Épületek/Örökség

Szent György tér a Várban - hol?

1/8

a Teleki-palota 1837-ben, Vasquez litográfiája - forrás: egykor.hu

a Szt. György tér a Hentzi emlékművel (Forrás: Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben, Darmstadt 1856, Lechner Tudásközpont szakkönyvtára)

a Honvéd Főparancsnokság épülete a Dísz tér felől

Kis Péter díjnyertes terve a Budavár – Dísz tér 17. építészeti tervpályázaton

Kis Péter módosított terve a tervtanács 2008. február 28-i ülésére

Kis Péter és Zoboki Gábor közös terve

a Honvéd Főparancsnokság épülete a felújítás után

lead

?>
a Teleki-palota 1837-ben, Vasquez litográfiája - forrás: egykor.hu
?>
a Szt. György tér a Hentzi emlékművel (Forrás: Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben, Darmstadt 1856, Lechner Tudásközpont szakkönyvtára)
?>
a Honvéd Főparancsnokság épülete a Dísz tér felől
?>
Kis Péter díjnyertes terve a Budavár – Dísz tér 17. építészeti tervpályázaton
?>
Kis Péter módosított terve a tervtanács 2008. február 28-i ülésére
?>
Kis Péter és Zoboki Gábor közös terve
?>
a Honvéd Főparancsnokság épülete a felújítás után
?>
lead
1/8

a Teleki-palota 1837-ben, Vasquez litográfiája - forrás: egykor.hu

a Szt. György tér a Hentzi emlékművel (Forrás: Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben, Darmstadt 1856, Lechner Tudásközpont szakkönyvtára)

a Honvéd Főparancsnokság épülete a Dísz tér felől

Kis Péter díjnyertes terve a Budavár – Dísz tér 17. építészeti tervpályázaton

Kis Péter módosított terve a tervtanács 2008. február 28-i ülésére

Kis Péter és Zoboki Gábor közös terve

a Honvéd Főparancsnokság épülete a felújítás után

lead

Szent György tér a Várban - hol?
Épületek/Örökség

Szent György tér a Várban - hol?

2017.02.24. 12:13

„Szent György tér a Várban, hol? Sokan talán pontosan nem is tudják, hisz' hosszú évtizedek óta nincs tér jellege, inkább kopár fennsík, amit csupán két messzi szélén, keleten és délen határolnak épületek (…)." – írta 2004 nyarán a térről Vargha Mihály az Építészfórumon. Azóta történt némi javulás, de a tér sorsa még mindig nyitott - Pesti Monika és Hokker Gábor írása.

Míg a Dísz tér a budai vár története során már nagyon korán kialakult, mint a mai Tárnok utca és Úri utca találkozásánál álló középkori templom körüli piactér, a Szt. György tér sokáig beépített terület volt. A középkorban két utca húzódott itt, lakóházakkal, kolostorokkal, templomokkal. Buda 1686-os visszafoglalását négy korábbi sikertelen kísérlet előzte meg, az ekkor történt pusztítások jelentették az első lépést a tér kialakulása felé. Miután a város a törökök alól felszabadult, a két utca közti középső tömbben négy telken már nem építették újjá a házakat. Ez a teresedés is a része lett aztán a Szt. György tér 18. század folyamán létrejött L alakú elődjének. 


a Teleki-palota 1837-ben, Vasquez litográfiája - forrás: egykor.hu
1/8
a Teleki-palota 1837-ben, Vasquez litográfiája - forrás: egykor.hu



Buda visszafoglalása után is megmaradt a területnek a török időkben létrejött katonai-védelmi jellege, laktanyákkal, fegyverraktárral és a Főörség épületével. Folyamatosak voltak az építkezések, a változások. Az 1723-as tűzvész után a fegyvertárat (Zeughaus) megnagyobbítva építették újjá. A karmeliták 1725-34 között építették fel templomukat és kolostorukat a keleti oldalon a korábbi ferences templom és kolostor (amely a törökök alatt dzsámiként szolgált), illetve a budai pasa egykori palotája helyén. II. József aztán nem sokkal később, 1784-ben fel is oszlatta a rendet, ekkor az épületet színházzá és kaszinóvá alakították át, a Karmelita utcát pedig Színház utcának nevezték át. 

A két utca közötti középső tömbben ekkor épült barokk házak a 19. század végéig fennmaradtak, a tömb délkeleti sarkára pedig egy vízmű került. A tömb közepén lévő Szt. Zsigmond templomot (amely a két utca közül a nyugati Szt. Zsigmond utcának a névadója is volt) és a mellette lévő prépostsági épületeket Mária Terézia uralkodása alatt elbontották, a területük ezután üresen maradt.

A nyugati oldalon a 18. század végén néhány telek a Teleki család tulajdonába került, amelyre kétszintes, copf stílusú bérpalotát építtettek.  A Szt. György tér ekkori alakját északról a korábban említett barokk épületek és a vízmű, keletről a karmelita kolostorban kialakított színház és kaszinó, valamint két kaszárnya, délről a Zeughaus és a tüzérlaktanya, nyugatról pedig a Teleki-palota és a mellette álló barokk lakóházak vették körül. A karmelita kolostor melletti két kaszárnya a 18. század végétől fokozatosan elvesztette a funkcióját, a helyükön építtette fel gróf Sándor Vince 1804-06 között a Sándor-palotát, amelyet 1874-ben az állam megvásárolt miniszterelnökségi palota céljára.

1849-ben a vár újra hadműveleti tereppé vált, a szabadságharc leverése után a teret az itt elesett Hentzi osztrák tábornokról nevezték el és emlékművet is emeltek a tiszteletére. A Teleki-palotát Magyarország helytartója, Albrecht főherceg hivatala használta, majd a Honvéd Főparancsnokság, a kiegyezés után pedig a Belügyminisztérium költözött az épületbe, amelyet 1869-70 folyamán át is építettek és ezután József főherceg rezidenciája is itt volt.


a Szt. György tér a Hentzi emlékművel (Forrás: Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben, Darmstadt 1856, Lechner Tudásközpont szakkönyvtára)
2/8
a Szt. György tér a Hentzi emlékművel (Forrás: Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben, Darmstadt 1856, Lechner Tudásközpont szakkönyvtára)



A vár erődjellege a 19. század végére megszűnt, nagyszabású átépítés, funkcióváltás indult el: politikai és adminisztratív központtá vált, több minisztérium is ide került. A Szt. György tér északi oldalán, két kisebb ház helyén épült fel a négyemeletes, historizáló Honvédelmi Minisztérium. Hamarosan észak felől egy újabb épülettömböt csatoltak hozzá, majd 1896-ban a Dísz tér felől még a Honvéd Főparancsnokság épülete is hozzákapcsolódott az épületegyütteshez. A Teleki-palota is nagyszabású átépítésen ment át Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. A mellette lévő laktanyát és barokk házakat József főherceg lebontatta és a helyükön a palotájához kapcsolódó kerteket alakíttatott ki. 

1904-ben fejeződött be a királyi palota Ybl-Hauszmann-féle átépítése, amelynek során a Szt. György téren lebontották a fegyvertárat (Zeughaus), hogy a helyére kerülhessen a palota északi szárnya (ma A épület). Ezt Hauszmann a palota fogadóépületének szánta, a Szt. György téri homlokzatára díszes portikusz került, ezzel a Honvédelmi Minisztérium épületének ellenpontja lett. Ezáltal a tér jellege is megváltozott, centrális térből a palota felvezető tere lett. Hauszmann a 19. század közepén épített lovardát is a palota historizáló stílusához alakította.

A Szt. György térnek ez a 20. század elejére kialakult formája volt az egyik helyszíne IV. Károly koronázásának (1916. december 30.). Ebből az alkalomból a koronázási menet teljes útvonalát és minden helyszínt feldíszítettek olyan jeles építészek tervei alapján, mint például Kós Károly vagy Györgyi Dénes. A koronázó Mátyás-templom ünnepi enteriőrjét Lechner Jenő tervezte meg. 

 

a Honvéd Főparancsnokság épülete a Dísz tér felől
3/8
a Honvéd Főparancsnokság épülete a Dísz tér felől



Az 1944-45-ös ostromban a Szt. György tér épületei komoly sérüléseket szenvedtek, de nem voltak menthetetlen állapotban. Felmerült, hogy a tér újra a politikai élet központja legyen, illetve olyan elképzelések is voltak, hogy a királyi palotával együtt kulturális intézményeknek adjon helyet. Ennek ellenére az épületek helyrehozatala nem indult meg, kivéve a Sándor palota és József főherceg palotájának egyes részeit.

