építészet : környezet : innováció

Szálloda műemléki konzerválással - 40 éves a budapesti Hilton

A domonkos kolostor, a Szent Miklós torony és a jezsuita kollégium maradványainak megőrzésével és több, mint száz vállalat együttműködésével készült el az első kelet-európai Hilton Szálloda, amely 1976. december 31-én nyitotta meg kapuit. Az épület világörökségi környezetbe illesztése jelentős kihívás elé állította a KÖZTI építészét, Pintér Bélát és Sedlmayr János műemléki tervezőt. 

A Hess András téri Hilton Szálloda építése során nem csupán a világörökség részét képző Várnegyedhez való igazodás okozott fejtörést a tervezőknek, hanem az is, hogy két különböző stílusú és korú épülettömböt kellett egy egységgé gyúrniuk. Már a kezdet kezdetén nyilvánvalóvá vált, hogy jelentős kompromisszumokra lesz szükség ahhoz, hogy a műemléki részletek bemutatása mellett a városképi megfontolások és a korszerűség kritériumai is érvényesüljenek.

A második világháborús ostrom során jelentősen megsérült Várnegyed romos területén az 1960-as években kezdődtek átfogó régészeti ásatások. Ennek során tárták fel a XIII. századi domonkos kolostor, a Mátyás-címeres kút, a kerengő, a Szent Miklós torony és a XVIII. század fordulóján épített jezsuita kollégium maradványait.

A domonkos kolostor huszonnyolc kőrácsos ablakkal megnyitott kerengője és a Szent Miklós torony a XV. század első felében épült, ez volt az egyik legjelentősebb magas építmény a várnegyed területén. A kolostor és a torony a török időkben pusztult el, a templom pedig jelentős mértékben megsérült. A domonkos kolostort „a török korban lóistállónak, raktárnak, konyhának használták, a hódoltság után pedig az épület helyén élelmezési raktár, pékség, később a Szilágyi Erzsébet leányiskola állott.”- írta Dr. Radnai Lóránt 1973-as cikkében.

A Széchenyi György alapította jezsuita kollégium 1687 és 1702 között épült a domonkos kolostortól délre, a Mátyás-templommal összeépítve. A jezsuita rend 1773-as eltörlésekor a kibővített épület először az egyetemes papnevelde, majd II. József királyi kamarájának otthona lett. A copf stílusú homlokzati falmaradványok ebből az időszakból származnak. Az épület a második világháború idején teljesen kiégett, addig a pénzügyminiszter tulajdonában volt.


Budai Vár,  szemben az egykori Jezsuita Kollégium, jobbra az elemi iskola romjai (ma a Hilton szálló van a helyükön), 1945.(Forrás: Fortepan, Nr. 93909)


A háború pusztította területre először általános iskolát terveztek, de 1968-ban már biztos volt, hogy Hilton Szálló épül a Várnegyedben, ekkor a Középülettervező Vállalat házi tervpályázatot hirdetett a terület beépítésére. A zsűri hat terv közül Pintér Béla építész koncepcióját választotta ki, amelynek egyik lényeges eleme volt, hogy optimálisan kitöltötte a rendelkezésre álló 38 000 m2-es területet a budai városkép egységének megőrzését, a Mátyás-templom és a Halászbástya környezetének rendezését szem előtt tartva. Az 1974-es kiviteli tervdokumentáció egy részét a Lechner Tudásközpont szakkönyvtára őrzi. „A komoly feladathoz és a környezethez ez a mértéktartó, játékosságot kerülő épület illik. […] Pintér Béla tudatosan törekedett az egyszerűségre, nehogy a Halászbástya és a Mátyás-templom csipkés formáival versenyezzen.”- írta Sedlmayr János Műemlék-helyreállítás a budapesti Hilton-Szálló területén című cikkében a tervekről. 


Földszinti alaprajz – déli szárny (Forrás: Középülettervező Vállalat, 1974.)


Keresztmetszet – déli szárny (Forrás: Középülettervező Vállalat, 1974.)


A szálló alapozása során a földtani, talajmechanikai és kultúrtörténeti tényezők együttesen jelentettek kihívást. A műemléki részek helyreállításának, bemutatásának és kiegészítésének tervezésével az Országos Műemléki Felügyelőség Sedlmayr Jánost bízta meg. „Romkonzerválás, gondolatot ébresztő kiegészítés, felhasználás, utalás az elpusztultra, kiállítás rendezés, toronyfelmagasítás és még számtalan, műemléki jellegű tervezés előfordult.” – írta Sedlmayr.

A feltárt épületmaradványok beillesztése az új épületbe különleges odafigyelést igényelt. „A tervezés beépített a szállóba minden, a területen talált egy feltárható műemléket, így a Miklós-tornyot és a Domonkos templom falmaradványát, vagy a Hess András térre néző neobarokk falegyüttesét.” - olvashatjuk Nacsa János A Hilton Szálló alapozása című cikkében.


A Hilton Szálló alapozása (Forrás: FTV Zrt., Építési Geotechnikai Adattár gyűjtemény, Lechner Tudásközpont)


A Hilton Szálló alapozása (Forrás: FTV Zrt., Építési Geotechnikai Adattár gyűjtemény, Lechner Tudásközpont)


A Hess András téri homlokzat visszaállítása nagyon fontos volt a belső városkép miatt is. […] A homlokzat helyreállítása során kőtagozatokból igyekeztünk minél többet megtartani, és az új részleteket negatívba öntött műkővel pótoltattuk. […] Fejtörést okoztak a szükséges nagyobb kiegészítések, amelyeknél a régire való utalás követelményét állítottuk magunk elé. Mindezt új anyagokkal, új szerkezetekkel kívántuk elérni. […] Nem volt könnyű a szálloda szobáit a homlokzat nyílásaihoz igazítani. Ezt úgy oldották meg, hogy e frontra eső szobaegységek szélesebbek és általában kétszintesek” –írta Sedlmayr János. Az előre gyártott vasbeton elemek voltak a homlokzat domináns elemei, amelyeket a BVM szolnoki gyára biztosított. Nem csupán ezek gyártása vetett fel számos problémát, hanem a 2-4 tonnás elemek szállítása, mozgatása és beemelése is.

Sedlmayr kifejtette, „újszerű, mondhatni egyedülálló feladatot jelentett a Miklós-torony felmagasítása. A középkori állapotra a régi ábrázolásokból alig lehet következtetni. A felmagasításra viszont mindenképpen szükség volt, nem csak a csuklópont kiemelése miatt, hanem a szálló víztartályának, antennáinak elhelyezése miatt is.


A Szent Miklós torony metszete (Forrás: Középülettervező Vállalat, 1974.)


Az egykori domonkos kolostor udvarában álló Mátyás-kori kútkávát helyreállították, a kerengőben pedig a jelentősebb kőfaragványokat és sírkőtöredékeket állították ki.

Az előzetes vizsgálatokból kiderült, hogy a szálló alapozása során kutakat és ciszternákat is érintenek. Nacsa János cikkében hangsúlyozta: „a Várhegy tetején édesvízi mészkő van […], amelyben a hévizek oldó hatására számos üreg, barlang és járat képződött. Ehhez járultak a kultúrtörténeti korok pincéi, több kút és ciszterna. E mesterséges pincerendszerek általában 2-3 emeletesek, részben vagy egészben összefüggnek egymással.” Nehezítette továbbá az építkezést, hogy a törmelékek eltávolítását a II. világháborúból visszamaradt, fel nem robbant lőszerek veszélyeztették, ezért a tűzszerészek aktív közreműködésére is szükség volt.

A műemlékvédelmi szempontok, környezeti adottságok, valamint a középkori ásatási leletek méltó bemutatása mellett a Hilton kritériumait is számításba kellett venni. Conrad Hilton határozta meg azt a szigorú kritériumrendszert, amely a Hilton szállodaépítési szisztémáját jellemzi. A szálloda bejáratára, fogadóterére, éttermére, szobáira, felszereltségére minimális követelmények vonatkoznak, amelyeket a berendezésre is kitérő, részletes tervrajzok egészítenek ki. A Hilton márka minőségének biztosítása érdekében rendszeresesen ellenőrzik a lánc szállodáit. A megfelelő hőmérsékletet és a tiszta levegőt egy klímaberendezés látja el a szállóban.

Több, mint száz vállalat közreműködésével épült meg a Hilton. „Az új épület díszítésében, felöltöztetésében és termeinek, szobáinak berendezésében is tekintélyes számú alkotóközönség vett részt, több mint 30 képző- és iparművész. Ezenkívül 41 kortárs képzőművész képeit, valamint világhírű alkotások másolatait helyezték el a szobákban és más helyiségekben.” – adta hírül a Békés Megyei Népújság 1976-ban. A Hilton Szálló belsőépítésze Lőrinczi Edit volt. Az elkészült szállodában 647 főt tudtak elszállásolni a 28 lakosztályban és a 295 szobában. A 3,6 x 5 méteres szobákhoz fürdőszobát is terveztek. Tizennyolc féle vendéglátó egység, hét konyha, bálterem, éttermek, presszók és bárhelyiségek biztosították a magas színvonalú ellátást. Az Anjou, a Mátyás, a Beatrix, a Visegrád, az Endre, a Levente és a Béla különtermek pedig rendezvények helyszínéül szolgáltak. A régi Miklós-toronyba került a Tower étterem, ahonnan csodás kilátás nyílt Pestre. Emellett virágüzlet, ruhabutik, az IBUSZ, a DANUBIUS és a MALÉV irodája is helyet kapott az impozáns Hiltonban.


A Hilton Szálló alapozása, háttérben a Halászbástya (Forrás: FTV Zrt., Építési Geotechnikai Adattár gyűjtemény, Lechner Tudásközpont)


A Hilton Szálló az elmúlt harminc év alatt sokat változott, kívül-belül többször felújították, idén októberben az épített környezethez illeszkedő új bejárat készült az északi szárnyban.

Jancsó Ágnes – Lechner Tudásközpont

 


 

Források

  • Dr. Radnai Lóránt: Hilton Szálló a Várban. Budapest folyóirat, 1973. 10. szám
  • Dr. Radnai Lóránt: A Hilton Szálló belső terei. Budapest folyóirat, 1977. 4. szám
  • Nacsa János: A Hilton Szálló alapozása. Magyar Építőipar 1977. 8. szám
  • Sedlmayr János: Műemlék-helyreállítás a budapesti Hilton-Szálló területén. Műemlékvédelem 1979. 1. szám
  • Magyar Építőipar, 1978. 1-2. szám
  • Épül a budapesti Hilton Szálló. Heves Megyei Népújság 1975. augusztus
  • Felöltöztették a Hiltont. Békés Megyei Népújság 1976. december

Képek forrása

  • Fortepan
  • FTV Zrt., Építési Geotechnikai Adattár gyűjtemény, Lechner Tudásközpont. A szálló építési munkáihoz a Talajmechanikai Szakvéleményt és az Alapozás Kiviteli Tervdokumentációját a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat készítette.

Tervek

  • Középülettervező Vállalat, Pintér Béla, 1974. (Lechner Tudásközpont tervtára)

 

 

Lechner Tudásközpont

vélemény írásához jelentkezzen be »