építészet : környezet : innováció

Szocreál örökségünk: tiszti étteremből vívócsarnok

Magyarországon számos elhagyatott, ám értékes szocreál épület található, melyek újrahasznosítására jó példaként szolgál az Erzsébet Ligetben Makrai Sándor tervei és Tóth Miklós kerületi főépítész támogatásával felújított volt Tiszti Étterem. A kívülről teljesen felújított épület egyik felében a jövő vívó- és birkózó bajnokait nevelik.

Előzmények

Mátyásföld mai területén, a XX. század elején kialakult értékes villákkal történt beépítés tehetős tulajdonosai által létrehozott pihenő- és sportterületen (ún. Erzsébet-ligetben) az államosítást követően, az 1950-es években épült fel a II. Rákóczi Ferenc altiszti katonai iskola és az ahhoz tartozó tiszti étterem. (Az előző Wágner László és Fodor László, míg az étterem-konyha Mészáros Géza, Wagner László tervei szerint, amelyről a Magyar Építőművészet 1955. IV. évfolyam 11-12. száma „Iskolatelepülés Budapesten” címmel közölt fényképfelvételeket.) 

Az 1956-tól a szovjet hadsereg irányító központjaként használt iskolaépület ma a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának ad otthont, míg az étterem az Önkormányzat tulajdonába került. Az épület a 40 év intenzív használat, majd a 15 év lakatlanság ellenére sem volt rossz műszaki állapotban.


volt Tiszti Étterem az Erzsébet Ligetben - fotó: Gáll András


A mintegy 17 hektár terület jellemzően önkormányzati tulajdonú, amelyet a hagyományoknak megfelelőn továbbra is a sport, szabadidő céljára kívánt az Önkormányzat megőrizni.

Tóth Miklós főépítészi javaslata alapján, a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat a tiszti étterem épületét városképi jelentőségű épületként tartja nyilván, így annak esetleges elbontása, tulajdonostól függetlenül, nem lehetséges, és ezáltal a karakteres szocialista-realista építészeti érték tömegének megőrzéséért sikerült a befektetőket az épület bővítésére, átépítésére vonatkozó – a karakter megváltoztatását eredményező – szándéktól is eltéríteni.

Az épület hasznosítását a területi Önkormányzat által elhatározott funkciója, valamint a jellemzően nagyméretű belső tér adottsága, és nem utolsósorban a kerületben eredményesen működő birkózó és vívó sport élete határozta meg. Így a kívülről teljesen felújított épület mintegy felének területén a vívó és birkózó utánpótlás-nevelés kapott helyet.



volt Tiszti Étterem az Erzsébet Ligetben - fotó: Gáll András


Az épület még üresen álló részében a telektömbben meglévő (főiskola, uszoda, teniszklub, színházépület, orvosi rendelő, sportterület), azokhoz illeszkedő funkció elhelyezése javasolt.


Tóth Miklós


Jelenlegi állapot

Az egykori tiszti étterem a kor egy értékes alkotásának tartható: nyilvánvaló helytörténeti értékén túl építészeti értékének jogán is védelemre tarthat igényt, annak ellenére, hogy jogszabályi védelem alatt nem áll.

Funkcionális felosztás

Az épület T- alakja felkínálja a funkcionális felosztást. A T-alak fejében, az egykori éttermi szárnyban kaptak helyet a sportfunkciók, mert a nagyteres edzőtermek jól (az architektúrát nem károsítva) elhelyezhetők a nagyvonalú éttermi térben. A szabadidős program a T szárába (az egykori konyhaüzem kontúrjába) települt: a program sajátosságoknak ebben az esetben is megfeleltethető a jelenlegi tér. A programegyeztetésen mindkét sportág (birkózás és vívás) önálló, és leválasztott használatot igényelt, ami fokozottan igaz a szabadidős oldalra is. A három önálló megközelítés szinkronba került a három meglévő, az eredteti építészeti szándék szerint is erősen hangsúlyozott épületbejárattal.


földszinti alaprajz



Tervezési program

A megbízói elképzelés szerint az elsődleges felhasználási cél a sportot szolgálja: a sportágak, melyek kerületi edzéslehetőséget kapnának, a vívás és a birkózás (szumó). Párhuzamos cél az is, hogy az alapterület 1/3-ánál nem kisebb terület legyen fenntartható olyan szabadidős tevékenység(ek) bázisául, melyekre fizetőképes keresletet lehet feltételezni, így működésükből árbevétel várható. A program sportoldala véglegesíthető volt, a szabadidős oldal programja viszont nem, ezért ott az általános állagmegóvási és felújítási munkálatok elvégzésével egy flexibilis tér alakult ki, ahol a jövőben többféle funkció is megvalósulhat majd.

A sport oldalon a kétoldali bejárati előterekben, az épületszint megosztásával két szinten is elhelyezhető a szükséges öltözőmennyiség, így az eredeti éttermi tér változatlan formában megmaradt, mint edzőterem, az eredeti belső architektúra sérülése nélkül. Az ÉK-i oldali kör alakú hozzáépítés (az egykori laktanyai könyvesbolt) használatban a birkózó oldalhoz csatolt, mint szumóterem.



belső tér, vívó terem - fotó: Gáll András



A bejárati szélfogóból az előtérbe jutunk, ahol balra egy leülős váró található, valamint innen lehet az edzői irodába jutni. Az előtérből nyílik a vívóterem, mely két részből áll: egyrészt az épület lapostetős szárnyában kialakított teremből, illetve az ehhez csatlakozó fegyvermester szobájából.

A szélfogótól jobbra helyezkedik el a lépcső, ami a galéria szintre vezet. A galéria korlátja előtti sávban egy hosszú tanulóasztal kapott helyet. A galériáról nyílik a 2., 3., és 4. számú öltöző.



belső tér, vívó terem - fotó: Gáll András



A birkózó rész hasonló elrendezésű a vívóhoz, csak tükörszimmetrirkus. A galéria szint teljesen megegyezik a vivóéval, a földszinten szintén az előtérből nyílik az edzői iroda, a mozgássérült WC, valamint a konditerem, amihez szauna blokk csatlakozik. Az ÉK-i oldali kör alakú hozzáépítés - ez az egykori laktanyai könyvesbolt - használatban a birkózó oldalhoz csatlakozik, mint szumóterem. Az előtérrel nyaktag köti össze, ahol gyúrószoba kapott helyet. A szumóterem ablakainál biztonsági okokból parapetet alakítottak ki.

A korábban említett „flexibilis tér” az épület „T” szárában, a magastetős tömegben kapott helyet. 




belső előtér - fotó: Gáll András



Makrai Sándor



1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »