Szeged STOP – EUROPAN 11, Gyulovics István, Nagy Balázs, Nedeczky Zsolt

Az EUROPAN 11 nemzetközi tervpályázat hazai témája a szeged-rókusi erőmű területének revitalizációja és városszövetbe integrálása volt. Az egyetemi ismeretség alapján létrejött, Gyulovics István, Nagy Balázs és Nedeczky Zsolt alkotta fiatal csapat tervének célkitűzése, hogy egyfajta (kulturális) megállóhelyet hozzon létre a városlakók számára, miközben a meglévő heterogén környezetben egyfajta átmenetet képez a beépítésben.

Europan 11 Szeged–Stop

Minden tervezési munka egy kaland. Kiváltképp a helyszínlátogatás. Amit már napok óta nézeget a csapat műholdfelvételeken, helyszínrajzon, légifotókon, végre bejárhatóvá válik. Szóval irány Szeged!

Jónéhányan toporgunk a porta mellett. Kicsit hűvös van még így tavasszal, de a nap már melegen süt. Elindulunk a csarnok felé. A régi szegedi erőmű felhagyott épületei még mélyen magukban hordozzák a hely történetét. Illatában, a csarnok mára sebhelyes belső falfelületin ott olvasható a múlt. A múlt, ami izgalamas ma is. Ezért döntöttünk úgy, hogy a hely még fellelhető karakteres elemeit műtárgyként kezeljük a tervünkben, bekeretezve azokat új udvarainkkal, kertjeinkkel.

 

 

Koncepció

A tervezési helyszín a belvárost a külterületekkel összekötő sugárút mellett van. Különálló „szigetként" helyezkedik el, a kertvárosias beépítés és a többemeletes panelházak között. Zárványként van jelen. Mi azzal igyekszünk feloldani ezt az állapotot, hogy egyrészt megállóhelyet hozunk létre az ideérkezők számára, másrészt a meglévő heterogén lakókörnyezetben képzünk átmenetet az új beépítésünkkel.

Nemcsak a Szegedre érkezők számára lehet fontos megállóhely ez, hanem a környező tömbházakban és családi házakban lakók kiszolgálása is célunk mindazokkal a funkciókkal, melyek eddig hiányoztak. Így találhatnak itt a szabadidő eltöltésére alkalmas helyet és egy kellemes állomást is a tervünk szerint.

 

 

Előképek

Igyekeztünk megtartani a hely jellegzetes hangulatát. Kerestük azokat a meghatározó elemeket, melyekkel ezt a hangulatot konzerválhatjuk. A korábbi erőmű funkcióból megörökölt ipari műtárgyakat mint térszervező és téralakító elemeket használtuk. Olyan előképeket kerestünk, melyek fókuszba helyeznek egy térfalat, udvart, épületet. A telepítés másik fontos funkciója a lakás. Az ehhez kapcsolódó példák segítettek megtalálni az optimális térarányt az új épületeink elhelyezésekor.

Térsor- keretek- kertek

Egy átlós vonal határozza meg a jellemző gyalogos forgalmat a beépítésen belül. Ez a vonal a tömbházaktól a sugárútig halad át a tervezési területen. Erre az átlóra fűztük fel a különböző parkokat és udvarokat. A négy teresedés más és más jelleggel bír ezen a tengelyen úgy, hogy a terek formája, alakja igyekszik kiemelni az ipari karakter meghatározó elemeit, mint a kéményt vagy a hűtővíz-tározó maradványait. Az összefűzött négy udvar közül kettő sarokhelyzetben a beépítés kapuját képezi, ezek hozzák beljebb a zártabb, tömörebb térfallal körülvett udvarokra az idelátogatót. A parkok és udvarok közötti átmenet szűkebb átjárókon, kapukon történik, melyek hangsúlyozzák a tematikus terek közötti váltást.

 

 

Funkciók

A négy tér által létrehozott láncolat alapvetően közösségi funkciókat foglal magába. Tornaterem, boltok, kávézó, étterem és egy kis galéria, illetve egy a kollégiumhoz kapcsolódó vetítőterem veszi körül ezeket a közösségi helyeket.

Szeged kulturális intézményhálózatát nagyon gazdagnak találtuk. Ezért úgy döntöttünk, a környék léptékének megfelelő méretű marad minden kulturális és sportlétesítmény.

A lakófunkció

A közösségi funkciókat ellátó udvarok mellett a lakófunkció is hangsúlyos eleme tervünknek. Itt a cél a kisvárosi jellegnek megfelelő sűrűség és magasság eltalálása volt. Igyekeztünk olyan szövetet létrehozni, mely az itt lakók közösségi életének különböző léptékben megragadott színhelyei lehetnek. Ilyenek a lakótömbök között létrejövő terek vagy csak az épület lakóinak dedikált tetőteraszok. Ez azért volt fontos számunkra, mert a helyszín környezetének megismerése folytán azt tapasztaltuk, hogy a nagy, keretes beépítésű szomszédos paneltömbök udvarai kicsit személytelenek, a „mindenkié és senkié" elven működnek.

 

 

Forgalomtechnika

Alapvető célunk volt, hogy az autók a legkevésbé zavarják mind az általuk generált forgalommal, mind látványukkal az itt élőket. Így jutottunk arra a döntésre, hogy a kiírásban megfogalmazott parkolómennyiség legnagyobb részét a csarnoképületben helyezzük el. Így a szem elől elzárt területen, valamint a főútvonalhoz legrövidebb úton csatlakozva sikerült megoldani a parkolást. A meglévő csarnok ezenkívül magában foglalja a hozzá kapcsolódó udvarnak az árufeltöltési helyét is. A park ezzel átellenes pontján hoztunk létre még egy gazdasági feltöltésre alkalmas pontot, mely a másik zárt udvarhoz tartozó funkciókat szolgálja ki.

Végül néhány szó rólunk. Egy nagy kalandba a legjobb csapattal indul el mindenki. Mi első alkalommal vágtunk neki a tervezésnek így hárman együtt. Az egyetemen évek óta nézegettük egymás terveit, beszéltünk felettük a közös konzulensünnkel. Ez észrevétlenül összekovácsolt minket.

Gyulovics István, Nagy Balázs, Nedeczky Zsolt