1956 után eldőlt, hogy a várba művelődési intézmények kerülnek. Ennek megfelelően a hatvanas évek elején újra előkerült a tér rendezésének kérdése, amelyre egy tervpályázatot is kiírtak. A pályázat értékeléséről a Magyar Építőművészet 1962/2. számában jelent meg cikk. Az ismertetett pályaművek mindegyike tiszteletben tartotta a Szt. Zsigmond kápolna alapfalait és a Várszínház homlokzatának vonalát. A pályázók fele megtartotta volna a Főhercegi Palotát. 

Farkasdy Zoltán a honvédelmi épületek helyére egy sokszögű, kelet-nyugati irányban két helyen megnyitott tömböt tervezett, amelynek az alaprajza a történeti utcák vonalát követte volna. A tér nyugati oldalán a korábbi barokk telekosztást követve kisebb épületeket helyezett el. A Főhercegi Palota 18. század végi központi magját megtartotta volna, belekomponálva a tervezett nyugati tömbbe. 

Gulyás Zoltán a Főhercegi Palota lebontását vette tervbe, a helyére a középkori beépítésre emlékeztető házsort tervezett, ami egy tagolt nyugati térfalat adott volna. A honvédelmi épületek helyére tervezett tömböt ő is megnyitotta, azonban a vár hossztengelyének irányában két traktusra osztva.

A tervekből semmi sem valósult meg, egyedül a Sándor-palota részleges visszaépítése és állagmegóvása történt meg. József főherceg palotáját és a lovardaépületeket lebontották, a honvédelmi épületekből pedig csak a Honvéd Főparancsnokság torzója maradt meg. Az elbontott területek rendezése sem történt meg, elhanyagolt építési terület képét nyújtották továbbra is, barakkokkal.

1970-ben Jánossy Györgyöt (KÖZTI) bízták meg egy tanulmányterv elkészítésével. Jánossy megtartotta a tér korábbi szerkezetét, a Főhercegi Palota helyére a Külügyminisztériumnak tervezett épületet, a honvédelmi épületek helyére pedig egy konferencia- és koncertközpontot épített volna. A KÖZTI-ben évekig dolgoztak a terveken, amelyekben különböző funkciók jelentek meg: Külügyminisztérium, szálloda, Építészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Folklór Intézet, Kongresszusi Palota, koncertterem. Ezek közül a kulturális intézmények közül csak a Várszínház valósult meg, amely 1978-ban nyílt meg a karmelita kolostorban. Bár a tervezett új épületek nem születtek meg, az előkészítő régészeti feltárás sok értéket hozott elő, többek között azokat a gótikus szobortöredékeket, amelyek a Szt. György tér déli részén kerültek elő a polgári városrészhez tartozó épületek feltöltéséből.

1986-ban újabb pályázatot írtak ki, de ennek sem lett folytatása. Ugyanebben az évben készült el a Budavári Sikló újjáépítése. 1988-ban a Honvédelmi Minisztérium helyén egy pénzintézet szálloda építését akarta elindítani, de ezek a tervek sem valósultak meg. 

Az 1996-os EXPO és millecentenárium kapcsán újra felmerült a téma, így 1994-ben ismét kiírtak egy pályázatot, azzal az alapkoncepcióval, hogy 1996-ra készüljön el egy gyorsan megvalósítható első fázis, ami illeszkedik a 2000-re tervezett végleges beépítéshez. A pályázat nyertesei Kis Péter, Török Ferenc és munkatársaik voltak. 


Kis Péter díjnyertes terve a Budavár – Dísz tér 17. építészeti tervpályázaton
4/8
Kis Péter díjnyertes terve a Budavár – Dísz tér 17. építészeti tervpályázaton



Gyakorlati eredménye ennek a pályázatnak sem lett, viszont az elkövetkező években a Sándor-palotát felújították Potzner Ferenc (KÖZTI) tervei alapján. A belsőépítészek Dévényi Tamás, Magyari Éva, Németh Katalin és Pazár Béla voltak (MNDP Építőművészeti Kft.) A palota 2003-tól a köztársasági elnök rezidenciájaként szolgál. Megkezdődött a Szt. György tér nyugati oldalának régészeti feltárása is, olyan értékes eredményekkel, mint például egy Anjou címeres kárpittöredék. A feltárásokkal párhuzamosan folyt az ásatások felett végighúzódó sétány tervezése (TAAT Építésziroda), ami 2007-ben el is készült. 

2003-ban a Budai Várgondnokság Közhasznú Társaság a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megbízásából építészeti ötletpályázatot hirdetett meg Budavár-Kapuház címmel, amely a volt Honvéd Főparancsnokság és Honvédelmi Minisztérium tömbjének újragondolását szolgálta. A cél a kiíró által 2002-ben összeállított – szellemi-kulturális központ létrehozását kitűző – koncepció építészeti, szakmai megalapozása volt, valamint annak a megvizsgálása, hogy ez mennyire hangolható össze a kerületi építési szabályzattal. Az ötletpályázaton rangsorolás nélkül kiemelt megvételben részesült az Építész Stúdió, a Taat és a Török és Balázs Építészeti Kft. terve. 

2004. július 1-én aztán kiírták a már az ötletpályázatnál tervezett építészeti tervpályázatot is, amelyet Kis Péter építész, valamint munkatársai nyertek meg. Az eredményhirdetés után a sajtó széles körben foglalkozott a témával. Tovább folyt a projekt előkészítése, ennek ellenére a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is kiírt egy belső, szakmai ötletpályázatot még 2005-ben, mert úgy érezték, hogy a korábbi pályázaton „a műemlékvédelem és a Várnegyed nagyobb összefüggési szempontjai háttérbe kerültek". Az így kialakult helyzet és maga a díjnyertes terv is komoly szakmai viharokat kavart, rendezvények és írások sokaságát generálva.

2007-ben aztán úgy nézett ki, hogy a vár rekonstrukciós programja kiemelt, vagyis pályáztatást nem igénylő projekt lesz. Az uniós támogatáshoz 2008 februárjára kellett volna az engedélyezési terveknek elkészülniük, ez a körülmény újra előtérbe helyezte a volt Honvéd Főparancsnokság problémáját. Elindultak az egyeztetések, majd ősszel az Oktatási és Kulturális Minisztérium (amely a Budavári Kht.-nak, a Budai Várgondnokság Kht. utódjának többségi tulajdonosa volt) hirtelen fordulattal úgy döntött, hogy új tervre és új építészre van szükség. Egy lefutott érvényes tervpályázat mellett ennek csak egyetlen törvényes lehetősége volt: ha a kormányzat valamely, a tulajdonában levő és tervezési jogosultsággal bíró intézményre, például a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatra bízza a feladatot. A sajtóban találgatások jelentek meg a projektben esetlegesen résztvevő építészekről, a helyzet újra hatalmas szakmai viharba torkollott. 


Kis Péter módosított terve a tervtanács 2008. február 28-i ülésére
5/8
Kis Péter módosított terve a tervtanács 2008. február 28-i ülésére



A szűkös időbeli keretek és talán a szakmai felháborodás hatására végül is Kis Pétert kérték fel az új terv elkészítésére, a korábbi tervei átdolgozására. Az új terv a korábbi nagy tömegű, zárt építmény helyett kolonnádokra emlékeztető, nyitott terek sorából álló felső szintet rajzolt fel. A terv, amelynek a kerületi építési szabályzat következtében időközben egy magastetős változata is készült, tervtanácsi ülések sorát járta meg. Majd 2008 novemberében Kis Péter újabb tervet mutatott be a tervtanácsnak, ezúttal Zoboki Gáborral közösen.

A Budapesti Építész Kamara 2008. november 14-én a következő állásfoglalást tette közzé: „Hivatkozva a Budapesti Építész Kamara korábbi állásfoglalására most is megállapítható, hogy a jelenlegi tervezés alapjaiban eltér a 2004. évi tervpályázat eredményétől, azaz sem az első díjas terv, sem annak programja, sem annak szerzői már nem tekinthetők azonosnak. Ezért álláspontunk szerint új tervpályázat kiírása szükséges."


Kis Péter és Zoboki Gábor közös terve
6/8
Kis Péter és Zoboki Gábor közös terve



A Budavári Önkormányzat 2009. május 28-án a Palota területére és a hozzá kapcsolódó részekre változtatási tilalmat rendelt el. Erre reagálva az állam a Honvédelmi Főparancsnokság és az összes többi vári projekt finanszírozását visszavonta. A Szent György tér témája a későbbiekben is a szakma érdeklődésének középpontjában állt, elég utalnunk az építész doktoranduszok 2011-es akciójára. A Honvéd Főparancsnokság torzójába végül is 2014 nyarán költözött vissza az élet, Deák Zoltán és munkatársai tervei alapján. Várjuk, hogy megváltozzon az a helyzet, amiről Vargha Mihály így írt: „(…) a Szent György tér ma inkább űr, nagy szabad térség, immár a harmadik generáció nő föl azóta, hogy az én nemzedékem így ismerte meg."


a Honvéd Főparancsnokság épülete a felújítás után
7/8
a Honvéd Főparancsnokság épülete a felújítás után



Pesti Monika, Hokker Gábor


Források:

Branczik Márta - Hajdu Virág (Modern Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Kht.): A Dísz tér és a Szent György tér városszerkezeti és építészeti változásai, Kézirat, 2008

Vargha Mihály: Sárkányföld lenne? - Szent György téri kérdések

Vargha Mihály: Tervezés megbízással, miközben "Örökségvédelmi ötletpályázat" indul

Vargha Mihály: Interjú Kis Péter építésszel

Somlyódi Nóra: Ötmilliárd uniós forint pályázat nélkül - Romeltakarítás

Haba Péter: Tűz és víz: a budavári Szent György tér új fejezete

Változtatási tilalom a Budai Vár Palota-területére és környezetére

Élet a Honvéd Főparancsnokságban - megújult a Dísz téri torzó

 

Vélemények (2)
Pákozdi Imre
2017.02.25.
06:50

A cikk egyébként jó építészettörténeti áttekintés. Különösen érdekes az első néhány passzus, amely arról tanúskodik, hogy a mai Szent György tér, sőt, az attól délre fekvő terület, egészen a hajdani Királyi Palota árkáig és északi védőfaláig, a Polgárváros részét képezte. Kérem, olvassák csak: 

"... a Szt. György tér sokáig beépített terület volt. A középkorban két utca húzódott itt, lakóházakkal, kolostorokkal, templomokkal. Buda 1686-os visszafoglalását négy korábbi sikertelen kísérlet előzte meg, az ekkor történt pusztítások jelentették az első lépést a tér kialakulása felé. Miután a város a törökök alól felszabadult, a két utca közti középső tömbben négy telken már nem építették újjá a házakat. Ez a teresedés is a része lett aztán a Szt. György tér 18. század folyamán létrejött L alakú elődjének. .... A két utca közötti középső tömbben ekkor épült barokk házak a 19. század végéig fennmaradtak."

Az, hogy a Szent György tér történelmileg a Polgárváros része, és hogy fejlesztése ennek jegyében is történhetett volna és történhetne, korábban nem számított istentől elrugaszkodott gondolatnak. Kérem, olvassák el Vargha Mihálynak a cikk végén is belinkelt írását, a "Sárkányföld lenne?" címűt, benne a következőket: »"A hangulat egységét könyörtelenül megrontó, a Várban kolosszálisnak ható, már meglévő új épületekre azonban egyelőre csak az öklünket rázhatjuk." - írta Siklóssy László "Hogyan épült Budapest? 1870-1930" című könyvében, mely a Fővárosi Közmunkák Tanácsának története (1931, reprint 1985). A könyvből is kiderül, hogy a térség a XIX. század végén még a polgárvároshoz tartozott, és csak kegyetlen bontások árán húztak oda föl historizáló kormányzati épületeket.«



Pákozdi Imre
2017.02.24.
13:36

Ne felejtsük el Balázs Mihály 2003-as, kiemelt megvétellel méltányolt munkáját, a Budavár-Kapuház ötletpályázaton. Alig van nyoma; Somogyi Krisztina Balázs Mihály c. könyvében (a 92-94. oldalon) bukkantam rá néhány vázlatra. Igen érdekes, a középkort kortársi eszközökkel hitelesen megidéző terv.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.