Nézőpontok/Vélemény
Megvan az első minősített passzívház!
2009.02.05. 12:59
Hazánkban elsőként egy szadai családi ház kapta meg a hivatalos minősítést a darmstadti Passivhaus Instituttól. A Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferenciát megelőző sajtótájékoztatón jártunk, ahol Kálmán Ernő bejelentette, hogy a MÉSZ még idén megalapítja a Környezettudatos Épület díjat.
Hazánkban elsőként egy Szadán (Pest megye) épült családi ház kapta meg a hivatalos minősítést a darmstadti Passivhaus Instituttól. A minősítést a Passivhaus Institut képviseletében Sariri-Baffia Enikő okl. építőmérnök adta át az építtetőnek a február 5-i konferencián (Passzívházak és Energiahatékony Épületek). Egy győri családi ház ugyancsak esélyes a minősítés megszerzésére, az elbírálás folyamatban van.
1/10
A minősítés
A minősítés
2/10
A minősítés
A minősítés
3/10
A minősítés
A minősítés
A sajtótájékoztatón a Győrben és Szadán létesült passzív lakóépületeket az építtetők, tervezők, kivitelezők mutatták be szakmai intézmények és szervezetek képviselőivel közösen. Bevezetőjében Fegyverneky Sándor országos főépítész többek között arról beszélt, hogy összkormányzati felelősség a környezettudatos, energiahatékony építés minél szélesebb körű terjesztése. Indoklásul említette a széndioxid kibocsátás csökkentésére született nemzetközi egyezményeket, amelyek mindenképpen hatással vannak az építő tevékenységre, hiszen a káros kibocsátás 40 százalékáért ez az ágazat felelős. Hazánkban egyelőre nem terjedt el az energiahatékony technológia.
Többen szóltak arról, hogy áttörést hozhatnak az első megépült magyar passzívházak. Ezek szolgálhatnak bizonyítékul a potenciális építtetők számára arról, hogy a technológia valóban hatékonyan működik. Az energiatudatos tervezésnek, a speciális szerkezeti kialakításnak és gépészeti megoldásoknak köszönhetően nincs szükség aktív fűtési rendszerre; folyamatosan friss, megfelelő hőmérsékletű levegő járja át a lakótereket. A passzívházak energiafogyasztása minimális.
Az első passzívházat 1990-ben építették a németországi Darmstadt városában, s alig néhány évvel később a hesseni városban már intézetet hoztak létre a passzívház mozgalom felkarolására, illetve támogatására. Azóta mintegy 15 ezer passzívház jött létre Európában, a legtöbb Németországban, Ausztriában és Svájcban, de sok van Svédországban és Dániában is.
4/10
Sajtótájékoztató
Sajtótájékoztató
5/10
balról: Szekér László, Fegyverneky Sándor, Kálmán Ernő, Benécs József, Kucsera Mihály és Béleczky Attila
balról: Szekér László, Fegyverneky Sándor, Kálmán Ernő, Benécs József, Kucsera Mihály és Béleczky Attila
6/10
Balogh György, a szadai családi ház építtetője és Szekér László
Balogh György, a szadai családi ház építtetője és Szekér László
A házak több mint 7 százaléka, kb. 1100 rendelkezik a darmstadti intézet minősítésével. Kálmán Ernő, a MÉSZ elnöke megemlítette, hogy ezek a példák is jól mutatják, mennyire szükség van hazánkban a halaszthatatlan szemléletváltásra.
Az elmúlt években több kísérleti projekt indult hazánkban passzív lakóházak kialakítására, s bár kifejezetten jó energetikai tulajdonságokkal bírnak, egyik épület sem felelt meg a passzívház minősítéshez szükséges szigorú kritériumoknak.
A szadai családi ház – melynek építtetője Balogh György, foglalkozására nézve programozó matematikus – a bizonyítéka annak, hogy egy passzívház jelentős többletköltség nélkül megépíthető. Ezért is különösen örvendetes, hogy a 150 négyzetméter alapterületű, körülbelül 220-230 ezer forintos négyzetméter áron létrehozott épület elnyerte a nemzetközi minősítést. Az épület 95 százalékban elkészült, használatbavételi engedéllyel rendelkezik, és négyen laknak benne.
A sajtótájékoztatón Benécs József okl. gépészmérnök, energetikai szakértő (Passzívház Mérnöki Tanácsadó Osztrák-Magyar Kft.), az építkezés felelős műszaki vezetője bemutatta a fordításában megjelent segédletet, mely hazai viszonyokra adaptálva tartalmazza a passzívház tervezőcsomagot (PHPP). További szakmai érveket sorakoztatott fel az „ügy" mellett Boros Károly okl. magasépítő üzemmérnök, épületfenntartó szaküzemmérnök, passzívház-tulajdonos (Győr), a szadai passzívház kivitelezésében szerkezetépítőként közreműködő Béleczky Attila (ügyvezető, Bauland Kft.) és a német passzívház szellőztetőrendszer (PAUL) magyarországi képviselője, Kucsera Mihály mélyépítő üzemmérnök (MARK-CONT Kft.).
Szekér László építész, a MÉSZ Megújuló Források az Épített Környezetben munkacsoportjának vezetője említést tett arról, hogy még a darmstadti építés előtt hazánkban is történt kezdeményezés, 1986-ban Pécsett nemzetközi konferencián mutatták be azt a napházat, amely Szász János építész kezdeményezésével valósult meg a Mecsek déli lejtőjén.
7/10
Benécs József bemutatja a fordításában megjelent tervezési segédletet
Benécs József bemutatja a fordításában megjelent tervezési segédletet
8/10
balról: Kálmán Ernő, Benécs József és Béleczky Attila
balról: Kálmán Ernő, Benécs József és Béleczky Attila
9/10
balról: Benécs József, Kucsera Mihály és Béleczky Attila
balról: Benécs József, Kucsera Mihály és Béleczky Attila
Kálmán Ernő a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a MÉSZ Megújuló Források az Épített Környezetben munkacsoportjának kezdeményezésére még idén megalapítják a Környezettudatos Épület díjat.
18:49
Aki egy kicsit tájékozódni szeretne, hogy mi is az a passzívház, vagy hogy miért jó az energiatudatos szemlélet az építészetben, annak ajánlom az alábbi oldalt: http://holnaphaz.blog.hu/ A Fészekrakó c. film sok szempontból félrevihet. Gépészetileg a passzívházakhoz egyedül a szellőztető rendszer szükséges, a filmben látott többi 'extra' megrendelő függő.
17:14
Nem vagyok meggyőzve passzívház témában. Végignéztem a Fészekrakók c. filmet, ami egy magyarországi passzívház építését követi végig. Mindenkinek ajánlom, tanulságos!
Amiről nem volt szó, az az anyagi rész, ami a film alapján horror.
Annyi gépészet és elektronika került beépítésre, hogy egy esetleges áramszünet esetén tényleg megáll az élet (ahogy egy korábbi hozzászóló is írta)! Arról nem is beszélve, hogy ennyi "hardver" előállításához, legyártásához annyi energiát használtak fel a gyárakban, üzemekben, amennyit a ház fennállása alatt nagyon sokára hoz vissza. Ha egyáltalán visszahozza.
A rengeteg szintetikus anyag felhasználása (több száz méter műanyagcső, hegynyi habszivacs rétegek stb.) sem kimondottan környezettudatos "cselekmény" :)
Azt mondjuk el tudom képzelni hogy a filmben bemutatott ház tulajdonosa extrém igényekkel élt a házzal kapcsolatban, ez talán nem általános.
20:39
... hát mit mondjak ... elszomorító.
Majdnem sikerült elvenni a kedvemet.Miért van az, h mindig előkerülnek az okoskodók, akik megmondják a tutit. és mindent tronfolni akarnak a Hári János nagyotmondással.
Majd jön a penész, aztán jól hazavágja az agyonszigetelt házat.
Meg hogy aki EPS-sel hőszigetel, az már nem is lehetkörnyezettudatos ....
Szóval ülök a gép előtt és nézek ki a fejemből bután, hogy ez az Internet tényleg csak a piszkálódást képes kihozni az emberekből ?
Arra nem gondol a kedves főokos, hogy talán az az építtető talán nem gárgyult meg, hogy hurokba dugja a fejét és egy egészségtelen házat fog építtetni magának és a "kiccsaládjának", n meg valahogy mégis több ezer ilyen épület születik évente, és a darmstadtiakat se herélték ki az elmúlt 18 év alatt h csupa gagyi passzívházzal etették a jónépet.
Szóval majdnemsikerült elvenni a kedvemet. De nem adom fel. Azért még vissza kacsintok 1x 2x erre a lapra is ...
15:45
Tipikus magyar reflexió, amelyik nem látja a lényeget, hanem a grafikát kritizálja. Elképesztő.
Pontosan annyi értelme és haszna van, mint minden díjnak, mint pl. az Év Házának, azt sem mutogatják fűnek fának, mégis jogos büszkeség töltheti el a tulajdonosát, tervezőjét és kivitelezőjét.
Gratula a minősítéshez, nem kis teljesítmény !!!
16:16
@zsuppanandras: Tényleg nem látom a minősítés lényegét, azért kérdeztem rá. A cikk szerint az európai passzívházaknak csak 7%-a rendelkezik ezzel a minősítéssel!
Másrészt ha jól emlékszem pont Te mondta ÓT-nek, hogyha nem ilyen szerencsétlen módon vezeti fel anno a problémáját, akkor teljes vállszélességgel állnál mellé, csakhát ma már jó "komunikáció" nélkül semmi nem ér semmit... Itt meg ugye nem egy felháborodott építészről van szó, hanem egy intézet bizonyítványáról.
Amire viszont valóban kiváncsi lennék, az az a módszer, amivel valóban környezettudatosan (hogy ilyen divatos szót használjak) lehet élni, építkezni, tervezni.
Én a tavalyi konferencián voltam a BME-n, és sokszor egy gépészeti kiállításon éreztem magam. Ablakok fantasztikus U értékkel, de olyan keresztmetszettel, hogy a házat is rá lehetett volna terhelni. A falak olyan vastagon bebugyállva hungarocellbe, hogyha abba betéved egy egér, élete végéig nem talál ki. A családi házak telkein 6-800 m cső beásva. Az ablakot lassan ki se lehet már nyitni, csak ha megengedi a komputer (solanova), és ahogy valaki ezzel a munkával kapcsolatban feltette a kérdést, mi van ha valaki lekapcsolja az áramot?
Őszintén gratulálok a tulajdonosnak, aki felépítette ezt a házat, minden elismerésem az övé, hogy egy házépítés papírmunkája után, még volt energiája egy németországi intézet minősítését igényelni. Remélem valóban be lesz mutatva a ház az építészfórumon.
Ja, és ha jól emlékszem, tavaly azt mondták a konferencián, hogy Ausztriában az új családi házak 1%-a épül passzívházként! Nem sok!
Utolsó kérdésem pedig az lenne, hogy miért van két konferencia szinte egy időben, majdnem ugyanazzal a címmel? De nehogy valaki azt mondja, hogy a hatalmas érdeklődés miatt!
23:18
@csoszka: nekem is ambivalens érzéseim vannak azzal kapcsolatban hogy zöld technológia címen vmi nagyon bonyolult, természetidegen és mesterséges dolgot kellene átvenni. és igen, én is szeretném ha néha ki lehetne nyitni az ablakot, nemcsak egy légbefúvón át kapni a "friss" levegőt. az a kérdés is felmerült bennem hogy vajon tényleg annyira környezetbarát-e egy ilyen tökéletes szigetelésű ablak-ufó amit kizárólag gyárban lehet előállítani, high-tech módszerekkel, nagy energiabefektetéssel, sok szintetikus anyag felhasználásával. mennyi idő alatt térül meg vajon az erre fordított energia? beleszámolják-e a passzív ház mérlegébe? mert amikor egy asztalos a saját műhelyében fából megcsinál egy ablakot, azt nagyjából tudjuk mennyi kárt okoz (nem sokat) és még munkát is ad egy kisebb műhely stábjának. szóval laikusként vannak kételyeim, és nem bánnám ha erről is lehetne nálunk olvasni, de amennyire tudom, komoly zöldtechnológia-vitát nyugaton is csak az örökségvédők kezdeményeztek (főleg mert megtámadva érezték magukat, és kétféle rokonszenv között örlődnek).
06:56
@csoszka: nem igazán értem, mi lett itt szerencsétlenül felvezetve. Volt egy nagyon jó konferencia, jó volt a szervezés és a hírverés. Beszámolhattak ténylegesen elkészült házakról is. Nem igazán értem, mi itt a gond?
A tanúsítvány egy elismerés, semmi több. A lényeg az energia megtakarításon van. Egy passzívházban lakót elégedettség tölti el, ha arra gondol, hogy nincs kiszolgáltatva a gázenergiának és a folyamatosan emelkedő számlának.
A légcserélő: ez pont olyan mint a klíma. Ha kinyitogatod az ablakot, akkor borul a rendszer. A passzívházban is ki lehet nyitni, de mivel ott nincs direkt fűtés, ezért ott sokkal hozzsabb idő után áll helyre az eredeti hőmérséklet egy kiadós ablak-szellőztetés után.
A most épülő lakóparkok legnagyobb részénél visszatérő gond a penészesedés, mert nincs megoldva a szellőzés, egyszerűen kispórólják a beruházók. Pedig kellene, pont olyat, mint a passzívházakban. Ebben MA MÁR nincs sok különbség.
Ha nagyon le akarnám egyszerűsíteni, akkor a passzívház abban különbözik egy normál háztól, hogy amire te azt gondolnád, gondosan megtervezted a részleteket, azt a passzivházas ott kezdi a munkát, az összes létező, mégoly apró hőhíd feltérképezésével és kiiktatásával.
08:00
@zsuppanandras: a "dark green - bright green" vita egyidős magával a "zöld építészettel", és ez nem csak az építészet világára igaz... egy kis böngészni való pl.:
http://peakenergy.blogspot.com/2007/04/bright-green-buildings-and-dark-green.html
szóval "laikusként" nagyon jó helyen tapogatódzol...
09:29
@zsuppanandras: Pontosan ilyesmi dolgok járnak az én fejembe is, és szerintem erre gondolnak az építkezők is, amikor elkerülik ezeket a technikákat. Természetes emberi idegenkedés az izzadtságszagú csomópontoktól. Józan paraszti ész, ahogy felénk mondják :)
Egyszűen nem hiszem el, hogy attól növekszik az ózonlyuk, hogy az én talpszelemenem nincs lábakra állítva, vagy hogy az ablak nem a hőszigetelés közepére van kikonzolozva. A hasonló témájú cikkek/előadások mindig azzal a szemrehányással kezdődnek, hogy az energiafelhasználás 40-50-60%-áért a háztartások felelősek. Hát istenem, mik legyenek felelősek? Ne az legyen már az alapprobléma, hogy létezünk!
Nem látom, hogy valóban független lét jönne létre ezektől a technikáktól, hanem csak ezután nem az "orosz medve" gázcsapjától függünk, hanem a keringtetőgép gyártójától (és nem is a fizikai, anyagi függés zavar a legjobban, hanem a szellemi). Miközben megoldunk bizonyos problémákat, újabbak generálunk, amikre újabb gépet vetünk be. Erre a legjobb példa a mára kötelező légzáró ablak. Tavasszal felújítattam a lakásom, szép új fa nyílászárókat csináltattam, az eredetit követő osztásokkal. Egy vagyon volt. Jön a gázos, hogy így nem veszik át majd a kéményt, csináltassak szellőzőt az ablakomra! Vagy fúrjak egy 100-as lyukat a 60cm-es falba, aztán majd betömöm újságpapírral ha átvették! Azt hittem leesek a székről! A régi ablakkal az volt a baj, hogy szelelt, az újjal meg az, hogy nem... persze mindenre van egy tuti új fejlesztésű gép, ami jobb mint az előző (3 év múlva majd kicserélem az újabbra, jobbra), és lassan mindenhol körülvesznek bennünket a gépek zúgásai. Az irodában a számítógépek, a lámpák, a vizesblokkokban a ventillátor megy állandóan (meg a Danobius rádió), az áruházakban meg a Sláger, úgy hogy legalább otthon legyen már egy kis csönd...
09:36
@csoszka: Azért megnézném, ahogy az összes apró hőhidat feltérképezik és kiiktatják, az ablakokat meg 0,3 U értékűre cserélik majd az Iparművészeti Múzeum felújításánál...
11:08
@csoszka: ott egészen biztos, hogy nem fogják, mert ez a technológi nem arra való.
sőt most szólok, hogy az egri vár falát sem fogják "bedrájvitolni".
11:16
@csoszka: jogodban áll rosszul záródó ablakra cserélni a jól záródó ablakaidat, sőt állampolgári jogod olajjal, gázzal és villannyal fűtened.
az pedig hogy az össz energiafelhasználásban mennyivel vesznek részt a háztartások, az attól még tény marad, hogy neked ez nincs az ínyedre.
13:04
@csoszka: "Utolsó kérdésem pedig az lenne, hogy miért van két konferencia szinte egy időben, majdnem ugyanazzal a címmel? De nehogy valaki azt mondja, hogy a hatalmas érdeklődés miatt!"
15:03
Ez a "minőségellenőrzött passzívház bizonyítvány" mire jó? Jön a villanyszámlás, felmutatom neki, Ő meg elnézést kér és elszalad? Vagy lehet mutogatni a cimboráknak/kollégáknak? A bizonyítvány grafikai világa elég ijesztő, egy Tesco szórólap szintjén mozog...
Mindenki nagyon örül neki, de arról egy szó sincs, hogy mire jó a bizonyítvány, és arról se olvashatunk, hogy mitől olyan jó ez a ház, egyáltalán hogy néz ki, milyen az alaprajza!
16:39
@csoszka: Nemcsak a villanyszámlás szalad el, hanem a gázdíjbeszedő is. Állítólag igen nagyon sok passzívház épült már kishazánkban, de valamiért ezek nem jutottak el Darmstadtig, ha mégis, akkor a minősítők körberöhögték az épületet + az energetikai paramétereket. Vagyis nem passzívházak, csak ahhoz hasonló dolgok. Bizonyítványt kérni nem muszáj, de eljöhet még az az idő, hogy a passzívház-minőséget itthon is igazolni kell
Ami pedig az oklevél küllemét illeti, arról nem érdemes vitát nyitni. Német design, a magyar adaptáció azt követi.
17:54
@csoszka: remélem hogy a házat egy külön cikkben tudjuk majd bemutatni, a mostani írás egyszerű hírközlés