkább sötétzöld:))

Én kérlek szépen egy 140 m2 alapterületű, fa vázas könnyűszerkezetes épületben lakom faluszélen, világvégén. A ház 3 szintes egybenyitott légterű. Az össz fűtött m2 úgy 300 körüli, bár alacsony 2,5m belmagasság mellett. A 10 évvel ezelőtti lehetőségekhez mértem minden benne van ami passzívvá teheti a házat: déli tájolású nappali, napkollektoros melegvíz előállítás (kristálytiszta kútvízből), 64m2 fotovoltarikus napelem, mely 2,5 KW teljesítményt nyújt, illetve tölti éjjszakára az akksikat, és a lényeg a FA tüzelés. Edilkamin vizköpenyes kandalló. padlófűtés és radiátorok. feleségem fázós, így a 25 fok alapkövetelmény :) - ezt talán más is ismeri - így el kell viselnem ezt a hőmérsékletet a kinti minusz 20 fok esetén is. Nincs más fűtésünk, és a téli melegvíz ellátásunknak is a kandalló az alapja.Víz (0), villany (~30e), fűtési költség (~120e) - igaz a fa nekem olcsó - de kevesebb mint 150e.

Ez nem tudományos vizsgálat, nem is áltudomány, hanem az utóbbi 5-10 év tapasztalata. Pedig, ha ma építeném a házat, tudnám azóta már sokkal jobban is csinálni....

szabo tamas
2009.02.13.
09:17

és ha jól látom hiányzik a szellőzőgép. ami nélkül, hát ... nem tudom hogy fog működni a ház.

baldwin
2009.02.13.
09:24

@szabo tamas: Paul atmos 175 90% feletti hatasfoku hovisszanyaros szellozo mukodik a hazban. 300m3/h max teljsetimenyt tud. Remekul mokdik, halk 100m3-nel 30 wattot fogyaszt.

 

arksa
2009.02.12.
20:46

Az építészeti megvalósítás milyenségéről nem szeretnék véleményt formálni, nem hiszem, hogy illendő lenne, pro-, vagy kontra, hiszen az épületet nem ilyen szemszögből közölték a szerkesztők.

Az energiatudatosság, illetve passzív ház kérdése - azt gondolom - tipikus példája annak, hogy egy egységnyi új tudás 5 egységnyi újabb kérdést vet fel. Mostanában sokaknak kellett (volna) okos tanácsokat adnom energiatudatosság (és itt nem szabad kifelejtenünk a környezetvédelem témakörének egyidejű vizsgálatát sem) témakörében. Anélkül, hogy tudományos mélységekbe merültem volna a témakörben, felvetek néhány kérdést, melyet kérdezőimnek is felvetettem. Ezeket elolvasva mindenki gondolja át, hogy mennyire összetett is ez a kérdés..... Azt gondolom, mindenki maga kell, hogy eldöntse az adott pillanatban rendelkezésre álló info-k alapján, hogy milyen utat választ az építéskor.

- jó dolog-e hogy mindenféle szedett-vedett szilárd, foyékony, vagy gáznemű anyagokat eltüzelünk, hogy batár nagy házainkat fűtsük ? ugye nem...

- jó-e,  hogy ezzel telepöfékeljük a környezetünket ? ugye nem...

- jó-e, hogy ezeket a batár nagy házakat még csak nem is nagyon hőszigeteljük ? ugye nem....

ÁMDEMÁRMOSTmiisvanittkérmszépen......

- jó-e, hogy rárakunk brutál vastag ps habot a házra hőszigetelés gyanánt ?

- jó-e, hogy ez állatira környezetszennyező ? és a gyártása ? szállítása ?

- jó-e, hogy full műanyag az egész ?

- jó-e, hogy bedunsztoltuk a házat ?

- jó-e, hogy jó pénzért ezt tuti szellőztetéssel ki lehet szellőztetni ?

- milyen tapasztalatokkal bírunk a hőszivattyúk élettartamát illetően ?

-tudjuk-e, hogy egy nyílászáróban a gáztöltés meddig tart ? tudjuk-e, hogy csak maximum 1-2 év ?

- stb

- stb

- stb

Nem szeretném, ha bárki félre értene, nem kritizálni akarom a készítőket, de nem hiszem, hogy a cél csak az kellene, hogy legyen, hogy a fűtésszámla minél alacsonyabb legyen, hanem azt is mérlegelni kellene,hogy ezt milyen áron tesszük. Pénzben, környezetben, plasztikban.

Örülnék, ha valaki egy nagy cikkben pl. ismertetné az angol rendszert, mert ott tényleg látok olyan eszközöket, melyek a valódi környezettudatosságot szolgálják (bontott anyag = jó pont, cellulóz hőszigetelés = jó pont, kis szállítási távolság = jó pont, PS hab = nagyon rossz pont, stb....)

Mindnesetre érdeklődve várom az összes hasonló példát, nem azért, hogy kritizálni lehessen, hanem hogy csiszolódhasson az új építési szemlélet......

Dúzs Sándor / ArkTOON

baldwin
2009.02.13.
08:50

@arksa: itt is reagalnek.

 "- jó-e, hogy rárakunk brutál vastag ps habot a házra hőszigetelés gyanánt ?"

Jo, igy lehet elerni megfelelo hoszigetlesi erteket. Vajogbol kb masfel meter kellene ilyen u ertekhez. 

"- jó-e, hogy ez állatira környezetszennyező ? és a gyártása ? szállítása ?"

Nem igazan, legalabbis osszehasonlitva mas alternativakkal. A dolgo radasul 100%-ban ujrahasznsithato szemben pl egy kozetgyapot szigetlessel. Tevhit hogy ezt csak olajbol lehet eloallitani, ugyanugy teljesen biologiai uton is eloallithato pl celluzlobol is. A muanyagok nem fognak eltunni az olajjal atveszik a helyuket a bioplastic megoldasok. 

"- jó-e, hogy full műanyag az egész ?"

Mi a gond vele? 

"- jó-e, hogy bedunsztoltuk a házat ?"

A legtomorseg alapevto epiteszeti kovetlemeny. 

"- jó-e, hogy jó pénzért ezt tuti szellőztetéssel ki lehet szellőztetni ?"

Az epulet ablakokon es legtechnikai rendszeren keresztul is szelloztetheto. A legtechnikai rendszer elonye hogy energia veszteseg nelkul szelloztet es allando friss levego van a lakasban, nincs peneszedes stb. Meresi erdemenyek mutatjak hogy normal hazakban altalaban az egeszsegugyi hatarerekeket se eri el a levego minosege. Ehhez napjaban 4-5-szor kellene teljes atszelloztetest csinalni. Megteszi ezt mindenki vajon?  

"- milyen tapasztalatokkal bírunk a hőszivattyúk élettartamát illetően ?"

 Szerencsere eleg jo tapasztalatiank vannak mivel minden hazban legalabb egy ilyen mukodik (hutogep). Amugy ebben a laksban nincs hoszivattyu es nem is tervezunk.

"- stb"

 Varom a tobabbi kerdeseket:)

 

Flash
2009.04.17.
20:55

@arksa: Ez is egy megoldás lehet:http://www.szalmahaz.hu/

mB
2009.02.12.
17:56

Magyarországon a passzív napenergiahasznosítás, és egyáltalán az energiatakarékos épületek építészeti tervezése nagyon gyerekcipőben jár valamiért. És azért hangsúlyozom külön az építészeti tervezést, mivel a dolog technológiai hátere nagyon fejlettnek, kidolgozottnak tűnik (autónóm ház, Kuba Gellért munkássága, stb.), addig szinte mintha nem is történnének kísérletek arra, hogy erre valós, adekvát építészeti válaszok szülessenek.

Nézzük ezt a házat: a „passzív” szó az én szótáramban (bár nem vagyok szakember, lehet hogy én tudom rosszul) a környezeti energiák passzív, jobbára gépészet nélküli hasznosítását jelentik – itt szinte kizárólag gépészeti megoldásokról van szó (például a napenergia aktív hasznosításáról). Nagyon egyszerű lett volna pedig a legegyszerűbb gesztus alkalmazása: nagy déli megnyitások, s az ezek felett túlnyúló, nyáron árnyékoló, télen a napot akadálytalanul beengedő előtető.

Az előtető itt azonban valamiért keletre került (mellesleg iszonyú pici teraszajtóval), a déli oldalt szinte semmi nem árnyékolja. Igaz, árnyékolják a fa táblák, csakhogy míg az előbbi megoldás „automatikusan” működne, addig ehhez folyamatos utóigazítás szükségeltetik. Ez azt is jelenti, hogy ha árnyékolok, akkor a szobában teljesen sötét lesz – azaz nincsenek átmeneti, árnyékolt-de-világos helyzetek – amit az előbbi megoldás ugyancsak alapból tudna.

Hogy a hangsúly elsősorban – sőt, szinte kizárólag – a gépészetre tolódott, azt  a következők is aláhúzzák:

- Az épület (finoman szólva) elnagyolt formálású, sőt: a homlokzatok a tervezettség helyett inkább az „így jött ki” spontán esztétikáját sugallják;- iszonyú pici a nappali-konyha-étkező kombó; az alaprajzok bútorozással is bizonyítják, hogy szinte berendezhetetlen;- az ajtók sok esetben (szobák, előszoba, házt. h.) a sarokból nyílnak (!!!) – sokkal nehezebben bútorozhatóvá téve a tereket. Egy új, szabadonálló családi háznál szinte megbocsáthatatlan pazarlás. (Apró geg: befelé nyíló wc-ajtó…)- külön érdekes a legnagyobb szoba (délnyugat): a rengeteg ablak és a sarokból történő feltárás miatt szinte nem marad falfelület: a legnagyobb szobába így majd alig lehet egyáltalán bútort tenni... Az alaprajz is csupán egy ágyat és egy szekrényt sejtet. Mulatságos, hogy ez a szoba bőven nagyobb, mint a "nappali" (helyén álló két ülőgarnitúra által elfoglalt hely).- a nagyon egyszerű alaprajzi felvetés ellenére nem sikerült mindent megoldani: a szerncsétlenül L-esedett előtér egyik sarkát a wc "harapja le" - mintha utóleg került volna a tervbe.- a szobákat sötét középfolyosóról tárja fel – nem túl elegáns.- a lábazat 20 cm magas, amit 2 fellépés hidal át: lépcsőmagasságnak túl kicsi, két fellépés pedig az OTÉK szerint nem építhető, illetve balesetveszélyes.- az eresz kilógása akkora, hogy a nyári árnyékolásra szinte nem alkalmas, kicsi ugyanakkor ahhoz is, hogy előtetőként működjön a bejáratnál: az érkező egyszerűen megázik.

Tovább is lehetne boncolgatni, de a dolog veleje az, hogy itt nem is annyira építészeti tervezésről, mint inkább egy gazdaságosan működtethető lakógépezetről van szó. Ha a környezettudatossághoz, a takarékossághoz ugyanakkor a használhatóságot, a logikus térszervezést és az arányos formálást is beemelnénk szempontként, akkor a fent ház aligha állná a versenyt. Ami csak azért fájó, mivel az épület minősítését az országos főépítész és a MÉSZ is építészeti tettként, értékként üdvözölte – holott a fenti épületben pont a(z egyébként dícséretes) gépészeti megoldások adekvát építészeti megfogalmazása hiányzik, de szinte teljesen. Remek dolog a környezet óvása - de itt valahogy az élet maradt kívül... 

Még több passzívházat, igen (vagy legalább egyet-kettőt, mutatóba) – de ne több hőtakarékos lakógépezetet.

baldwin
2009.02.13.
08:34

@mB: Reagalnek par dologra.

"a déli oldalt szinte semmi nem árnyékolja."

A deli oldalt a kozel 1 meteres tetokinyulas arnyekolja, a kinyulas merteke szimulaciokkal lett optimalizalva.  

 "Nagyon egyszerű lett volna pedig a legegyszerűbb gesztus alkalmazása: nagy déli megnyitások, s az ezek felett túlnyúló, nyáron árnyékoló, télen a napot akadálytalanul beengedő előtető. "

 Pontosan ez tortent, a haznak 13.5 nm ablakfelulete nez del fele takaras nelkul. Eszakon kevesebb mint 1 nm ablak van. A deli ablakfelulet arnyekolasa optimalzilava lett a haz 25 fok fele melegedesenek valosazinusege 4%. 

 " iszonyú pici a nappali-konyha-étkező kombó; az alaprajzok bútorozással is bizonyítják, hogy szinte berendezhetetlen; "

Legalabb 3 kulonbozo fele remek berendezese lehetseges a helyisegnek. 

"a nagyon egyszerű alaprajzi felvetés ellenére nem sikerült mindent megoldani: a szerncsétlenül L-esedett előtér egyik sarkát a wc "harapja le" - mintha utóleg került volna a tervbe." 

 Az L eloternek megvan a szerepe, jarhato szekreny lesz benne. (a wc az elejeteol fogva ott volt)

"a szobákat sötét középfolyosóról tárja fel – nem túl elegáns."

 A lakas a nagy deli ablakfeluelt miatt nagyon jo benapozotssagu, a folyoso megvilagitasat az ablakok feleitt atvilagitok is segitik. 

"az eresz kilógása akkora, hogy a nyári árnyékolásra szinte nem alkalmas"

 De alkalmas. Pontos szamitasok alapjan keszult igy. 

" az érkező egyszerűen megázik."

Zuhogu esoben is kivalona hasznalhato volt, egy csep viz nelkul be lehe setalni a hazba. 

 

"Hogy a hangsúly elsősorban – sőt, szinte kizárólag – a gépészetre tolódott"

Alapveto tevedes, egy ilyen epulethez minden tenyezonek osszhangba kell lennie.

"Remek dolog a környezet óvása - de itt valahogy az élet maradt kívül...  "

A lakasban boseges termeszetes feny van, allando friss levego, meleg falak, megfelelo paratartalom rengeteg novennyel tervezve. 

Yem
2009.02.13.
09:12

@mB:

"Az épület minősítését az országos főépítész és a MÉSZ is építészeti tettként, értékként üdvözölte..."

A tervezésben, kivitelezésben közreműködők miatt sem lenne méltányos, ha kizárólag az építészeti tervre tekintene „tettként, értékként” bárki. Megépült az első hivatalos passzívház Magyarországon (igen jó energetikai paraméterekkel), tudtommal ezt senki sem méltatta pusztán építészeti értékként, egyszerűen csak mint tényt, eredményt „üdvözölték”- mi ezzel a gond?

 

csipoficam
2009.02.12.
16:03

ezt már egyszer elsütöttem, de ide illik:

csokító, ronda, de finom.

milyen anyagból van ez a tető...brrr

és ehhez kell nap mint nap asszisztálnia egy átlagos egyetemet végzett építészmérnöknek...

Szadán ez a ház egyszerűen tájidegen.

Ez a ház passzív minden értelemben, a szellemiben is.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk